Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-11 / 19. szám

i Jelenet a Hamr-család című filmből Honza Arany Krokodilusa Honza már nemcsak név — fogalom- A televízió képernyő­jén át lépett a szobánkba, szólt bozzánk, és egyszerre csak azt vettük észre, hogy szurkolunk neki, 'együtt örülünk, együtt bánkódunk vele. Honza Hamr a legfiatalabb a Hatnrok nemzetségében. Rokonszenves szelíd arca. Egy kissé kisfiús, pedig már nem a legifjabb a Hamr neim- zetség legfiatalabb tagja sem. Szövetkezeti elnök. Becsületes derék ember. Ezt a Honzát 6'- gyik kiváló színészünk, Járás­im Satoransk^ alakítja. Húsz éve van a „szakmá­ban“ de az Igazi népszerűsé­get Honza alakításával érte el. — Megszerettem Honzát, e- gészan közel éreztem magam­hoz, ezért játszottam szívesen — mondja Satoransk^. A legjobb színész is csak ak­kor tud igazán nagy teljesít­ményt nyújtani, ha azonosul a darab hősével. Satoransk^ töké­letesen azonosult Honzával. Öt hónapig tartott a tv-sorozat forgatása, ez pedig elég idö ahhoz, hogy egy vérbeli szí­nész , azonosuljon a darab hő­sével, Vele örült, vele szenve­dett, Honza életét élte, önma­gáról szinte G'lfeledkezett. így lett közvetlen kapcsolat a nézők és a legfiatalabb^ Hamr között. Satoransky a háttérbe szorult, a villamosban az ut­cán, mindenütt, amerre járt, így mutatnak rá: Ott megy Honza Hamr! Hős-e Honzo Hamr? Nyilván az —• hétköznapi hős — Nem szuperhős, mint An­gyal vagy Bond. Még olyan hős, sem, mint Zeman őrnagy vagy Stirlitz, Bors Máté vagy éppenséggel Láng Vince, ő a maga egyszerüségébe’n, néha gyámoltalanságában, tanács­talanságában, hétköznapisá- gában hős. Egyszerűségéért szeretik meg a nézők. — Nehéz volt eljátszani Hon­za szerepét? — kérdem Sato- ranskjrtöl. — Nem, talán azért nem, mert azonosulni tudtam, vele. A sikeren túl szakmai elis­merésben is részesült ezért az aiakifás&rt; 'megkapta az'Arany Krokodllust, a Csehszlovák Te­levízió diját az '1975, év leg­jobb teljesítményéért a televí­ziós filmakben. Kívüle, még Jú­lius Páiitik művészi teljesítmé­nyét jutalmazták ezzel a díjjal. — Minek tagadjam, nagyon örülök, hogy én kaptam, de azt is elárulhatom, hogy na­gyon meglepődtem, hiszen az elmúlt esztendőben annyi re­mek alakítást láthattunk a te- le-vízióban, hogy nyilván nehéz dolga volt a bizottságnak. A film többi szereplőjének kö­szönhetem, az ő érdemük is a siker, hiszen a jó társak ösz­tönzően hatottak. Honza Hamr, illetve most már maradjunk Jaroslav Sato- ransk^ mellett, Prága külváro­sában nőtt fel, műkedvelőként ott került először a világot je­lentő deszkákra Tehetsége ré­vén csakhamar hivatásos szí­nész lett. Először egy prág.ai színpadon, majd a kladnői Ja­roslav Prúcha Színházba kapott szerződést. Tíz évvel ezelőtt tért innen vissza a prágai Vi- nohrady Szinházhoz,. amelynek ma Is tagje. — Eleinte csak szórakozás és időtöltés volt a műkedvelő színjátszás — emlékezik visz'* sza a kezdetre Satorínsk^, — Igaz, családi hagyományaink voltak már, hiszen a szüleim és a nővérem is szerepeltek műkedvelő szín ját szócsoport­ban, mégis szívesebben ültem a zongorához, én szolgáltattam a kísérő zenét. Aztán egyszer hiányzott az egyik szereplő, a barátok addig nógattak, míg végül ráadtam a fejemet. Hát így kezdődött. Minden közbenjárás nélk'il Simán felvették a szinmüvlsza- tire, — Talán tehetséget is lát­tak bennem, de szerencsém is volt, Főképp abban, hogy az évfolyamunkbun több olyan színészjeíolt akadt, aki komo­lyan vette választott hivatását, Petr Kostka, Jiri Zahánsky, ,Ji- fí Hrzán, Jiri Kodét mind él- tek-haltak a színészetért. — Ez volt falán életünk leg­szebb Idő.szaka. Nagyszerű tár­saság, de sok huncutságot is elkövettünk, mókáztunk, de a ■színpadon csak a becsületes munkát ismertük, ha kellett, a végkimerülésig. A kladnői színházban nagy­szerű szerepeke't kaptam, da A család Prágában, a színház Kladnón, nem volt az sétalo­vaglás, hanem hajsza hajnal­tól késő estig, többnyire éjfé­lig vagy azon túl is. Ezért volt külön öröm a prágai szerző­dés. — Egyszerre belecsöppen­tem azok közé, akikre felnéz­tem, akiket tiszteltem, becsül­tem. Féltem is tőlük: nagysze­rűen viselkedtek, segítettek, felkaroltak. Befogadtak maguk közé. Már .főiskolás körában sze­repelt a felvevögép előtt. — Szívesén filmezek, ezt a munkakört is szeretem. S ba a színész azt já.tszhatja, amit szeret, akkor legalábbis eJfo- gádhatőt nyújt... — jegyzi meg szerényen az Arany Krokodí- lus tulajdonosa. Satoranskji Honza Hamr sze­repében nagyszerű teljesít­ményt nyújtott. Párosával ve­szi a népszerűség létrafokait. Még sok-sok Honzához hasonló szerepet kívánunk Jaroslav Sa; toranskj/nak. —mj— > A neves norvég sarkkutató 1872-ben született- 1897-93- ben a Belgica hajó első hadnagyaként részt vett a belga déli-sarki ezpedfeié- ban- 1901-ben megvásárolta a Gjőa kis petréleammoto- ros hajót, és elsőként kelt át rajta az Északnyugati-át­járón, és így a Jeges-tenger­ről Észak-Amerika nyugati partjaira hajózhatott- Hu­szonhárom hónapon át ha­ladt keskeny, sekély csator­nákon. miközben a Mecken- zie-delta közelében King Pointnái egy egész télre veszteglésre ítélte a jég. 1908. október 19-én érkezett meg San Franciscóba. Ennek az expedíciójának az a leg­nagyobb tudományos ered­ROALD AMUNDSEN menye, hogy Amundsén folytonos megfigyeléssel megállapította az északi mágneses sarkot. Nagy ün­nepléssel fogadták visszaté­rését Norvégiába. Hakon ki­rály és a kormány, valamint a társadalom támogatásával új expedíciót szervezhetett. A Fram nevű hajón 1910. június S-én indult el öt-hat évre tervezett északi-sarki útjára. 1918-20 között yégigkutat- ta az Északkeleti-átjárót. 1926-ban a Spitzbergákröl az Északi-sarkot keresztez­ve Alaszkába érkezett- 1928- ban Nobile expedícióját ke­resve eltűnt. Repülőgépét a Medve-szigeteknél találták meg. [jpl A fiatalok tizennegyedik filmfesztiválja, de Banská Bystricán az első — ezt a mondatot gyakran hallottuk 1976. április 21-26-a között, amikor az egész köztársa­ságból több mint 200 küldött és venidég érkezett Banská Bystricára, s rajtuk kívül még hat küldöttség, a baráti szocialista ifjúsági és mű­vészi szervezetek képviselői- Az előző tizenhárom feszti­vált Trutnovon rendezték meg, idén azonban átadták a stafétabotot Közép-Szlová- kia metropolisának- Ezentúl a két város „A fiatalokról, fiataloknak“ jelsző égisze alatt váltakozva lesz házi­gazdája a cseh és szlovák filmek nagy szembesítésé­nek. XXX E nagyszabású versengés főrendezője a SZISZ SZKB és a Csehszlovák Film, de természetesen egy Ilyen igényes rendezvény egész sor szakember segítségét is igényli. Hogy ezek nagyab- hára az ifjúsági mozgalom­ból kerültek ki, ayról min­den lépésnél meggyőződhet­tünk. A fiatalság megszállta a Lux Szállodát, az Urpin mozit és az SZNF Múzeumot, és nemcsak bíráló bizottsá­gi tagokként értékelték a filmeket, hanem ankétet is rendeztek a közönség köré­ben, és nyilvános vitákon elemezték a látottakat. Hasonló fesztiválokat és seregszemlét minden szocia­lista országban rendeznek. A küldöttek mégis kijelen­tették, hogy Irigyelnek ben­nünket, egyrészt a filmek sokasága, másrészt az Ifjú­ság közreműködése miatt, és ntíndehhez hozzájárul még pártunk és az állami szervek támogatása is- Ennek kö­szönhető, hogy a Banská Bystrlca-i fesztivál teljesí­tette küldetését. A „Filmek­kel hozzájárulni a fiatal szocialista ember nevelésé­hez“ jelszó, amelynek Jegyé­ben zajlott a fesztivál, tarta­lommal telt meg. Kezdeményezően hatott a prágai Színművészeti Főisko­lával (AMD) való együttmű­ködés- Az -„amusok“ bár vállvetve dolgoztak a trut- novl fesztivál rendezőivel is, mégiscsak itt, Banská Bys­tricán beszélhettünk a diák­ság és a pedagógusok sze­mélyes részvételéről. Nyolc új alkotással és az elmúlt őt év műfajilag Igen tarka terméséből tizenkét filmmel képviselték iskolájukat. A filmeseken kívül a prágai AMU egy új színész és ze­nei nemzedékkel Is bemutat­kozott, amely cseh és szlovák együttesekkel karöltve a kí­sérő kultúrműsort nyújtotta- ftt meg kell említenünk,:’ hogy sajnos ebből a bratlsla- vai Színművészeti F'őiskola hallgatói kimaradtak, pedig részvételük nagyon érdekes ö.sszehasonlításra adott vol­na alkalmat minden téren­Egy filmfesztiválon termé­szetesen a filmek a hanga­dók. A zsűrinek alkalma nyílt tizennégy egész estét betöltő filmet, tizenkét cseh és két szlovák alkotást meg­tekintenie, a barrandovi és a kolibai filmstúdiók termé­keit. Ezzel párhuzamosan a szocialista országok és a kapitalista országok haladó műveinek seregszemléjére is . sor kerUlt A fiatalok filmfesztiváljá­nak födíját a Nagy Arany Napot Ivan Novák és Járo­mira Koláfová Egy nyár a cowboyjal című filmje nyer­te. Ez a film, amely abszo­lút győztes lett, ezenkívül még négy díjat kapott: a Kis Arany Napot jaromír HanzIIk, elismerő oklevelet a második főszereplő, Danie­la Koláfová alakításáért, Petr Hapkának ítélték oda a Mladá fronta díját a film egyéni hangú kísérőzenéjé­ért, és a nézőktől is ez a film vitte el a pálmát. Dag­mar Ve.Skrnovához a tavalyi gy-özteshez került Ismét a legjobb női alakítás díja. A lány, akit agyőn kell ütni című filmjében csillogtatta nagyszerű színészi tudását- Juraj Herzának, dr. Václav SaSkának a Csikőúsztatás című film forgatókönyvéért. Mark Kondratnak .a Paclfik Hotel két élete című filmsze- repéért, Ján Greááónak — aki az egyetlen díjat :rijtért szlovák filmben, az Irgalmas Időben játszott — elismerő oklevelet ítélt oda a zsűri. Az operatőrök közül Andre] Barla A lány, aki agyon kell ütni című film, és Miloslav OndríCek a Pacitik Hotel két élete című koprodukclós cseh-lengyel film felvételei­ért részesült elismerésben­A Csehszlovák Rádió Fia­talok stúdiója először osz­tott ki díjat, Kari Smyczka Pontyok a Wehrmachtnak című filmjének alkotókollek­tívája vitte el­—pra— Új ifjliság 9 anódy László a húszas-harmincas ívek i irodalmi remekműveinek megjilmesítésére vállalkozott. A Légy Jó mindháláiig, a Pacsirta, a Kosztolányi novelláiból készített Fürdés tévéváltozata után most egy ismert Móricz Zsigmond-reqényt vitt filmvászonra, az Árvácskát, E filmváltozatot az utóbbi évek legszebb és legjelen­tősebb magyar alkotásának nevezhetjük. Érdekesek és sajátságosak az Árvácska létrejöttéhez fűződő irodalom­történeti adalékok. Mórieznak ez a regénye is tulajdon­képpen ugyanabból a forrásból táplálkozik, mint a va­lamivel korábbi Csibe-novellái. Az író már idősödő korában találkozott Csibével, a vidéki hányattatások után a fővárosban szakadt árvalánnyal, akit később örökbe fogadott és taníttatott. A lánnyal folytatott beszélgetésekből született 1940-ben az Árvácska is, a- mély valójában Csibe kisgyermekkorát idézi fel. A film több epizódjában eltér a regény cselekmény- fonalától. Egyes jeleneteket kihagy, másokat behelyez, de á hűséget a mórtezi műhöz mindvégig megőrzi. Ilyen „haziáköltés“ a menhelyl jelenet, ez a gyermekeket szemlére kiállító kegyetlen lélekvásár. Amiben a film feltétlenül hű Móríczhoz, az a meste­rien egyénített, dialektusban megszólaló figurák meg- lelenítése. Panódy „győzelmének“ másik titka a gondos színészválasztás és színészjátszatás, a film minden részletében való kidolgozottsága. A film tehát egyben rendezőt telitalálat is, hiszen a főszerepet játszó Czinkóczi Zsuzsi magasan fölülmúlja az eddigi gyermekszínészek képességeit. Még külföldi gyerekszereplöktől sem láttam ilyen teljesítményt, hi­szen Czinkóczi Zsuzsi nem játssza, éli a szerepét. Saját életének, nyelvének ízeit-sztneit adja, mélyről fakadó átéléssel. Ranódy lelkes munkatársával. Esti Jánossal fogott hozzá Csőre megszemélyesítőjének kereséséhez, először az -állami gondozott gyerekek közölt. Meglehetősen reménytelennek látszott a helyzet, mert sok tehetséges gyereket láttak ugyan, de az igazi Csőrét nem fedezték fel közöttük. Akkor jött a gondolat: Árvácskát csak tanyán találhatják meg! Három hónapig járták g tanyasi iskolákat. Több mint ötezer gyerek közül választották ki azt a 170-180 kislányt, akik típusukban megfeleltek a szerepnek. Azután kipróbálták, hogyan tudják beleélni magukat egy-egy képzelet teremtette helyzetbe, majd gz érzelmi mélységet vizsgálták — ugyancsak meghatáro­zott helyzetgyakorlatokkal. Végül nyolcán maradtak jent a rostán, köztük a hétéves Czinkóczi Zsuzsi is. Amikor megtudta, hogy ő lesz a főszereplő, kirohant az ajtón és örömmel kiabálta: „Sikerültem!“ Pedig a legelején húsz percig egy mukkot sem szólt, csak mi­kor négyszemközt maradt a rendezővel, mondta el szinte egy szuszra, ami az ö kis hétéves élete. Czinkóczi Zsuzsi fászszentlászló mellett. Hollótanyán él a szüleivel és hat kistestvérével. Ranódy László így beszél róla: — Rendkívül lelkiismeretesen dolgozott. Megszokta, mert komoly feladatai vadnak a kistestvéreivel, a ház körüli jószággal; természetesen Illeszkedett á munka fegyelmébe. Klvßeles érzékenységgel fogott fel minden rendezői, ütdsításf, mint egy tökéletes kis jelvevőkészü- lék, olyan intuícióval érzett rá, hogy mit kíván tőle a szerep és a rendező. Amikor Csőre kis szomorú életének egyik különösen szívszorító epizódját, meggyalázását forgattuk, Zsuzsi odajött: „Ugye, Laci bácsi, ezt azért kell mégcsinálni, hogy mások no csináljanak ilyen rosszat?“ Amikor a filmben sir, az igazi sirás. Kern a sok verés fájt neki, hiszen csak trükkös, álpofonokat kapott, ami­re meg is jegyezte: „Maguk hogy tudnak csalni!“ Ószintén sajnálta Árvácskát. Olyannyira, hogy egy idő után enni sem akart, mondván, Árvácskát éheztetik, s ha ö finomakat' enne, az nem volna igazságos. A filmet Bóösán, Tiszaörsön. a Hortobágyon és Bu gaaon forgatták. A főbb szerepeket Nagy Anna; Horváth Gábor, Schütz 'Ha, Moór Mariann és Szirtes Adám jálsz szák. Szabó László Foto: Archív i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents