Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-08 / 23. szám

A CSERESZNYE Június eleje van. Erik a ko­rai cseresznye. A gyerekek nyújtogatják a nyakukat, le-Ie- kapnak egy-egy szemet az ala­csonyon csüngő ágról, még ha zöld ts a gyümölcs. Felmász­nak érié a fára. — leestekt — szól rájuk a nagyanyjuk, persze szólhat, a fiam már kora tavasztól gya­korolja a fára mászást. — Apu, mikor lesz már cse­resznye? — türelmetlenkedik, pedig még csak virágzik a fa. Amikor megjelenik az apró zöld bogyókon az első pír, ki­tör belőle az örömujjongás: — Ninil Már pirosodik! Aztán mégiscsak kivárja, s egy szép napon felmászik a fá­ra. és annyit eszik, amennyi csak belefér. A barátait is el­hívja. Es sem neki. sem pedig pajtásainak nem mondjuk, hogy •fütyörésszenek, mint annak i- dején nekünk, ha olykor meg­hívtak cseresznyét szedni. ö és esetleg még néhány társa jelmászhat a fára, de mi legyen a többi gyerekkel, a- zokkál, akiknek a szülei itt kaptak lakást a velünk szemben lévő lakótelepen? ök megáll­nak, rábámulnak a szép piros csodára, s mehetnek tovább. Mondhat nekem ki mit akar, nincs annál nagyobb öröm, mint cseresznyézni. Mert meg­érhet később az eper, a ribiz­li, alma, barack, szilva, szőlő, ölébe hullhat a dió, de a cse­resznyével egyik sem ér föl. Mi tagadás, mi is ilyenek voltunk. Nem bírtuk még azt sem kivárni, hogy Mihály bá­csi teleszedje a kosarát, és szétossza közöttünk a gyümöl­csöt. Na olykor egy-egy szem kihullott vastag ujjat közül, rá­vetettük magunkat arra az egy szemre, mint kölyökkutyák a koncra. De hol van már az az tdő?l És egyáltalán, jut-e manapság minden gyereknek elég cse­resznye? Ügyes kofák öt-tíz szemenként árulják a járdaszé- leg. Kiszámoltam: nyolcvan- száz koronába is kerül egy ki­ló. Azt mondják, rablás. Bn is. Sőt, azok is, akik kénytelenek néhány fürtöt vásárolni belőle, hiszen az ő gyerekük is olyan mint mi voltunk, vagy mini a- milyen az én fiam. Nem ven­nének tőlük, ha a zöldségesnél is kapnának. Mtért is adnák ki a sok pénzt semmiért? De hát nem kapnak. Esetleg a kései­ből, de akkor is a legtöbbször a fele már rothadt. Mert amíg nálunk leszedik, elszállítják, szétosztják, s a pultra kerül, addigra már a kő is megrot­hadna, nem még a cseresznye. S még abból a késeiből sincs elég. Miért? Föttehetőleg azért, mert nem fizetődik ki termeszteni, sőt le­szedni sem. Figyelem, ha még nem vágták ki az ütszéli fá­kat, a legtöbbjén a fele, oly­kor az egész termés ts otima- rad. A szövetkezetekben, állami gazdaságokban ugyanez a hely­zet. ök is inkább kivágták a cseresznyésüket, esetleg kósto­lóra ha hagylak. Hogy miért? A válasz világos: nincs mun­kaerő, fölösleges gond van ve­le a bevétel, a haszon meg el- enuészö. Es bizony talán igazuk is van. Mert. az almáért, ősziba­rackért, szilváért is megkapják azt a két-három koronát, a- mit a cseresznyéért, s micsoda különbség! Almából, szőlőből az ügyesebbje akár négy-öt, vagy talán még több mázsát is le­szed egy műszak alatt. Meny­nyit tud leszedni egy munkás cseresznyéből ? N egy ven -öt ven kilót. De az is lehet, hogy már ezt ts eltúloztam, hiszen nem megy az olyan gyorsan. Azt hiszem, ezen el kellene gondolkodnunk. Mert való igaz: a kenyér már megvan, vaj is kerül rá. Behozzuk a naran­csot. a banánt, a kókuszdiót. az ananászt, de cseresznyéből, bár mifelénk ez a legkedvesebb és ugyanakkor hazai is. mégsem fut elég a gyerekeknek. Nem minden gyerek van ab­ban a szerencsés helyzetben, hogy születnek, nagyszüleinek kertje, cseresznyefája van. Németh István akran hallom: „Idegenkednek a fiatalok a mezőgazdaságtól." Az emberek csak úgy kimondják ezt a megállapítást. Hallottam már szövetkezeti elnöktől és traktorostól egy­aránt. Nem nézek utána — a saját gazdaságunkon belül sem —. hogv mi ennek az idegenkedésnek az oka- Pedig önmagunkban kéne keresni a hi­bát. Nos, a bodolló! székhellyel működő, nvolc- százöt tagot számláló szövetkezetben nem kell ezen töprengeniük a tagoknak, hiszen már régen tudatosflották: a fiatalok nem a kénves munká­tól, hanem a rossz, elavult, munkakörülményektől idegenkednek. Jogossan! Seregi Gézát, a bérosztály vezetőjét idézem: — Ma már ott tartunk, ha egy munkásunk el­megy vagy eléri a nyugdíjkorhatárt, kettőt kapunk helyébe. Fiatalokat. Olyanokat, akik élen járnak, tudják a kötelességüket. Most is itt fekszik az asztalomon három kérvény Sajnos, csak az egyik degenkednek. jogosan! jó ezt hallani. Vajon mivel érdemelte ki a gaz­daság a fiatalok bizalmát? Annak a százhét fia­talnak a bizalmát, akik eddig is örömmel jelent­keztek a gazdaságba? Bodnár Ferenc főmérnöktől várom a feleletet a kérdésre. — Fiataljaink zöme a gépesítésben dolgozik. Itt úgy alakítottuk ki a munkakörülményeiket, hogy a fiúk örömet találjanak abban, amit csi­nálnak. A tanulni vágyókat is támogatjuk- Ä mecenzéfi szaktanlntézetben húszán tanulják a gépjavftószakmát. Taníttatásukra a gazdaság évente harmincezer koronát költ. A vezetőséget is fiatalokkal szeretnénk feltölteni. Jelenleg két ösztöndíjasunk tanul Nitrán a főiskolán- Szülhet­nék méf a háromévenként fizetett hfiségpénzről. a fiatal házasok térítésmentes kölcsönéről, a la­kásépítésről, de száz szónak Is egy a vége: igyek­szünk emberséges, biztos munkát, keresetet terem­teni minden dolgozónak. KERESETI LEHETŐSÉGEK Seregi elvtárs elmondja, hogy egy traktoros évi keresete huszonhétezer korona, egy állatgon­dozóé huszonhat-buszonhétezer között van, és az Idénymunkát végző növénytermesztőké tizenhá­romezer korona körül mozog. 'ét két vezető dolgozó foglalkozik a fiatalokat érintő kérdésekkel. A SZÜLETÉS A fentiek után akarva-akaratlan is felvetődött bennem a kérdés: Miért csak most kapnak észhez a fiatalok, hiszen lehetőségük már eddig is volt a szervezet megalakítására? A somodi udvarban dolgozó zootechnikust, Sitfat Gábor mérnököt ke­resem fel. Gábor ötödik éve dolgozik a szövetke­zetben. és a fiatalok neki szavaztak bizalmat. — Ahogy idekerültem, beléptem a somodi Ifjú­sági alapszervezetbe. Később vezetőségi tag let­tem, jó kapcsolatba kerültem a járási bizottság dolgozóival, és közösen tervezgettük egy szervezet megalakítását. Hogy miért csak most született meg az eredmény? Nem akartunk elhamarkodva cselekedni, megvártam; míg megérik mindenkiben a gondolat, és a munkatársaim Igényét elégíthe­tem kt egy alakuló alapszervezetteí. Mert őszintén megvallom, semmi értelme sincs annak, ha öten- hatan összeülünk, felmegyünk a járásra, és meg­alakítjuk a SZISZ-t. A hátunk mögött pedig nem áll a tagság. Így már maga a kezdés halálra van ítélve. Most pedig már tudom azt, hogy kire számíthatok a munkában. Figyeltem a fiatalokat, szerveztem őket, bekapcsolódtunk mindennemű mozgalomba, versenybe, társadalmi munkába. Hogy példát említsek, egyik fiatal kollégám, Tóth Árpád már második éve a kerület élen járó kom- bájnosa, de születtek itt már újítási javaslatok is. Tavaly év vége felé egyiktől is, másiktól ts hallom, hogy a szövetkezetben dolgozik és a falust szer­vezetben tag. . . Miért nem lehet nekünk is egy külön csoportunk? Hát itt kezdődött a „születés." Bodnár Ferenc Seregi Géza Tima János ÉLEN JÁRÓK LÁTOGATÁS KELET'SZLOVÁKIA LEGNAGYOBB GAZDASÁGÁBAN, A 6650 HEKTÁROS EGYESÍ­TETT BUDOLOVI (BODOLLÖI) SZÖVETKEZETBEN Sitfai Gábor Hogy a? ezzel látó munka mennyi szabad idejé­be került Gábornak, arról a felesége tudna töb­bet mondani, aki épp beszélgp'éctink alatt tele­fonom hfvja őt. Mikor megtudta, hogy a férjéről és az alakuló szervezetről írok ezt mondja a te­lefonba: — Nekem is van egv kis részem a „megalaku­lásban." hiszen egyedül töltöm otthon az estéket, mert mire a férlem a munkából, a szervezésből hazaér, gyakran a (ízet is elütötte már az őrá. A fiatal mérnök nemcsak a szervezeti mozga­lomnak, hanem a munkájának is a megszállotja. Felelősséggel heszél az állattenyésztést gondok­ról. hogy kevés az anyadisznó, növelni kell a tej­hozamot, az új tehénfajták beszerzése is gond, meg hogv drága az orvosság, még alaposabban kell ügyelni az állatok egészségére. Sitfai Gábort a szervezésben kifejtett tevékeny­ségéért a SZÍSZ KoMcet-vtdékl járási bizottsága kubai tanulmánvúttal jutalmazta Ezekben a na­pokban azonban az alakuló, születő szervezet körüli teendők foglalkoztatják- De a vezetésben sincs egyedül. Tima Jánost első helyen említi segítőtársai között. AZ EGYBEHANGOLT, JOBB MUNKÁÉRT 'A huszonnégy éves Tima János Is alig egy éve efsz-tag. Tavaly érett meg benne a gondolat. Itt­hon, a faluban Is van munka, nem ingázik tovább, ö ezt így mojidla: — Aki szeret dolgozni, annak mindegy, hol a munkahelye. János azelőtt KoSicén volt villanyszerelő- Buszo­zás, korán kelés, hideg ebéd . . . — Untam. Mozgalmi embernek érzem magam, kultűrfelelős voltam a falusi szervezetben ts, de a munkám annyira lekötött, hogy csak a vezető­ségi gyűléseken találkoztam a tagokkal- Most legalább több Időm marad a szervezésre is. Munka, szervezés pedig akad bőven János is elkészítette a munkatervét, amelyben első helven szerepel egy színjátszó és tánccsoport megalakí­tása Beat-együftes létrehozására is vannak lehe­tőségeik. Örömmel mondla. hogy kulturális kap­csolatokat teremtenek a magyarországi baráti Encsi Tsz fiataljaival. Meg másik oldala is van ennek az alakuló SZISZ-nek, — mondja magabiztosan Tima János. — Hat falu, Bodolló, Debrőd, Somodi. Jánok. Fé­der. Makranc alkotja a gazdaságot, nagvok a tá­volságok. És bár egy szövetkezetben, egy igaz­gatás alatt dolgozunk, nem Ismerjük egymást ml, fiatalok sem. Most a szervezeti munka révén a fiatalok megismerkedhetnek, összebarátkozhatnak, ami nemcsak emberi Igény, hanem az egvbéhan- goltabb. jobb munkának Is egyik feltétele. 'A'zt hiszem, Tima János fején találta a szöget. Mert legelső teendője az ifjúság! szervezet min­den tagjának az. hogy a munkahelyén munkájá­val bizonyítson. És ha ezt a küldetést a munka utáni kikapcsolódássá!, kulturált szervezeti élet­tel egybekötve maradéktalanul teljesíti a hat község fiatalsága, akkor érdemes volt összefog­niuk. rászolgáltak a szövetkezet támogatására­Az elnök, Sitfai Gábor ezzel búcsúzott: — Itt már csak a fiataloknak kell bizonyítaniuk, hogy tettrekészek, érnek valamit, tudnak szerve­zetten tevékenykedni. x r x Mielőtt még pontot tettem volna t riport végé­re, felkerestem Jozef Matlákot, a SZISZ KoSteei- vidéki járási bizottságának dolgozóját: — Régi, közös vágyunk volt a kerület legna­gyobb gazdaságában az ifjúsági szervezet megala­kítása. — mondja Matlák elvtárs. — A fiatalok eddigi munkája alapján minden remény megvan arra, hogy jó közösség, eredményes, színvonalas munkát végző alapszervezet legyen. Zolczer János Kép: a szerző MMMMDMR) zámokban és hazánk más helyein. No de a többi fiatalok sem maradtak műsor nélkül. Ozsesszgimnasztikát ta­nulhatnak Vysoké nad Jtzerkouhan. úszhatnak a Pieäfany melletti Stúa- ván, vízisízhetnek Zivohosfban, a he­gyi turisztikának hódolhatnak az Or- 1i,i hegyekben, a Chopok alján. Hor- nf Smokovecen, a Vrátna völgyében, és így sorolhatnám tovább az érde­kesnél érdekesebb ajánlatokat. Az tetet kínálatok másik nagy cso­portját képezik az üdülések Az uta­zási iroda külső munkatársak — al­kalmi idegenvezetők — révén arra törekszik, hogy a résztvevők a le­hető legjobban érezzék magukat, megismerkedjenek tartózkodási he­lyük természeti szépségeivel, jól szó­rakozzanak, sportoljanak. Hogy hová utazhatnak a CKM-mel a fiatalok most hosszú lenne felsorolni, elég, ha annyit elárulunk, hogy Frantiáko- vf Láznétől a Zempifnská Sfravále hazánk legszebb üdülőhelye! között vá’ngathaf nak. A szakmai tematikus utazásokon kívül a CKM olvan kirándulásokat Is szervez, amikor az útvonalat az ifjúsági csoportok. SZISZ-alapszerve- zetek, Iskolák kívánságára állítlák össze. Különféle tanfolyamokat, érte­kezleteket rendez, ha kérik az ér- rteklődők­Pártunk és Ifjúsági mozgalmunk lepfelsőbh -zervel sokszor foglalkoz tak már a szabad idő hasznos ész­szerű eltöltésének kérdésével. A SZISZ Ifjúsági Utazási Irodája mun­kájával, újabb és újabb' kínálatival pártunknak ez' a célkitűzését igyek­szik támogatni. VLADIMÍR PRIPUTEN A SZISZ Ifjúsági Irodájának, a CKM-nek sokoldalú tevékeny­ségében legújabb ágazat a ha­zai idegenforgalom- Ha összehason­lítjuk a passzív idegenforgalmat — a külföldi utak számát — az aktív idegenforgalommal, amikor mi foga­dunk külföldi vendégeket, az utóbbi­nál számottevő fejlődés tapasztalha­tó. Ezt példázandó elég, ha megem­lítjük, hogy 1967-ben, amikor a CKM megkezdte ez Irányú működését, 1381 fiatal élt ezzel a lehetőséggel. 1970- ben már 24682-en vették Igénybe. 1975-ben pedig 40 személy hiányzott a 100 ezres létszámhoz. A CKM főképpen egyhetes utakat szervez csoportoknak és egyéneknek egyaránt. Mind nagyobb szerepet kapnak a tematikus utazások. Ta­valy az összes üt 10 százalékát tet­ték ki a nyelv-, úszó-, sí-, hegymá­szó-, tenisz-, lovaglőtanfolyamok, hogy csak a legnépszerűbbeket so­roljuk fel. Az utazási iroda dolgozói nem feledkeznek meg az Iskolás ko- , rú fiatalokról sem. Számukra vezet­ték be az iskolatábort, az iskolai ki­rándulásokat, ismeretterjesztő köru- takat­Az üdülésen kívül egész sor érde­kes körutat ts tervez a CKM, ame­lyek során a résztvevők megtsmer- kednek hazánk kulturális, történelmi és forradalmi hagyományaival, kiál­lításokra, politikai-társadalmi, sport- rendezvényekre. vásárokra látogat­hatnak el- A hazai Idegenforgalom 63 százalékát teszik ki ezek az ak­ciók. A CKM különszolgáltatásokat is nyújt: szállást, kosztot, idegenveze­tőt biztosít, tanulmányi kiránduláso­kat, színházlátogatásokat szervez stb- Tavaly a már hagyományos üdülése­ken kívül néhány újszerű akciót ts beiktatott munkatervébe. A sítanfo­lyamokon, nvelvtanfolyamokon kívül a legnagyobb sikert a téli táborozás aratta. E honvédelmi sportakció kere­tében a résztvevők tábort ütöttek a havon, főztek, síeltek. Ä téli Idény­ben 27 ezer fiatal üdült a CKM-mel Nyáron több mint 80 ezer fiatalt fogadhat az utazás! Iroda, és hazánk majdnem száz helyét Ismerhetik meg a részvevők. A tematikus utak közül idén is bizonyára a nyelvtanfolya­mok tartanak a legnagyobb népsze­rűségre igényt. A fiatalok tanulhat­nak oroszul, németül, franciául, an­golul. Az érdeklődők számát figye­lembe véve a kínálat nem kielégítő- A tanfolyamon a fiatalok gyarapít­hatják szókincsüket, elmélyíthetik nyelvtantudásukat, társaloghatnak az adott nyelven. Aszerint, mennyire Is­merik a nyelvet, két-három csoport­ba osztva gyakorolják tovább, hogv az oktatási órákat maradéktalanul ki­használják- Ilyen nyelvtanfolyam lesz nyáron a jeviSovicei várban, Zivohosfban Sneüné na Moravén. Frantiskov? Láznében, Oravskí Pod­ISMERJÜK MEG Ult HA2ÍNKAI , A CKM BELFÖLDI TURISTAFORGALMA Horny Smokovecen pompás környezetben ál) a CKM jnnior- hotelja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents