Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-20 / 3. szám

6 yj

»• *f*»

KAPUS

EMBERKÖZELBEN

Meglátogatni Ivó Viktort olyan, mint bevenni egy bevehe tétlennek tűnő várat, s utána csalódva tudomásul venni, hogy a várúr távol van. Azokban a ködös novemberi napokban, a mikor a csehszlovák labdarúgás több évi hullámvölgy után félláhbal már az európai dicsőség tetőpontjára hágott, egyes számú kapusunkat a földkerekség bármely pontján megtalál hattuk volna, csak Idehaza nem. Edzések, sorsdöntő találko zók előtti összpontosítások, mérkőzések körforgása ez, amely bői nincs és nincs kiút.

Felesége, Jana a megmondhatója, hányszor fogadkozott már ivo Viktor, hogy felhagy az egésszel, és csak a családjának él„, 1967. június 21-e óta, amikor az óvárosi háza.sságkötő te rémben igent mondott, férjéről, erről a nagyszerű sportolóról regéket mondhatna. Bánja is néha — igaz, színlelve ugyan

azt a fogadást, amelynek találka, majd házasság lett a vé ge a Dukla kapusával. Még esküvőjükkor is csak egyetlenegy napot ajándékozott szíve választottjának az edző, egyetlen barátságos mérkőzésről maradhatott távol... Úgy tűnik janának hogy ez évről évre rosszabb. Állandóan otthon kuksol, neveli a ma már hároméves Janlőkát, és borogatja a hétéves Ivó ko bakján a hancúrozás közben szerzett dudorokat, miközben a fér] a világot járja, előnyt adva a labdának a család rovásé ra.

A családfő a feleség szemrehányásait azzal a lakonikus vá lasszal rekeszti be, hogy miért nem ment akkor feleségül Cruyffhoz. A prágai Dukla elleni visszavágó mérkőzésük e lőtt a holland labdarúgónak kegyetlenül megfájdult a foga. s Itt a fogászati váróban figyelt fel janára. E találkozást egy fénykép is felidézi, amelyet Jana nem annyira Cruyff külsejéért őrizget, mint Inkább a tömör feljegyzésért: Dukla —

Ajax 1:31 Akkor az egyszer azonban a holland labdarúgókiválóság igencsak elszámltotta magát — a Dukla ugyanis azt a mérkőzést megnyerte.

Ha Viktorék a ligaszUnetben legalább pár napra felejteni akarják a labdát, pacovi hétvégi házukba ruccanak, amely Peterka vendéglős „birodalma“ mellett húzódik meg. A vendéglős pedig vérbeli Slávia-szurkoló. így máris világos, hogy végül másról se folyik a szó. mint a futballról, és a pihenésről, semmittevésről szőtt álmok azon nyomban szertefoszlanák. A gyönyörű tengerparti nyaralás eddig szintén csak vágy marad. Hányszor hitték már, hogy ezt vagy azt a Ce- dok-utazást mintha csak nekik találták volna ki, A tenger hulláraanlak, a tűző nap korongjának a képe azonban újra semmibe vész mert mindig közbejön egy váratlan összpontosítás, portya, találkozó, vagy éppen Ivó egész évben szerzett sérüléseit kell gyógyítani. így legszerencsésebb esetben télen leruccannak Jozko Holeőakéóe?: Rohatecbe disznó-torra, ahol Ivó néhány napig békét hagy a mérlegnek. Innának pedig nem kell diétás étrenden törnie a fejét. A kezükön megszámolhatnánk azonban Viktorék. hány ilyen felhőtlen napjuk van egy évben.

Miközben a várat bevettük, az idő is elfutott, becsukódik mögöttünk az egyik vräovlcel panelház lakásának az ajtaja. A házigazdát. Ivó Viktort világszerte úgy Ismerik, mini kiváló kapust, a villámgyors, reflex mesterét. És hogy ezen a hír nevén alig-alig esik csorba, abban oroszlánrésze van feleségének. lanának is. A válságos percekben, amikor mázsás sűly- lyal nehezedik férjére a mindennapi edzések egyhangúsága, a mérkőzések utáni fáradtság, mindig segítségére siet,

(zsur)

SZÉCHYNÉL

abszolút mérce van

Széchy Tamás, az isnierollciiségböl lépr.tt ki. A kísrrlrlezés küzdelmes evei után tanullak me^j a novél ^fagya^ors/,á{?o^l és külföldön is. Cszólnak eredményei a nagy edzők sorába emelte. Ellenzői mégsem fogyakozlak. Az 1í)75-os cfr ennek is pontot tett a végére. Kivételesen sikeres esztendő az idei: ifjúsági és serdülő sikerek és három aranyérem a Caliban rendezett világbajnokságon. Nemrég pedig kinevezés: Széchy Tamás a magyar úszósport kapitánya.

H Az ön kezébe ' an letéve a magyar úszás gondja, jelene és jövője. Elégedett?

^ .Nem. Az ember soha nem lehet clégcdelt.

H De hiszen most azon koncepciója érvényesül.

— Hosszadalmas lenne kifejteni. hogy mi is az én koncepcióm. Röviden úgy mondhatnám. hogy meg:egyezik a világ legjobb úszóinak fclkészilési elveivel. tETmé-szetesen a magyar \ i szó n yo k ra n 1 ka 1 m a zva. 13 izon\íw kérdések a magyar uszodák Iáján sem lesznek vita tárgyai. .Nlíndenekelölt az, hogy keményen és sokat kell dolgozni. Ivgy ember nem válthat meg semmit. Az cg«Vz edzőgárda osz- s/.efogására van szükség, erro megvan a remény, s ez a ki- hontakozás újra az elméilt időszak békíítlenségei vei Kzem))en.

P Az összefogás csak elhatározás kérdése?

— .\rani!anak a sportágba a fiatal edzők, -porlolók. akik abbahagyták a versenyzést, de len- nivágyók. Olyan emberek kerültek előtérbe, akik nem az egymás elleni iiareban akarják elfecsérelni a/ idejükéi és idegeiket

B Si»k sportággal foglalkozott. mielőtt az uszoda partján ragadt. Volt női tornászcsapat edzője, tréninge/elt ökölvívókkal. ,\ kíséj Icl^'zés izgalma hajlottá? Miért az úszásban teljeseden ki ez a kísérletezőkedv?

— .Mert az uszoda faltól falig világával jóformán laboratóriumi lehetőségei kínáll. .Mapítn

tagja vagyok a Központi Sportiskolának, amely ehhez nagyszerű keretet nyújtott. S minden kísérlethez munkatársak, segítők kellenek. A csapatmunka

híve vagyok. A KSl-úszók eredményeiben nemcsak az én kí- sérletczőkedveni, lelkesedésem és kitartásom van benm*.

M Szigorú, kegyetlen edzőnek tartják.

— En elsősorban nevelőnek

tartom magain. aki az úszás el- niélcli és gyakorlati anyaga

mellett -személyiségformáló. A

versenyzőnek nemcsak teste, lelke is van. . .

fl A nevelés sértődésekkel, öss/.eveszésekkfd-kibék ülésekkel jár.

— élet minden megnyilvánnlása konfliktusokkal terliés. . . .\ nevelőnek arra kell törekednie, hogy pozitív hatásokat alakítson ki, közös viselkedési normákat. A versenyző kiválasztása rendkívül fontos, de, a tehetség nem állapot, hanem folyamat.

■ Közismert, hogy’ éleiét az uszoda jelenti, az idejét egészen az úszás foglalja le. Afil gondol: később sem bánja meg az elszalasztott könyvekéi, színházat?

— Időszerű lenne az edzők érdekvédelméről is beszélni egyszer. A csökkenő munkaidő korában nekünk liosszal)bodik .a munkaidőnk, nincs szal»ad szombatunk. és nincs v’asárnapunk.

I Ila újra kezdené. mást vagy másként csinálná?

— .Nem mást. Csak a m.ai e- s/('mmel jobbaji.

M Három v ilágbajnokság... KccskeméUMi nemcsak a kél fémjelzell úszéira, Ilargilayra és Veraszlóra kellett odafigyelni, hanem Nagy Sándorra is. Euró- pa-csúcs. orsziigos rekordok, a világ idei legjobb eredménye. Nem mindennapi záróakk(U’dja ez az 197.VÖS esztendőnek. Oc rendliagyó módon mégse olimpiai prognózissal búcsúzunk.

— Ennek örülök. Nem azért, mert ki akarok lérni előle, hanem. mert nem vagyok olimpia- rcnlrikns. Az olimpia kétségtelen az eg>dk legnagyobb verseny. amely a legmagasabbra csigázza a nemzetközi érdeklőiéül, de én ugyanolyan értékűnek, ha nem nagyobbnak tárlom a világbajnokságokat, vagy például ITai^itny yardos távon elért fedett pályás világrekordját. és győzelmét.

Széchy Tamás ugyanis nemcsak az úszást méri számokkal, hanem az ellenfeleket is: s az olimpián csak —3 úszó indulhat nenizelenkénl, míg a világranglista ennél jóval szélesebb. Széchynél abszolút mérce van...

E. Réti Annrf

RUDOLF ZAGAJNOV a lenlngrá dl egyetem fllozófal karán vég zett, majd elvégezte a testneve lést főiskolát. Az ökölvívósport mestere'^*

. Feladata az ökölvívók magabíz tosságának kialakítása. Ennek tér mészetesen a legfontosabb előfeltétele: a jó felkészülés. Ha az ö kölvívó rosszul edzett, nem lehet biztos saját erejében. De ez az edző feladata. A pszichológus tevékenysége csak ezután kezdődik. Ekkor különböző tesztek és műszerek segítségével megálapJ* ja, hogy a bokszoló bízIk-e magában a küzdelem előtt. Ha nem. javasolja az edzőnek, végeztessen vele „komfortos“ bemele.gííö gyakorlatokat. Az edző arm kéri a sportolót, hogy a bemelegítés, során különösen jól ülő ütésekkel operáljon. Minden jól végrehajtott manőverért dicséretet kap. Ez javítja a küzdelem előtti hangulatot.

— De hiszen a magabiztosságot csak egy lépés választja el a túlzott önbizalomtól. . .

lássa a mutatóját. Ha a mutató pontosan a lO-esen vagy kissé e- lötte állapodik meg, minden rend hen van. Az ökölvívó harcra ké szén áll. Ha a mutató a 12—14-es számra ugrott, a sportoló nem biztos magában. S az Ilyen módszerekből elég sok van. Általában a ml műszereink Igen érzékenyek. Nagyon óvatosan kell bánni velük. Emlékszem, egyszer ellenőriztem Valeri} Frolov Euró- pa-bajnok paramétereit. Az adatok nem voltak valami jók. Va- ícrl) rosszkedvű lett, és kudarcot vallott. Akkor eszméltem rá, hogy a műszer nemc''ak mérőeszköz, hapern pszichológiai tényező is. Úgv koM működnie, hn.gv lelkesítsen, ,.Ió eredményeket mutasson“.

—. Mondjon valamit n tesztekről.

— 0. ez kész tudomány. A legelterjedtebb tesztforma a kérdezés. De nagyon egyenes és távolról sem mindig hatásos. Én az ün. mondatbefejező módszert kedvelem. Hasonlít a gyerekjátékra. A következőt mondom a bokszohogy ezt a mondatomat: ..Ha éu semmit ^sem tudok, az ellenfelemről. . nagyon sokan Így folv- ratták: . . akkor jobb semm.t

sem tudni róla“.

— Ml az edzők véleménye az ön munkájáról?

— Kezdetben rendszerint szkeptikusak. De idővel belátják, hogy reális hasznot jelent számukra a ml munkánk, és megfelelő követ keztetéseket vonnak le belőle. Emlékszem, sok edző , meglepj- dött. mikor a bokszolók ezt a mondatomat: ,.Ha a mérkőzés napján az edzőm túlságosan figyelmes hozzám, úgy érzem. .így fejezték be: „... hogy nem bízik bennem.“ Ekkor az egyik fiú még hozzátette: „Azt szeretem, ha a mérkőzés napján úgy viselkedik, mint azon a napon, amikor a legfontosabb győzelmemet arattam“.

Hiba volna azt feltételezni, hogy az ilyen edzés a sportolók kiváltsága marad. Az élet ritmusa, a munka növekvő intenzitása, a mozgásaktívltás csökkenése — mindez oda vezet, hogy kortársaPszichológus és

,10?

— Ez Igaz — mondta Zagaj- nov, — Ha azt látom, hogy az ü- kölvívö hajlamos képességeinek uilbecsülésére, megkéreir. az edzőt, végeztessen vele ,,kemény', kényelmetlen“ bemelegítő gyakorlatokat. A ökölvívónak Ilyenkor azt javasolják, hogy ütésvariáció kát gyakoroljon, amely általában nem szokott sikerülni. Bírálatot kap, ami természetesen letohaszf ja fennhéjázását.

— Hogyan állapítja meg az ö külvfvó magabiztosságának ínkát?

— Íme egy módszer: az ököl vívónak addig kell nyomnia a dl namométert, míg a mutató el nem én a 10-es számot. Ezt háromszor megismétli. Aztán megkérem, hunyja be a szemét, és úgy nyom- la le a dinamóméiért, hogy ne

lónak: „Szeretem, ha a két menet közti szünetben a szekundán- som. .Az ökölvívó rövid gondolkodás után folytatja. . . hallgat“. Tehát a fiú önálló, nincs szüksége a súgásra. A fecsegés csuk zavarja. A másik bokszoló másképpen fejezi be a mondatot:

. .éles hangon mond valamit“. Az így szerzett tapasztalataimat a többiekkel együtt általánosítom, és az edzó tudomására hozom.

Egy másik példa: „Ha a meccs előtt az ellenfelemet szidják. . Csaknem valamennyi bokszoló így folytatja: .. ez nekem nem tetszik“. Általában észrevettem, hogy az ökölvívók nem szeretik, ha ellenfelük képességeit fitymálják. De azt som szeretik, ha meccs alöti dicsérik őket. Mem csoda.

Ink fokozatosan az állandó' feszültség állapotába jutnak. Számos ember nem képes kijutni ebből az állapotból, legyengül, nem tudja vls.szanyernl pszichikai c gyensúlyát, hipertóniában szenvedő betegeknél az orvosok az 1- zomzat nagyobb feszültségét állapítják meg, és azt, hogy elvesztették a tudatos Izomrelakzácló szokását.

A leghatásosabb módszere e szokás visszaszerzésének kétségtelenül az autogén edzés, amelynek kidolgozása I. Schulz német tudós nevéhez fűződik. A Szovjetunióban kissé mődo.sltűtták, és átdolgozták a kíllömbözö korú, fo.g- Inlkozású és egészségi állapotú emberekre

SZTIV SEXKMAV (AP\)

Az akaraterő diadala

Kájtlaimas veszteség érte a magyar sportéletet: 6(i éves korában hosszú szenvedés után elhunyt Tak.ács Károly kétszeres sportlövő olimpi.ai bajnok.

Folcjhetetlen egyéniséget gyászol a magyar sportélet. .Azt a kétszeres olimpiai bajnokot, aki nemcsak az ellenfeleket, önmagát. hanem a tragikus körülményeket is képes volt legyőzni. Azt a versenyzőt, akinek céltudatossága. szorgalma, akaratereje kiáltó példakép volt minden ember számára.

Takács Károly, a kitűnő

sportlövő- már 1939-ben vHág- bajnnki aranyérmet nyert, és I94n-ben magyar b.ajnok voll, tragikus balesetet szenvedett a negyvenes évek elején, .lobb kezében felrobbant egy gránát, s akkor úgy tűnt. vécéi ért egy sporlpályafntás. Kevesen hittek abban, amit Takács Károly ma- kac,siil elhatározbtt. hogy jobban fog lőni ballal, mint korábban jobb kézzel, .tziilán felfigyelt arra. hogy a bid kézzel való célra tartás és a jobb szemmel történő célzás különleges lehetőségeket rejt. .Az erős

elhatározás, a -porlendierhez málló önbizjdom valóban meghozta gyümöleséi. 1948-ban a londoni, majd I9.'i2-ben a liel- sinki olimjiián aranyérmes leli. és nevét megismerle az egész vriác. Ismert, hogy sikerében olv.'imiyira bi'zolt. Iiogy nyilat- kozalál már előre elkészitelle. Hs ezi sem azért tolle, mert csodálatot akart kelteni, hanem mert mindig i,s azi vnllolla. s bizonyítani is kívánta; egvedfil a felkészülésben. a céltudatos edzésben rejlik a siker titka.

r„ (

i