Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-20 / 16. szám

A KÉT KONGRESSZUS KÖZÖH

(l'olyl;>l;K i\A i'U'tf/i ol<l.)

ini'k szüleiéit, löbl) miül .1ÍMÍ8—70-I>eu. Jt'U'ntüs váll'j- zási>kal vey.eUek Imí a társa- daUm»!»i/ilí»‘5Ílásl>{ui is. Ilövid- (lel a XIV. párlkoiigress/.us illán (Mupillók a Jiyuíídíjakat és az ört‘4;séj|fi póllékoL A nyu.*;- ilíjas(»k jövoilídmc tavaly <» milliárd koronával volt mint IDTOdieii.

Az eí^észst'fíüj^y i jjondosko- dás is jeUmlösim javult. A/, egy orvosra esd laki»sok; szíi- ma 432-rdl 372-re rsökkeut. A kórházi ágyak és a gyógyintézet ek férőhelyei iiek s/é ma hatezerrel gyarapodott. Oj r- gészsc'^iigyi központok épülünk. 1200 osz.UiUyal.

A lakosság iniívellségc ma* gasíthb színvonalat ért cl. A ginmáziiimokbíin J9 széz<ilék- kal, a főiskolákon Ki százai* lókkal tamilt' több diák. A/ óvt>dások majilneni iOO czíh- Tel vannak többen. KörüJlK- iül li alezer új kilencéves alapiskola épülb HO cater hely lé- Icsiiit az lij óvo<Iákban és l)öi- csödéklMMi.

A kereskedelmi bálóz<'tt 850 ezer luVgy/yelnuHer ehuliisi területtel iiagy<d>lH)dolt. és IM) ez^T étlerini hellyel bővült. Az új utak építésére 14,5 milliárd, karbanlarUisnkra é's a nagyobb javíuísokra 5 milliárd korona beruhá/As jiiU»tl. A lakosság önkéntes bozzáj.t- rtilásával is sok niinden léte* sült. Több mint 2H0 ezer négyzetméter eladási teriilel, 30 ezer óv<ulai férdliely, 470 fiirddtelep és meilence, 24Ü torivatereui. 370 stadion én több nvint 7 ezer' vízvezeték és csatorna épült fel tárxadal- lui mnnkálKin.

\ nemzeti jövedelem 1075- Ix-n az 1070-es évhez viszonyítva. egyliarmaddal cmelke- deli. Ivz pedig niajdiiem 90 százalékban a társadalmi munka lemielékeiiysé'gének az o- rcdniénye. Az .5. ötéves terv iddsz.akában a nenizcli jövedelem nagyjából 30 milliárd koronával s/Arnyalla túl az e- IdiráiiNzotlal. Mindez a siker azzal magyarázbaló, hogy népgazda'.águnk az 5. ötév'es terv alatt célliidalos, dinamikus iramban fejIddötU

KözUiisaságinik társadalmi termelése gytnsabl) iramú volt. mini azt az ötéves terv éld- írUi. 1970-hez viszonyítva az lj>ari termelés 38 százalékkal, az építőipar a felével, mező- gazdaságunk termelése 14 s/A- z;ilékkal eimdkedeU.

Az ipari lerimdés szerkezete a gépipar és vegyipar el- sddh'ges fejlődésével rohamosan javult. A két ágazat részesedése az egész i|KirÍ termelésben az 5. ötéviss tervben 35,5 s/A za I ék ró l 39 s /A za 1 é k - ra einelkedelt.

Az energi'likai és tüzelőanyag-gazdálkodásban a folyékony és gáznemn üzemanyagok részesedésié az alapvető üzemanyag-fogyasztásban az ötéves ler^ben 22 százalékról csakne.m 32 s/A/alékra emo|- kedetl. Az acéltermelés 4.S sziizalékkal nőit. eblídl a csö- vek gyártásának részesedése 2H..3. a plélu'ké pedig 54,7 száza lék.

A mezőgazdaság leljesítello fő feladatát — az alapv’elő é- Iclmezési cikkekből önellátóak lettünk. Ma kielégíti vaj-, tojás- éíi biisszükséglelüjiket. A gabonatermelés 5 millió tonnával Inlleljesílelte az előírt tervet, és eíérle a 34,4 má- y^n átlagos lieklárbo/.^uuot. Közbim a mezőgazdaság és az iparágak közöli létrejön a szocialista t<‘rinelési viszony anyagi alapja, aiiielyiick révén még közeiéi)!) került i'gj* máshoz a falu é.s a város. A mezíigazdasági lennolé'ís a negyedik ötéves tervb<*z viszonyítva l(),7 százalékkal emel- kedeü.

A közlekedés is megbirko- zott a népgazdaság szAllítási feladataival. Korszerűsödött a vasúti s/AIIílás, az úlliálózat és a kocsipark inilszaki kiur- i>antarlása, tovább épült az úthálózat. A szállítás kömiyíté- se végett bo/.zálátlunk a kon- léiierrendsz<ír kiépíléiséligz.

A berubáziVsi költségeket elsősorban az nzeinafiyag és az energetikai Ipar, a koliászat, a gép-, vegy- és építőipar, vata. Az 1971—1975-ben iiépgaz- da^ágnnknak 000 milliárd korona jutott bernhá/Asiia, ebből 2.32 milliárd koronát gépekbe, 374 mUliárilot építkezésekI«' fektettek. Az alape.szközök 30 százalékkal emWkedtek, és eltérték a kéibiilíó' koronát.

. A ludományos-jníiszitki fejlődésnek jelentős nVsze van a iiépg^tzdaság fő Irányelveinek U4 j es /1 ésél MMi. A t II d o I n á n y o s - -míís/aki vívmányok s/>-rkezc* ti változásokkal lelték hatékonyabbá a társadalmi It-rmc- h'-íst. l'öbb hely jutott a korszerű tcí'hnológiai eljárásoknak. é^ az aulomatiz;iiás is nagy sz<*repet ka|>ott az ipari termelésben, az új termékek előállításában. tudományos-műszaki víviiiíuiyok éf' vényejíítésében mindinkább elterjedt a ní’snzelközi sziwia- lista integráció. amely nu*ggyorsíloLla tejiődé>éne)v ütemét, és egyben Idielővé lelte, hogy lépést larLsiitik a fejlessz- tési programok iramÚNaí. a- melyet csak a h-gfcjlellebb ipari országok képesek kikelni. Kiitatóinlézirlejiik bázisa \s megnövekedelt. 17 százalékkai gyarapodott a főiskolai n ég- zetl.scggel rendelkező s/aUeni- berek száma.

A külgazilasági kapcsohilok alapvető céljait is sikeresen teljesíteti ük az 5. ötéves terv- b(«i. A külkereskwlelein forgalrmi 44 szá/sdékkal nö\eke- dett és jelentősen Uo/./AjárnU nemzeti jÖA'cdelinünk eiiM-lke.- diWdiez. A szocialista ors/A- gok közötti áriiesere-forgaloiii 54 százalékkal lendült fel. és e.nuél is gym'Nabbau fi'jlődölt kereskedelmi kapcsolatunk a Szovjetnnió\a!. áru csere-for- gaiiminknak iiuíjdnem a felét bon voll tol luk le h'gnagyobb keri‘sk<*<h*lmi j>artnerün k k el.

CazilaságHok si keres fejlődését halhalósaa befolyásolni HZ i.s. hogy köztársaságunk részi ^'esz a szocialista gazda- s ági i n I eg r;í c i »V ]>rogra injának ineg\ alósílásában. A sok közös program lelielővé teszi az élelfo-nlosságú problémák

megoldását, i\ nyersanyagok, és en<‘rgÍa beszerzését és nagy- méirlé'ikbeii segítőt leküzileni azokat a nehézségeket, amelyek a kapitalista oi*s/Agok gazílasági >álságáiiak kö\’el- kezim-n\ élként néj>gazilasá- gnnkal sújtották. Elfogadtuk a K(íST sokoldalú lnt<'grációs iii- tézked é-seit t a rt al ma /A e:Lső közöes ötéves tervet, amelynek leljesíuW'bim aktív rérszt vállaltunk.

Az 5. ötévís terv sikeres valóra vállá.sához nagyban boz/AjárnIt a XIV. párlkong- re-á^zusnak a tervszerű iM-jr* gazdáikmlás tökéletesítéséit

sz< >r ga Ima zó i rán y vona hi. A tervnek mint a gazda«Agi irányítás eszközének i«, elmé- Jyüh a feladata. Az öU*vc« terv' «‘gész időszakában a gaz- da<sági irányíuis vezévrfonaU maradt, és lehetőséget nyújtott az alkotó kczdeinésnyezés- re él« a ilolgo/ék aktív itéisárii.

szénbányászat

Kazimir JúiioskA

POLITIKAI

OKTATÁSHOZ

A párt és a nép szilárd egységében a szocialista társadalom továbbfejlesztéséért

A SZOCIALISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG TETEMES RESZT VÁLLAL AZ ÖTEVES TERV

FELADATAINAK TELJE ÍÍTESÉBÖL

Szociati.sU Ifjúsági Szövetség a légii té>bbi ötéves terv küszöbén jött létre. .A SZISZ 1970. november 9—11- -én meglarloll ors/Agos alakuló konferenciája a legfontosabb politikai és gazdasági feladatok megoldására irányította a szervezel figyelmét. Véssünk most rövid pillantást az eriMlniéMiyckre, amelyeket a Szocialista Ifjúsági Szövetsé^g az elmúlt öl <Wben elévrl.

n .u'ísAíK rÉN\ s/.Ai'iéi

A SzocialisU Ifjúsági SzöveLségben az elmúlt ölén'es terv kezdítlén az Ifjúsiigi Fényszórónak 1272 járőre működött, amelyek tcvéíkeuysógü a tüzelő- ós nyersanyaggal, euergiáv'ul és az alapeszközökkel való észszerű gazdálkodásra irányult. A járőrök szánul egy év alatt 3300-ra emelkA*detl.

1972- ben is gyorsan fejlődött az Ifjúsági Fényszóró tevékenységi'. A járőrök száma már f)S54-re gyarajiodoU. A négyszáz törzs- kar iráiiyíUisáv'al munkájuk ininlcgy 196 millió 987 000 konma nieglaknrílást hozxilt a ué-pgazdaságnak.

1973- ban már 8940 járőr inűködült, munkájuk eredménye: 240 millió korona. A következő évben tovább széleswU'U az Ifjúsági Fényszóró tevékenysi''ge. A 10 657 járőr ós a 816 törzskor 200 millió korona órU'ikű munkával járult a népgazdaséig gyarapításához. Az Ifjéisági Fényszóró tevé- ktniysége az ötéves terv utoLsó évében érte el tetőfokát. A 15 975 járőr 506 niiílió ko- r»ma i'rtékű munkát végz(dt.

A SZISZ KIj eiilöksége nu'g 1970. de- cembí^r másodikán kihirdette a ZENIT- mozgalmat, A mozgalom elnevezése az ü- gyesség, lendület, igényesség, kezdeményezés és ülkolókAipesség szavak szlovák m<;g- felelőjénck ktizdöbeluiböl szi'irmazik, ós e jelszavak jegyében igyekszik bevonni a fiatal munkásokat, technikusokat, mérnököket, szakmunkás tanulókat és diákokat h tudA>* mányos-műszaki forradalom és a komjilex szocialista ráción a li/;ició pro;: mm jónak nuíg- valósíiásába .

A ZENir első évfoKania 1971. áprilU i-éa kezdődött. Egy évvel később Fnigá- ban sor került a ZENIT első ors/Agos vásárára. E/.enkívül 1972-ben mintegy 450 különféle ügyesstgi verse>nyl rfuitlezlek, a- mí'lyeken Tiiintegy 25 000 fiahd bizonyította Imí szakmai felké.s«ültségét. Az újítási ja- va-ihuok é.s racionuU/Aló inlézkedé.sok 284 milliárd 514 917 millió konma érlékkel g> arajűloUák a néj>gazíla>.ág4»t.

1973-ban Hrnóban tarlowAk a ZENT! nÚ4* soilik or.sziigos vásárát. A vállalati, járási ós kerületi nagy vásárokon a fiúk és lányok mintegy 4015 műszerét és egyéb nuinkájá't inulaüiAk l>e. A következő évben 17 217 ú- jítási í'ifi ésszerűsítő javaslatot nyújtottak be, az öP'klik ötévé« terv utolsó évélnm a javallatok s/Ama 25 427-re emelkcsletit.

IXK'.MiilAK Ml \K\

Minden rószlelosebb magyará/>iilnál többet mond egy egyszerű táblázat, amely feltűnteti, milyen önkéntes munkával járullak a fiaUilok a társadalom fejlesztéséhez.

1972: 27 203 008 óra 1973: 41087 059 óra 1974: 52 030 841 óra 1975: 68 024 047 óra

Ebből 34 millió í78 579 órát a fiatalok a Nemzeti Front választási progx*a injának megvalósításán fáradoztak. A tiir.sadalmi munkából szárma/A érték megkÖ/,elítő!eg kétmilliárd korona.

V ÍH8/dipiUaii távS

az

ered mén vekre

1FJÜSÄG1 KOU.EKTIVAK A szocialista miinkabrigád címért versenyző és a címet már viselő ifjúsági kollektívák az ötödik ötéves tervben kiváló mnnkaer<Mlményekel értek el. Már 1972-ben 5640 ifjúsági kollektíva létezett. Az ötéves terv vég<'-re a s/Aimuk 7224-re emelkedett, ezek közül 2979 már im'gkajila a címei.

Érdekes az ifjúsági komplex raoIonali/A- ló brigádok története, amely Milan Zalicík | éá kollektívája nevével függ össze. Zabeí- kék rekordjöveszti'ísre kiűzőivé összefogtak a technikusokkal, és több műszaki inódo- síUis beve//*íUí»sével lényegesen mVvelték a tolje.sílinényeket. 1973-ban példájukat követve egész sor konijilex racionalizáló brigád jött létre. Az óv végén 129, 1974-ben mór 405 és az ötéves terv vi'*gén pedig 614 volt “ szAinuk.

II Hí MOSOK

A felsorolás scmmikéjipen sem lehel Ud- jes, cjsupán nébáiiy nev'cl említünk, amelyek vi-snlői az ötödik ötéves tervben munkájukkal sok dicsős('«get szer»*/.t»>k a S/ISZ- szer\"czotnck.

MlCIIAL HOCKO az osiravai Klemont Gollwald Uj Kohó acélművének operátora, egy ifjúsági s/>ocialista munkabrigád vezetője. Munkabrigádja 1972 novembert'jb&a azt a felajánlást telte, hogy m'‘gy <Ss fid ln>nappal korábban t.«dje'<íli az ötév'e« tcj*v fela<latait. 300 000 toifna acélt U*nnel térvén felül, és milliókat takarít meg a U^r- melési kölu/^r^.k^^n, 1'elajiVnlásukat több. ízben szilárdílotlók, az ötéves terv fola- dat-ali múlt 6v szej>l.omber 5-ig teljesítették, 334 291 tonna acélt állíloUak elő terven felül 82,4 millió korona crték])on.

/d)FiNhiK 81jFMIlNOA a truchJoviceá Nosok-bánya ifjúsági szocialista miinkahri- gáiljának vezetője. Kollektívája Kladiio környékén az »dsők kíi/.íVit kezdte alkal- iiuizni az új üalmikát. A szovjet dúcolás- s-al Ó8 a K8Z 1 jelzésű kombájnnal hathatósan növolle a lerinelékenysé'gel.

MIliOSEAV SAOKK a ImsopetVi gép- ós traklorálloniás konibájno.sa. az ..I'<y szem se vesszék kárba mozgalom ke/zleméiiye- zője. 197ó-bi*ii Miroslav Soukup segé-<lkom- bájnossal 709 hektárt arat4)tl le i'» 3623

tx>ivim gabonát takarított In*.

fli'NVAM V AGVKAIK?

A

S/ISZ orszílgos alakuló konferenciája előtt egy Íióuaj>})al a sz4^rve/.*:l- nek mindössze 240 470 tagja volt. Mu 1 millió 354 993-an vagyunk. De ami nié'g lényegesebb, hogy l>ccsülele« «'is áhlo/xit.kész műn kávai, alkotó kc/aleményc/é-ssel a gyá- rakluin, a földeken, a tudományos inléze- lokbeu ós a laiiiiláshaii minden erőnkkel segítsük a halmiik ötéves terv feladatainak tel jí'sílérsél.

\