Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-04 / 18. szám
I I« «1 7 J edlik Ányos István a magyar elektrotechnika első és egyik legnagyobb művelője volt. 1800-ban született Komárom megyében, szegényparaszti csa Iádból. Amikor született, a napóleoni háborúk dúltak Euró pában, araikor meghalt, már ismerték a röntgensugárzást (Wilhelm Conrad Röntgen 1895) és a Curie házaspár megkezdte munkáját a sugárzó a- nyagok birodaimábafi. Jedlik tehát olyan korban élt kilencvenöt esztendőn át, a- mely a reformtörekvése idejéből a legújabb korba hajlott át. A Budapesti Tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1822-ben doktorrá avatták. ebben az évben mint tanár megkezdte működését Győrött 1829-ben a világon legelsőnek mondta ki az elektromotor a lapelvét. 1830-ban összeállította az első elektromotort (aledlik Ányos István hogy ö nevezte „forgonyt“] — mágneses térben elektromágnes forgott. Mivel Jedlik nem publikálta kellőképpen felfedezését, az. elektromotor feltalálójának Wtlliam Ritche londoni egyetemi tanárt tekintik, aki 1833-b'an- készített elektromotort. 1831-ben a pozsonyi akadémia fizikai tanszékére nevezték ki. A főiskola szertára i- gen-szegényes volt, mert a 19. század elején' a fizikai eszközök, műszerek bizony még nagyon kezdetlegesek voltak. A mai kor emberének szinte hihetetlen, hogy a galvánáram kimutatására még békacomhot használtak, rándulása jelezte az áram jelenlétét. Kezdetleges világítás, többnyire olajlánip.a szolgált fényforrásul. Később jelentek meg a petróleumiám pák. Az itt töHött évei alatt kezdte meg külföldi utazásait. 1837-ben Jodlík megpályázta a Budapesti Tudományegyetem megüresedett fizikai tanszékét A tizenhárom pályázó közül öt tartották e hely betöltésére a legérdemesebbnek. Még ez év novemberében a király egyetemi tanárrá nevezte ki. 1840-ben „delejmozdonyt“, azaz villanymozdonyt szerkesztett. Ez azért érdekes, mert akkoriban a gőzvasút is csak tervben létezett Magyar- országon. 1848-ban már dékáni tisztet töltött be az egyetemen. Amikor a háború Pesthez közeledett, beállt nemzetőrnek. Az e- gyetem fizikai szertárának értékes műszereit a pincébe hordta, és megmentette a szét lőtt gellérthegyi csillagvizsgáló műszereinek egy részét is. Villamos áramot mechanikus úton nyerni a technikusok álma volt a 19. század közepén. Forgó mozgást már elő tudtak idézni (voltak már jó gőzgépek), csak a megfelelő berendezés hiányzott hozzá. Jedlik az elektromotor építésekor felismerte az egyenletes, erős á- ramot termelő berendezés szükségességét. Egy 1856-ból származó lírásában említi először a „dinamóelv“-ét. 1859-ben már el is készült a dinamő’a, de csak gyenge áramot szolgáltatott, .ezért tökéletesitenifi kellett. Halála után tanszékének utódja, Eötvös l.oránd talált rá a világ első dinamójá ra és dinamóelvére. A nemzetközi publikációt tehát ismé* elmulasztotta. W'erner Siemens 1866-ban feltalált dinamóját tekintik a világ első dinamójá nak. Jedlik összesen ütvenhárom évet tanított, hetvenhat tanulmányát, újítását, javaslatát ismerik a szakmai körökben. A nyelvújílás idejéből sok új szó fűződik a névhez (pl. riu gattyú, nyomaték, tolattyú, hanglebegés, vetület). 1895. december 12-én halt meg. Á győri temetőben egy szerény márványtábla őrzi emlékét. Müller Róbertné MDX Mata Hari-9mlékmui>et állítottak fel a hOitandiai heeu- waardenben. Száz éoDel ezelőtt Margaretha Geertrudia néi>en e uárosban jött a világra az egykori üiokzatos széységü sztriptíziúneosnö és német- -francia kettöském. Az athéni Panaímiakosz mérkőzésen a játékvezető tizenegyest ítélt, amelyet a venéég- csajxu értékesiteít, és ezzel két pontot vitt el elienfelétőh Mikor a mérkőzés véget ért, négyezer ember ■ rohant be a pályára^ körülveííék a bírót, és alaposan elpáholták. Az egy'k felbőszült néző leharapta a szerencsétlen játékvezető bal fülét. A póruljárt bíró nemcsak a kórházi ágyat nyomhastja hősi- szú ideig,. hanem pereskedhet is. Amikor magához tért a ve- rések utáni eszméletlenségéből, gorombán szidalmazni kezdte az at körülvevő rendőröket, a- miért nem tudták megvédeni az eröszakaskódóktól. A rendőrpu- rancsnok ezért jeljelenteiíe az összevert bírój. Tom a rock and roll korona latlan királya, a mai buHzonévftsek bál ránya három napig Párizsban vendég izerapelt, óriási sikerrel. Ebbői az al- calombó) a Paris Match ripnrtot közöl a .legnagyobb éneklő szexszimbólumrór* ihogyan az amerikaiak ..besorolták** ilághirii énekest. — Huszonöt éves koromban nem tat* zettem a lányoknak — mondja Tom. fa viszont bőröndjeiban több álszakállt s bajuszt hord magával, hogy megté- essze túlságosan is erőszakos imádóit. A sztár hangja négymillió frankra an biztosítva. — Meg is éri ezt az ősz zeget — mondja menedzsere. Gordon fills három és fél oktávot képes tfogni. Egyébként Mills fedezte fel ezelőtt ti* enkét évvel. hogy az egyik bristoUi árban, a (Ustös Top Hat Clnbban fellé* ő fiatal kőművesnek kincset érő hang* I van. \yers gyémánt volt ez a ang. £n csiszoltam ki — mondja nem kis szerénységgel. 0 volt az. aki a ha talmas termetű walesi fiút, bányászok ivadékát, viselkedésre, öltözködésre is megtanította. ö találta ki klassziku« szmokingját. csipkezsabóvS ingét. Sót. ni ső világsikert aratott dalait is ő irta: az It's mit unusual kollektív hisztéri.ít váltott ki mindkét nembeli hallgató^ között. A Delilah, az I can't stop loving, a Pussy Cat csak fokozta a tömegorüle tét. A hatvanas évek leányainak ő lett a sxexjelkép. a. fiúknak a siker szímbó luma. Természetesen szigorú testedzés segíti az énekest abban, hogy megtartsa kivételes fizikai kondícióját, hogy bírja a turnék elképesztő fáradságát. Szigorú en ragászkodik 85 kilójához— 190 cen ti magas — diétázik, naponta nyolc ki lométert fut. lovagol. Üstökösszerű feltűnése óla több mint százmillió lemezét adták ei. Ettől kezdetben nyugtalan szlilei is megnyugod tak. Apja. a walesi bányász már annak sem Örült, hogy fia kőműves lett. hát még amikor énekes! ,.Egy walesi arra való, hogy lemenjen a bányába, hogy rögbi vagy futballcsapatban kergesse a labdát, és pihenésül egy pint barna sör mellett üldögéljen. . .“ Amióta Tom |n- nes bebizonyította, hogy az éneklés i<í lehet biztos egzisztencia, nemcsak a bánya. Stirreyben negyvenöt szobás kastélya van. Londonban és Las Vegasban laxuslakása. magán repülőgépe, garázsában 600-es Mercedes és egy Rolls-Royia áll. Mevét nem övezik botrányok. Feleségével és kisfiával él. Impresszóriója .szerint pincsenek káros szeszélyei, nem hisztériázik. nem zsarnokoskodik. .«Egyszerű fiú tudott maradni, aki pompásan elkaimazkndik mindenhez. \em érdekli más. csak mestersége és a családja.** Anglia világhiressőge must elhagyni készül a szigetországot: Amerikába megy. ahol az adóhivatal sokkal kevésbé sr.igorú. . . Üjra Banyouszky... A British Mu^eumijcin Hrzh*t eredeti dokumeniamok alapján újethb Benyouszky-sorozatot készített Icoprodukclóban a francia, , az NSZK, az olasz és az osztrák televízió. Óriási fölénnyel győzőit Iréné Maurier francia háziasszony a Mirade-sur-Mer városban ren dezelt sodrófavető bafnoksá gon. Huszonnyolc méterre dob ta el az ismert konyhaészközt A férj — nyitván tudta, mi ért — keserű mosollyal szemlélte felesége diadalát. iPtJ A CmKOS KitZBESZÖL Negyvenegy évvel ezelőtt egy különös szerelmi gyilkosság kavarta fel az unaN kozó angol felsőbb tízezer életének egyhangú folyását. Egy este, 1935. március 24- -én meggyilkolták a dúsgazdag, hetvenesztendös Rattenbury föurat. A gyilkosság előzményei: az Anglia déli partvidékén fényűző villában elő Ratten bury házaspár —, a negyvenéves, kanadai születésű, még mindig csinos, rendkívül érzéki asszony és harminc évvel idősebb férje —^ egy helyi újságban apróhirdetést adott fel: ,,Szorgalmas. 14-18 éves fiút keresünk, házimunkára“. A jelentkezők közül egy jóképű, alig 18 éves fiataiemhert vettek tel, akit nevezzünk igazi neve helyett George Alfrédnek. Később kiderül majd, miért. A fiút, nem sokkal azután, hogy szolgálatba lépett, az asszony elcsábította. Elkísérte több napos londoni bevásárlóútjaira, s a fővárosi szállodákban fivér-nővérként jelentették be magukat. ,.Az asszony sokat köl- ,tött a fiúra, aki viszont beleszeretett az asszonyba. Egy este. 1935. március 24- -én. amikor Rattenburyné megcsókolta előtte a férjét, a legény olyan féltékenysé- gí rohamot kapott, hogy egy kalapáccsal fejbe verte Mr. Rattenbnryt, s az néhány óra múlva belehalt sebeibe. Amikor az orvos és a rendőrség megérkezett, az asz- szony már részeg volt. Osz- szevissza beszélt, az egyik detektívvel mindenáron csókolózni akart, és magára vállalta a emberölést. A rendőrség azonban gyanút fogott, s nemcsak őt, hanem a fiút is őrizetbe vette. Miközben a két szerelmes egymást akarta védeni, a rendőrség, egyértelműen bebizonyította, hogy a fiú volt a gyilkos. 1935 májusában a londoni Old Bailey-ben tartották meg a főtárgyalást. A fiút halálra ítélték. Az asszony ídeggyógyintézetbe került, és hat nap múlva öngyilkosságot követett el. \ fiú halálos ítéletét végül í.s sok évtizedes szabadságvesztésre változtatták. A hajdan volt ügy került most Ismét a felszínre, hogy Anglia__ egyik legnevesclih drámaírója. Terence Ratti- gan híingjátékot írt a történetből. Alma Rattenburg, az öngyilkos asszony és a gyilkos fiú is az eredeti nevén szerepelt benne. A BBC rádióállomás ugyanis széles körű nyomozást végzett, és megállapította, hogy a gyilkos fiú már régen nem él. A hangjátékot magnószalagra vették, kitűzték az a- dás időpontját, amikor kiderült, hogy a tett egykori elkövetője él! A második világháború után kiengedték a börtönből, és most ügyvédje útján tiltakozik, hogy a hangjátékban a nevén szerepeltessék. Mit lehetett tenni? Újra felvették az egészet, s a főszereplőnek a George Alfred nevet adományozták. . (pv) A BOSSZÜ Ez a történatiink is, mint megannyi bűnügyi eset. az alkoholnál kezdődött. Svingar raktáros egyik pohár sört a másik után öntötte magába, aztán szertartásosan letörölte szájáról a habot, és fgy hálálkodott: Hála neked, uram, ki a sört és a szépséges Mráóeknét teremtetted... A körülötte ülök megdermedtek, és mindannyian Anton Mráüekra meredtek, aki a szomszédos asztalnál ült- Meg kell hagyni, valóban szemrevaló asszonykája volt, a férfinépség hosszan rajtafelejtette a szemétTondo Mráüek hatalmas termetével nem volt a legbizalomragerjesztobb, de aki ismerte. tudta róla, hogy rendes fickó. Abban a pillanatban azonban a szeme szikrákat hányt. Szó nélkül a raktáros asztalához lépett, és még mielőtt a jelenlevők tudatosíthatták volna, mi is történik, gallérjánál fogva kipenderttette az ablakon. XXX Svinger nem felejtette el ezt a szégyent- Ha valaki megemlítette előtte az esetet, csak bosszúsan legyintett, de titokban várta a megfeielö alkalmat. A kővetkező vasárnap, amikor Tondo végigment a falun a feleségével, dühében majd lenyelte őket. Tehetetlenségében azonban csak ennyit mormogott: — Várj, csak, majd eljön a leszámolás I- deje. XXX Mráéek egy nagy építkezésen dolgozott, messze a falutól, egész héten távol volt a feleségétől. Pénteken jött, hétfőn kora reggel már ment is vissza a Tatra száztízen- egyesén. Teltek-múltak a napok, egyszer csak a fülébe jutott, hogy nagy merészség egy olyan szép asszonyt, mint az 6 felesége, egész héten magára hagyni— Mit csináljak, üljek talán a szoknyáján? — dühöngött Tondo. A pletykák tovább keringtek: valaki látta Mráüeknét, amikor valamilyen férfihoz iparkodott a városba. .. a szerető túlságosan sokáig időzött el nála, természetesen, amikor Tondo nem volt odahaza... a házuk előtt idegen redszámú gépkocsi állt... Senki sem hitt a szóbeszédnek, Üvinger a- znnban elégedett volt müvével, és egyik rágalmat a másik után agyalta ki. hogy lassan, de biztosan zátonyra futtassa Tondo házasságát. Azt már látta, hogy áldozata ráharapott a csalétekre. Mráéek az e- gyik pénteken eszelősen rontott haza, és jelenetet csapott. Felesége azonban, ahelyett, hogy töredelmesen bevallott v,nlna mindent, és sírva könyörgött volna bocsánatáért. a szemébe nevetett: — Űh, te féltékeny szamár! Nem ízlett neki a vasárnapi ebéd, alig várta a hétfőt, araikor végre megszabadulhat mindentől. Már pirkadatkor begyújtotta a teherautót, és az építkezésre hajlott. Este fél hétkor azonban kivágódott a vendéglő ajtaja, és megjelent benne Tondo. Az emberek meglepődtek, csak Svinger nem. Sejtette, hogy ennek eiöbb-utöbb be kell következnie. Tondo, amikor az utolsó féldecijét is megitta, nehézkesen a pulthoz lépett. Kifizette a számlát, közben néhány tizfilléres szétgnrult a padlón, de mit bánta ő akkor. ... cakát — dörmögte távozóban. Házuk a falu végén állt, utána csak rét és néhány öreg fa állt. Begyújtotta a motort. Lassan hajtott, annyit azért nem i- vott. hogy megfeledkezett volna az óvatos- .ságról. Még egy kanyar jobbra, aztán már egyenes út vezet egészen hozzájuk. Pár méterre a Tatra előtt az út bal oldalán az autó fénycsóvája egy szürke valamire esett— De hiszen ez egy emhé — és azon nyomban belehasftott a gondolat —, és pontosan a mi házunk előtt. Már csak száz méter választotta el a kocsitól. Nem látta, hogy mellette valaki áll— Teremtőjét, egy férfi! — Hogyan érzi magát a beteg? — kérdezte a rendőrparancsnok a kórteremből kifelé siető nővért. — Ha akarja, bemehet hozzá — válaszolt a nővér halkan —, beszélhet vele. Amikor Tondo megpillantotta az egyenruhát. arcát a tenyerébe rejtette. — Beszélj, hogyan történt! — szegezte neki a kérdést a parancsnok nem a legbarátságosabban, és Tondo tnvéröl-hegyére bevallott mindent, mi aggasztotta, bántotta. Részletezte a kocsmából hazafelé vezető utat egészen addig, amíg... — A többire már nem emlékszem — mondta halkan. A parancsnok röviden leírta a folytatást. A teherautó a szó szaros értelmében elsöpörte a személykocsit, repült még néhány métert, míg egy útszéli betonoszlop meg nem állította. — Ki volt az a férfi?. — A neve semmit se mond neked- VI- lágéletedben nem láttad őt. de a feleséged sem! — Hát akknr mit keresett ott? — Bedöglött a kocsija, és éppen a ti házatok előtt. — Történt valami baja? — Neki nem, félreugrott, de a felesége az autóban volt... Tondo úgy érezte magát, mint akit leforráztak. — Betérne még hozzám, ha jön tőle? — hebegte. — Meglátjuk. Tondo MráÉek pedig várta, számolta a perceket. Eltelt a délelőtt, már este is lett, És csak másnap reggel tiidatositolta. hogy miért nem jött. Már nincs miért... J. s
