Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-11 / 19. szám

Kudarcok kísérték Kissinger ame­rikai külügyminiszter afrikai útját. Nem tartotta kívánatosnak Kissinger látogatását olyan jelentős afrikai ál­lam, mint Ghana, amely eredetileg meghívta a külügyminisztert. Nem kí­vánatos személynek tartották Kíssin- gert Nigériában is. Ezekből a példák­ból Is kitűnik az USA egyre csökke­nő népszerűsége a .fekete' kontinen­sén. Ez egyébként azzal magyarázha­tó, hogy az Egyesült Államok soha nem támogatta az afrikai népek nem­zeti felszabadító mozgalmát, és ,nem érdekelt abban, hogy Dél-Afrika meg­szabaduljon a fajüldözők uralmától. Az amerikai sajtó nagy teret szentelt Kissinger afrikai tárgyalásainak, de meglehetősen bonilátóan vélekedik a külügyminiszter megbeszéléseinek e- redményelröl. „Az amerikai külügy­miniszter kénytelen volt Afrika déli részén a fekete és a fehér között választani, és mint ez előrelátható volt, a szürke mellett döntött“ —• Így értékelte a Christian Sience Monitor a Kissinger által Lusakában kifejtett Afrikára vonatkozó „új, amerikai doktrínát“. Noha Kissinger hangsú­lyozta Washington szembenállását a fehér kisebbségi rezsimek' fajüldöző políttkájával, nem iiidta eloszlatni az afrikaiak bizalmatlanságát ,sera. Az alku gyanúba keveri az Egyesült Államokat, hogy sok tekintetben függ az afrikai nyersanyagoktól. A New York Times megjegyzi: Dél-Afrika az amerikai ércszükségleteknek egyik föforrása, másfelől pedig a dél-afri­kai kormányzat tevékenységé megfe­lel az Indiai- és az Atlanti-óceán déli részére irányuló amerikai érdekek­nek. A fejlődő világ és a fejlett tőkés országok összeütközésre számítanak az ENSZ egyik legfontosabb szerve­zetének, a kereskedelem és gazda­ságfejlesztés bizottságának most tar­tó ülésszakén. Ez azzal magyarázha­tó. hogy a világgazdasági különbsé­gek bizonyos értelemben növekedtek, a tőkés országok .az elmúlt néhány évbén a gazdasági visszaesés okozta nehézségekkel küzdöttek, miközben a fejlődő országok politikai .síkon szá­mottevő sikereket értek el. Az új világgazdasági rend elfogadásával kapcsolatos ENSZ-hátározat már e- redménye volt a megnövekedett po llttkai és gazdasági öntudatnak, első sorban annak köszönhetően, hogy a nyugati olajsokk megmutatta, a nyersanyagok birtoklása miként' for- díthatő kézzelfogható poliUkai eszköz­zé. Kicsőnsoaodott az olaszországi po litikai válság. Mivel Moro miniszter­elnök eddigi kormánya képtelen to­vább intézni az ország ügyeit, június 20-ára új parlamenti választások.nt írtak kt. A rendelet összekapcsolja a parlamenti és a város! tanácsválasz­tásokat. !gy több mint 40 millió o- la.sz választó járul majd az urnákhoz, hogy öt Esztendőre megválassza a képviselSház és a szenátus tagjait. A választási kampány, amely a friss törvény értelmében csak 45 na- j pig tart majd, lényegében már meg-; kezdődött. Az eddig kormányzó ke- j reszténydémokrata párt arra törfek-j szik, hogy megfordítsa a számára j rendkívül kedvezőtlen Irányzatot, és j gátat vessen a baloldal előretörésé­nek. A baloldali pártok a tavaly jú­nius 15-i közigazgatási választások si­kerének megismétlésére, sőt túlszár­nyalására készülnek. Húsz év után Először a két vezető baloldali párt a kommunista és szocialista párt ismét közös frontot alkot a konzervatív e- rők ellen. A választások mind olasz belpolitikai, mind nemzetközi szem­pontból a legfontosabbak a háború óta eltelt Időszakban. A június 20-i szavazás agyik érde­kessége, hogy ezúttal először szavaz­hatnak — de csak a képviselőházi választásokon — a tizennyolcadik é- letévüket betöltött állampolgárok, a szenátusi választásokon továbbra is 25 év a választói korhatár. A válasz­tások lebonyolítási költsége hetven- milliárd líra. Az új parlamentet Jú­lius 5-éré hívták össze. A SZISZ OJABB KEZDEMENYEZESE FIAIAIOK hl INTENZÍVEBB TAKARMÁNYTTRiSZTÉSÉIIT Takarmány. Ha ezt egy zootechni- kus mondja, akkor annyit jelent, mint amikor más azt mondja; ke­nyér. A takarmány minőségétől függ a hús- és a tejhozam, két nagyon fontos táplálékunk. Előállítása vagy termelése vidékenként más é.s más, A Tátra aljai Járások talaja nehezen teremné meg a búzát, kukoricát, míg a takarmányt igen. A SZISZ KB 13. plenáris ülésének központi jelszavához, az önellátá-;i programhoz kapcsolódott az észak- -csehországi és a közép-szlovákiai SZISZ-bizottságok felhívása, a legelők intenzívebb kihasználásáról. Ez hét konkrét feladatot foglal magába. Ho­gyan válaszoltak a felhívásra Szlová­kia fiataljai? Erről és a felhívásra válaszolók első tapasztalatairól be­szélgettek a fiatalok egy bratislavai találkozón Michal Zozulákkal, a SZISZ SZKB elnökével, a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Minisztérium, A találkozó résztvevői valamint az SZLKP KB mezőgazdasá­gi osztályának dolgozóival.-— Az előző ötéves tervben a me­zőgazdasági termelés hazánkban 19,4 százalékkal emelkedett. A gabona termelése 24 százalékkal, a takarmá­nyé mindössze 1.5 százalékkal. Az a- ránytalanság nyilvánvaló. Most azért vagyunk itt, hogv elbeszélgessünk en­nek okairól — nyitotta meg a talál­kozót Michal Zozulák. — Szövetkezetünk földterületének 70 százaléka legelő. A kitermelt takar­mány mennyisége 12 év óta alig e- melkedett. Mi, fiatalok komplex ra- cionalízációs brigádot aiakftottunk, és elhatároztuk, hogy a fűből is ké szítunk takarmányt. Szakemberekkol beszélgettünk az ötletről, és meg­nyugtatott bennünket az, amikor el­utasítás helyett komolyan foglalkoz tak a javaslatunkkal. Az eredmény: igen fűből is lehet jó minőségű ta­karmányt előállítani, ha annak tartó­sítási idejét minimálisra, egy-két nap­ra csökkentjük. Azelőtt a szomszédos szövetkezetektől vásároltunk takar­mányt. Most már önellátók vagyunk, sőt szomszédaink járnak hozzánk ió tanácsért. A begyűjtés napjain az e- gész falu kinn van a mezőn. A gépek naponta 24 órát is zakatolnak. Ennek így kell lennie. Olyan ez nálunk a Terchová völgyében, mint a déli já­rásokban az aratás — árulta el sike­rük titkát juraj Sesták, a gbelanyi szövetkezet komnleir racionalizáctós brigádjának vezetője. — Hallottatok már olyat, hogy egy szövetkezet hanyagságból nem gyűj­tötte be a gabonát? Ugye nem. De e- lég bejárni a határt augusztus-szep­tember táján, az ember lépten-nyo- mon lábon álló, térdig érő fűben ta­pos. Fű? — és mindenki legyint. DrienCanvhan [Rím. Sobnta 1 iárásl Michal Zozufák. a SZISZ SZKB elnöke tavaly a szénagyűjtéskor nem tudtuk hasznát venni a gépeknek.-Állandóan esett, a gépek elsüllyedtek a sárban, mindenki ideges volt. Előkerültek a kaszák, a lovasfogatok, ezekkel dol­goztunk. A fiatalok legelői. Nehéz munka volt, utána vagy három leány ott is hagyta a szövetkezetei, azt mondták, megterhelő, nem bírják. Márciusban aztán megjelentek az i- rodámban, és kérték, hadd dolgoz­hassanak ismét a brigádban. Az idén kötelezettséget vállaltak, hogy hektá­ronként 100 kg-mal növeljük a takar­mány mennyiségét. Ha ezt hazánk minden szövetkezetének fiataljai vál­lalnák, akkor 110 ezer tonnával több takarmányt gyűjthetnénk be'. Pavel 2iíkn mérnök, a drienéanyi szövetkezet elnöke kockáztatott: vagy 3 takarmány, vagy az emberek. Meg­érte. Az idén nem kell kockáztatnia. A szövetkezet vásárolt néhány kismo- toros kaszélógépet, amelyek sáros te­repen is használhatók. Emberekre, a fiatalok dolgos kezére azonban ez­után Is szükség lesz. A levágott fü vet azonnal raktározni kell, szárítani, hogy az értékes takarmányból egv ktlónyi se vesszék kárba. S ebben se­gíthetünk mi, fiatalok. ZÄCSEK ERZSÉBET A szerző felvétele NAGlí SIKER VOLT, NAGY SIKER lESZ A HUNGÁRIA CIRKUSZ DÉL- ÉS KElET-SZhOVAKfABA.N A magyarországi cirjtuszok több szőr szerepeltek már Bratislavában. Hozzászokhattunk hát igényes műso­rukhoz. Hogyne vártunk volna tehát kitűnő szórakozást a Hungária Cir­kusztól amelynek egyik különlegessé ge, hogy zömében külföldön mutatja be műsorát. Nem is csalódtunk bennük. A bra­tislavai tizenegy napos vendégszerep­lés, amelynek mindejj müsorszámá- ban fiatal magyar művészek léptek fel, bebizonyította magas fokú tudá­sukat, Annak ellenére, hogy a Hun­gária alig négy esztendeje, 1973-ban alakult meg, több vllágszámukkal is elkápráztatták a nézőt. Nagy sikert arattak például Donnert Leopold lo­vainak gyakorlatai, a Rolling Stars- -csoport golyómutatványai, a Kondo- rosi-csoport hordóprodukciója, Don­nert Leopold majomrevüje és nem utolsósorban az Európa-hírü Komlós Sándor oroszlánszámai. Külön öröm hát, hogy a Hungária Cirkusz Bra- tlslaván kívül Csehszlovákia mintegy ötven helységében is fellép. Szlová­kiában a következő városokban és falvakban láthatjuk műsorukat: KO- LÄROVO május 11—12.. NŐVÉ ZÄM- KY május 13—14., FILAKOVO június 14—15., tUCENEC június 18—18., RI- MAVSKÄ SOBOTA június 19-21., ROZÍÍAVA június 22-23., KOSlCE jú­nius 2S-től július 4-ig, MICHALOVCE július 3—6. (nn) SZIKRA- ÉS PIONIRAVATÄS Ezerkllencszáz negyvenkilenc április 24-én a szovjet Komszo- mol mintájára alakult meg ha­zánkban a pionírszervezet. Ore- chová Polöftban (Dlóspatony- ban) a 27. évforduló tiszteleté­re avatták fel az iskola szik-, ráit és pionírjait. Bölcs Venoníka, az iskola pionírvezetője ünnepi beszédé­ben megemlékezett a dióspato- nyi Július Fuőlk Plonlrcsap.st útjáról, eredményeiről. Ezután a falu SZISZ-szervezetének tag­jai 36 kisdiáknak tűzték fél a szikrajelvényt, és 32 pionírnak kötötték fel első alkalommal a vörös nyakkendőt. A szlkrák- plonlrok csengő hangon fogad­ták; „Szeretett hazánk jó pol­gárai leszünkl“ Az ünnepségen megjelentek a helyi pártszervezet-képvise­lői is, és meleg szavakkal kö­szöntötték a község és szocia­lista hazánk legifjabb építőit. Kovács Éve, az Oj Ifjúság-klub tagja Kengurut láttunk... A SZISZ tvrdoiovcai (tardos- keddi) alapszervezete különbö­ző akciókban vesz részt, kul­túrműsorokat. rendez, szavaló­versenyt, sportdálutőnokat. bri­gádokat szervez, vagy pedig kü­lönböző vetélkedőkön mérhetik össze erejüket a fiatalok. A közelmúltban egynapos buda­pesti kiránduláson vettünk részt. A délelőtti órákban egyé­ni programunk volt, majd az ebéd után közösen kétórás vá­rosnézésen voltunk. Megtekin­tettük Buda történelmi emléke­it és Pest kultúrpolitikai érde­kességeit. A Vörös Csillag film- szinbázhan pedig megnéztük az új nagy sikerű magyar filmet, 8 Kengurut, emely hűen tükrö­zi a mai fiatalok életét. Sok szép és kedves élménnyel tér­tünk haza a magyar főváros­ból. Bogdány Géza Tevékeuy fiatalok A SZISZ somotori alapszer- ■:ezetének tagjai tevékenyen kiveszik részüket, a tdrsadaimi munkáiról. Az épülő kultürház- nál 400 órát dolgoztak, és ősz szegyüftöttek 300 kg hulladék papírt. A járási pártkonferen- cia eíSff jelszawakkaü díszitet ték községüket. Miklós Emília Örömmel számolunk be arról, hogy falunkban, Nyltracsehin is élénk SZlSZ-élet zajlik. Ez­úttal Llszej Sándorról, a vezé- töség egyik fiatal tagjáról szá­molunk be néhány sorban. Ti­zennyolc éves, a Nyitrai Ma­gasépítő Vállalat harmadéves kőműves tanulója. Munkáját szereti, megbecsüli magát. Sza­bad idejét is jól, okosan hasz­nálja ki. Sz'éret olvasni, spor­tolni, de 'dolgozni is. Tavaly a ledolgozott brigádórák számá­ban övé volt az elsőség. Szen­vedélyes kerékpái-ozó, rencfsze- resen végigkarikázza a Járás útjait. Az utóbbi időben túráira magával viszi és oktatja a nem­régen megalakult Favorit Klub fiatal tagjait is. Ennek köszön­hető, hogy a közelmúltban a járási versenyben községünk iiataljaí a harmadik helyen vé- .geztek. Patay Péter A gyerekkocsik A megállón ,két Jiaíal- asszony toporog. Mind a kettő gyerekkocsival. Az el­ső azért, mert ■ már két au­tóbusz is elment, s nem vet­te jel, a másik pedig azért, mert nem tudja, hogy őt is jelveszt-e az érkező kocsi vezetője. A félelme jogos volt. A vezető, azért mert örök éle­tében pontos, kötelességtu­dó ember volt, egy hajszál­lal sem vállal többet, mint amennyit az előírások meg­szabnak: vagy azért, mert rossz kedvében van, talán valaki megkérdezte tőle, miért késik, hát nem hajlan­dó jelvenni. Nem is ez a lényeg. A következő négy megállón megint csak vár egy-egy mama kocsival, gyerekkel. A végállomástól alig három­negyed kilométerre lévő megállón várakozó mama állapotos is, de a sofőr hajthatatlan, pedig minden­nek tetejében az autóbusz üres. De ha a többi buszvezető Is tlyen hajthatatlan lesz, akkor ez a kismama akár másfél órát is várhat még. Egy másik eset: A sofőr belátó ember, vagy talán jó kedvében van, hát a végál­lomáson két mamának Is megengedi, hogy jelstállja- nak a kocsival. Igen ám, de közben zsújolásin megtelik az autóbusz, az emberek el­akadnak a kocsikban, nem tudnak jel-le szállni, mo­rognak, zsörtölődnek. A so­főrnek közben idegesen ráng a halántékán a bőr. Aztán mégiscsak enged a nyomás, végre leszáll az egyik kismama, és a másik is készülődik a leszálláshoz, ‘A dolog azonban váratlanul összegabalyodik. A rnegállón egy újabb kocsi, s ha egy leszállt, akkor ezzel szó nélkül jelszállhaínak.-f Ez mégiscsak sok! •— tör ki a sofőrből, s nem rest kibújni a kocsiból, és leparancsolni a mamát a járműről. Én közben tudom, hogy a következő megállón emez is leszáll, de hát mit érdekli ez már most a so­főrt? Az előírás az előírás, gondolja, és mondja is. Az­után még azt is elmagyaráz­za, hogy csak egy kocsira van biztosítva. . . Még ha esetleg megkérnék, de se szó, se beszéd. . . Nos, ezen múlna az egén? Én azt hiszem, igen. Ha egyszer a vállalatok csak egy gyerekkocsira kötnek biztosítást, akkor mit csinál­janak a sofőrök? Nem kell, hogy az ö hibájukból történ­jék baleset, de ha mégis sor kerül rá, akkor mit tehet­nek? Semmit! Esetleg fizet­hetik a kártalanítást. Súlyo­sabb szerencsétlenség ese­tén, akár egy életen keresz­tül. Szükség van erre? Nem. Most, amikor tudatosítottuk, hogy a gyermeknevelés nem csupán egyéni, hanem tár­sadalmi kötelesség, és nem fizetjük meg külön a kocsi- szállítást, talán erre is gon­dolni kellene. Igaz, csúcs­forgalomban nem kellemes gyerekkocsival utazni, de később, amikor sokszor üre­sen szaladnak a járművek, felvehetnének több kocsit is, nem menne talán tönkre a közlekedési vállalat, ha több gyermekkocsira kötne biztosítást. Németh István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents