Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-01 / 22. szám
Június 1. nemzetközi gyermeknap 1876. június 2-áu született HriiJn Botev bolgár forradalmi költő 1921. június 3-án kezdődött Moszkvában a Vörös Szakszervezetek Internacionáléjának alakuló kongresszusa 1826. június 5-én halt meg Carl Maria Weber, német zeneszerző 1606. június 8-án született Pierre Corneille francia drámaíró 1781. június 8-án született Georghe Stephenson, a gőzmozdony feltalálója 1836. június 10-én halt meg André Ampére francia fizikus ISII. június 11-én született Jozef Budskjr szlovák színész és rendező 1811. június 13-án született Vlsszarlon Grigorjevtcs Belinszkij orosz forradalmár demokrata 1886, június 14-én halt meg Alekszander Nyikölájevlcs Osztrovszkij orosz drámaíró 1871. június lB-án végezték ki Moszkvában Sztyenka Razint, a parasztlázadás vezérét 1936- június 16-án kezdődött a spanyol polgárháború 1938- június 18-án halt meg Makszím Gorkij szovjet író 1926. június 20-án halt meg Fellksz Edmundovícs Dzerzs.nszkíj jeles szovjet államférfi 1941. június 22-én támadta meg a náci Németország a Szovjetuniót 1891. június 23-án született Vladislav Vancura cseh haladó író 1861. június 28-án született Pavel jozef Safárik szlovák nemzetébresztő 1901. június 30-án Született Frantiäek Zupka párt- és szakszervezeti dolgozó NAPJAINK SZÁLLÓIGÉI A MÖR MEGTETTE KÖTELESSÉGÉT Friedrich Schiller [1759 — 1805) — „republikánus szomo- Tújátéka“: lVerschwörung des Fiesco zu Génua 1783) Puky József szerint [1827), Ftescónnk összoe-esküvése Géhuában címmel kezdi magyar nyelvű könyvpályá)át. Budai, pesti, és vidéki színpadokon, különböze tolmácsolásokban kerül színre a XIX. század első negyednél évtizedében, s a tragédia 3. felvonása 4. [elenetének elhíresült mondását: Der Mohr hat seine Arbeit gethan, der Mohr kann gehen — Puky fordítása így adta vissza: A Szeretseny a maga dolgát megtselekedte. a Szeretseny elmehet. Évtizedek alatt lassú csiszolással alakult ki az a szállóige-alakzat, amelyet ma, a Fiesco-cselekménnyel megközelítően egybehangzó értelemben. a bevégzett munkát követő rideg hálátlanság parodlzá- lására használunk: A mór megtette kötelességét, a mór mehet! A Föld sem pontos Nem* 335, hanem megközelítő' leg 335 és egynegyed nap alatt kerüli meg a Napot. Az igy megmaradó, a naptárban ,.e! nem könyvelhető“ órák ösz- szeadva négy évenként kis eltéréssel 24 órára kerekednek. Ezért minden szökőévben, ígv 1976-ban is 360 napig tart az esztendő. Mivel igy némi késésben lesz a naptár, 400 évenként 3 szökőnapot kiiktatnak. A századfordulók évei közül csak azok a 398 naposak, a melyek 400-za! is osztahatók Legutóbb 1600-ban volt, legközelebb pedig 2000-ben lesz szökőév a századfordulón. A naptár ma már a minden napi élei nélkülözhetetlen se gédeszköze A naptár kialakításánál nem csak a csillagászati megfigve lések játszottak szerepet, Hanem a vallás is, ugyanis a csil lagok a vallásos hit és imádat tárgyal is voltak, nemcsak 'a dományos megfigyelések alip- jai és támpontjai. Ennek olyan mélyek a gyökerei, hogy még ma is számos felnőtt ember hí szí: a csillagok állása befolyásolhatja az egyén sorsát. A vallásos hit nyomait a hónapok és a hét napjainak elnevezésében is megtalálhatlak. A HOLD CSALÓKA? Luna mendax — a Hold csa lóka -- mondja a latin közmondás. Az idő követésében