Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-20 / 3. szám

Afrika és a Kö^cl-Kolet köré csoportosultak n híradások ezekben a napokban. Az an,!í<»lai váUág. az Addis Ahc- bában ülésezd afrikai áílanifdk érlekez- letcnek egyetlen napirendi poiiija. a Biztonsági Tanács közel-keleti vitájának alapveid újdonsága pedig a palesztin részvétel.

Az afrikai föhlrész állam- és kormányfői az angolai válsággal kapcsolatban két határozatot tárgyallak meg. Az egyiket Nigéria, a másikat Senegal bocsátotta vif;i alá. A nigériai államfő a többi köz<Ht niélbitta a Szovjotimió és a szocialista oi*szágok segítségét a fejlődd. a gyarmatosítás ellen kíizdo országoknak. Lialt arra. íiogy az Egyesült Államok a portugál elnyomatás időszakában nem törődött Angolával, és Jóvá- hagyóaii tudomásul vette a gyarmalosí- ló politikát. Az Obser>’cr cíniíi hetilap olyan értesülést közölt, hogy áilítédag amerikai rcpüldgép-anyahajót kíildött a Pentagon az afrikai partok közeléhe. A- mennyilM'o helytálló az információ —- és másfajta i)izonyííék nincs — az a- merikai hadihajók az Azori-szigeloken vedeli fel üzemanyagot november vége felé. utána .\ngola felé indultak, s most is a lérséghen t^irlózkodnak. IVuUigon cáfolta a jelentést, de találgatás ténye önmagában is utal a konfliktus nemzetközi méreteire, világpolitikai hatósugarára. Az afrikai földrész igen nehéz helyzolbeii van, meri l)él- AFrika elítélésében ugyan egységesek a kontinens álinmai. de abban már nem. hogy miképpen alakuljon a fiatal független állam politikai jövője. Ezeket a nézeteltéréseket világosan jelezték az Áíhlis Aln'ba-i tanácskozások.

Az angolai csúcsértekezlet harmadik napján folytatódott azoknak a javaslatoknak a megvitatása, amelyeket egyik ré-szrdl Nigéria, a másik részrdi S(ou'- gál bocsátott vasárnap a delegációk elé.

\ szavazáson — mutatva a csiiesérle- kezleten kialaktifl nehéz helyzetet — vasárnap mind a kél javaslat ugyanannyi voksol kapott. 22 állam szavazott a nigériai. 22 a senegúli előterjesztésre. 2 ors/ág: a házigazda Etiópia és a/ AESZ elnökét adó [ ganda taj’térzUodolI a szJi\ítzá-ilól.

A Novosz.lyi (AP.Vl szovjet sajtóügynökség politikai s/.cmicírója szerin! a Biztonsági Tanács közel-keleti sitájál ~ a tehetethmség jeleként — hojkotlálni szitiidékoz.ó Izrael nem képes megérteni, hogy a palesztin vezetőket ma már nem lehet a repüldgépeket eltérítő terroris- l.ákkal a/onosíUmi. A szendeíró ráinii- tal4»tt arra. hogv a iiemzelkö/i köz^ éle- nu*ny a J*FSZ-t a palesztin néj» egyedüli lör\ ényes képviselőjének ismerte cl. és nélkülözhetetlennek tartja a kö- zel-kelcli kérdéssel foglalkozó tárgyalá- ( sokon való részvételét.

Az utóbbi időben — mutatott rá a szemteíró — az Egyesült Államok k<‘zd ^c»^^i^zlik^sal)b álláspontra helyezkedni a palesztin Kérdésben. Időközönként u- gyanis hangsúlyozzák a PFSZ jelenldsé- gét. és ,.ko»noly politikai szervezetnek" tekinti.

A >zemleíró kiemelte azt a lényt, hogy a Biztonsági Tanács ülésén re.á!i‘‘ lehelóség nyílik arra. Imgy kimo/dítsák a hollpoiilról a palesztin príiblénuU. és megteremtsék a közel-keleti kérdéssel foglalkozó genfi békekonferencia feiújí- Lásának foílélelcil.

\ jelentések szerint hán»ni hlozítclt bombát talállak helfd reggel az ENSZ éfn'iletének közelében, a New ^drk-i löldalalli egyik alagótjáhnn. Az egsik bomh.i helyi idd szerint 15 órára volt idó/íl\e. ami csupán fél é»rá\al előzte volna meg a Biztonsági Tanács közel- keleti vitájának kezdeti időpontját.

A hírügynökségc.k jelentése szerint folylalódtak a Karcok Bejróthan. V helyzetet súly<»shíloMa. Iiogy a johliol- ílali f.'d.ingi'.lák a hn áros kél másik palesztin ineneküUláhorát is blokád a- lá vették. így a palesztinai fcg>\eresek most már három helyen harcolnak a táborok lakói ellátásának biztosítása érdekében. FoK’lalódnak az összecsapások a szállodasoron is, ahol a lialolda- li erők próbálnak utat törni a tenger- iiez.

A hé»tfő reggeli kairói lapok ÍMuerlet- Lék azt a nyilatkozatot. amelyet az egyiploiiii kiilügyniiniszler. I'aliini közeli munkatársa tolt a parlament köl- ügyi hízoftságának vasárnapi ülésén. A nyilatkozni szerint Egyiptom nem fogja tétlenül nézni, ha Izrael megszállja Dcl-Libanont. Egyiptom egyaránt ellenez minden külföldi beavatkozást, és az ország feloszlását, kercs/téuy és muzulmán részre.

mi

Eretts^í a szaktaníntézetekben

A kémia meghódította a világot

Sok igazság van a címlicn, hi^izrii a fojlelt iparú országokban a kómia valóban szorleágazó luloinányág, i'S szinte nines is olyan orabori tevékenység. amelybe igy \agy úgy ne szólna bele. Az.l persze nagyon jól liuljuk. bogy akárcsak a tudomány és teelinika más ágaz.ataiban. a vegyészeiben sem nélkülöztieljúk a fizikai dolgozók bangyasz.oi'galmú mnukájál. hiszen az, ő kezük állal lesz. a Indoinányos tervekből, felfedezésekből valóság. Csakhogy ezz?k az emberek a vegyiparban már rég elfeledték, mi is az a hagyományosan érlelinezelt fizikai mnnka. mert kezük helyett inkábh az agyukkal dolgoznak. Ezek közé a ..fizikai“ dolgozók közé larlozhak az nzemvegyé- szek és laboránsok.

Az érettségivel záruló négyéves i- parilanuló-iskolának az a célja, hogy a jövendő szakemberekben lii- dományos liozzáállást alakítson ki. lelkiismeretességre, kitartásra, gyors bnlározásra nevelje őket, nem feledkezve meg az áltahinos míívellség- ről és a bivatásUoz nélkfilözbelellen Ingiéniai szokások elsajátíuisáról sem. .\z általános műveltség síkján magukévá kell tenniük a s'egylan és a fizika alapjait, és a gyakorlatban is tudniuk kell őket alkalmazni. A matematikai ismereteknek a vegyi teelinológiai számításoknál veszik majd basznál. Ha a jövendő •szakemberből az iskolapadokban után hiányzott az ambíció, megta- mtlta. Iiogyan kell rövid jelentéseket, feladványokat és más szövegeket megfogalmazni. A magasabb színin képzésnek az a célja, hogy a jövendő szakemberek boluilóan megismerjék napjaink technikáját, hogy liivatásuk magaslatán állva irányítsák a vcgyi])ari termelést és a berendezéseket. .'V s'zakgyakorlaloknn az

Ipari tanulók sokoldalú ismcivteket szereznek a nyers- és .alapanyagokról, ellenőrzéseket és próbiíkat \ é- geznek. Tekintettel a \egylpar tervszerű fejlesztésére, a kémiának a lidibi iparág termelésében való elterjedésére, a jövpud.'i üzemvegyészek- iiok meg kell ismemiiik a korszerű gépeket, az ój technológiákat és termelés fokozatos automatizálását. 'Ezzel függ össze az irányítás korszerű módszereinek é,s a nemzetközi szocialista integráció ntagasabb formáinak az elsajátítása.

A szakmai felkészülés négy érig tart. .Vz ipari tanulók fokozatosan megismerkednek az összes vegyipari munkahellyel, megtanulják kezelni az egyes műszereket, berendezéseket. \ fémek és más .anr-agok niegmnnkálásában bizonyos fnkn uyakorlalra tesznek szert, elsajátítják a karliantíirló munkákat, .a felszerelések. vezetékek kisebb javít.á- sát. .Megtanulják, mi a küldetésük a gépi berendezések és alkatn'szelneh. mert így ’ tudnak esak .a jörajben szakszerűen bánni veink. laboratóriumi. később termelési gyakorlaton bebaló ismereteket szereznek . a vegyi é.s vegyi-fizikális fnlyamalok- ról. A tanulók a négyéves tannlmá- n>á idő alatt megtanulják a közhüls.'i . és végső termékek .analitik,ai ellenőrzésének a módját és szabályait, a ^ rnennyjségmérést, valamint a mérés hez szükséges műszerek működésének az elvét, helyesen felhasználni a kapott adatokat, így az automatizált -technikává! regisztrált adatokat is.

,\z üzeravegyi'‘szsz,akraára v.aló fölkészülés szerves része a biztonsági és higiéniai előírásokat betartó rann- kamódszerek elsajáiílása. .-Vz utolsó két. tollát a .^. és á. évfolyamban szakosított oktatás folvik. így a jövendő mnnkabolyen betöltendő munkakörhöz nyújt magas szintű szak- képesítést.

Épjiógy, mint a bároméses ipari tanulói viszonynál, itt is következetesen betartják a ramikabi'ftonsági e- lőírásokat. Az ipari tanulók példán) esak olyan munkahelyeken dolgoz- liatuak, amelyeket a közegészségügyi szakember az üzemi vagy ifjúsági orvo.ssal egybehangzóan jóváhagyott. Oh an veszélyes munkahelyekre eg\ - lUtahíii nem mehetnek, ahol benzén. tetraklórmetán, metilklorid, szénsznl- fid, higany és vegyületci, ólom és x'együletei, hormonok és más belső szekrécióra ható anyagok keriilliet- nek a kezükbe. A'em dolgozltalnak anlliuncl, nitrobenzénnel. benzidin- npl, kátránnyal és egyéb rákkeltő anyagokk.ll. nem tartózkodhatnak o- lyan helyiségekben, ahol fluor, mangán, azbeszlpor van. Csak olyan környezetben gyakorolhatnak, ahol a Zíij erőssége nem lépi lói az .'ll) decibelt.

És még soroUintiiáuk tovább is a különböző munkabiztonsági rendelkezéseket, amelyek mind abból u célból fogantak, hogy a fiatalokat amellett, liogy nuir.idéklalannl elsajátítják sz.akmájukat, tudnivalóit, e- gcszfiégüket se érje. kár. .A négyévi tanulmányi idő után érettségi és szakviz.sgút tehetnek.

■\z üzeinvegyészszakra azokat a fiatalokat veszik fel. akik eredményesen befejezték az alapfokú kilencéves iskolát, egészsi'"gi szempontból alkalmasak erre a pályára, és a felvételi vizsgán megfeleltek.

\ szak- és ércUségl vizsgával a vn'^zősök barmadfokn szakképesítést nyernek. Akik az érettségi sdzsgát kiváló eredménnyel tették le, főiskolán is folytathatják tanulmányaikat.

Kudovíl Szabó

A napokban több diáklap futott be szerkesztőségünkbe. Köszönjük, megannyi segíti munkánkat, ötleteket ad.

Tetszett a dunaszerdahelyl gimnázium lapja az Itjósági Híradó. Tehetségek fórumának tartjuk, a- liol az Iskola diákjai versekkel, prózával, különböző fíjságíról zsá- nerekkel próbálkoznak. A lapban különösen tetszettek Hordóst E- leonóra. Lakó Márta, Be-kros Sándor, Gódány Zsuzsa és Görcs Brigitta cikket, prózát és Kovács Éva, valamint László Ida verset. Az alábbiakban részletet köztünk Lakó Márta negyedikes diáklány Gondolatok egy dialógusról című írásából.

XXX

Képzeld ma a „suliban“ az é- gylk fiút nevette az egész osztály. Felkötötte egy lány kendőjét, s játszotta a szünetben az ö- reganyót. Olyan hiteles hanggal és mozgással, hogy ml a nagy nevetésben a belépő tanárt se vettük észre. 0 persze azután megszólalt volna, de nem tudott hiszen velünk együtt nevetett. Nem sikerült kltessékelnl bennünket az osztályból. Ha láttad volna!

Jó íehett. Nálunk azonban Iz- gulás volt a ,,matek“ dolgozat miatt. Tudort, én úgy gondoltam, hogy egy órán át még példákat gyakorolunk, tgy hát nem dőltem neki a tanulásnak.

Olvastál meginti

Eltaláltad. Még nőm Is mondtam, hogv ml újat fedeztem fel.

Kíváncsi vagyok rá. Most Jut eszembe, kaptál már Irodalmi Szemlét?

Igen, Passuth László: .A man tuai herceg muzsikusa c. könyvéi olvasom.

Azt a könyvet láttam a könyvesbolt kirakatában, hallotíam is már róla. Megvetted?

Igen, majd kölcsönzőm neked Is,

Várok rá. Az elolvasás után megvitatjuk majd, amint lesz 1- dSnk. A Szemlében olvastad A kőszívű ember fialről szöló írást?...

Pisti most már rendszeresen szorongással éb red, hiszen ahogy a szemét kinyitja, rögtön arra az átkozott hegedűre gondol: mert utálja a hegedűt, a zeneiskolát, a házi gyakorlatokat, mert nem tud és nem szeret hegedülni. És Eszterkét sem állhatja, mert Eszterke stréber, örökösen a zongoránál kalimpál, amiért anyu „müvésznöra-gyöngyömnek“ szólítja. Űrökké a zongorán.'U üí. Igazán megunhatta volna már, hiszen fél év ts elmúlt már, hogy megvették. Hát még ha vendégek Jönnek hozzájuk. Eszterke, aki még csak harmadikos,, azonnal szerepelni akar, és szerepel is. A vendégek pedig áhítozva hallgatják, kezet szorítanak vele, mint egy igaz! művésznővel, dicsérik, hizlalják. És ilyenkor aztán Pisilnek is ki kell rukkolnia, mit tud. Nem sokat — ezzel maga is tisztában van. Ki sem állhatja a hegedűt. A kisautók, a kalandregények érdeklik igazán, meg farícskálnl is szeret.

— Asztalos .lesz belőle — mondta egyszer a loll néni térje.

— Dehogy lesz asztalos, még mit nem — vágott közije az anyja. — Szobrász lesz az én PistlkémhőL vagy hegedümüvé.sz. jnkább hege- düinuvé.sz.

Pistinek van egy kiváló zsebkése. Csereké.s. A lengyel bélyegsorozatát adta érte a haverjának. Hű, ha a szülei megtudnák! Pisti nagyon szívesen íigykodlk a garáz.sban, amikor apja szétszedi az autót. A kocslmosát, azt kt nem állhatja. Van úgy, hogy minden áldott nnp megmossák a kocsit. A garázsban még nincs konnektor, s Ilyenkor a hátsó konyha- ablakon keresztül mindig neki kell kihúzni a hosszabbító kábelt, hogy az apja ki tudja porszívózni a kocsi belsejét. Dé azért' bármit szt vcsebhen csinál, csak'hegedülni ne kéne. Tudja, hogy botfülü. A tanító Is megmondta, meg gúnyolják Is érte a gyerekek, fis egyszer a- karva-akaratlan, kihallgatta a szülök veszekedését. Apja verte az asztalt, és azt hajtogatta, olyan botfülü ez a gyerek, mint a francia- kiilos, meg hogy nem lehet mlnkenkl Bétöven, és majd ö megmutatja, hogy az ő házába korábban hoznak koporsót, mint tizenkétezer koronás zongorát, és hogy a zongorára megta karított pénzből Igenis a régi Skodát cserélik majd ÚJ Zsigulira,

Ara mégsem apának lett Igaza. Tavaly meg vették a zongorát, és Eszterke azóta állandóan azt veri. De szép Is volt, amikor még a .szomszéd Évikéhez járt át, gyakorolni n húga.

Meg aztán szép volt a nyár, amikor megengedték Pistinek, hogy a szünidő alatt, csak másnaponként kelljen gyakorolinia. És zeneiskola se volt. Ha rágondol, bizony elszorul a szívó. Egyszer az anyja büntetésből százszor leíratta vele, hogy „szeretek hegedülni“. E- helyett kétszázszor azt Irta le, hogy „utálok hegedülni. Ezt aztán óvatosan eltüntette, majd megírta büntetését az anyja óhaja szerint. De csak nyolcvanezor, Szerencsére az anyja nem számolta meg, mert éppen vendégek érkeztek, akik előtt persze Pistinek hegedülnl- Is kellett. Hogy a fene enné meg ezt az átkozott hegedűt! Ugyan ml a nyavalyának tudjon he.gedüln! egy raagafajta srác. ak! már régcs- -régen e'.határnzta, hogy űrhajós lesz. Igenis űrhajós! Majd ö megmutatja...

0 0 0

Egyébként Pisti alakját csupán kitaláltam. Nem volt nehéz, m.eg aztán manapság nem nagyon kell az ilyen példákat kitalálni, hiszen számos szülőt Ismerek, akik a legnagyobb vehemenciával próbálnak zenész zsenit nevelni a bntfttlő gyerekből, aki egyébként egy kiváló srác, csak éppen nem tud hegedülni, mert botfülö. Az Ilyen szülő szerint csak úgy lehet kivenni a gyerek kezéből a csúzlit, ha helyébe hegedűt nyomunk.

A zeneiskolában a gyerekek ezre! és tízezrei tanulnak meg jól vagy kevésbé jél niuzsl- k.álnl. Ismerik meg a zene alapjait, s válnak általa gazdagabbá. Mindez nagyon örvendetes és hasznos dolog, de a kínlódó zenetanárok a megmondhatói, hogy hány szülő taníttatja erőnek erejével muzsikálni azt a gyereket, akit nem lehet megtanítani. A jelenség persze nem általános, de mert nem ts egyedi, szót érdeme!. Hogy mindennek hátterében a szociális feleineikeclés állna? A dolog nem Ilyen egyszerű. Illetve ennél Is egyszerűbb: mert esetenként. ahol botfülü gyerekről meg kemény- fejű szülőről van szó, ott az ok nem egyéb, mint a klspolgárlasségra való hajlam. A gya- k.-irló kispolgár, aki Kodály Zoltánról annyit tud csupán, hogy „zenész“ volt, meg hogy minden gyereket meg akart tanítani a zenére — íme így értelmezi rosszul, így érti télre a Mester nagy gondolatát, nemes szándékát.. . A gyerek meg szipog, és legszívesebben falhoz vágná a hangszerét, vagy akár mást is, ha erős lenne, ha nem lenne ..még csak gyérek“, ha nem lenne olyan allűröktől fertőzetlen, mint amilyen. —kszl—

Egy falu leányai

Hazánk jelszabadulásának 31. éojordulójdt ünnepeljük az idén. Az elsők között a kelet-szlovákiai városok, falvak emlékeznek meg az évekkel ezelőtti eseményekről.

Resicán jUestaj az ünnepély megrendezését már hagyományosan a fiatalok, a falu S71SZ- szervezete vállalja magára. Az idén sem volt ez másképp. A zsúfollásig megtelt kultúrházban a színpadon egymást érték a nótacsokrok, a vers és prózamondók. Legnagyobb sikere azonban a falu leányainak volt, akik tánccsoportjuknak a Zengő lélek nevet adták. Körösi Jolika bodrogközi leánytáncot tanított be a lányokkal. Nekem, a falu SZlSZ-szervezete elnökének kétszeresen is ö- römet szereztek, mert két hónapi távollétem ellenére sem álltak meg a kultúrmunkában.

Az esi műsorának szórakoztató része is volt, amelyben különösen nagy sikert ért el a Telitalálat nevű verseny. A díj egy több mint 12 kg-os jekete-jehér szerencsemalac volt

ZBORAl IMRE

a SZISZ re^icai helyi szervezetének elnöke

;

é

*

i

*

*

*

t

SZILVESZTERI HULLÁMHOSSZ ON

A rádió és televízió szilve«s/.- teri vidám műsora szinte clvá- lasz-tiiatatlíui tarlozókává vált az óesztendö búcsúztatásának. Mé-jí azf>k is, akik az esztendő folyamán nagy ritkán ülnek csak a rádiókészülék vagy a képernyő elé, szilveszterkor, az esztendő utolsó napján szívesen keresnek felvidulást az említett ninsorokhan. Az érdeklődés körének eme kiszélesedése és a gazdag választék az adók sokasága révén Inkoz/a az e műsorokkal szemben támasztott igényeket, s nehéz helyzet ele állítja a s/erke.sztőit. Ezért, is vártuk nagy érdeklődéssel a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának szilveszteri mű.sor;it. \ajon tudnak-e újítani'. tu<l- nak-e az előző 6\ hez kepe."! jobbat, érdekesebbet adnii^

A műsor szerkezetét jjyilván- valóan cLsősorbaii az adás időpontja hati'iroz/.a mesr. .V kora délutáni órákban való sugárzás bizonyos mértékben nem a h'g- szcrencsésel)!) időpont. í''.kkov még esak készülődnek az ernlu'- rek az ünneplésre, és esak az ünnep előtti sürgés-forgás kí»/- hen hallgatják a mű'iopi. V;m azonban egy pozíiivnina is, mégpedig az, hogy az adott i- dől>en meg nagyon kicsi a..kon- kmTeii,eia‘‘ az egye« hullámhosszakon. ugyanakkor ez a műsor egyfajta ..bemelegítő“ U, íiangnlatot kelt az esti szórakozáshoz.

Jakál István, az idei műsor szerkesztője nyilván ebből afel- ismcréslíől indult ki, s így egy a óéinak megfelelő színes. l>lok- kot tudott „színre vinni": a zene és mondott szó arányainak kiegyensúlyozásával, sok színes elem, kaleidos/kópszerű elegyí- lésévc'l i'flekíis és szóra kozta tó !uűsf)rl szerkesztett.

Klirnits Lajos, a műsor rendezője biztos kézzel fogta kerek egységbe a heterogén elomekbő] alakult hlokkiü, s »íhhez nagyban hozzá ,iji<TTlt az összekötő s/iivcg is. melyet Beblogliy Katalin és Dráfi Mátyás mojulott el. A szereplők közöl Kovác.sné Halogb Mária és ^.íiskovies László emelkedtek ki énekszámaikkal.

Egészében véve !e,>zögrzbet- jük, hogy a Csehszlovák Rádió magyar adásának szilvcs/leri műsora színvonalas cs az oflott lehetőségeket figyelembe vés e a várakozásnak megfelelő volt.

— Ijf—