Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-08 / 23. szám

Marianské Lázné — a Rudólf-forrás Kép: arch. Gorkij nyomában hazánk földjén • •• Az 1976-os esztendőben az egész haladő világ kegye­lettel emlékezik meg a nagy orosz Író, Makszim Gorkij, családi nevén Alek- szej Peskov halálának negy­venedik évfordulójáról. Hadd említsük meg ennek kapcsán mi is hazánknak az íróhoz fűződő emlékeit. Makszim Gorkij hányatott élete során elvetődött ha­zánk földjére is, Marianské Láznéba, vagy ahogy akkor nevezték, Marienbadba. Ma- , rianské Lázné már akkor is , neves gyógyhely volt, híre azóta még nagyobb lett. A Rudolf-forrás vize ma mér világmárka. A fürdőhelyet kellemes éghajlatáért a légzőszerv! betegségben szenvedők ma is, felkeresik, * szerte . 9 világból’., Ez hózta' Gorkijt is ide 1923-bah, ez­ért vett ki szobát az egyik házban egy mellékutcában, nem messze a Kereszt-for- . réstől- Az épületen ez a fel­irat áll: Makszim Gorkij- ház; és cseh és orosz nyel­ven a magyarázat is: „Itt lakott Makszim Gorkij 1923- 24-ben“. Nemrégiben volt tehát ötven éve, hogy itt Járt. E házban ma kis múzeum van, közvetlenül az utcáról nyílik- Ide gyűjtötték össze a kutatók azokat az emlé­keket, amelyek Gorkij ttt- tartőzkodását idézik. A be­járéinál megkérdeztük, mi­lyen a kis múzeum forgal­ma. A Gorkij-múzeumot so­kan és szívesen keresik fel. Á nyári Idényben főként a fürdővendégek, később meg sok Iskola Is. A jubileumi évben a látogatottság még nagyobb, a felszabadult ha­za szextettel Idézi a nagy orosz író emlékét, aki mü­veiben az egész emberiség szabadságáért, a szebb jö­vőért küzdött. A múzeum egy nem nagy helyiségből áll. A falon levő tábláról azt Is megtudhatjuk, hogy Gorkij előtt milyen híressé­gek gyógyultak meg Itt. Goethétől kezdve, akt Itt ír­ta meg a Marienbadi elé­giákat, Goncsarovig, aki Itt fejezte be az Oblomovot, sok neves ember neve áll a táblán. Az első vitrinben a- zonban már Gorkijt láthat­juk fényképen Csehov és Tolsztoj társaságában. A következőben ott vannak Gorkij levelei, amelyeket Caprlbői írt a plzeríi mun­káskiállítás rendezőinek, ki­fogástalan francia nyelven kért elnézést, amiért nem tehetett eleget meghívásuk­nak. A következő vitrtnben cseh újságkivágásokon Gor­kijnak még a csehszlovákiai látogatása előtt keletkezett írásait, cikkeit olvashatjuk, amelyek Gorkij író egyéni­ségét érintették. A követke­ző vitrinek már közvetlenül Gorkij itteni emlékét Idézik fel. Gorkij tüdőbaját és lég­csőhurutját akarta Marian­ské Láznéban kezeltetni, meg aztán pihenésre is szüksége volt. Berlin mel­lett Saaraban tartózkodott akkoriban, s ott ajánlották neki a cseh fürdőhelyet. Mihelyt azonban szándéká­ról értesült a rendőrség, a- zonnal intézkedtek, hogy megakadályozzák a nagy beteg írót szándéka megva­lósításában. Utasítást kell kiadni — írták — a berlini követségnek, tagadják meg Gorkijnak a vízum kiadását- A burzsoá körök azonban nem számították a haladó közvéleménnyel, s hiába til­takoztak a rendőrök (az ok­mányok fényképmásolatai ott állnak a vitrinekben), a közvélemény nyomása a- latt a burzsoá köztársaság kénytelen volt engedni, és Gorkij beutazhatott- Azt persze kicsikarták a beteg­től, hogy Itt-tartózkodása alatt nem szabad politiká­val foglalkoznia, ami persze a nagybeteg írónak esze á- gában sem lehetett. A vit­rinekben levő írások hű ké­pet adnak a masaryki de­mokrácia „humanizmusá­ról“. Így aztán Gorkij 1933. december ö-án fiával, me­nyével és titkárnőjével'még- .érkezhetett Marinské Láz­néba. A Maxhoff Hotelban így hívták akkor a mai Gorkij-házat — meg is szállhatott. A prágai ren­dőrség jelentéséből megtud­juk, hogy Gorkij minden lé­pését titokban figyelték. A fényképek arról tanúskod­nak, hogy az író ide való­ban csak gyógyulni jött. Ke­rülte a nyilvános szereplést, csupán családjával tartott fenn kapcsolatot. A Lidové noviny riportere azonban felkereste, és el is beszél­getett vele, és ekkor Gor­kij sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy nem találkoz­hatott Masaryk elnökkel, a- kit már ismert. Beszélgeté­se során lándzsát tört az európai kultúra egysége mellett. A Rudé právoban megjelent cikk arról ír, hogy Masaryk elnök, mi­helyt tudomást szerzett Gorkij Itt létéről, hamaro­san elutazott Svájcba, két órányi időt sem szakítva magának (ennyi az autó­út Prága és Marianské Láz­nő között), hogy a már ak­kor világhírű írót felkeresse, bár Capríban személyesén is találkoztak. Az elnöki 1- roda vezetője, Sárnál sze­rint, Masaryk nem tartotta szükségesnek, hogy szemé­lyes ismerősével találkoz­zék. A dolgozók azonban jól tudták, hogy a nagy Író hazánkban vart. A sziléziai Poruba község elemi iskolá­jának tanulói levélben kö­szöntötték a gyógyuló írót, Hurvik nevű tanítójuk cik­ket is írt róla- A kedves le­vél másolata ott van a Gor- kij-múzeumban. Hiába til­tották meg Gorkijnak a tár­sadalmi érintkezést, a dol­gozók utat találtak hozzá-A rendőrségi jelentés arról ta­núskodik, hogy Gorkij visel­kedésében semmi kifogásol­nivalót nem találtak. A prá­gai rendőrség figyelte min­den lépését, még elutazásá­ról is pontos jelentést kül­dött, mikor és milyen vo­nattal ment el. Az utolsó szekrények inkább már Gorkij világirodalmi jelen­tőségét Ismertetik. Látha­tunk ott felvételt Romain Rollanddal, és Theodor Dreiser, Bemard Shaw, írók felvételeit és nyilatkozatu­kat Gorkij munkásságáról. A Marianské Lázné-i gyógy­kezelés határozottan ered­ményes volt, az író jó erő­ben hagyta el a gyógyhe­lyet, hiszen ezután még ti­zenhárom évet élt és dol­gozott. Mártonvölgyi László A varsói ifjúsági találkozó előkészületei A Nemzetközi Diákszövetség meg­alakulása 30. évfordulójának előes­téjén elmondhatjuk, hogy az NDSZ ez alatt az idő alatt mozgósította a diákságot a békéért, biztonságért való harcra, az együttműködés meg­erősítésére. A nemzetközi helyzet jelenlegi fej­lődése azonban valamennyiünket, szervezetünket is egész sor kérdés elé állítja: Hogyan is folytatódjék az enyhülési folyamat? Konkrétan mit kellene tennünk, hogy ezt a folya­matot meggyorsítsuk és visszafordít­hatatlanná tegyük? Most, amikor 1976. június 19-26-a között Varsóban találkoznak a fiatalok, ezek a kér dések még jelentősebbekké váltak. Az ifjúsági és diákszövetségek, bár különböző poliiikai vonalat kö­vetnek. szorosan együttműködnek az európai béke és biztonság megszi­lárdításán. E találkozó gondolata is az együttműködés eredménye. A találkozó napirendi pontjai és tartalma: A találkozó tartalma nagyon gaz­dag és sokrétű, visszatükrözi a fia­talságot érdeklő bonyolult politikai, szociális és gazdasági kérdéseket. Nagyon sok fontos problémának igen specifikus karaktere van, vagy a különböző társadalmi osztályok fiataljait érinti. Es nem mindennap fordul elő, hogy Európa majd min­den országából 1500 ifjúsági és diák­küldöttnek nyílik lehetősége a köz­vetlen véleménycserére. Az eddigi tanácskozásokon meg­egyeztek, hogy öt bizottság a követ­kező témákról folytat eszmecserét: 1. A politikai fejlődés mai helyze­te Európában; az ifjúság és a diák­ság része a kontinensen véghemenő pozitív folyamatokban. 2. Az ifjúsági- és diákszervezetek szerepe a béke és biztonsági kon­ferencia határozatainak megvalósí­tásában, a békéért, biztonságért le­szerelésért és együttműködésért ví­vott harcban. 3. Az ifjúság és diákság európai helyzetének gazdasági, szociális és politikai távlatai; az európai ifjúság harca a szociális haladásért. 4. Az eurépai ifjúsági és diákszö­vetségek tevékenysége a szolidari­tás és az együttműködés megszilár­dításáért. 3. Az európai ifjúsági és diák- szervezetek együttműködése és kö­zős akciói. A Welt Studenten Nachrichten nyomán —si— AZ ESKÜDTEK MEGPRÓBÁLTATÁSAI Mielőtt megkezdték volna Patricia Hearst terrorista perének tárgyalását San Franciscóban, Oliver Cartes bíró ugyanebben az ügyben 14 ártatlan embert is bezá­ratott: 6 férfit és 8 nőt, akik közül tizenkettőnek mint esküdtnek döntenie kellett, ártatlan vagy bünös-e a 24 éves milliomoslány. Ketten pótesküdtek voltak. Am angolszász jogi felfogás szerint az esküdtektől csak ak­kor várható befolyásolásoktól mentes ítélet, ha dönté­sük meghozataláig maguk sem szabadok. Kétségtelen, hogy a bíró aranyozott ketrecbe zárta az esküdteket a tárgyalás 10 hetére, és 4 rendórbíró napi 24 órás állandó ellenőrzése alá helyezte őket: „börtönük“ a Holiday Inn luxusszálloda egyik emelete volt. A bezártak azonban mindenképpen börtönnek é- rezték, amely alől az eredetileg javasolt esküdtek nagy része kivonta magát. Kezdetben 36 név szerepelt a listán- Ezeket a ne­veket véletlenszerűen — a lottóhúzásokhoz hasonlóan — választották ki a város lakói közül. A kiválasztot­takat azután kihallgatta a bíróság: kiderítette családi körülményeiket, anyagi helyzetüket, s kikérdezte őket arról is, hogy milyen a beállítottságuk az államhoz és a pártokhoz. Ezután a Hearst lány védője, Lee Bailey ügyvéd­sztár és James Browning éllamügyész keresztkérdések­nek vetette alá az esküdteket annak tisztázására, hogy mit olvastak valaha Is az ügyről, s szívük mélyén ho­gyan ítélik meg a vádlottat, akit egy terrorista cso­port elrabolt, majd maga is géppisztolyhoz nyúlt, és el­rablóival megtámadott egy bankot­Egy banktisztviselő nyíltan elismerte: „Nem tudok többé pártatlan lenni ebben az ügyben, amióta olvas­tam az újságban, hogy Patty Hearst bandája rablótá­madást akart Intézni a ml bankunk ellen Is“. Lee Bai­ley védő azonnal tiltakozott ennek az esküdtnek a be­állítása ellen. Carter bíró ki is húzta az esküdtek listá­járól, és a szerencsés férfi hazatérhetett. Ugyanígy járt egy másik jelölt Is, aki látta a fegy­veres Patty Hearstről a bankrablás idején rejtett kame­rával készült filmet. Ez a férfi a következőket mon­dotta: „Apám arra tanított, hogy általában akkor sze­geznek valakire fegyvert, ha meg akarják ölni az ille­tőt.“ Vóltak jelöltek, akiket Browning államügyész utasí­tott el, mert túl nagy megértésről tettek tanúságot a terrorcselekményekbe bonyolódott Hearst lány Iránt, Egy anya, akinek . Patricia korú lányai vannak, ezt a mentséget találta a bankrablásra: „Ha Pattyt nem ra­bolták volna el, mindezt sohasem követi el.“ A kijelölt személyek között alig volt egy is, aki sej­tette, hogy mi vár rá. Az esküdtek élete csak mini­mális mértékben tért el a vizsgálati fogságban levő Patty Hearstétöl­Egyáltalán nem beszélhettek az ügyről: nagyon szi­gorú volt az ellenőrzés. A tv-szobában állandóan jelen volt egy ellenőr, aki azonnal kikapcsolta a készüléket, mihelyt a hírekben elhangzott Patty Hearst neve Az újságokat cenzúrázták, a perről szóló tudósításokat ki­vágták a lapokból, mielőtt az esküdtek kezükbe vehet­ték volna. Este tíz órakor bezárták az esküdteket szobájukba, s eloltották a villanyt- Családtagjaik látogatását csak va­sárnap 13-15 óra között fogadhatták, de az ellenőr ak­kor is állandóan velük volt, s minden szót hallott, a- mit a házaspárok, a szülők és a gyermekek mondtak egymásnak. Valamelyik látogató ugyanis átadta volna hozzátartozójának előítéleteit. Mit is ért Ilyen körülmények között ez, hogy jó volt a koszt, mozielőadásokkal szórakoztatták az esküdte­ket, s napi 25 dollár Juttatásban is részesültek? Két és fél hónap hosszú Idő, és sokan aggódtak családjukért, sőt megélhetésükért. Bruce Braunstein esküdt például attól tartott, hogy távolléte alatt tönkremegy az üzlete. S amikor a per még tovább húzódott, mint eredetileg várták volna, le­vélben sürgette Carter bírót: „Kérem, fejezze be mi­nél előbb az eljárást, mert különben tönkremegyek-“ Mary Nieman pótesküdt rettegett, hogy tévollétében mi történik nyolc gyermekével. Egy másiknak egész egyszerűen rossz volt a lelkiismerete, hogy a felesége otthon agyondolgozza magát, miközben ő „itt lustál­kodik“. Persze az esküdteknek nemcsak egyéni problémáik voltak: sokkal jobban aggasztotta őket az „ügy“. Na­pi 6-8 órát töltöttek a szövetségi bíröság tárgyalóter­mében. s összesen 60 tanút hallgattak ki, megtekintet­tek 1000 bizonyítékot (fotókat és filmeket is), és hang­szalagokat hallgattak. Harminchat tárgyalási napon át figyelemmel kísérték Browning államügyész és Bailey védőügyvéd fejtegetéseit. Véleményt formáltak, majd a következő tanú kihallgatásakor ezek megint kérdéssé váltak, sőt gyakran éppenséggel ellenkező végletekbe csaptak át. A tanácskozás megkezdése előtti prőbaszavazáskor 10:2 arányban bűnösnek mondták ki a lányt. Tizenkét órával később, az utolsó és végleges szavazáskor egyet­len esküdt sem szavazott Patrícia ártatlanságára. Car­ter bíró tizenkétszer ugyanazt a választ kapta: bűnös.

Next

/
Thumbnails
Contents