Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-18 / 20. szám
ORSZÁGBÓL HETED Hazánk vendége volt Joannís Cbrlstofides, a ciprusi köztársaság külügyminisztere- A sok megpróbáltatást kibírt kis szigetország külügyminisztere tárgyalt Bohuslav Ctaüou- pekkel, a CSSZSZK külügyminiszterével. A két miniszter részletesen elemezte a csehszlovák-ciprusi kapcsolatokat és e kapcsolatok továbbfejlesztésének távlatait. Megelégedéssel nyilatkoztak a sikeresen fejlődő gazdasági, kultárális. turisztikai és e- gyéb közös értékű együttműködésről, és további konkrét javaslatokat tettek e kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére. Minkét miniszter kifejtette véleményét a ciprusi kérdésről, majd e kérdés megoldásának lehetőségeivel foglalkoztak. Külpolitikánk aktivitását bizonyítja a csehszlovák parlamenti küldöttség párizsi látogatása is- Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke Párizsban hangsúlyozta, hogy a parlamenti küldöttség látogatása hozzájárult a két ország közötti jó viszony erősítéséhez. és ahhoz, hogy országaink küldöttei között személyes baráti kapcsolatok alakulhassanak ki. Kifejezte azt a meggyőződését is. hogy a parlamenti küldöttség mostani látogatása hozzájárult a két ország népei közötti együttműködés további elmélyítéséhez és a béke megőrzéséhez. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Budapesten e napokban befejeződött kongresszusán nagy jelentőségű beszédet mondott Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Beszédében kitért a nemzetközi helyzetre is- Többek között hangsúlyozta, hogy a kapitalizmus súlyos krízisben van- A gazdasági válság olyan formában jelentkezik, amellyel korábban nem számoltak. S a kapitalizmus politikai válságban is van, ezt bizonyltja, hogy a leghatalmasabb és legerősebb tőkés országok is szinte lázas betegek. A fejlődő országokkal kapcsolatban Kádár János rámutatott arra, hogy az Imperializmus elnyomása alól felszabadult egykori gyarmati népek a társadalmi haladás útját keresik. Mint több ország nyilvánítja, ki hogy nem akar kapitalista úton járni, és mind több hangoztatja a — saját értelmezése szerint — a szocialista fejlődés igényét. Az utóbbi időszakban tehát az emberiség a béke megszilárdításáért, a különböző társadalmi rendszerek közötti békés egymás mellett élés gyakorlati alkalmazásáért, a nemzetek szabadságáért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben nagy lépéssel közelített fő harci céljáihoz. Ingyen semmit sem kaptunk, mindenért keményen kellett dolgozni, küzdeni, és minden területen csak az agresszív erőkkel, az imperializmussal folytatott harcban törhettünk előre. Nagyon érdekesek Kádár Jánosnak a jelenkori imperializmus természetére vonatkozó megállapítások is. A szónok megállapította; amíg létezik imperializmus, imperializmus marad. Történelmileg azonban új helyzet, hogy az imperializmus lehetőségei korlátozottak, befolyási övezete ösz- szeszükUIt. Ez azonban semmivel sem csökkenti harci kedvét. Európában még jelenleg is van egy ország, Spanyolország, ahol ugyan megrendült, de él a fasiszta rendszer. Latin-Ame- rika számos országában a monopol- tőkés imperialista körök az urak, ők birtokolják a hatalmat, és kegyetlen elnyomó fasiszta rendszerrel szállnak szembe a nemzeti, a társadalmi törekvésekkel. Klasszikus, az egész emberiségnek szemet szúró, minden tisztességes embert felháborító példa volt erre a chilei fasiszta puccs, s az a kegyetlen terror és elnyomás, a- melyben ma is része van a chilei népnek, ottani testvéreinknek és elv- társainknak- Az imperializmus igazi arculatáról tanúskodik az a tény is, hogy a Közel-Keleten is mindent megpróbál, hogy ne érvényesüljön az i- gazság, és hogy visszaszerezze és fenntartsa befolyását abban a tér- ségbenBESZ£L6ET£S OUSAN longauer elvtArssal, a szisz szkb osztAltvezetOjEvel # A SZISZ Központi Bizottságának mi a legfőbb szándéka és politikai célja a tagkönyvcserével? — A SZISZ Központi Bizottsága a tagkönyvcserével a tagok és az alap- szervezetek kezdeményezésének továbbfejlesztését követi a párt XV. kongresszusa után. Az ifjúsági szövetség központi bizottsága a tagkönyvcserével arra kötelezi a szövetség minden szervét és szervezetét, hogy a tagkönyvcserét használják fel az alapszervezetek sokoldalú tevékenységének további fejlesztéséhez. A tagkönyvcsere legyen szövetségünkben az összes tagok és alapszervezetek aktivizálásának fontos eszköze, szilárdítsa tovább az ifjúsági szövetség eszmei, politikai, szervezést és akcióegységét. A tagkönyvcserét a SZISZ Központi Bizottsága jó lehetőségnek tartja arra, hogy tovább fokozzuk a SZISZ tevékenységét a CSKP XV. kongresszusának l- rányelveivel összhangban. A járási és alapszervezeti funkcionárius aktíva szempontjából tudatosítani kell, hogy a tagkönyvcsere az alapszervezetek évzáró taggyűléseinek és a SZISZ- konferenciák előkészítésének fontos része. # Mikor kerül sor a tagkönyvcseré- re? — A tagkönyvcsere előkészítésére és lefolyására 1976 április és 1977 áprilisa között kerül sor három szakaszban. Rendkívül fontos ebben az időben az időrendi ütemtervben szem előtt tartani azt, hogy a tagkönyvcserét az üzemi szervezetekben kell- kezdeni, aztán következnek a falusi és mezőgazdasági szervezetek, ami azt Jelenti, ezt szeptemberben kell lebonyolítani, az Iskolákban és szaktanintézetekben októberben, a főiskolákon és a fegyveres erőknél novemberben. A tagkönyvek átnyújtására októbertől 1977 januárig kerül sor. A tagkönyvcserék lefolyásának értékelését szövetségünk szerveiben 1977 februárjától áprilisig megtartjuk. Kicserélendő minden érvényes tagsági igazolvány, amelyet »az 1970. évi országos alapító konferenciától 1976. június 30-ig adtak ki- Ezek a tagsági igazolványok 1977. június 30-án érvényüket veszítik. A tagkönyvcsere nem vonatkozik azokra az igazolványokra, amelyeket 1976. július 1-től felvett tagoknak adtak ki, illetve a- zokra a tagkönyvekre, amelyeket a tagkönyvcsere alatt felvett tagok kaptak. 0 Hogyan készítsék elő a tagkönyvcserét, mire összpontosítsák H- gyelmUket a SZISZ járási bizottságain és az alapszervezetekben? — A járási bizottságokon ebben az időben nagyobb figyelmet szentelhetnének a tagkönyvcserérevel foglalkozó plenáris ülések előkészítésének. A járási bizottságokon ajánlatos lenne felhasználni az 1975- évi évzáró taggyűlések előkészítésének tapasztalatait. Szenteljenek továbbá fokozott figyelmet a járási bizottságok instruktorainak, akik a tagkönyvcserék sikeres lebonyolításában fontos szerepet játszanak. Ugyancsak megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a funkcíonáriusaktíva, főleg az alap- szervezetek vezetőségeinek, amelyek közvetlenül hajtják végre a tag- könyvcseréket. Egyúttal szeretném figyelmeztetni a járási bizottságokat, hogy ne becsüljék le a tagkönyvcserék szervezési és gyakorlati előkészítését, mert ez némely esetben igen fontos szerepet játszthat. Értem ezen a fényképek és egyéb gyakorlati eszközök megfelelő időben történő biztosítását. Az alapszervezetekben mindennél fontosabb a májusi és júniusi taggyűlések jő előkészítése. E taggyűléseken a tagbázisnak meg kell ismerkednie a SZISZ Központi Bizottsága XIV. plenáris ülésének a tagkönyvcserével foglalkozó határozatával, a határozat gyakorlati részével és politikai célkitűzésével. Az említett taggyűléseken intézkedéseket kell hozni a tagnyilvántartásban és az igazolványokkal való gazdálkodásban esetleg felmerülő hibák eltávolítására és a szükséges 30-40 milliméteres nagyságú fényképek beszerzésére. A tagkönyvek ellenőrzésével az alapszervezetek gazdasági felelősét, esetleg a vezetőség további tagjait kell megbízni. Figyelmüket főleg a tagdíj fizetésére összpontosítsák, hogy a tagkönyvek a csere Időpontjáig teljesen rendben legyenek. J6 lenne, ha az ellenőrzés alapján jelentést dolgoznának ki, amely a járási bizottságnak támaszpontul szolgálna a tagkönyvek ellenőrzésénél, magát a .tagkönyvcserét megelőzően. Az alapszervezetek ugyancsak nagy figyelmet szentelhetnének az augusztusi és szeptemberi vezetőségi gyűlések előkészítésének, amelyeken meg kell tárgyalni magénak a tagkönyv- cserének a realizálását- Az alapszer- vezetelt vezetősége az évzáró taggyűlések előkészítésének részeként a járási bizottság dolgozójának Jelenlétében először értékeli az egyes tagok munkáját. A tagokkal folytatott beszélgetéseket és az előkészületeket az alapszervezet vezetősége biztosítja. Először azonban az alapszervezet vezetőségi tagjaival folytatnak beszélgetést, amelyet a járási bizottság képviselője vezet. A beszélgetéseket az alapszervezetekben a tagkönyvek felmutatása alapján tartják meg. A tagkönyveknek azonban teljesen rendben kell lenniük- Beszélgetéseket csak a szervezet tényleges tagjaival folytatnak, a regisztrált tagokkal nem. Ugyancsak nem folytatnak beszélgetéseket azokkal a tagokkal, akik 1976. július 1-e után léptek a szervezetbe, és már új igazolványuk van. Az alapszervezet vezetősége nem folytat továbbá beszélgetést a SZISZ felsőbb szerveinek tagjaival, az össz- üzemi bizottság tagjaival kezdödőleg és azokkal, akik 1976 szeptemberétől más alapszervezetbe távoztak. Ez a kivétel elsősorban a katonai szolgálatra távozó tagokra vonatkozik. E tagok Igazolványát Is az új alapszervezetben cserélik ki. Az alap- szervezetekben minden esetre tudatosítani kell a beszélgetések célját. A beszélgetések célja a tagság aktivizálása és fokozott bevonása az alapszervezet feladatainak teljesítésébe. A beszélgetésekkel azt szeretnénk elérni, hogy minden egyes tag felelősségteljesen és kezdeményezően lásson a feladatok teljesítéséhez, és járjon jő példával a munkában, a tanulásban, a katonai szolgálat és minden állampolgár! kötelességek teljesítésében. Szeretném azonban felhívni a figyelmet egy fontos tényre, amelyet a SZISZ KB 14. plenáris ülése is hangsúlyozott: a beszélgetések semmi e- setre sem szolgálhatnak ürügyül arra, hogy egyszerű adminisztratív eszközökkel megszabaduljunk a passzív tagoktól, éppen ellenkezőleg, ki keJI használni a meggyőzés minden formáját a passzív tagok bevonásához az aktív munkába. # Milyen segítséget nyújtanak i SZISZ felsőbb szervei a tagköayv- cserék előkészitésőhea? —- A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának elnöksége ütemtervet dolgozott ki a SZISZ KB 14. plenáris ülése határozatának teljesítésére. Az ütemterv magába foglalja azokat a feladatokat, amelyek a kerületi és járási bizottságoknak nyújtott konkrét segítségre vonatkoznak. A SZISZ SZKB titkársága munkacsoportokat küld a járási bizottságokra, hogy a helyszínen nyújtsanak gyakorlati segítséget a tagkönyvcserék megvalósításában. A SZISZ kerületi és járási bizottságai, valamint az alapszervezetek tájékoztatására a Zápisnik mlad^ch 6. számában, illetve magyar nyelven az Oj Ifjúság 21. számában módszertani anyag jelenik meg a tagkönyvcserék gyakorlati megvalósításához. Az említett kiadványok nagyobb példányszámban Jelennek meg, és megkaphatják őket az összes funkcionáriusok. A tagkönyvcserék gyakorlati megvalósítása, és az ehhez nyújtott segítség során nagy hasznát vesszük az 1975. évi évzáró taggyűlések előkészítése alatt szerzett tapasztalatoknak. • Mire összpontosítsák az alap- szervezetek a fígyelmUket, és mitől tartózkodjanak a tagkönyvcseréknél? — Remélem, hogy az alapszervezetek vezetőségei nem becsülik le a tagkönyvcserék előkészítését, nem tekintik egyszerű adminisztratív Intéz- kedésnelf, hanem fontos politikai feladatnak. Az alapszervezetek vezetőségeinek elsősorban aprólékosan meg kell ismerkedniük a Zápisnik mla- d^ch folyóiratban, illetve az Oj Ifjúságban megjelenő anyag alapelveivel. Az alapszervezetekben tudatosítaniuk kell továbbá azt, hogy a tagkönyvcserét nem kell elsietni, de mindenesetre be kell tartani a SZISZ KB határozatában megszabott Időpontokat. PAhÄGYI BAJOS HETID Nemzétközi találkozó KULTÜRÄUS VETÉLKEDŐ A Bratislava! Hydrostav szak- tanintézete mellett működő JZISZ-szervezet minden flnne- 3l akadémiával egybekötött kultúrális vetélkedőt rendez. A mostani vetélkedőn a fiatalok vers- és prőzamondásban mérték össze tudásukat. Ä versmondők között Kuchar István bizonyult legjobbnak, a második helyen Vladimír Or- gofí végzett. Prőzamondásban a bizottság Milan Suránl előadását minősítette legjobbnak, a második Peter Kalzer lett. Az ünnepi akadémián nyolc ttáromtagú csapat versengett. V' csapatok sokoldalú politikai és kultúrális Ismeretekről tettek tanúbizonyságot. Az első helyen a Milan Suráni, Július Triíák, Jozef Strapko-összetéte- lű csapat végzett. A Dnn. Stieda-i (danaszardahe- lyi| szaktanintézet a CSKP XV. kongreasznsa tiszteletére sztnva- nalas kiállítást rendezett, amely, re ez iskola igazgatösága és a szülei munkaközösség vezetősége szeretettel meghívta a szülőket, az üzemek vezetőit és a győri szaktanintézet tanárait és diákja. “■ A kiállított tárgyakat az Iskola diákjai készítették. Láthattunk itt Blektromes műszereket. Intarzia kát, térítőkét, lenyomatokat, fest ményeket. rajzokat, babaruhákat fafaragásokat és még sok más ér dekességet. A megjelent vendége két az iskola igazgatéja, Föthy Ferenc köszöntötte, majd egyOtte. sen megtekintették a kiállítást, amely a diákok több mint tél esztendei munkájának a seregszemléje volt. A legnagyobb sikert az a ma- tor keresztmetszet aratta, ama* lyet a Csehszlovák Antékiizleku- dési Vállalat tanúiéi készítettek. Tetszett továbbá a III. C osztály asztalostannléinak az ülőgarnitúrája. A kiállítás ntán az új didaktikai eszközök bemntatőját nézték meg nagy érdeklődéssel. A déli őrökben a győri diákok kultúrműsorral köszöntötték az itteni Iskola tanúiéit. Előadásnkal nagy taps követte. Majd a vendégek, a diákok és tanárok kíséretében megtekintették az Iskolát, nem hagyták ki a vöröstermet sem, ahol a kiállított képekből és irásokből megismerhették monkásmozgalmunk múltját és jelenét. A kora délutáni érákban járási Ifjúsági blrközébajnokság volt a szomszédos iskola tantermében, és a Idinncévas alapiskola pályáján kézilabda-mérkőzés folyt a dana- szerdahelyi és a győri szaktanln- tézet tanulől között. A mérkőzést a hazai csapat nyerte 28:8-as e- rsdménnyel. A győri vendégek elmondták, hogy nagy Izgalommal készültek erre a találkozéra. látogatásukkal még szorosabbra fűzték a két iskola kapcsolatait, amelyek már SZÉNÁSI BÉLA kél éve tartanak. Az Iskola tanárai és diákjai nagyon örülnének, ha a jövőben ismét vendégül láthatnák magyarországi társaikat, ha ezeknek a találkoxöknak hagyományai lennének. Hodossy Gyula aktívabban Vojtek Zoltán alapszervezen elnök vezetésével jó úton jár a szálkái fiatalság. A jelszót, miszerint az ifjúságé a jövő — megtisztelőnek tartjuk, s ennek szellemében próbálunk élni. Dolgozni, bizonyítani azt, hogy ránk fiatalokra most és a jövőben egyaránt számítani lehet. Szervezetünk tevékenységé az utóbbi időben már nem csupán a bálok rendezésében merül ki. Politikai iskolázások keretében készülünk arra, hogy községünk társadalmi életében felkészülten tudjunk részt venni, s megállhassuk helyünket. Említést érdemel az Is, hogy a helybeli lányok Józsa Erzsébet vezetésével a Járási téncver- senyre készülnek, míg a fiúk a HESZ helyi szervezetével közösen egy honvédelmi napot szerveznek, melynek keretében majd tájékozódási és céllövö versenyre Is sor kerül. Egy régi vágyunk Is teljesült. A h.s- tárörség laktanyájának három helyiségében Ifjúsági klubot rendeztünk be. Létrehozásában a fiatalok derekasan munkálkodtak. Bizonyságot nyert, hogy falunk Ifjúságában van készség és akaraterő, amely a párt helyi szervezete és a bnb aktív támogatásával az utóbbi időben kiválóan érvényesült, Majerszky Márton A hulladék papír nem szemét Azt a papírmennyiséget, amelyet hazánk pionírjai a mai napig össze gyűjtöttek, nem hogy vagonokban, hanem egész vonatszerelvényekben Is csak nehezen tudnánk kifejezni. A hulladékgyűjtés, ez a sokak ál tál lebecsült munka, már hagyományosan a legfiatalabb generáció szívesen végzett feladatai közé tartozik. Amikor aztán felpakoljuk őket a elolvasott újságokkal, gyakran kérdik: — Jó, de ml lesz ezzel a papírral tovább? Meg a vassal? A kiselejtezett ruhadarabokkal. Üvegekkel stb. Az idén a Csehszlovák Pionírok Napján aztán Stúrovón (Párkányban) a gyerekek választ kaptak erre a kérdésükre. Láthatták, hogyan olvad össze a régi újság, az összetépett kartondobozokkal, a teleírt iskolásfüzet a csomagolópapírral, és megcsodálhatták a futószalag végén „kimászó“ szép egyenletes, 2-3 millmé- ter vastagságú szürke papírt- Az már papír volt, nem hulladékSokszor bőkezűen bánunk a papírral, de gyakran klányclkk. Pazaroljuk, amikor kidobjuk a szemétbe, pedig tudjuk, hogy a hentesnél vagy a kenyérboltban szükségünk lehet rá, mert kevés a papír. Ml, felnőttek dühbe gurulunk, ha bennünket érint a papírtakarékosság. Kérdezzék csak meg Pistit és Zolit, Évit és Zsuzsit, akik ott voltak a párkányi papírgyárban, elmondják, mennyit kell dolgoznia négy embernek és egy hatalmas gépnek, míg a ronda masszából papír lesz. Erre gondoljanak, amikor a papírt a szemétbe dobják. ~ze—
