Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-27 / 4. szám

Az amerikai külügyminiszter moszk­vai látogatása áll a nemzetközi élet ér­deklődésének középpontjában. Amikor ezek a sorok íródnak, Kissinger már megkezdte tárgyalásait a szovjet veze­tőkkel. A moszkvai Pravda jelentős kommentárban foglalkozik az újabb szovjet-amerikai párbeszéd jelentőségé­vel. Ez a párbeszéd a további enyhülés módozatainak kidolgozáisára hivatott. A lap utal arra, hogy a szovjct-anferikai viszony gyökeres megjavulásának négy éve megindult folyamata jótékony irány­ban befolyásolta a nemzetközi helyze­tet és a kapcsolatok fejlődését. Szovjet részről a két nagyhatalom kapcsolatait változatlanul az enyhülési politika e- gyik központi elemének tekintjük. A Pravda megkülönböztetett fontosságúnak ítéli Moszkvában a fegyverkezési hajszán visszafogását célzó lépéseket. Ennek al.á- támasztására a lap kiemeli: „Ha e vo­natkozásban nem sikerül állandóan po­zitív mozgást elérni, a szovjet-amerikai kapcsolatok fejlesztéséhein elért összes többi eredmény elveszítheti jelentősé­gét,“ A Szovjetunió határozottan elkövet minden tőle telhetőt, hogy megoldást találjanak a hadászati támadófegyver­zet korlátozásának, a fegyverkezési haj­sza beszüntetésének problémájára, ami nemcsak a szovjet és az amerikai, ha­nem minden nép létérdekeinek megfelel. Tovább növekszik a jobbra tolódás veszélye Portugáliában. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy letartóztatták , Carvalhót, a hadsereg egyik baloldali beállítottságú vezető tényezőjét, akit egyébként beosztásából már november végén eltávolítottak. Carvalhót a kor­mány katonai lázadás és összeesküvés szervezésével vádolja. Tudnunk kell azt is, hogy Carvalho nagyon fontos szere­pet játszott' 197á-bcn a portugál fasisz­ta diktatúra megdöntésében, és ezért i- gen népszerű volt mind a katonaság, mind a dolgozók körében. Portugália-szerte, ezekben a napok­ban újabb munkás nagygyűlésekre ke­rült sor, az egyik ilyen gyűlésen Al­varo Cunhal, a kommunista párt Főtit­kára a mezőgazdaság helyzetével és az agrár reform kérdéseivel foglalkozott. Síkra szállt a nagybirtokok felszámolá­sa és a szövclkczclek létrehozása mel­lett. Libanonban, mint arról már az utób­bi időben többször írtunk, változatla­nul súlyos a helyzet. Lemondott Qasid Karami. Amikor lemondását indokolta, hangoztatta, mindent megtett azért, hogy az országot megmentse a pusztulástól, ám fáradozásai hiábavalóaknak bizo­nyultak. Bezárultak a béke kapui — így jellemezte a helyzetet Hasid Karami. A libanoni fővárosban továbbra is súlyos harcok dúlnak. A jobboldali fallangis- ták számos helyen vérfürdőt rendeztek a moszlim lakosság között. Szemtanúk szerint a lépcsőházakban holttestek he­vertek, közöttük nagyszámban nők és gyermekek is. Bonyolítja a libanoni helyzetet az, hogy Izrael kilátásba he­lyezte a libanoni harcokba való beavat­kozást. Dinamikusan fejlődik az NDK nép­gazdasága. Tavaly 6,6 milliárd márká­val növekedett a nemzeti jövedelem, és összege 141,6 milliárd márka volt. Az ipari árutermelés 6,4 százalékkal növe­kedett. Ennek kilenctizedét a munka termelékenységének növelésével érték el. Jó eredményeket érlek el a nyers­anyag-takarékosság terén is. 100 márka értékű áru termelésekor a nyersanyag­szükséglet 3 százalékkal csökken. A kül­kereskedelmi forgalom terjedelme 7 szá­zalékkal, a KGST tagországai közötti forgalma 9 százalékkal növekedett. A la­kosság tiszta jövedelme 4 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom — stabil á- rak mellett — 2,9 milliárd márkával nőtt. Érettségi a szaktaiuité: AZ ELEKTRONIKA ÉS A SZÍNES TV MESTEREI A műszaki-tudományos forradalom sok hasznos és hátrányokkal járó vívmánya mellett nem egy érdekes­séget is hozott magával. Cj attrak­tív ioglalkoziisok keletkeztek. Ezek közé tartozik az elektronikus szakma is. Az elektronikusok képzésébeit ter­mészetesen igen nagy fontosságot ta­núsítanak a szakma elemi tudniva­lóinak, melyek lény-egébcTi nem „vi­lágrengető“ okosságok, mégis velük kezdődik a bonyolultabb elmélet és gyakorlat, tehát nem száműzhetők a tanrendből. Az érettségivel záruló négy év la- nnlm.ányi idő alatt a tanulók elsa­játítják a fémekkel és szigetelőkkel való munkát, megismerkednek az. a- lapvető anyagok fajtáival és tulaj­donságaival, otthonosak lesznek a technológiában, tudásukat kamatoz­tatni tudják majd a szakmában leg­gyakrabban használt alkatrészek gyárlásáhan, megtalálják és cltáv'o- lítják a mechanikai és elektromos hibákat, a műszaki leírások alapján kipróbálják v.agv megjavítják az c- Icktronikiis berendezéseket. Mindeze­ket a leendőket az ipari tanulóknak önállóan kell tudniuk vé.gezni, eh­hez pedig elemi követelmény a r«nd- szeres tanulás. A négy év tanulmá­nyi idő alatt azonb.an a tanulóknak elegendő alkalmuk nyílik arra. hogy elméleti tudásukat a gyakorlathan is elmélyítsék, megismerkedjenek az elektroleehnika. az elektronika, a mérés, a beállítás alapjaival. Bizo­nyára felkelti majd érdeklődésüké* az akusztika, a rádió és tv-technika. 8 legújabban ehhez társul még a szí­nes tv-adás is. A tanrendben szere­pel az egyszerűbb műszaki rajzok­ban, sémákban való eligazodás, az elektronikus berendezések funkciója, mérése és javítása. Az elektronik-as, berendezések jövendő műszerészei az •alapok, a matematika és a fizika nélkül nemigen boldogulnának a többi tantárggyal sem. , •Az elektronikus berendezések tan­tárgy keretében a fiúk és lányok megismerkednek a szerelés, a kar­bantartás, a javítás alapjaival, de i^em mellőzik a munkabizlonsá.gi e- lőírásokat sem. E tantárgy révén be­hatolnak az elektroakusztikai váltók, a rádiók, a magasfrekvenciájú szlc- reoadók, a ' hangfelvételek és még syk érdekesség titkaiba. Megismer­kedhetnek a rádiolokálorok csoportos sémájával, a lézer alapjaival és al- kalmaz.ásával, a kép- és h.angfelvéle- Ickkel, az elektronok univerzális be- kapcsolá:^ával. Az antenna, a közös antenna, a színes adás, a színes Iv- képeruyö mind olyan tudnivaló, a- melyet magukévá lehetnek a fiata­lok. Az 1936 67-es tanévben a Nizná nad Oravou-i, a Lipt. Mendok-i, a bralislavai és a Banská Bystrlea-i Tesla szaktanintézelében kezdik az elektronikus berendezések első szak­embereit oktatni. Az alapfokú kilencéves iskola cred- ménj'es befejezésén, illetve az ezzel egyenrangú végzettségen és sikeres felvételi vizsgán kívül a jelentke­zőknek e szakmához testi rátermett­ségüknek kell lennie. A kitűnő lá­tás. a színek, hangok tökéletes érzé­kelése. az ideg- és szívreakeiók. a mozgás.szervek hibátlan működése mind elemi feltétel ebben a sz.ép' szalanában. Az iskola eltanácsolja azokat a jelentkezőket,-akik ideg-,* lelki, vérke'ringési, légzőszerv!, rf*.ív- és roh<amokkal, szédülésekkel járó betegségben szenvednek. Az elektronikus berendezések mű­szerésze szakmára való szívós négy­évi felkészülés betetőzése az érett­ségi és szakvizsga. Ha a végzős mindkettőt sikeresen letette, munka­helyén az ötödik bérkategóriába so­rolják. Sőt, ha a tanuló a vizsgán túlsá.gosan is kitelt magáért, jelesre vizsgázott, egyenesen a hatodik bér- kategóriábíi sorolható. A munkaadó­nak kötelessége a fiatal szakembe­reknek végzettségüknek megfelelő munkát biztosítania. A műszaki-tudományos forradalom korában, amikor szinte egyik napról a m.ásikra kell a szakmai tudási tö­kéletesíteni, a mérnökök és Icclini- kusok népes fáimra melleit nem nél- kOlözhrli nemzetgazdaságunk a fizi­kai dolgozókat sem. Csakho'gy ezek az emberek kalapács, lapát, es.ákúny helyett bonyolult gépekkel vagy gé­pek mellett végzik munkájukat, épp ezért nekik sem elegendő a megszer­zett tudás, állandóan gyarapilaniuk kell. .Az általános műveltség nem­csak a szakma alaposabb elsajátítá­sát könnyíti meg. hanem magabjz- tonságot kölesönöz a közéleti szere­léshez ií, márpedig ez éjtpiigy éle­tünk vrleiárójn. mint a szakma mes­teri művelése. És ha az ifjú szakem­ber még többre vágyik, s mintán a fentebb felsorolt' szziklanintézet vala­melyikében leéretlségizell, tárt kapu­val várják öt h.izánk főiskolái. ^ Eudovit Sz,abó E gy Isirerösöni karácsonykor a Tátrába vttte nyolcesztendős kisfiát, mert a gyerek még é telében sosem látott havat. II letve látott, egyszer, a kórházablak­ból, de csak nagyon keveset, meg sem érinthette, szóval nem tudta a gyerek, ml az a hó. A nyolc év alatt egy másik alkalommal Is havazott, de a gyerek akkor éppen vidéken volt a nagyszülőknél. Keserves pech. Meg leesett a hó harmadszor Is. 'Akkor az apja gyorsan leszaladt vele az utcá­ra, a gyerek megpróbált örülni, de az öröm nem volt Igazi, hiszen az apja másféle hóról mesél neki, nőm olyanról, amelyik érthetetlen módon azonnal eltűnik, amikor földet ér. S a tévében Is mindig másféle ha­vit látott. Sose felejti el a két bű­bájos kölyök. Csuk és Gek felejt­hetetlen téli kalandját, amelyet fil­men láto-tt, szintén a tévében. És ért­hető, hogy olyannak Is képzeli hát a havat, amilyen abban a filmben volt; nagynak, puhának, szikrázónak; ugyanolyan csilingelő szánkókba kép­zeli magát, amelynek bakján ugyan­olyan nagybundás öregember ül, ö meg pokrócba bugyolálva csillogó szemekkel suhan a fehér havon. Haragszik az apjára, miért ámítja öt azzal a mesével, hogy hajdan, az ö gyerekkorában micsoda hav^ vol­tak, micsoda teleki Pedig már nem Is ámftja, mert a gyerek azonnal kö- vetelődzlk, havat akar látni. És Iga­za van: ha az apjának, meg Csuknak és Gcknek kijárt a gyönyörű tél, ak­kor nekt Is kijár. Miféle apa az, aki a negyvennyolcadik szélességi fokon még csak havat se tud mutatni a fiánaki No nem?I Hőhányó Pedig már egy esztendeje el sem hangzik náluk a szülői szájból az a szó, hogy hó, mert a.gyerek azonnal követelödzlk, még aügusztusban Is. Mint a nyáron, amikor odaértek a bolgár tengerpartra, s az apa boldo­gan mutatta: nézd, kisfiam, ez Itt a tenger, hát nem gyönyörű, tele van ezerféle hallal, majd látunk nagy ha Jókat Is, és boldog lehetsz, hiszen még csak nyolcesztendős se vagyl Bezzeg az én Időmben ilyen magpnk- fajta gyérek nem láthatott tengert. Én Is csak most csodálom másodszor pedig már harminchat vagyok. A „bezzeg az én Időmben“ halla­tán a gyereknek azonnal a hó jutott az eszébe, sírva fakadt, hogy'.hát Itt sincs hó, hiába utaztak Ilyen messzi­re. ' Dacos volt, savanyú, az egész szabadság alatt még enni se akart, csak havat és havat követelt, még a hatalmas tengeri akvárium élő cső-' dál és szörnyei sem érdekelték Iga­zán, meg a fürdés se. A hó napi té­ma lett, és szüntelen veszekedés ere­dője. No majd én megmutatom, csa­pott a homokba az apja, és most ka­rácsonykor valóban megmutatta, nemcsak a havat, hanem azt Is, hogy milyen az Igazi apa. Kocsiba ültet­te a családot, és Irány a Tátra. A gyerek lefrhatatlanul boldog volt, előszűr megszeppent, aztán belevetet­te magát a hóba, mint más a tenger vizébe, s a tíznapos téli szabadság alatt nem volt veszekedés. Amikor visszatértek a városba, ott Is hé volt, vagy ötcentis takaró é­rlntetlen hó,, mert éjszaka érkeztek meg. Reggelre, eltűnt, csak a házte­tőkön maradt mutatóba. A gyergk megint elszombrodtUt, s nem és nem értette meg; amit aj apja magyaráz; sózzák .az utcát, olvadjon el a hó. De főleg azt nem éstefte; miért szid­ta a sózást az apja á- ear.ázshan, a- mTkor azt mondta, ho.gy ettől rothadt a Zsiguli alváza, és miért hiányolta a Tátrából hazajövet, amikor síkos volt az út, és majdnem az árokba farpltak. Aztán tűiért átkozta me­gint, amikor tönkremenf tőle a cipő­je, Egyébként Is, micsoda dolog er., ■gondolta magába:» a gyerekl A zsí­ros kenyeret kell sózni, néni az asz­faltot Hogy ezek a famőttek milyen furcsák, mennyim érthétetlenek, és mennyire oslobákl Sose legyek felnőtt, morogta ma­gában, és baleharapott a zsíros ke­nyérbe.. Aztán arra gondolt, hogV ha megnő, mégse megy pilótának, se darukezelönpk, .se m izdqnyvczctönek, se örvösnek, mint azt ez anyu sze­retné, hanem Inkább síedzö lasz beí tőle. Szólt Is rögtön a sitiiéinek: tud;; látok meg, hogy nem leszek se or­vos, se pllőta, se semmi, hanem sí­ző leszek. Még mit nem, mondták á szülök, hogy kitörd a nyakad! Hát akkor hóh.lnyó 'eszelt — vá­laszolta határozottan és megfalleb- bezhetet'.enűl a gyereft. A szülők nem nevettek. Nehéz napjuk volt, meg éppen nem volt humorérzékük, és már rég elfelejtették, ho.gy meny­nyire örült a Tátrában a hónak a kölyök. Takarod) aludni, mondták. Még hogy hőhányöl Nahátl —koSZBll — M Egy klub SZOlETÉSlNEK TÖRIlNEIE „Fontos eseménynek tartom, hogy megnyílik a klub. Ez nemcsak számunkra lesz nagy dolog, hanem az egész falu számára. Létezésünk egyik bizonyítéka les®. „Zelovocos“ üzletből alakítottuk át. Azzal kezdtük, hogy összeszámoltuk a vagyonúnkat. — Kevés, állapiloltuk meg. — Akkor pedig miinkálioz kell látnunk. És szombat-vasárnap már dolgoztunk is. Itt Udvardon, az országos ifjúsági építkezésen. .\Ii, lányok 5,60 koronát, a fiúk 8,40 koronái kaplak egy órára. A talnszé[ptési ak- ciób.nn Ingyen dolgoztunk. Eljártunk a Z-akcióban készülő halottas ház építésére is, nyáron a szövetkezelct segítettük meg, a bajcsi fatelepre jártunk brigádozni;- Most. hogy így összegezem, magam is meg vagyok lepődve, mennyi hasz nos munkát végeztünk el közösen. Ijassan a pénz gyűlt, úgyhogy közben már a klubon is dolgozhatunk. Kivakolluk, kifestettük az elhagyott helyisé­geket. A berendezésre a SZISZ Nővé Zámky-i (érsekújvári) járási bizottságától 15 000 koronát kaptunk.- Az összegből nem futja majd mindenre, de megmutatjuk, hogy takaré­kos gazdák vagyunk. A klub a falusi szervezeté lesz, a szövetkezet ifjúsági szervezetének már van külön klubja. Szerelnénk, ha nem ellenlábasok, hanem egymás segítői, kiegészítői lounénk. Utoljára hagytam, egy lényeges dolgot: az elnökünket. Nem mindegy, hogy a fiatalok kinek a szavára hallgatnak, kire támaszkodnak, kiben bíznak meg. A mi elnökünk Ma- tnska Gábor tanító. Tiszteljük öt; pedig csuk egy-kél évvel idősebb nálunk. Azt hiszem, hogy a jó szervezel titka az aktív, kitűnő képességű és mozgékony elnökben rejlik. Mi, az udvardi falusi SZISZ-szervezet tagjai jó közösség va­gyunk.“ Elmondta: Benka Etelka, a Dvory nad Zitavou-i {udvar­di) SZISZ-szcrvczet alelnöke. Lejegyezte: ZÄCSEK ERZSÉBET. A pártkongresszus előtt A XV. pártkongresszus fontos esemény lesz a SZISZ éleiében. A levlcei (lévai] járás fiatal­jai a pártkongresszus összehí­vását münkafelajánlásokkal a karják köszöníenl. Ján Herhú- tól, a SZISZ lévai járási bizott­sága elnökétől me^udtuk, hogy elsősorban az eszmei-nevelő munka színvonalát szeretnék e- melnl. Ennek keretében nagy figyelmet fordítanak a politikai oktatásra, hogy a fiatalok be­tekinthessenek pártunk politi­kájába, megismerhessék a nem­zetközi munkásmozgalom törté­netét és azokat az eredménye két, amelyeket dolgozó népünk a 31 szabad év alatt elért. Több munkakoUektíva bekap­csolódott a lévai V. I. Lenin Textilgyár fiataljainak mozgal­mába, elvállalták, hogy fejen­ként ledolgoznak 30 brigádórái a kongresszus tiszteletére. A mezőgazdaságban és az t- parban dötgozó fiatalok „Az If­júság a XV. kongresszus tisz­teletére" elnevezésű verseny­ben juttatják majd érvényre tudásukat A legjobb munkakol lektívák és egyének kötelezett- -ségvállalásati kéthavonként ér­tékeljük, A legjobbak neve be kerül a '.iFiatalok a kongresz szusért" című könyvbe. A ZENIT mozgalom elsösor ban a fiatal munkásokat sze­retnék- bevonni. Megrendezzük majd a fiatal újítók negyed­évét, és fontos feladatként tart­juk számon a „Tizenöt tett a kongresszus tiszteletére" elne­vezésű- mozgalmat is. Abűl Gábor A SZISZ-esek a gyerekeknél Csöngetlek, vége az utolsó órá­nak, rohanás az ebédre. A luirbanovói gimnázium étter­me,- amely egyébként klubhely-i- spg is, mindig hangos. Most a- zonban érezni, hogy a jókedvű beszélgetések mögött valami rej­tőzik. Izgalom. Az iskola SZISZ- -alapszervqzelénck tagjai a gútai gyermekotthonba készülnek. Már hagyományosan a gyermekotthon lakóival töltik a Télapó-ünne­pélyt. Gyorsan megoldódnak az utolsó szervezési kérdések, he- lökre kerülnek a hangszerek, tás­kába a jelmezek és kellékek, és irány a vasútállomás. A csomagokat cipelő népes cso­portunk alig fér fel az amúgy is zsúfolt vonatra. Utunkat még egy átszújlás is nehezíti, de azért így is idejében megérkezünk. Az otthon vezetői nagyon ked­vesen fogadnak bennünket. A leg­nagyobb. élmény m^is az szá­munkra, amikor megpillantjuk a várakozáss,nl teli gyermekarcokal. Tudjuk, nekik kétszeresen is szük­ségük van a kedves szóra, szerc- tetre. Következik a műsor: legna­gyobb sikere a komikes jelene­teknek van, de a gyerekeknek tetszik a zenekarunk is és min­den más. Boldogok, amikor átad­juk nekik apró ajándékainkat. 1- gaz, a szülői szeretet a gyerekek­nek nem tudtuk pótolni, de szá­mos boldog, önfeledt percet sze­reztünk nekik. Jó volt látni, hogy örültek annak, hogy nevelőikön, tinítóikon kívül mi, fiatal SZISZ- -tagok is gondolunk rájuk. Kiss Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents