Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-04 / 18. szám

1.

Minclenült kcnyérlllatt, de kenyér sehol.

— Napközben a kenyér hiánycikk nálunk. Munkásaink ha nem hoznak otthonról, akkor itt akár éhen is halhatnak, mert még mutatóba sem akad kenyérfis úgy is van, ahogy az üzem igazgatója mondja.

Az első kenyér délután ötkor sül ki- Ennek elszállítását körülbelül éjfélkor kezdik meg. A kenyérnek 7-8 órát hűlnie kell, a pékek azt mondják, ez alatt az Idó alatt a kenyérrel ugyan már semmi sem történik, csupán érik, csak úgy magától- Délelőtt 9-ig, fél tízig fokozatosan elszállítják a két műszak sütötte kenyeret, péksüteményt. Az első műszakban finom süteményeket, valamint kétszersültet sütnek és zsemlyemorzsát készítenek.

— Tudja hogyan készül a kétszersfllf?

Gondolkodom, hiszen ez nem lehet olyan

nehéz.

Szabad a gazda? Jöjjön, megmutatom.

Malis Erika, az üzem SZISZ-Tezetoségé- nek tagja egy kemence „kijáratához“ vezet,

ahonnan éppen pirosra sült „szendvicsek“ ,,menetelnek“.

— Mik?

— Hát ez szendvics, vagy nem?

Kioktatnak; a szendvics kenyértésztából

készül és nem sütik edényben. Ez kétszersült. Miután kisült, felszeletelik és a karéjokat ismét, beteszik a kemencébe és ropogósra sütik. Ebből készül a prézll is, de nemcsak ebből. Megtudom, hogy az üzem egy kiló száraz kenyérért vagy péksüteményért 80 deka zsemlyemorzsát ad az üzletnek. És még így Is akadnak üzletvezetők, akik rendszeresen öreg kenyeret kínálnak a vevőknek. Ügy gondolják, hogy míg nem fogy el az előző napi kenyér és kifli, addig bizony a friss várakozzon a raktárban. így válik semmivé az üzem se- gítőkészsége és a pékek Igyekezete. A párkányi pékségben még nem történt meg, hogy a szállítók másnapos kenyeret raktak volna a kocsikba- Nemhogy másnapos, de 15 óránál öregebb kenyeret sem.

2.

— Jó, ha a- kenyér öreg, akkor annak a „csavaros eszű“ üzletvezető az oka. De ha az íze rossz? — kérdezem ismét az üzem igazgatóját.

— Az íze. Nézze: amikor én Inas voltam, egy nap alatt annyi kenyeret sütöttünk, mint ma egy óra alatt és megtörtént, hogy egy kemence rakománya a kelleténél sötétebbre sült, megégett, vagy befulladt, vagy szappanos volt.

Ma ilyesmi nem történhetik meg, pedig míg valamikor, a kéz alakította a tésztát, addig ma a gép érzék nélkül püföll, gyömöszöli. A kenyér gyári, termék- Elöször akkor érinti emberi kéz, amikor kisült, amikor már kész. Mégis: ml biztosítja a kenyér jó minőségét? Szigorúan betartjuk a tecluiológial előfrásokat,' laboránsaink tesztelik minden készítményünket, mintát vesznek a kovászból, lisztből egyaránt. Ha valami elromlik, akkor az a gép.

Az ínovácíós program felöl érdeklődöm.

— A múltkor Prágában jártam. Le a kalappal a prágai pékek előtt. Nehéz elképzelni bővebb választékot, mint amilyen fővárosunk üzleteiben található kenyérből és péksüteményből. Számomra ez a mérvadó. A közelmúltban kezdtük sütni a miliályl cipót. Mindenki megkedvelte és keresi.

Az üzem négy kenyér és 22 péksüteményfélét készít. ínovácíós programunk további termékei még a bratislavai szeletelt túrós- és mákoskalács. Különlegesssége, hogy a tészta csak a kalács negyedrészét teszi ki. A hangsúly a tölteléken van. Aztán itt vannak még a levelestésztáhól készült sütemények, amelyek szavatossági i- deje tíz nap. Tartós frisseségüket a különleges csomagolás biztosítja. Az üzem gazdasági vezetője. Malis Gyuláné büszkén mondja:

— A legújabb gépünk, a csomagológép, félmillió koronába került.

3.

— Itt ez a félelmetes gép, a kovásznló- Eleinte bizony féltem tőle. Most? Néha szinté hiányzik a duruzsnlása. Beleszórjuk az élesztőt és az csak dagad, és nd, egész hordónyira. Tudja, hogy a kovásztól függ a kenyér minősége? A kovásztól, tehát tőlem is, aki ezt a gépet kezelem.

Szűcs Ilinek bizalmat szavazott az üzem vezetősége, amikor azt mondták, kész pék vagy. végezz önálló munkát. Ezt azért hangsúlyozták, meri addig és most is különlegesség számba níjgy a női pék.

— Jaj, dehogy akartam én pék lenni- Fodrász, csakhát fodrászokból van elég, míg pékekből... Sírtam, mert péknek kellett mennem, de most már nem cserélném el a mesterségem egy királyságért .sem.

Megmutatja hogyan működik a kenyér- daga.sztó. Az út, a fiitó-szalag, amelyen a tészta kenyérré formálódik, talán ötméteres, a végén várakozik a kemence szája, nincs menekvés előle.

— Hát ez bonyolult berendezés — jegyzem meg.

— Nem is, a tésztával csak az történik itt, mint a vájdlingban, amikor anyánk kalácsot dagaszt, összekeveri az alapanyagokat. aztán ütügeti, dagasztja, hogy egyenletes lágy legyen. Aztán kiszakítja- A gép ugyanezt teszi, csak sokkal tökéletesebben és gyorsabban.

Megnézem a raktárakat.

Paretizáció. Emögött az Idegen sző mögött egy olyan raktározási mód. rejlik, a- nielynek alkalmazásánál nem megy tönkre a kenyér, nem veszíti el formáját. Minden kenyérnek elegendő helye van a kihűlésre. És annak csak a pékek a megmondhatói, hogy ez mennyire fontos. Mi, fogyasztók, nem, mert rendszerint összezsúfolt polcokról huzigáljuk ki az éppen nekünk tetsző kenveret és gyömöszöljük vissza, 'ha közben megtetszik egy másik. Miért ne? Hiszen annyi ott a kenyér egymás hegyén- hátán, hogy Dunát lehetne rekeszteni velük.

Nesze neked paretizáció!

Felteszem ismét a kérdést: mindig a pékek a kenyér elrontó!?

4.

Az üzem ifjúsági szervezetének elnöke Récsel Jóska.

— Huszonkilencen vagyunk SZIS7,-e.sek, valamennyi igyekvő fiatal. Tavaly 2888 brigádórát dolgoztunk le az üzem környezetének csinosításánál és a gbelcei (köbolkú- tij szövetkezet őszi betakarítási munkáiban. Volt több ügyes újitási javaslatunk, közülük csak a legjelentősebbet, a kenyér- pecsételőt emelem ki, ami naponta három ember helyett dolgozik. A süteméiiyrészle- gen van egy 18 tagú Ifjúsági bTTgádunk- Szurkolunk nekik és reméljük, hogy az 1- dén sikerül kiérdemelniük a szocialista brigádok bronzfokozatát.

5.

Az üzem terve tavaly 24 millió korona volt. 1 800 000 koronával termeltek többet- Kongresszusi felajánlásuk felét, a 150 ezer korona értékű többlettermelést már teljesítették. Három kollektívájuk versenyez a szocialista mnnkabrigád címért. Milyen emberek? Az üzem igazgatója fgy válaszai kérdésemre:

— Hogy milyenek? Fialalok, modem gondolkodásúak, tudatosítják mnnkájuk fontosságát. Mindent meg tudunk nldani, ha rendelkezésünkre áll a legszükségesebb villanyáram. Olyan emberek a pékek, akik nem ismernek lehetetlent. Kezdetben sok volt 8 géphiba, az éjszakáimat is az üzemben töltöttem. Elromlott a kelesztö-heren- dezés — gyorsan beállítottam két gyors- dagasztó gépet, ezekkel bármelyik részlegen tudnak dolgozni- A többi munkát kézzel végeztük. Es a fogyaszlók semmit sem tudtak gondjainkról, arról ami itt az ü- zemben éjszaka végbement- Kenyér volt, és ez nagyon fontos, mert én már átéltem n- lyan napokat Is, amikor nem volt kenyér.

ZACSEK ERZSEBET

1 -3^,

i &.I I

1 n.i

egy idrálvplgér! sem adnám

A LABOR.ATÖRIUMB.AN; EZ A KENYÉR TÖKÉLETES!

Tizennyolc hónap alatt épült fel hazánk legkorszerűbb péksége, a átúrovói (párkányi). Tágas, légkondicionáló berendezéssel ellátott. Napi lísztszükséglete 1.5 vagon, ennyi búza körülbelül három hektárnyi földterületen terem meg- A pékség ó- ránként 1000 kiló kenyeret süt.

Igazgatója Kiss László, pár évvel ezelőtt még maga is pék volt. Ma egy fiatal ü- zemet irányít. De nemcsak az üzeni fiatal, hanem aznk is, akik 85 000 ember napi kenyerét sülik.

A kenyérvonalnál Szalma ^ Géza muszakvezelö és Szász Irén

koäical Thália színház ifjúsági alapszervezete három évvel ezelőtt alakult, most tizenkilenc tagja van. A szervezet elnöke Horváth Lajos színész, elsősorban a szervezet politikai munkájáról, a politikai oktatásról, a pártszervezettel és a szakszervezettel való jó együttműködésről beszél, majd ismerteti a vezetőséget is.

azután egyikünk-másikunk, például Csendes László, visszajár a faluba és segít a SZÍSZ vagy a CSEMADOK helyi szervezetének. Néha elbeszélgetünk a fiatalokkal, máskor verset, prózát mondunk nekik... A fiatalok köz* mindig nagyon szívesen megyünk. ..

f. . —nth~

— Csókáné Tóth Erzsébet, Szobi Gabi, Fecskó István, Hauptman István. László Géza,., azaz többinyre színészek, színésznők, akiket a közönség is ismer.

%

Ki mit csinál, és hogyan? — volt következő kérdéssm. László Géza a sporttevékenységért felelős, először ő válaszol;

— Focizunk, riiplabdázunk.,. Idehaza négy-kettőre megvertük a komáromiakat. Tervezzük, hogy tavasz- szal sort kerítünk a visszavágóra... Bár nehéz lesz összeegyeztetni, mert amikor mi Komáromban leszünk, ók épp a mi környékünkön turnéznak... Ügy volt, hogy a női csapatok is játszanak majd, de ebből nem lett semmi... Ezeti kívül kirándulásokat szervezünk. Ismerkedünk a környékkel, ahol fellépünk. Elbeszélgetünk, verset is mondunk, közben szalonnát sütünk. A hasznosat a széppel kapcsoljuk össze — fiatalosan, Vötetlenöl...

— Csak a fiatalok Járják a természetet?

— Mi szervezzük, de többnyire velünk tart az egész színház, vagyis az idősebbek is. Ök különösen szívesen' Jönnek.

— .A színészeknek sokat kell toi'- názniuk...

— Erre Is gondoltunk. .A szakszervezet gondoskodott a kellékekről, megvette a tornacipőket, tornaruhákat, súlyzókat, íogyasató gépet, te- remkerékpárt és ami még kellett. Persze, probléniárik van a tornaszerek eihotyazésével, de azért majd csak megoldjuk valahogy...

Lászió Géza, vagy Pici, ahogy a színházban hívják, százvalahány kilót nyom és végtelenül nyugodt; Horváth Lajos, aki pontosan az ellentéte, alig bírja kivárni, hogy szóhoz jusson és elmondhassa, hogy még mi mindent csinálnak a színház fiataljai. Például védnökséget vállaltak a - kassai magyar iskola pionírszeevezete fölött.

— Mesedétutá.nokat rendezünk a. gyerekeknek. Csendes László. Csókáné Tóth Erzsébet, Tamás Jolán nagy örömmel járnak a gyerekek közé.

— És a gyerekek?

— Mondanom sem kell, mennyire élvezik. De ezt talán inkább tőlük kellene megkérdezni... Segítünk az iskola szavalóít falkészítení a szavalóversenyekre. Részt veszünk az irodalmi színpadok, a színjátszó kö rök és bábkörök munkájában. Boráros Imre és Tamás Jolán szavalóestekst tartanak a köniyéken. Józ.sef Attila, Gyüre Lajos verseiből adnak elő. Részt vesznek az író-olvasó találko zókon, bemutatják a költők legújabb verseit.

— Csak Koáice és környékén tévé kenykedtek?

— Nem éppen! Ha előadásaink során megismerkedünk az emberekkel.

Horváth Laps és lászió Géza, egy szlovák film szerepében.

Foto: Németh