mégis századokon St a Hold volt az ember megbízható segédeszköze, támpontja. Néhány kőkorszakből fennmaradt, 35 e- zer éves, kőre festett., csontba vésett kép tanúskodik arról, hogy az ember már akkor is mérni tudta az újbólitól, újholdig eltelt időt. De' sokkal gyakrabban hívták segítségül a csillagokat, mint a Holdat, bizonyság erre egy sor, ma Is primitív körülmények között élő néptörzs példája. Egy ausztráliai • törzs a vadászét helyes időpontját tlgy határozza meg, hogy megfigyeli az esti láthatárán a fényes, jól láthat® Árk- tur csillag helyzetét, a talagei- la tyúk tojásainak keresésére pedig akkor indulnak, amtkor egy másik fényes csillag, a Vega ragyog az égen. .KÍ15ÍÍIC m w Mf J ■ Br p E B H Vj , MrlM TWP "•ilrnflhniMi Az £. zaknyugal-BrazIliáaun élő tukano indiánok támpontja a Fiastvúk. Ha ez a csillagkép röviddel napnyugta után eltűnik a láthatárról, az indiánok tudják: hogy elérkezett az idő a szántóföldi növények elvetésére, mert hamarosan megkezdődnek a nagy esőzések. Mivel oly sok mindenhez várták a csillagok jeladását, sok népnél kialakult az a meggyőződés, hogy ezek az égitestek uralkodnak az északokon, és ha azt akarják, hogy a törzsnek jól menjen a sora, meg kell nyerni a csillagok jóindulatát. A HIBÁS ÉV Az első naptárak a Tigris ás az Eufrátesz folyók völgyében jöttek létre, körülbelül ötezer évvel ezelőtt. Itt éltek a sumerok, ok alapították az első zárási kultúrákat. Naptáraikat papok készítették nedves a- gyagtáblákra. Az idetelepült népek lecsapolták a mocsarakat, öntözőrendszereket; gátakat és csatornahálózatokat épí tettek, és csodálatos templomokat emeltek agyagtéglákból. Mindehhez fejlett és jól szervezett államra volt szükség, amely nem: nélkülözhette az idő pontos mérését. A sumérok naptára volt az alapja a babilóniai időmérésnek is. Egyik legjelentősebb Királyuk, a törvényalkotó Hammurabi, időszámításunk előtt körülbelül 1700-ban írt egy levelet, amelyben királyi utasítást ad egy pótlólagos hónap beiktatására, amikor „az év hibás“. Ezt a rendszert mintegy 15 évszázadon keresztül használták, mire felfedezték, hogy a Nap és a Hold látszólag szabálytalan mozgásai meghatározott rendszeren alapulnak. Ennek lényege, hogy minden 19. évben a Nap és a Hold ugyanabba a fázisba került. Ezt jól megérthetjük, ha a Napot te- hearutóhoz, a Holdat pedig személyautóhoz hasonlítjuk. Ha a két jármű egy kör alakú pályán halad, a személyautó 12x37-szer fut végig rajta azalatt, amíg a tehergépkocsi egyszer megy körbe. Ezt a 19 éves ciklust Meton-féle ciklusnak nevezünk, a görög Metonről, aki az új naptárrendszert Babilonból vitte magával hazájába. Amikor Julius Caesar Rómában hatalomra jutott, a római naptár reménytelenül összekuszált volt: a naptár és a tány- legyes évszakok között több mint kéthónapos szakadék tátongott. Ezért Caesar kihirdette, hogy az időszámítás előtti 46. év 445 napból fog állni, mégpedig olyan módon, hogy a februárhoz 23, november és december közé. pedig további 17 napot illesztenek. A római hagyomány ezt az évet ugyan a zűrzavar éveként tartotta számon, de legalább az esztendő összhangba került az évszakokkal. Annak érdekében, hogy ez a továbbiakban is így maradjon, Caesar ügy rendelkezett, hogy minden negyedik évben a február eggyel több napból álljon, s ezzel teremtette meg az első szökőévet. AZ ELDUGOTT SZÖKŐNAP Kevesen tudják, hogy a szökőnap nem február 29., hanem a hónap 24. napja. A régi rómaiak ugyanis félve az istenek haragjától „elrejtették“ a többletnapot. Február 23. után 23. másnapját számolták, hogy a hónap látszólag megmaradjon 28 naposnak. Ez a „manőver“ a mai naptárakban is nyomot hagyott. / Mai naptárunk egyébként a Caesar-féle 16 évszázadon keresztül érvényben volt kalendárium módosított változata. XIII, Gergely pápa ugyanis Aloisius Lilius olasz fizikus és csillagász, valamint Christoph Clavi- us német matematikus eredményeire támaszkodva 1582-ben elrendelte, hogy a következő é- vet tíz nappal meg kell rövidíteni, és négy évszázadon belül három szökőévet el kell hagyni. Ennek következtében a ma általunk is használt Gergely- -naptár egy nap különbséggel 3323 éven belül pontos. A szökőévek naptárai egyébként 28 évenként térnek vissza, így az idei kalendárium az 1948-assal azonos, és legközelebb 20fyl-ben használhatnánk. Eltenni azonban nem érdemes,- mert az ENSZ e célra alakult bizottsága már ékek óta foglalkozik a naptárreformmal. Eddig 260 tervezetet vizsgáltak meg. A legtöbb támogatója annak a tanulmánynak van, amely szerint a világon mindenütt 364 napból ál! az év, hogy a napok számát héttel ts osztani lehessen. Így a legtöbb ünnepnap és az év azonos naptári napjai a hétnek ugyanarra a napjára esnének. A 365. napot a világnaptár egyszerűen kihagyná, és a világbáke napjaként ünnepelhetnénk. Szökőévben két világnap is lenne, az egyik június, másik pedig december végén. —VZs— J únius 1. — Tünde — E név alkotója nagy költőnk Vörösmarty Mihály volt. A manapság nagyon népszerű nevet Vörösmarty a Tündér szóból alkotta, és szép drámai költeményében, a Csongor és Tündében tette halhatatlanná. Június 2. — Karmon — A- lig használatos, spanyol e- redetű név. Június 3. — Klotild — A Klotild nem kevésbé ritka név, mint a fenti Kármen. Germán eredetű, jelentése: dicsőségért harcoló nő. Június 4. — Bulcsú — A régi magyar személynévnek a múlt században felújított alakja, amely egyébként már az Árpádok korában is ismeretes volt, hiszen híres viselője, a kalandozó magyar vezérek egyike viselte ezt a nevet. Június 5. — Fatima — Ez volt Mohamed próféta legfiatalabb és legkedvesebb lányának a neve. "Ma ritkán használatos. Június 6. — Norbert — • Növekvő népszerűségú, germán eredetű név, jelentése: északi fény. Június 7. — Róbert — Ugyancsak germán eredetű név, amely azt jelenti: fényes hírnév. Ismert magyar viselője Károly Róbert, az Árpád-ház férfiágának kihalása utáni első magyar király. Június 8. — Medárd —Ezt a nagyon ritka és ma már alig Ismeretes nevet a naptárszerkesztők csak azért hagyták meg, mert a népi időjárási tapasztalatok teszik jelentőssé. Ugyanis, ha ezen a napon esik az eső, akkor a néphit szerint negyven napig tart majd az esős időjárás. Germán eredetű, jelentése: hatalmas, erős. Június 9. — Félix — Bódog — Latin eredetű név. JÚNIUSI ■r' SS jelentése: boldog, szerencsés. Ebből lett mai névnapunk a Bódog. Június 10. — Margit — Régen és ma egyként gyakori név, amelynek számos alakváltozatát is úgyszintén nagyon régen ismerjük é-s használjuk. Anyakönyvezhető változata a Réta, Rita, Margaréta, Margita, Gréta és a Garbó. Valahányuknak e2 a mai nap a névnapja.. Június 11. — Barnabás — Héber eredetű név, jelentése: a vigasztalás fia. Ma főleg családnévként ismert; Barnaként, Barnabásként a- nyakönyvezhető alakja személynévként nem nagyon gyakori. Június 12. — Vilid — Sokan férfinévnek vélik, pedig nők viselik, i Kodály Zoltán 1925-ben alkotott azonos című népdalfeldolgozása révén vált keresztnévvé. A név voltaképpen a népdal versszakait , befejező „Hej villő, villö!“ felkiáltásból alakult olyanformán, hogy ezt az ogyébként ismeretlen eredetű szót némelyek telet kiűző tavasztündér jelentésű nek vélték. A vlllőzés nálunk Nyitra vidékén élő magyar népszokás: iskolás lányok feldíszített fűzfaággal járják be a falut, és a házaknál énekelnek. Június 13. — Antal — Bégen gyakori, ma közepes népszerűségé név, A latin Antonius nemzetség rövidüléséből magyarosodon. Feltételezett latin jelentése: herceg, fejedelem. Június 14. — Vazul — „Legyek az új, az énekes Vazul“ — írta híres versében Ady Endre. Nagyon régi, de mégsem ősmagyar e- redetű név, mint ahogy azt korábban vélték. Híres viselője Árpád fejedelem Taksony nevű unokájának leszármazottja, Vászoly volt. Más népek Bazil, Vastlként ismerik. Június 15. — Vitus — Ritka, délszláv eredetű név. Nálunk a Csallóközben a Vida családnév nagyon gyakori, s nem nehéz felismerni a kettő közti szoros rokonságot. június 18. — Jusztin — Sokan ezt a nevet női névként használják, pedig Jusztina ennek a női alakja. Ma tehát a Jusztin nevű férfiak ünnepeljenek. Június 17. — Alida —»Nagyon ritka, régebben Etelkára magyarított német név. Június 18. — Arnold — Német jelentése: sas és u- ralkodó. Ma már ritkán fordul elő. Ogv látszik, a Levente szorította ki. Június 19. — Gyárfás — Szintén nagyon ritka név. jérfásként is anyakönyvezhető. Ma már vezetéknévként gyakoribb. Görög jelentése: idős, hosszú életre váró férfi. június 20. — Rafael — Ráfisként is anyakönyvezhető, héber eredetű, ritka név. Június 21. — Alajos — Germán eredetijének jelen tése: egészen bölcs. Június 22. — Paulina — Paula — .Mindkettő a latin eredetű Paulus névből ered. Június 23. — Zoltán — Ez ma a második leggyakoribb személynevünk, ezért évente kétszer is ünnepelhetjük. Márciusban, 8-án már írtunk az eredetérőL Június 24. — Iván — A széles körben elterjedt hie delem ellenére nem orosz e- redetű. A latinosított Johan- nesből az egyik irányban János, a másik irányban pedig Ivános, majd később Iván ’ lett nyelvünkben. Az orosz név fejlődésének utolsó lép csője a magyarral teljesen egybeesett. Moszkvában az Iván nevet az utóbbi évtize dekben éppen túlzott gyakorisága miatt annyira kerülték, hogy ott ma már mint ritka név kezd újra kedvelt- té válni. Június 25. — Vilmos — Április hatodikén, Vilmos első napján már szóltunk e név eredetéről. Június 26. — János — Pál — Ma két gyakori kereszt nevet ünnepei együtt naptárunk. Mindkettőről írtunk már. A Jánosról jan. 31-én. a Pálról jan. 25-én. E hó 29 napja ismét Pál-nap. Június 27. — László — Leggyakoribb férfinevünk Az Árpád-házi királyok között négy Lászlóval is talál kozunk. Szláv eredetű név: jelentése: dicsőséges uralkodó. Június 28. — Irén —. az Irén görög eredetű név. Jelentése: béke. Június 29. — Péter — PftS — Az idén már mindkét névről elmondtuk, amit tudunk. Ma viszont hozzá kel! tenni, hogy az aratás és az iskolai szünidő kezdetének a napja. Június 3!J. — Péter — E! mondhatjuk, hogy „e-marad a Péter, megmarad a Pál“ iHHBHRD
