Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-04 / 18. szám

5 Kav mái’dits véí;i miniszterelnöki n\-i- laktozatMl deriil ki. hogy még jó ideig várnia kell annak, aki meg akarja tud­ni a teljes igazsáaot arról, mi is volt Bernhard berregnek, Juliana holland ki­rálynő férjének a szj’repe a Lockheed- -féle veszlegetc.'ií ügyben. Joop van tJyl miiiisztereliiök ugyanis kiizölle: az ala- possiíg a fontos, az időtényező elhanya­golható annak a háromtagú különleges vizsgáló hizottscign.ak a munkájában, a- meltoiek fel kell derítenie a herceg el­len felniorült gyanú mögötti tényeket. világsajtó keivk eg^-milüó dollár­ról írt; ez volt az az állítólagos ösz- sze.g. amelyet az amerikai repülőgép- konszern a holland klróKmő férjének a- zért adott, hogy a holland .állam fés léigerő' tőink rendelje a szükséges re­pülőgépekéi. Az első eáfolatok mindenekelőtt esak azt hangoztatták! a jelentős magánva­gyonnal is nnidclkcző herceg hazája e- gyik legjobban kereső, kiváló üzletem­bere. titbb nagys'állahil felügyelő bizott­ságának tagja. .\ gyanúsítg.atásnk azon­ban nem hallgattak el. .Vz og\4k hol­land lap. a ..Haagsehe Courant“ infor­mációja: ..Bernhard hercegnek szóló ki­fizetésekre Svájcban került sor Iflfil- ben. 1fl62-ben és tÓ63-ban: az flssz'’g mintegy egymillió dollár. Később még egyszer v'olt egy százezer dolláros ki­fizetés, Párizson keresztül." ■Annyi bizonyos, hogy mind több he­lyen hangzott fel a Lockheed-ügy ki­robbanása óta ő királyi fensége. Hol- bandia hercegének. Bernhard Leopold Friedrich F.berbard .Tnlis Kurt Karl Gottfried Peter hercegnők (eredetileg e keresztnevekhez a német Lippe-Biester féld hercegi család neve járult) taeve. Most azonban a kilenc keresztn.evö her­ceg ügyében még egy römd nevet. Ponpette, másként Pus.sy nevét e.rale- gelik. A nyugati sajtó megírta, hogy a herceg Pussy számára vásárolt 600 000 holland forintért lakosztályt Párizsban, a hölgy számára átutalták (és talán u- talnak áf ma is) havi négyezer dollárt. .V holland televizló nemrég megszólaltat­ta a hírneves amerikai riportert. Jack .Vndersonl ebben az ügyben: .Anderson ugyanis ismeri a „francia kapcsolat." részleteit is. Pus.sy csak becézönév. a hölgy való­di neve: JTéléne Grinda, kora harraine- két esztendő. Egy jómódú nizzai orvos lánya, bátyja, Jean-Paul Grinda, is­mert teniszjátékos. Azt, hogy a kapcso­lat mikor kezdődött a herceg és Pus-; sy között, nem lehet pontosan raégílíá'“ pítani, Willem Oilmans, a „Haagsehe reg összekötő tisztje szolgált — és Post“ című hetilap munkatársa például, bár egy angol légimarsall róla szólva aki a hágai hivatalos tájékoztatási köz- kijelent&tts, hogy „a leopárd foltjai ptmt vezetője. Gij.s van dér Woilhez sohase tüntethetők el“ —, légi csa- azzal a kérdéssel fordult, hogy vajon a tákban harci pilótaként küzdött a hivatalos köröknek van-e tudomása ar- Royal Air Force gépein a Luftwaffe TÓI, hogy Bemliard hercegnek egy Ilé- ellen, német föld fölött, léne Grinda nevű francia hölggyel kosz- a liáború után az üzleti életben szabb ideje kapcsolata van. .s ennek a szerzett magának nevet, elismerést, hölgynek egy kilencéves .Vlexia nevű milliókat, Juscelliho Kubitchek, egy- kislánya van, aki talán a herceg gyér- kori brazíliai elnök mondotta róla: meke, telefonon- a következő tömör vá- „a legkiválóbb „kereskedelmi utazó“, laszt kapta: „Kincs erről tudomásunk.“ akit valaha láttam és én éppen ele- Más hirlapirók viszont megszerezték get ismerek. -Alighanem sok igaz- a kislány é-s édesanyja anyakönyri a- ság van ebben á megállapításban, hi- datai közül a niegszerezhetőket: a gyér- szán Bernhard herceg Latin-.Ameriká' mek 1066-ban született, édesanyja vi- ban Is számos nagyszerű üzletet kö­szönt csak 1967-ben ment férjhez báró tött azoknak a cégeknek a javára, a- Stanislav Lejeune francia gyártulajdo- melyeknek felügyelő bizottsági elnö- noshoz. Annyi bizonyosnak látszik, ke, igazgatósági tagja vagy alkalmi hogy Alexia nem Ttejeune kislánya. megbízottja. Ezek között ott van a Ponpette históriájának felbukanása Wrályi család részvényvagyonában felkeltette az érdeklődést Bernhard her- jólentös szerepet játszó Anaconda cég életpályája iránt is. Az elmúlt he- Gopper amerikai bányakonszem, a lekben alig volt olyan világlap, amclv MreS Phillips rádió- és tv-gyár, a legalább egvszer ne idézte volna fel az Shell cég, a KLM légitársaság is. toll-ben született, tehát ma h.-itvanöt -Mint az e-gyik legnagyobb üzleti fo- éves férfi életrajzán.ik egy-egy érdeke- «■'»st emlegeti Bernhard herceg 1951- sebb szakaszát. Bernhard Lippe-Biestter- argentínai vasúti gördülőanyag féld herceg jogászéveinek egy részét a ölndását. A legnagyoBb holland üze- laiisanne-i egyetemen töllölte. majd niek kaptak ekkor 200 millió dolláros Münchenben és Berlinben fejezte be megrendelést. .Az üzlete-t maga Juan nemzektözi jogi tanulmányait. .Az apai Psrőn argentin elnök hagyta jóvá. álom, hogy Bernhard bereeg a külügyi Egy feltétele volt, hogy a szerződése- szolgálatban ér el majd karriert, nem kot aláírva vihesse haza a fenséges valósult meg - a pálva másként len- üzletkötő, Bernhard herceg. Perón azt dűlt a magasba. A náci idők elején a kívánta, hogy-akkori felesége, Evifa herreget felszólították: lépjen be Ííiilcr Perón megkapja az egyik legnagyobb pártjába. Bernhard nemet mondott. 1- holland érdemrendet. Megkapta... gént mondott viszont arra. hogy le- A Lockheed-botrányban való fel- gyen az SS motoros egységének tagja, bukkanása után Bernhard herceg vé- ..Azt mondhatom, remekül festettünk dolmezöl már elmondották: nem is (egyenruhánkat az egyik legjobb bérli- volt szüksége arra, hogy repülögép- ni szabó varrta). .A szolgálatom tulaj- gyári megvesztegetést fogadjon el, donképpen hetenként egyszeri esillagtú- hiszen hatalmas adómentes jövedel- ra-féle volt. aztán őrséget .álltam, ha me van. Elmondták — és megírták a kellett, de ez .ízt jelentette, hogy a ko- világsajtóban —, hogy például csak csim garázsdiját is megtakarítottam“ — a holland államtól 798 000 holland fo- mondta kissé erőltetett naivitással egy- rint „zsebpénzt“ kap, és ez egyne- srer, amikor a fasisztákkal való kapcso- gyede-egyötöde a hivatalos.an, szflbá- lataivól kérdezték. Apjának egy barátja lyosan kapott öszegeknek évente, segítségével a harmincas évek elején az mindenekelőtt a cégektől kapott adó- IG Farbenindnstrie párizsi kirendelfsé- mentes tlszteletdíjaknak. gére került. Hamarosan a kirendeltség Amikor aztán február végén — már- vpzetője lett. cjus elején arról Is szó volt. hogy 1936-ban a téli olimpián, Garmisch- a kínos ügy, a Lockheed-megveszte- -Partenklrchenben megismerkedett Ju- getés miatt esetleg a feleség. Juliana liana holland trónörökösnövel, s a- királynő lemond leánya, Beatrix ja- hogy. az .akkori sajtó megírta, „azon- vára, megjegyezték: Bernhard herceg nal és fülig egymásba bolondultak“, azért megmaradhatnak egyik ál- Nébány héttel később Vilma király- laml állásában. Eí! az állás: a hol­nő, Juliana édesanyja megadta hozzá- land légierő főfelügyelői tisztsége, járulását a fiatalok házasságához. A holland légierő gépeinek nem kis A német hercegbőr holland hazafi .része pedig a Lockheed cég gyártmí- ■lejtf, a hábtxú-Idején Angliában mint <nya.-a 'lizövetségeseK és a holland hadse-'- ' •' A MAGVARORSZÄG nyomán ' Növekvő bolgár kfiikereskedelem Bulgaria lelenleg több mint 110 or szággal tart fönn kereskedelmi kap csőlátókat. Ez a tény annak mond snkat. aki azt Is számításba veszi 1939-ben mindössze 52 államba ju­tottak el a bolgár áruk, javarészt mezőgazdasági termékek és feldol­gozatlan nyersanyaguk. (Szintén csak összehasunlltásként; manapság a bol­gár kivitel 40 százalékát gépipari berendezések alkotják.j A második világháborá ntáni évek ben bekövetkezett fejlődésre jellem zö, hogy 1950 és 1973 között a bol­gár külkereskedelmi forgalom értéke a hnszDnhatszDrn.sára nőtt, s 1974- -ben meghaladta az évi 0 milliárd le­vét. (1945-ben 170 mllllás forgalmat bonyoIUottak le.j A növekedés tűlnyomö része e szo- nlalista országokkal a KGST keretén beiül kialakult áruesáre-Iorgalombél származik. A legfőbb partner termé­szetesen a Szuvjetuniá, vele bnnyo- lllja le Bulgária külkereskedelmi forgalmának mintegy felét. (Ezzel együtt a szocialista országokkal ősz szesea 80 .százalékát.! A szovjet kő­olajért és földgázért, valamint a kü­lönböző gépipart berendezésekért ssaréba elektronikus számitágépekot, emelő-szállftó-berendezéseket. elek­tromos futómacskákat .szállítanak. Különösen « KGST-megállapodásnk alapján kifejlődött termelési koope- ráclfi jótékony hatása tapasztalható: a gépipart berendezések érucseva- ■forgalma alkotja a teljes kereske­delmi foraglnm több mint 40 száza­lékát. A szoctalista országok közöl a Szovjetunió után az NDK, Eengyelor- szág és Csehszlovákia a legszómut- tevőbb kereskedelmi partner. Új vo­nás: erősödnek a kapcsolatok a töld- rajzilag távolabbi szocialista álla­mokkal Is. Mind több kubai, mongol, vietnami és észak-koreai áru jnt el Bulgáriába, s CZe-k fejében egyre több bolgár áru az említett orszá­gokba. 1930-bBn a fejlett tőkés országok­kal köriilbelUl 30 millió levét tett ki az árucsere-forgalom teljes értéke, manapság pedig Jóval meghaladja az egymilliárd levét. A tőkás kereske­delmi partnerek között az NSZK áll az első helyen, utána — sorrendben — Franciaország, Olaszország, janin, Ausztria. Kanada, az Egyesült Álla­mok következik. Töltik elsősorban teljes gyárakat, gépsorokat, s más barendezésket vésárnlnak. mégpedig úgy, hogy a bulgáriai összeszerelést Is a külföldi szakemberek végzik. Bulgária főleg mezőgazdasági formé- kekkel fisat értük. pingevaros „Kincstár fölött jár, aki Proniontor utca­köveit koptatja.“ , A harmincas évek derekán egy regényes hangú riport ezekkel a szavakkal méltatta 8 Duna jobb partján húzódó mészkőhegy­séget, amelybe évtizedek — de .valószí­nűbb. hogy évszázadok — alatt a legna­gyobb magyar pincerendszert építették, ki­alakítva Budafok. Promontor és Tétény te­rületén a magyar borászat és borkereske­dés központját. .A honfoglaló magyarok itt már virágzó szólőkultúrát találtak. A SzentendréttSl Té- tényig húzódó, dombvohalat az Árpád-házi királyok alatt és a következő századokban négy területi egységre tagozódott: a szent­endrei szőlövidékre, a budaira — ez az ó- budai és sashegyí szőlőket foglalta egybe, — a promontor! és a tétényl szölővidékrc. Ez az enyhe éghajlatú, napfényben 1)5- velkedő. párás légkörű fáj mindaddig je lentös szerepet játszott .Magyarország tör­ténelmi borvidékei között, amíg a filoxéra el nem végezte a maga pusztító művét. Kü­lönösképpen a vörös borai voltak híresek, amelyeket már az Árpád-házi királyok a- latt vásároltak a raorvaországi, sziléziai és lengyei borkereskedők, nyugodtan leírhat­juk tehát, hogy a magyar borexport böl­csőjét ezen a tájon ringatták a hozzáértő kezek. A XII. századból származó feljegyzések a budai borvidéket már. a kőszegi, soproni, pozsonyi, somlóhegyl és egri bortermő tá­jak között említik, a nagyobb arányú bor­kereskedelem azonban csak a XIV, század­ban kap jelentős szerepet, amikor a pest­budai hajósok a víziutat is bekapcsolják a nemzetközi kereskedelembe. .A magyar bo­rok ebben az íőben már olyan mennyiség­ben és minőségben kerülnek az európai pi­áéra, hogy megszerzik és megalapítják Ma­gyarország elismert bortermelői rangját. Nagy Lajos király tekintélyes hadJki.i- dásainak |o részét a kincstári bevételek­ből — jelesen Vi bnrkeréskedelem haszná­ból — fedezi. Mátyás- uralkodása altt már nemzetközi rangja van a tokaji bornak. Az 1655. évi íjTSZággyűlés külön cikkelyben gondoskodik az aszübor készítéséről. Nagy Péter cár meglüzottat tart Tokajban, aki a cári udvart ellátja a világ leghiresebh bn rával. A Habsburgok később az európai piacokról kiszorítják a magyar borokat, a- melyek csak a kiegyezés után kapnak is­mét „zöld utat“, s a múlt század utolsó év­tizedeiben elindulnak az első- szállítmányok a tengeren túlra is. Dehát ml a magyarázata annak, hogy a magyar borkereskedelem központja ott a- lakult ki. ahonnan a filoxéra jószerivel ki­irtotta a szőlőt? Elsősorltan a mészkőbe vájt hatalmas pincék, amelyeket a XIX. szá­zad utolsó évtizedeiben összefüggő rend­szerekké építettek ki a nagy borkereskedő cégek. Ezekben a pincékben, amelyek öt hat méterrel a felszín alatt 25 km hosszú­ságban körülbelül’ 700 000 hektoliter bor tárolására alkalmasak, az évi átlagos kö- zéphömérséklet 12 Celsius fok, egy-két fo­kos ingadozással az évszakok között. Esz­ményiek a borok tárolására és érlelésére, szakszerű kezelésére a pinceviszonyok és segítette a kereskedelmi központ kialakí­tását a közlekedés is. A vasútvonal klépí tése után közúti, vasúti és vízi úton lehe­tett Budafokra és Budafokról bort szálllta ni. Az 1842-ben Pozsonyban alapított Paiu- gyay borkereskedő cég 1864-ben Mexi kóba és az Egyesült Államokba szá'ílít bort, és utat nyit a palackozott boroknak a nyugati piacra. 1914-ben befejeződik az új­ratelepítés, a .szőlőterület megközelíti a fi­loxéra előtti nagyságot. Fellendül, majd az első világháború befejezésével hanyatlás­nak indul a magyar borkereskedelem. 1.920- ban egymillió hektoliter bor kerül külföld­re Mngyarországrfil. l,925:ben mindössze 25 ezer hektoliter. A magyar bor kiszorul Csehszlovákiából, Svájcból, és a többi eu­rópai országból. A 30-as évek végén javul a helyzet, azután következik a második vi- lághábonj, amelynek befejezése után- az egykor világhíres magyar szőlészet és bo­rászat tragikus mélypontot ér el, 1948-ban mindössze tízezer hektoliter bort exportá­lunk. 1972-ben viszont a megtermelt ötmil­lió hektoliterből majdnem egymillió két­százezer hektolitert. E két évszára és gaz­dasági mutató közé esik a magyar szőlő­termelés és borkereskedelem újjászületése. Ez volt az igazi hőskor, de minden re­gényes színezet nélkül, olyan céltudatosan átgondolt Intézkedések sorozatával, ame­lyek a „történelmi“ borkereskedelemben ismeretiének voltak. 1948-ban államosították a nagy borkereskedő vállalatokat, megala­kult az Állami Borforgalmi Rt. Az Állami Pincegazdaság már 1947-ben szerény körül­mények között megkezdte a borok palacko­zását, kezdetben napi 10-15 ezer palack tel­jesítménnyel. Külföldön a palackos borok értékesítése a hordós borokkal szemben gazdaságosabbnak mutatkozott, a budafoki pincevárosban tehát arra törekedtek, hogy a kitűnő minőségű magyar borokat alkal­massá tegyék a hosszú szállításra. .Az 50- -es években felépült az új export palacko­zó üzem, amelyben a legkorszerűbb auto­mata gépsorok működnek. Az SO-es. évek végén már majd százszor annyi palacko­zott bor kerül külföldre Budafokról, mint, 1938-ban, az utolsó békeévben. 1965-hen már évi húszmllliő palack, 1969-ben 40 millió, 1970-ben pedig 50 millió palack bort exportál a föld alatti város. Emellell évente rainegy 800 ezer hektoliter bor in dúl a külföldi vevőkhöz hordókban és tar­tályokban. Nagy tételben jelenik meg a magyar bor Észak- és Dél-Amerika, Araszt rálla piacain. A magyar borexport összesen 57 országba irányul és a nyugati orszá gokba Irányuló palackos borexport 60 szá­zaléka az Egyesült Államokban és’Kana­dában talál vevőre. A budafoki pinceváros területén 1882-ben alapították a Törley testvérek Magyaror­szág első pezsgőgyárát, amely a milleniuni előtt évi 300 ezer palack pezsgőt hozott forgalomba. A pezsgőgyártás jő üzletnek bizonyult, bár a klasszikus pezsgőgyártó országokkal nem vehette fel a versenyt, mert hiszen Franciaországban évente 24 millió palack pezsgő készült, és ebből 18 milió palackot exportáltak. Mégis egymás után alakultak a kisebb-nagyobb pezsgő gyárak, az első világháború kitöréséig 21 vállalat, közülük 16 rövidesen megbukott. A háború alatt a gyárak berendezése tönkre ment, hiányzott a megfelelő alapanyag, így a magyar pezsgőgyártás újrakezdése sok­kal több nehézségbe ütközött, mint a bor kereskedelem fellendítése. 1955-ben 60 e zer palackkal kezdődött a gyártás, s 1957- -ben került először belföldi piacra az álla­mosított borszakma első termése. 1961 — ben a pezsgőgyártás visszakerült a borszak­mához — addig az Unicum Likőrgyár volt a magyar pezsgőgyártás gazdája, — s eb­ben az évben a termelés már elérte a 400 ezer palackot. A nemzetközi borversenye­ken a magyar pezsgők értékes sikereket a- rattak, 1972-ben a magyar pezsgőgyártás termelésének felét exportálták. Ma a vég­rehajtott rekonstrukció után 10 milUő pa­lack az évi pezsgötermciése a Budafok! Törley és Hungária pezsgőgyáraknak. A harmincas évek lelkes és regényes kép­zeletű riportere kincstárt emlegetett, ami kor Budafok és Promontor macskakövein járt. A mai riporter korántsem ilyen re gényes szemléletű, mindössze annyit je gyez meg, hogy a bőség zavarával küsz­ködve iparkodott a rendelkezésre állö kéz irat oldalakon megfogalmazni, honnan In­dult el és mit- jelent napjainkban a buda­foki pincevárosban őrzött és ápolt magyar bor. A Magyar Hírek nyomán

Next

/
Thumbnails
Contents