Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-08 / 23. szám
TAVASZ A DUNA MENTÍN JEGYZETEK BABCSOPORTJAINK ÉS GYERMEKSZÍNJÁTSZÓINK ELSŐ ORSZÁGOS SEREGSZEMLÉJÉRŐL) V ers- és prózamondóink, Irodalmi színpadjaink, színjátszó csoportjaink, énekkaraink és táncegyütteseink országos seregszemléi után újabb fórummal gyárapodott-gazdagodott nemzetiségi kultúránk, műkedvelő mozgalmunk. Dunajská Streda (Dunaszerdahely) a közelmúltban az óvodáskorú és kisiskolás bábjátszóink, valamint gyermekszínjátszóink Duna menti Tavasz elnevezéssel illetett központi seregszemléjének adott otthont, A háromnapos rendezvénysorozatra több korábbi, sikertelen, esetenként nem a legszerencsésebb kezdeményezés után került sor, s már rögtön az induláskor igazolta önmagát- Három nap Meseországban, ez volt a jegyzeteim munkacíme, amire elsősorban a bábjátszók produkciói ösztönöztek. Közülük azokat láttam a legígéretesebbnek és le- gárnyaltabbnak, amelyek a gyermekek dús érzelem- és fantázíavilágában maradtak, a- melyek a nevelés direktív, olykor nem természetes, művi eszközeinek igénybe vétele nélkül is légkört, autentikus világot tudtak teremteni. A bábjátszás komplex műfaj: egy aránt és egyforma súllyal tartalmazza a képzőművészeti, zenei, történelmi és irodalmi nevelés elemeit, s így hatékony jellemformáló erővel bír. A seregszemlén látott csoportok közül a hurbanovői (ógyallal) Aranyfácán és a dunaszerdahely! Százszorszép' műsorát a hagyományismeret és ébresztés, a moöai fdunamocsi) Csillag, a helybeli Pipitér előadását a népmesék világa, a jahodnái feperjesí) Nyírfácskáét, a kosicei Pitypangét és a Turnianske Podhra- díe-i (tornai] Méhecskékét pedig gyermekeink mindennapi világa és játékai ihlették- Versengésükből a dunaszerdahely! Vajanskji utcai alapiskola Százszorszép bábcsoportja került ki győztesen télüző-tavaszköszöntő, népi kiszejátékot fölelevenítő műsorával. A csoport vezetői Marták Katalin és Bulajcsik Rozália a játékos, hangulatkeltő elemek meghangsúlyozásával e népszokás közösségierkölcsi vonatkozásait, metaforikus elemeit domborították ki. Bábjaik közül különösen a Zöld Ember és a Ktsze figurája marad sokáig emlékezetes. Ide írom azonban azt fs, hogy egyik-másik esetben túlzottan kísértett az öncélú, sablonos kifejezőeszközök, illetve — a ló túlsó oldalán — a pózoló (tehát: nem őszinte) száraz didakttfcizmus veszélye (például az Aranyfácán, illetve a Százszorszép második játékában Is). Űgyan- ekkor jobban kellene ügyelniük a bábcsoportokat vezető tanító- és óvónőinknek a szép, helyes magyar beszédre is- Bábcsoportjainknak ösztönzést, példát adhat a kosicei Szőke Veronika szólófellépése (két produkciója közül az első tűnt kidolgozot- tabbnak), valamint a győri Tanítóképző Főiskola bábcsoportjának a vásári bábjátszás hagyományait fölelevenítő keretműsorai. Gyermekszínjátszásunk, bár születését és tapasztalait tekintve évekkel megelőzi , őt, mindeddig még oly mértékben sem nőtte ki a gyermekcipőket, mint bábmozgalmunk. Egy-egy csoport hallat ugyan magáról, hol az ország egyik, hol másik részéből, mégsem tudtak még értékes művészi eredményt hatásukban is átütő erejű sikert elérni. Énnek okát elsősorban a csoportok régi, elavult pedagógiai szemléletet és gyakorlatot követő Irányításában, vezetésében látom. És nemcsak iskolai, hanem központi szinten is. Meglehetősen furcsállom ugyanis azt az esetet, hogy most a dunaszerdahely! seregszemlén a bíráló bizottság tagjaként ugyanaz az ember marasztalja el az egyik csoportot a rossz darabválasztásért, aki két-három évvel ezelőtt, a Népművelési Intézet munkatársaként a szóban forgó mesejátékot kiadásra javasolta. De menjünk tovább. A hat együttes műsora ismét csak arról győzött meg, hogy milyen messze esik a gyermekek világa a mesejátékokat és ifjúsági darabokat íré, kiadásra javasló, kiválasztó és megrendező felnőttek más gondokkal terhelt, sok esetben egészségtelenül megállapodott s a gyermeki lélek hajlékonyságát követni képtelen világától. A Kép; Kanoyits György többnyire helytelen szövegértelmezéssel magyarázható silány szövegmondás mellett főleg az elhibázott darabválasztás és hozzá nem értő, téves eszményeket követő rendezés volt a legszembetűnőbb. És innen már nem kell messzire mennünk a rendre „melléosztott“ szerepekig. Illetve az, hogy a szereplők többnyire csak feszengeni tudtak, s nem érezték jól magukat szerepeikben, már csak következménye egy elterjedt szemléletnek. A nyilvánvaló okok ugyanis másutt keresendők. A jövőre nézve ugyancsak elgondolkoztatőnak találom, hogy az e seregszemlén fellépő hat együttes közül bárom műsorában elevenedett meg egy komplett királyi udvartartás, annak rendje- módja szerint, amint az a széplelkek és egy jócskán túlhaladott, elavult szemléletet tükröző felfogás nagykönyvében írva vagyon. Egy negyedik előadásban pedig egy erdei állatsereg szajkózta egész az unalomig, mutató Ujjúkat figyelmeztetően rázva a publikum felé, hasznosnak vélt tanácsait. Ez már a teljes anakronizmus, a megfeneklett kispolgárt szemlélet és életérzés rehabilitálása. Azt hiszem, ezek után nem kell tovább bizonygatnom, hogy ml sem áll távolabb a líiai gyermekek világától, akiknek már az űrutazás is mindennapos valóság, mint az ilyen darabokban sórjázó hiteltelen banalitások. Az elmondottak ugyan nem vonatkoznak a tornaiakra, akik Mikszáth Kálmán művét, A beszélő köntöst vitték színpadra, dé még ők sem tisztázták kellőképpen, hogy minden nevelői szándék akkor jut leghamarább zsákutcába, ha a fiatalokat erőnek erejével egy tőlük idegen világba kényszerítjük. Ném véletlen így, hogy a gyermekszínjátszók közül ai a csoport szerepelt a legsikeresebben, amelyik a szereplők ttiindénnápi gondjainak világából, egy Iskolai osztály életéből merítette előadásának tárgyát- A strekoviakrél (kürtiekről) beszélek, akik Juhász Mária tánítónő élő, meglepően tiszta és ízes fordításában Alica Gábzdilővá A kóckás ing és a VIII. A osztály című játékát keltették életre soksok ötlettel, nagy kedvvel, és hiteles hély- zetteremtő erővel színezve az „alapszöveget.“ A felsorolásba tartozik még a bábkiállítás Is, amely a dunaszerdahélyi járás legfőbb bábcsoportjáinák ötletesnél ötletesebb, színesnél színesebb bábjaiból sorakoztatott föl egy seregnyit. Ugyanilyen érdeklődéssel és jóleső érzéssél figyelhettük a FuCík utcai óvodában a medvedovói (medve!) szociális otthon pedagógiai bábjátékbemutató- ját, valamint a helybeli növendékek előadását. Az óvoda igazgatónője, Jarábikné Truch- ly Gabriella egy rögtönzött mlntatanításra hívott, amelyen példáját láthattuk annak, hogy nagy hozzáértéssel és gonddal, játékos és ötletes formában miként lehet már az óvodáskorú gyermekeket is a modern költészet bonyolult képi világához közelíteni. Szólnom kell még a seregszemle tájékoztatójáról, a Fürge Irkáról Is- Dunaszerda- helyen immár másodszor készül ilyen, a résztvevőknek szóié, tájékoztató jellegű kiadvány. A másfél évvel ezelőtti, Fábry Zoltánról elnevezett irodalmi seregszemle Vox Humana címen megjelent tájékoztatója után most a Fürge Irkáról is elmondhatjuk, hogy küldetését maradéktalanul teljesítette: friss volt, pontos volt, és sok szempontból rögzítette egy-egy előadás legközvetlenebb visszhangfát. Azt htszém, hogy a komáromi Jőkai-napokon sem lenne céltalan egy ilyen időszakos sokszorosított tájékoztatót kiadni. Mindent egybevetve, csak üdvözölni tudjuk az I. Duna menti Tavaszt, s még sok ilyen, de a mostaninál Is színesebb és kevesebb terméketlen ágat hozó „tavaszban" reménykedem. Abban, hogy amit most elvetettünk, rövidesen beérik- A rendező szervek —- a Népművelési Intézet, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma, a járási népművelési központ és más dunaszerdahelyt járási és városi szervek — Igazán derekas munkát végeztek. Tóth László MULATSÁGOS JELENETEKBEN BŐVELKEDIK A CSIKÖK Ű SZÁSA CÍMŰ CSEH FILM Franciaországból két szellemes vígjáték kerül a mozikba- A Két lány egy pizsamában című színes filmet Jean Girault készítette- Két szalmaözvegy párizsi férfi, két csinos külföldi turistával megesett kalandját meséli el, amelyet a feleség váratlan hazaérkezése tetőz be. A film szereplői: Marscha Grant, Micheline Presle, Michel Galabru, Philippe Nicaud. Vérbeli bohózat a Nagy érzelmek nagy étvágyat csinálnak című színes film, Michel Berny rendezésében. A film a civilizáció visszásságait pellengfirezl ki. A vadnyugati filmek kedvelői ezúttal spanyol produkcióban gyönyörködhetnek. Az Ügyetlen kéz Rafael R. Marchent rendezésében szokványos vadnyugati történet azzal a különbséggel, hogy az igazságért harcoló fiatalember ebben életét vesztiÚj fi! A júniusi moziműsorról nyugodtan elmondhatjuk, hogy a könnyebb szórakozás kedvelőinek Jzlése szerint ké szült- Fellini Amarcordját kivéve figyelemreméltóbb alkotást nem ts mutatnak be.. A nagy olasz rendező Os- car-díjas alkotásáról viszont már sokat hallottunk. Fellini ezúttal sem marad adós hírnevével szemben- Az Amarcord a fennálló társadalmi fonákságok éles kritikájaA hazai filmgyártást mindössze egy cseh film képviseli. Hynek Boőan színes filmje, a Csikók úszása mai történet- Egy fiú dilemmája: maradjon e a mezőgazdasági főiskolán tanársegédnek vagy visszatérjen a szülőfalujába A film főbb szerepeiben Ivan Vvskofílt, Jlfí Sovákot, Katerina Macháükovát. (ana Svandovát és Vladimir Menüiket láthatjuk. mek * Színes szélesvásznú filmet készített Shakespeare Sok hűhő semmiért című drámájából Szamszon Szamszo- nóv szovjet rendezd. Egy aranyrablás története Az alagút végén című szovjet bűnügyi film. E műfajba sorolható a Rövid, élet című szovjetlengyel színes film is, amely egy lengyel terrorista csoport felszámolásáról szól a háború utáni Szlovákiában. A filmben szovjet és lengyel színészeken kívül hazai szereplőket Is láthatunk. A magyar filmgyártást a júniusi bemutatók műsorán Makk Károly lélektant drámája, a Várakozás napjai képviseli. A film cselekménye 1953- ban játszódik le, egy börtönbe zárt férfi fiatal feleségének és Idősebb beleg anvősának lelki vívódásait kísért nyomonA Winnetou-sorozat utolsó filmje, a Keselyűk között Pierre Brice-szel, Lex Barkerral és Gojko Miticcsel: A keselyűk, a mindenre kész elvetemedett banditák, akikkel nagy harcot vívnak az indiánok, barátjuk Old Shatterhand és n becsületes telepesek. • Izgalmas kalandtörténetet forgatott színes panoramatikus változatban Richard Lester angol rendező. A Veszélyben a Britanic szereposztása is kiváló: Richard Harris, Omar Sharif, David Hemmings, Anthony Hopkins és Caroline Mortimer játsszák a főbb szerepeit. A film cselekménye valahol a Repülőtérre emlékeztet. A Britanic luxushajó, 1200 utassal a fedélzetén váratlanul veszélybe kerül. Ismeretlen tettes időzített bombát helyezett el a hajófenéken, és eltávolításáért másfél millió dollárt követel. A film az utasok életének megmentését követi. (Pv) SZÉP LÁNYOK - SZÉP SZA VAI (SZÉP SZŐ IRODALMI SZÍNPAD KOSlCE: A KASSAI MUNKÁS) őszintén megvallom, érdeklődéssel és kíváncsian vártam a koSicéi Szép Sző Irodalmi Színpad új műsorát. Méltányolom Oágyor Péter rendező e- rőjeszítését, hogy a nevezetes „Kassai Munkás“-t áttelepítse színpadra. A szándék egyértelmű: a lapban megjelent írásokból olyan műsort szerkeszteni, melynek tükre a színpad, mert korrajzot jest a lap megjelenésének idejéről. Gágyor Péter és társai a művészt dokumentumjáték lényegére tapintottak azzal, hogy a nagyrészt versre és újságcikkre alapozott összeállításuk anyagát mozgáseszközökkel, vizuálisan helyezik el a korban, melyben azok fogantak. Az alapötletet kitűnő, kivitelezése kifogásolható. Módszerük túlságosan is egyszerű, utánozható volna, ha nem kellene több hozzá, mint a régi lapok felkutatása, s a kiválasztott anyag közé összekötő és hangulatteremtő elemként az előadók ko- reografált mozgatása. A címből ítélve: újságcikkeket, verseket, munkásmozgalmi dalokat vártam, az irodalmt színpad ismert, sémákba merevedett keretei között előadva. Hogy mennyivel többet tették ennél, erről produkciójukból megbizonyosodhattam. A kezdés hatásos: megszólal a kórus: „Mondd mit érlel annak a sorsa, akinek nem jut kapanyél...“ — a munkáshad hangja, mély jelzi az egységet a közös cél sikeréért. Olyan óratórium ez, ahol még a versek alatt sem lehet gondolatban elandalogni, ahol az irodalmi szöveg keveset számít, ha nem válik cselekvéssé. A koreografált részek alkalmat adnak erre, szemléltetik is a mondott szöveget: „... kétféle embertípus él közöttünk. Az egyik az. aki a forradalmat szentimentális beletörődéssel át aludt a, a másik pedig az, aki a forradalmat vérében és iaegéibén kívánta, átélte, és az emberiség hasznára be akarta teljesíteni.“ A produkció fordulatai és szereplői egy képzeletben játék kisminkelt, felékesítétt figurái által előadott pan tomimre emlékeztetnek. A pantomim- figurák. ha szerepüket komolyan veszik. könnyen fordíthatják a játékot komédiába. A rendező külön vigyázott arra, hogy a pantomimvilágból — ahová a történelem időközben u- talta — visszahozza a Kassai Munkást valóságába. Felkutatta a neves költők é lapban közölt verseit, és ismét felidézte őket a több mint félév százados ügyről. E költők versei, érdekes és jellegzetes tanútétele révén vált valósággá az irodalmi dokumentumokon alapuló politikai tartalmú oratórium. Kár, hogy a Kassai Munkásból kiválasztott cikkek a produkcióban nem halottak úgy, mint József Attila, Ady, Wolker vagy Forbáth Imre versei. Utaltam már a megvalósítás hiányosságaira. Az egyébként jó szereplőgárdától túlontúl sokat követelt a rendező. A szavalók nagy Igyekeze-, tűkben abba a hibába estek, hogy semmit sem akartak engedni elsikkadni. Előnyösebb lett voltía a szövegmondásban helyenként lazítani így a forttosabb részek nyomatékeit kaptak volna. A „minden fontos“ a- lapon egysíkúvá válnak az amúgy ts hosszú versek. A legzavaróbban azonban a női i- domokat nagyon is érvényesítő kosz- >Umök hatottak. A műsor alkotói teljes jóhiszeműséggel gondolták: ha e sok kitűnő apró dolgot, ötletei <díszlet, kosztümök) egyetlen álko- 'ásba gyúrják, valami nagy dolog tesz belőle. Havasi Péter
