Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-27 / 4. szám

m 6 lijííÉá Ez a szovjet csapat győzött 3:2-re Csehszlovákia ellen az idei Izveszlyija-tornán. Első sor (balról j: Cigankov, Tre­tyak, Szigyelnyikov és Sad- rin. Hátsó sor (balról j: Ku­lagin edző, Harlamov, KoraU kov, (akusev, Salimov, Mi- haflov, Ljapkin, Zsluktov, Kuznyecov, Guszev, dr. Bel- jakovszkij, a csapat orvosa, KapuszUjln, Vasziljev, Mal­cev, Lebegyev, Petrov. • ■■ « ■■ ■ ■ ZOl Ké^: ar;:h AZ ÉV SPORTOLÓJA A véletlen műve volt-e. vagy így kellett történnie, nem tud­hatni. Az azonban biztos, hogy Karéi Ko-dejSka kicsi korétól sze relmese a síugrásnak. Akkortól, amikor még jóformán megálln sem tudott a sílécen. Egy kis epizód aztán végleg beleszólt Ke dejäka sorsába. Szülei egy bálon sítalpat nyertek a tombolán. Aihi- kor azt odahaza a fiuk szemügyre vette, csak ennyit mondott; ,,Ha vájat Is lenne rajtuk, most síugrólécem lehetne.“ Másnap áz apa fogta, és elvitte az asztaloshoz. Ez volt a Jövő sportvllágbaj nokának az első pár síugröléce. A Lomnlca nad Popelkou-1 születésű Kodejéka, jelenleg a Banské Bystrlca-1 Dukla tagja 1975. március 16-án az osztrák Kulmban síugró világbajnok lett. A csehszlovák sport számára Is a legbe- csesebb trófeát szerezte meg ekkor győzelmével. Nem tudhatni Ilyen hírnévről álmodott-e egykor, hiszen gyermekkorában még nemigen voltak síugróversenyek, de bizonyára tündökölni akart a sáncon, hogy büszke legyen rá szükebb pátriája, amely kedvet éb­resztett benne a sporthoz; hogy büszke legyen a kedvelt Podkrkn- noéleja, ahová olyan szeretettel tér mindig gissza; hogy örömet .szerezzen apjának, aki egyengette első lépéseit a sílécen, taná csókkal látta el, buzdította öt; és nem utolsósorban lerója hálá­ját elődjének, Frantláek FélUnek és edzőjének. Karolnak, aki be­avatta őt e gyönyörű, de annál nehezebb és veszélyosebh sportág titkaiba. Győzelmét még az Is emlékezetessé teszi, hogy ugyanazon a sáncon aratta, ahonnan 1968-ban először repült a levegőbe. Hét év múltán visszajött, hogy a legbecSesebb trófeát ő vigye el lij nen. A közbülső Időt azonban nem töltötte tétlenül, hiszen tud ta, hogy többen Is várományosai a világbajnoki címnek, például a norvég Prydz, az osztrák Schnabel és Walner, a svájci Steiner az NDK-bell Schmidt és még sokan mások. Az első próbálkozása nem járt nagy sikerrel. Igaz, 141 métert ugrott először, és másodszor ezt még nyolc méterrel meg Is tol­dotta, de aztán jött az a balszerencsés esés. . . Másnap az első elrugaszkodása 128 méterre sikerült, másodszorra megnyújtotta .144 méterre, és az érem máris kézközeibe került. Most már csak az volt a kérdés, melyik érem. A harmadik, utolsó napon első ug­rásakor a csehszlovák csoport lélegzet-visszafojtva figyelte Ko-' dejSka Ingó repülését és nem a legszebb földet érését. A ponto zás azonban mégsem veszélyeztette előnyét, és ráadásul ott volt még a második ugrás. Ezt Karol így ecseteli; „Már amikor elru­gaszkodtam, tudtam, hogy minden a legnagyobb rendben van. Re­mekül úsztam a levegőben, és amikor bemondták az eredmény*, hogy 143 métert ugrottam, máris tudatosítottam, hogy- ez lesz a legértékesebb érmem. Végtelen örömet éreztem, s ez még meghat­ványozódott, amikor a győztesek dobogóján állva d csehszlovák himnuszt játszották. Csak-csak, hogy vissza tudtam tartani öröm könnyeimet...“ A világbajnoki cím Karel Kodejéka nyolcévi síugró pályafutásá nak és nyolc évi kemény edzésének a gyümölcse. Említsük meg még, hogy KodejSka csehszlovák bajnok a nagysáncon, ezüstérme; a középsáncon, hatodik helyen végzett 1974-ben a finnországi la lunl világbajnokságon, nyolcadik lett 1970-ben a magas-tátral-1 világ bajnokságon, győztesként került ki a baráti hadseregek kavgolov spartakládjáról, és negyedik lett az 1975-ös Intersporttumén. Raj tolt mindhárom síugró-világbajnokságon, de 1971-ben sérülése mlat> nem kUzdhette végig a versenyt, 1973-ban bronzzal tért haza 1975-ben pedig övé lett az aranyérem. » KodejSka hajdan a jégkoronggal Is kacérkodott, ennek emlékét eg\ heg őrzi az ajkán, majd teljesen eljegyezte magát a síléccel. Jáchym Bulin edző elismeréssel nyilatkozik róla, azt mondja, van áttekin­tése a harcban. KodejSka ezt a következő szavakkal toldja meg; „A sáncon az embernek mindig reménykednie kell, egyébként so-jl hasem győzne.“ ^ És aki KodejSkát Ismeri, tudja, hogy Kulmban nem utoljárat tündökölt. MIKUtA A XII. téli olimpia előjátéka hat jégkorong-selejtező lesz, me­lyek után kialakul az elsőségért küzdő hat csapat mezőnye. A pá­rosítás: Lengyelország — Romá­nia, Csehszlovákia — Bulgária, NSZK — Svájc, Finnország ~ Japán, USA — Jugoszlávia, Szov­jetunió — Ausztria. Nem vitás, hogy az első helyen álló együtte­sek biztosítják részv'ételüket az A csoportban. Ahhoz sem fér kétség, hogy az innsbrucki olimpia versenyei kö­zül a jégkorongtomát fogja a legnagyobb érdeklődés kísérni. Két oknál fogva is. A jégkorong a futball mellett a legnépszerűbb sport Csehszlovákiában. így jog­gal várunk érmet a csehszlovák hoki 18 képviselőjétől Innsbruck­ban. A játékosok megígérték: a- ranyérmet szereznek! Tehát n.agy célt tűztek maguk elé. Nincsenek .azonban egyedül; aranyéremre vpályázik a Szovjetunió válogatott­ja is. -A kél csapat kölcsönös mérkőzésére a torna utolsó nap* ján, tebn.iár 14-én kerül sor, és feltehetően ekkor dől el az első­ség kérdése: Melyik együttes áll majd a dobogó legfelső fokán? Csak egy hely van középen, az egyiknek valamivel lejjebb kell .,lépnie“. De melyük lesz az? Ne­héz m^mondani. Arra viszont már jkönnyebb fe­lelni, hogy mihmn Igsz Innsbruck­ban a konkurrencia. Minden bi- znnny'al valamivel kisebb, mint két hónappal később a ka'onücei VB-u, mert az olimpiáról távol maradnak a svéd és az NOK- beü korongozók. Főleg a svédek biánya egyszerűsíti’ le bizonyos .............................— mértékig a helyzetet, mert annak ellenére, hogy legutóbb sikertele­nül mérkőztek Csehszlovákiával és a Szovjetunióval, továbbra is európai harmadikok, és sohasem sznbad őket lebecsülni. A SZOVJETUNIÓ, a bajnoki cím védője első számú esélyes­ként utazik Innsbruckba. Talán felesleges újra ismételni; Kulagin csapata a világ jelenlegi legkie­gyensúlyozottabb válogatott e- gyűttese, melynek szinte nincs gyenge pontja, de v;án két kivá­ló komplett ötöse és egy nagy­szerű kapusa. Ez a 11 korongozó a modern játék legigényesebb kri­tériumának is megfelel. A Szov­jetunió v.álogatottjának 1971-ben Prágában ugyan megszakadt vi­lágbajnoki győzelmi sorozata, de egy esztendőre rá újra a szbor- ná“ került az élre, és azóta is Harlamovék ülnek a trónon. Ismeretes, hogy a szovjet ko­rongozók mindig képesek maxi­málisan felkészülni. gz év legna­gyobb mérkőzéséire^ s az esetle­ges véreségelíből rövid idő' alatt le tudják vonni a megfelelő és helyes következleté.seket. Meggyő­ződhettünk erről például a legu­tóbbi világbajnokságon is. ,.A VB előtt Csehszlovákia Prágában négy napon belül háromszor is győzött a „szborná“ ellen, de sem Münchenber,, sem pedig Düssel­dorfban, az év két legfontosabb találkozóján nem tudtuk m^is- mét<*lni a -prágm sikert. ■\ SZÓ’ jet válogatott már esz­tendők óta a világ légkonszolidál- tahb csapata, összetétele alig-alig változik, a játékosok tökéletesen ismerik egymást, és ezt a jégen maradéktalanpl ki is használják. Ezekből az okokból kifolyólag úgy kell tekintenünk Harlamo- vékra. mint az olimpia első szá­mú esélyeseire. CSEHSZLOVÄKLA válogatottja az egyetlen csapat, amely a Szov­jetunió mellett pályázhat az első helyre. K. Gut és J. Starsí edzők helyzete azonban sokkal nehe­zebb, mint Kulaginé. Ugymnis a pardubicei Martinec — Novák — Sfastny- támadósoron kívül nin­csenek összeszokott formációk a s'álogalottban. legfeljebb klnbket- tősök vannak. Míg a .,szborna“ a- lapjában véve két klubcsapatra épül (CSZKA és Szpartak), ad­dig a csehszlovák válogatottba 8- 10 I. ligás klubcsapat adja a ko- rongozőkat. Ez az egyik legna­gyobb hátrány*, amelyet az ed­zőknek és a játékosoknak át kell hidalniuk a felkészülés folyamán. Válogatottunk ebben nz idény­ben három mérkőzést játszott a Szovjetunió .ellen, és mindhármat elves-zítéttfi (Prága 3;5 és 1:4, Moszkva 2:3). Az Izvesztyája-tor- nán látott erőfelmérés azonban megmutatta: a körülmények ked­vező alakulása foly*tán korongo- zóink felvehetik a harcot a Szov­jetunió csapatával az olimpiai el­sőségért. FINNORSZÁG együttese a své­dek távollétében minden bizony­nyal erősen „rámegy“ a harma­dik hely megszerzésére, .Annál is inkább, mert ily-en alkalma talán már sohasem lesz Finnországnak, még nem szerzett olimpiai érmet korongozásban. A finneknek u- gyan több játékosuk külföldre tá­vozott, de közülük csak néhá­nyan lennének a válogatott igazi erősségei. Gondolunk itt elsősor­ban Ketolára és Riihirantára, a- kik Kanadában profiskodnak. Nem lehet viszont hátránynak minősíteni Oksanen, Vallonén és még több veterán hiányát, akik már túl vannak képességeik ze­nitjén. Liitsola edző helyükre fia­tal korongozókat hívott meg a ke­retbe, 's a megfiatalított finn csa­pat méltó ellenfele volt a Szov­jetuniónak és Csehszlovákiának is az Izvesztyija-tornán. Finnor­szágban szinte mindenki biztosra veszi; a jégkorong-válogatott bronzérmes lesz fnnsbruckban. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK csa­pata tulajdonképpen mindaddig ismeretlen lesz. amíg le nem játssza első mérkőzését Európá­ban. De azért nem árt leszögez­ni; az> amerikaiak szinte kivétel nélkül mindig jobb válogatottat küldtek az olimpiára, mint a vi­lágbajnokságra. Példa erre a Sap­poro! olimpia, ahol váratlanul e- züi-térmet nyerték, 5:l-re legy'őz- ve Csehszlovákiát. LENGYELORSZÁG és az NSZK nem sok vizet fog zavarni a két nagy és a kevésbé két nagy* tár­saságában. Elég bajuk lesz azzal, hogy bekerüljenek az A csoport­ba. Végezetül közailjük az olim­piai jégkorong-tornák éremtáblá- zalat. 1. Kanada 2. Szovjetunió 3. USA 4. Nagy-Britannia 5. Csehszlovákia TOMI VINCE Hí ^ jégtükör csillagai Roiinyina és Zajcev, jobban mond­va az újdonsiilt Zajcev házaspár ismét csillogott a jégen A jégtükör csillagai olyanok, mint az égbolt csillagai egy kfliőnbséggol: a jégtük­rön nincsenek állócsillagok. Csil­lagok jönnek és mennek, nincs megállás, egymást váltják a jég művészei. Ebben a sportágban is korán kezdik a rohamot a feltörő fiatalok. Hol vannak már az egy­kori nagyok, az Európa- és világ­bajnokok, az olimpiai aranyérme­sek?! Tegnap még Jacksonnak, Dijsktrának tapsoltunk, ma meg Dianának, Johnnak, Irinának, de holnap már jönnek a fiatalabb dobogökovetelők, az újabb tehet­ségek. Példák bizonyítják azonban, hogy akadnak versenyzők, akik huzamosabb Ideig uralják a me­zőnyt és vannak Üstökösök is. A múkorcsolyázásban sem elég a te­hetség, edzés, kitartás, szívósság kell az érmes sikerekhez. A genfi Európa-bajnokságon is akadt meglépés bőven. Ami ver­senyzőinket illeti, egyelőre még távol állnak az egykori érmes si­kerektől. A genfi mérleg semmi biztatót nem mutat, és alighanem egy ideig eltart, míg megtalálják Divínék és Nepcláék utódait. A magyar műkorcsolyázók számára szintén elérhetetlenül magas a győzelmi emelvénynek, az alsó fo­ka is. A váratlanul negyedik hely­re feltörő Regöczy—Sallai kettő­sön kívül (a jégtáncban csak a szovjet párosok előzték meg őket) a többi versenyszámban csak ,,fu­tottak még** kategóriába tartoznak a magyarok is. Almássy Zsuzsi­nak nincs méltó utóda, és az egy­kor nagyszerűen induló Vajda fej­lődése sem egyenletes. Az egyéni versenyekben a csehszlovák ver­senyzőktől is jobb szereplést vár­tunk. Hana Knapúvá 12. helye nem nagy fegyvertény, mint aho­gyan a férfiak versenyében o- gyancsak a 12. helyen végzett SoSkáé sem az. Hazai nagy vetély- társa, Zdenök Pazdírek a genfi mezőnyben a 7. helyet tndta meg­szerezni, pedig Sonkát szakértő­ink jelentős része Pazdírek előtt várta. Ismét átütő sikert arattak a szovjet mükurcsolyázók. A nők versenyén kívül minden számban jelentkeztek az ércmosztáskor, a Jégtáncban pedig Pahomováék egy­szerűen házibajnoksággá alakítot­ták az európai versengést. Három szovjet tánnospár állt a győzelmi emelvényen, a többi ország ver­senyzői csak a tapsolók sorában foglaltak helyet. A férfiak verse­nyében Szergej Volkov, a világ­bajnok várakozáson alul szere­pelt ugyan, de helyette erősen versenyben volt honfitársa, Vla­gyimir Kovaljev, ő viszont balsze­rencsésen elpuskázta a hármas­ugrást. Az ilyen erős mezőnyben behozhatatlan hátrány még a pil­lanatnyi megingás is. A 23 esz­tendős John Curry káprázatos kürt futott, és ez az EB-aranycr- mét hozta meg számára. Az ezust- érmos Kovaljev bosszankodott n- gyan a hármasugrás miatt, de a verseny eredményének kihirdeté­sének ntán máris bizakodóan nyi­latkozott. — Genf után Innsbruck követ­kezik. Ott még nagyobb csata lesz... Valóban óriási küzdelem várha­tó, mert nem mondta ki még az utolsó szót az NDK-bell Jan Hoff­mann sem, és az olimpiai verse­nyen ott lesz a két tengerentúli is: Roland Sbawer és Toller Cranston is. A nők versenyében Sjoukje Dijkstra utóda, a holland Diane de I.eeuw bizonyult legjobbnak, a genfi jégtükör nagy meglepetése mégis a 15 esztendős Anett Pötzsch, az NDK új csillaga, aki rövidesen átveheti Leeuw örökét. Ez a kislány főképp a szabad gya­korlatokban erős. Remek kűrjévei sikerült feltörnie a harmadik helyről a másodikra, megelőzve a tavalyi EB-bajnokot, a kényszer pihenőiéről visszatért Christine Errathot. A párosok versenyét — ugyan ki más — ismét a szovjet Irina Rodnyina és Alekszand»* Znfcev kettős nye*le. Remek f»<RS7han?, nagy-nagy fölény ^ újabb arany Abs/.oliit szovjet siker jcglánoban. A dobogó legmagasabb fokán a Pahomova-Gorskov páros álU HKLEX.V felvéioloi és remek ajánlólevél az inns­brucki olimpiára. Talán még ^r{- náéknái is biztosabban szerezték meg az aranyat a jégtánc első számú nagymenői; Ludmila Paho­mova és Alekszandr Gorskov. Az öt világbajnok! aranyérem után Ludmiláék megszerzik az első o- limpiai aranyérmei is? (A jég­tánc először szeropel az olimpiai játékok műsorán.) — Örülünk a sikernek —^ mond­ta az éremoszlás után Ludmila —. de az eddigi érmeink is kemény munka gyíimölcsoi. Ennyire könnyedén, ennyire fö­lényesen valóban csak k?m^ny munka árán lehet győzni. — OS.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents