Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-13 / 15. szám

ímm A SZAKIANINTfZETEKefN A világközvélwiiéiiy fipyoliiie egyszeri­ben Kínára irányul. Pckingben tiimegtiin- teté.sek voltók, miután a lialóságok egy emlékmű talapzatáról oltávolilotUik azt a több tízezer köszörűl. amelyet Csmi En-laj tisztelői á néhai kormányfőre emlékezve helyeztek oda. A kínai hagyományok sze­rint három hónap az elhiinytókról való megemlékezés obiigát idóppnlja, ráadásul az idén egybeesik a kínai halottak napjá­val is. A hatóságuk radikálisan véget ve­tettek Csou En-laj újjáéledő kultuszának. A párizsi Le Monde a pekingi esemé­nyekkel foglalkozva hangsúlyozza, hogy az incidenseknek nyilvánvaló politikai jelentő­ségük van. Arról tanúskodnak, hogy a- zok a vezetők — mint Teng llsziao-ping — akiket immár két hónapja támadnak, nem annyira elszigeteltek, hogy azt a köz­ponti sajtó eddig áUitoltó. A párizsi lap figyelemreniéltónak tartja, hogy a katonák eddig távoltertothík magukat a politikai harcoktól. .Nankingban politikai biztosként ismét megjelent Vansr En-mao tábornok, a- kit a kulturális forradalom utolsó idősza­kában a „vörös gárdisták hóbéisaként“ tá­madtak — írja a Le .Monde. És ezt is an­nak egyik jeleként értékelik, hogy a had­sereg egy része nem hajlandó csatlakozni a Teng Hsziao-ping elleni moMalomlioz. Xyugal-Euröpób.an is inozgalni.as.ak vol­tak az elmúlt napok. Magy-Britóiuiiában Callaghan eddigi külügyminiszter került a leköszönt Wilson pártvezér és kormányfő helyére. Az XSZK Badrn-Wüiltemherg tar­tományában a parlamenti választásokat a CDU nyerte, a várakozásnak megfelelően megtartva, sőt a kormánykoalíció j)árljal- nak kárára erősítve is abszolút többségét. .A szociáldemokraták vezetői kifejezték ii- gyan csalódásukat, de szavaikból érezhető; a korántsem meglepetésszeríi vereséget lu- dalosiin arr,i kívánják felhasználni, liogv magát a pártot és az SPD-t üimogató tö­megeket a számtiki“a igazán fontos cél el­érése érdekében mozgósítsák. Portugáliában a köztársaságií elnök alá­írta az új alkotmányi és megkezdödtSir áz április 25-i tön-ényliozó nemzetgyűlési vá­lasztások előkészítő politikai kampánya. A Spanyolországban egyesült két keresztény- demokrata csoportosulás és az új szervezet tárgyalásokat kíván kezdeni a 13 különbö­ző ellenzéki csoportoC*, tömörítő Demokra­tikus Koordinációhoz' való csatlakozásról. Eközben — madridi órtesülések szerint — fokozódik a korábban csak kevésbé érezhe­tő nézeteltérés a spauj'ol kormánykörökben elsősorban az ellenzékkel szemben kemény vonalat követő Fraga Iribamo belügymi­niszter, illetve az ellentábor radikalizálódá- sától tartó és az ezf-rt egy fokkal liberáli­sabb politikát kívánó .Areilza küJűgyini* niszler közölt. .V libanoni fegy-seres összecsapások és a megszállt arab területeken zajló tiítakozó megmozdulások ismét drámai módon híy- ták fel a figyelmet arr.a az egyébként sem felejthető tényTC. hogy jelejdeg a lyözel- -Kelel a világ legveszcdelmc-schb válság­góca. Ebben a térségben mindaddig fenn­áll az új rrtbbanás ' veszélye, amíg nem s-onják ki az izraeli csapatokat a megszállt arab területekről, és nem állítják helyn^ a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti in­gáit. A szovjet kormány legutóbbi nyilatkoza­ta leszögezi, hogy a .Sznvjetuiiló továbbra is támogatja az arab népek felszabadító harcát, másfelől, rámutat arra, hogy- az e- gyiptomi vezetés jelenlegi politikája elleuL- mond az egyiptomi nép és más arab né­pek érdekeinek, és mcgnchezíli az igazsá­gos közel-keleti rendezést. ...Vkik a szovjel- -egyiplomi kapcsolatok megzavarására és a Szovjetunióval való együttműködés szűkí­tésére törekszenek, súlyos felelősséget vál­lalnak népük előtt e politika következmé- nyeiérf — állapítja meg u nyilatkozat. A szovjet kormány határozottan visszautasít­ja azokat a szovjetellenes rágalmakat, ame­lyekkel egyiptomi részről igazolni próbál­ják 3 szovjet-egyiptomi barátság és együtt­működési szerződés egyoldalú felbontását. HETED A modern kor ueni Ictjbzhetntí Iúa' ösftzeköUetésck iiélküi, ;rí>«doluiik ill a rádió-, a telelőn-, a lávííVt- vaa.v a Iclevízió.s (i.'sszeköltetésekiT. c.*<ak a legkorszfiűblíeke! emlílvuk. de léteznek méff a kapc>>(daUrrem!('"v- nek olyan hairyuinaiiyo% formái mint a levél vagy a kurír. E pár sor bevezető máris sejtcM hogy olyan foglalkozást mutálunk most be a kileneedikesoknek. amely nek sok köze \an u távközlésiiez. :V hordozható távközlő' biereiulezéMÖ műszerésze szakmát a fitik és kV nyok ntígy évig tanulják. Ez alall a/. idő alall «okoldalúan képzeli szíikeuibcrek válnak belőlük. akil> tisztában vannak a szakmájukká! összefüggő technikai vívmányokkal. é.s kópesek ezeket az ismereteket ál­landóan gya rapí Uni. A termelő- é.s nőni termelőerők ál' landó fejlődése egyre nagyobb igé­nyeket támaszt az inforiiiációközlé«- sei szemben, ezért a szakmunkás.ik képzésének szakmai, politikai és ál­talános vonatkozásban is lépés! kel! tartania a Uidománnyal. a szficia- lista haladással. \em véletlen, hogy a hordozhat»' telekonimiiiiíkáeiós berendezések mű­szerésze szakmában is magasabbra került a mérce, amelyet, a tanulmá­nyi idő elteltével érettségi és szak­munkásvizsga formájában kell álu­gomi. Hogy a négy cv alatt valóban lesz mit tanulniuk a fiataloknak, azt az alábbi felsorolá.s is bizonyítja. A lanremLbeii szerepel: az clektrotecb- inkában, a kis- és migyfrekvenciájó fecbuikában alkalmazott anyagok tu- lajdonsagai. az elektronika alapjai, az egyen- és váltóáram mérése, a nagy frekvencia mérésének alapjai, a liangerösítő berendezések és rá- ilióállomások nifiködése. a rádió- é^ Ivadók. valamint a transzplantációs állomások működésének műszaki a- lapjai, a bonyolult elekö’onikiis be­rendezések ábrái.-a bangerősítő be­rendezések mérése működés közben működést dokumentáció, s röviclhnb lámú adók átállítása, az elektromos adatok ellenőrzése működés közben, a lesöpört ó távközlő berendezések műszaki alapjai, teljesílméiiynonnáu. bérc»Vs.. tervezés, munka jogi előírá­sok. .s/oeiális gondoskodás, iminka- biztousági és egészségvédelem. A szakképzés tehát az elcklroterb- nikán. az elektronikán, a inalemali- kán és az általános uűvellscgel nyújtó tantárgyakon alapul. Ha be­fejeztétek az alapiskola kilencedik osztályát, és nem szenvedlek vérke- ringési. légzŐszerx'i és idegbelegséir- ben. ji'x-a ballnslok. és persze ha ér­dekel benneteket ez a nagy jövőjű szakma. jeleiUkez/etek. .\z iskola cí­me: 01' Spojov. Banská Oystriea. Ezután már csak a fölvételi vizs­gát kel! sikeresen leteimetek, hogy a szaktaninlézel tanulói lehessetek. \ szakmai gyakorlatra szintén vo­natkoznak bizonyos előírások: a ta­nulók csak .azokon a munk.abelye- ken mozoghatnak, amelyek az ille­tékes ágazatban nem szerepelnek a ffatalkorúakiiak tilos munkahelyek listáján. Az engedéls-^zelt munkát is csak a szakmai gyakorlat vezetőjé­nek állandó felügyelete mellett S'é- gezhetik, s nem löbl>et, mint ameny- nyí okvetlenül fontos a tanrend a- nyagának a begyakorlásához. A gc- pok. berendezések kezelése során a f>aleset megelőzése végett feltétleiűil he kell tartaniuk minden munkabiz­tonsági műszaki utasítást. Az iskolát szakmunkás- és érett­ségi vizsgával fejezitek be. A mun­kaadó köteles olyan foUulalkörbe osztani benneteket, amely maradék­talanul megfelel képesítéseteknek, és ezért a munkáért az 5. bérkategó­ria szerint fizetnek •majd. A jelesre vizsgázókkal kivételt tehetnek, és e- syeneseii a fi. bércsoporlba oszthat­ják .Őket. Ha pedig tovább akartok tanulni, semmi sem áll az utalók­ban, hiszen egyenrangú partnerei lesztek a gimnáziumokból és szakkö­zépiskolákból kikerült társaitoknak. Cudovit Szabó TAGFELVÉTEL ■\ Kráf, Chlmec-i (királyhelmeci) gimnázium SZlSZ-szervezetéheii ünnepélyes taggyűlésen nyúj- loUák át az új tógoknak a tagkönyveket. A szer­vezet nevében Molnár .ándrás elnök köszöntötte őket. ,Vz íimicpségen je.leii volt Dobos Ferenc ta­nár, a gimnázium párlszetv'ezctének elnöke, aki boz/ziszóiásában elmondta, hogy mit vár a párt- szervezet a SZISZ tagjaitól. \?. alapszervezetek elnökei felszólalásukban ar­ról biztosították az iskolai szervezetet, hogy ma­radéktalanul teljesítsék a rájuk szabott feladato­kat. gyűlés ünnepéiyességét fokozta az is, lioiy részt vett rajta a Cierna nad Tisouban tanuló vietnami fiatalok küldöttsége. A tizenegy tagú csoport számunkra különösen ér»lckes kultúrmű- soiTal szórakoztatta a gyűlés -résztvevőit. Dobos Éva Molnár felvétele olyan dolgos hétköznapok elé né- juk tedjesíleni, de hogy teljesít- zünk, mint azelőtt. Kongresszusi jük, az biztos, kötolez-ctlségvállalásaink néhány Kovács És'a, pontját csak az óv folyamán tud- az Üj Ifjúság klubtagja Tettekkel válaszolnak •\íít tétiek á kongresszusért — ezt a kérdést teltem föl a Zele­nina nemzeti váUalat OrecHová Polün-i (diósiKitonyil fiókiizeme igazgató helyettesének CsüIIri f-a jósnak. — Az adminisztratív rtiszlcg 2i dolgozója januártól minden csü­törtökön kisegített a raktárakban és ezzel 250U brigádórát dolgoz­tak le. Az első ni^yedévben má­ris megmnlalkozoU a fokozott mimkateljesílmóny eredménye, el­sősorban a ládagazrlálkodás te­rén. A tavalyi idő.szidihoz viszo­nyítva 30 százalékkal több ládát sikerült megmentenünk a „pu.-z- tnláslól“. Eddig a gondatlan sz.il- lílás miatt rengeteg ládánk váll hasznavehetetlenné. .Az árueladá­si tervet 6 százalékkal, az üzend tervet pedig 180 000 koroná­val léptük túl. Ezek első negyed­évünk legjelcntőse-bb gazdasági sikerei. A feladatok teljesítésében ii- roszlánrésze van üzemíink hat szocialista munkabrigádjának. Nagy lelkesedéssel dolgoznak, fő­leg az ifjúsági brigád tagjai, a- Uik tavaly megkapták az üzem igazgratóján.ak v.ándorzászlaját. Most, a kongresszus után iigyao­Lelkesedéssel Néhány hónappal megalaku­lása után látogattam el a Vet. KrtíS-i lnagykürtösi} járás leij- jiatalább Ifjúsági alapszervete tébe TrebuSoocera (Terbegec- rej. Kukolík Pállal, az alap- szemezel elnökénél és Petre- zsély Valéria könyvtárossal be­szélgettem, akik egyben a leg­aktívabb tagok is. — Müyén volt az indulás? — kérdezem az újdonsült elnök­től, aki egyébként a LlAZ-zon- lenl fióküzemének esztergSyo- sa. — Több mint kétévi vajúdás után — kezdi az elnök —1975. november 22-én 17 tag jelen-' létében megtartottuk 'az alaku­ló gyűlést. Nem szerénytelen­ség, ha azt mondom, a rajt kt tűnőén sikerült. Mindjárt az el­ső hónapban 78 órát dolgoz­tunk a faluszépttésben. Szerve­zetünk kulíúrjelelóse. Konop- ka Vladó jóvoltából egy iro­dalmi színpadot ts összeková­csoltunk, Cselényi László Nap­énekét mutattuk be. A szervezet terveiről Petre- zsély Valéria számolt be. — A CSKP XV. kongresszu­sa tiszteletére mintegy 300 óra ledolgozását vállaltuk. A CSE- MADOK helyi szervezetével kö­zösen szeretnénk színre vinni Egri Viktor Közös út című da­rabját. Tervbe vettük, hogy bábszínházát ts alakítunk, a- melynek munkájába bevonjuk a helyi alapiskola szikráit és pionírjait is. Az alapszervezetei három új taggal szeretnénk bő­víteni, és az eddigi három párt- tagjelölt mellett még egy arra érdemes fiatalt készítünk eVó I várt soraiba. Bodzsár Gyula Ez év januárjában történt valami, amiről jelentőségéhez mérten aránylag kevés szó e- sett: a föld lakóinak száma 1976 januárjában elérte a négym’úUárdot A hír töprengésre késztet, hiszen nem is olyan könnyű azt rögvest megítélni, hogy mindez jó-e vagy rossz. Mert ha arra gondolok, hogy pitla- natnyllag az emberiség meg­döbbentően nagy hányada még mindig nem lakik jól, sőt éhezik — bizony nem sok okom marad arra, hogy ör­vendezzek. S ha ehhez még hozzáképzelem a megoldás nehézségeit, elöreláthatatlan akadályait — bevallom, elfog a szorongás. Es ezt a szoron­gást tovább súlyosbíthatom, ha tudomásul veszem a futu­rológusok „jóslatait“, hogy e ezredfordulókor nyolc, tíz, sőt egyesek szerint tizenöt- milliárd ember él majd a föl­dön. Úgy látszik, ez könnyen megvalósulhat. Könnyen el­képzelhető. Annál nehezebb viszont el­képzelni azt, hogy a tőkés gazdasági és a társadalmi for mációk között miképpen biz­tosítható maid ennyi embér számára a mindennapi ke­nyér, a mindennapi munka, a mindennapi boldogság. A tör­ténelem és napjaink tanulsá­gai szerint, ügy látszik, nem is olyan könnyen adatik majd meg mindez az embernek, a- zoknak a müliárdoknak, am'’ lyek a miénktől elütő társa­dalmakban élnek. Szóval nehe­zen. Tőkés, kizsákmányoló társadalomban pedig sehogy 1976-ot írunk. A világ egyik felén munka­erő,. a .másik felén, a munka- lehetőség hiánya lappang vagy tombol. A harmadik vi­lágban pedig emberek milliót pusztulnak el közvetlen éhha­lálban vagy a rosszul táplált­ság számtalan következmé­nyéből származó betegségek­ben, miközben egy városne gyeddel vagy egy kontinens­sel távolabb a kenyér és a luxusélelmiszerek tonnái ke­rülnek a szemétdombra. Mi az hogy tonnák? A mennyiság fel­mérhetetlen, hiszen nemcsak az elpocsékolt élelmiszerekrál van szó, hanem azokról a tar tálékokról is, amelyek a tő­kés világ kereskedelme em­bertelen abszurdttásainak kö vetkeztében, szánt szándékkal kerülnek a fejlődő országok­ban a szemétdombra. Aztán a szeméttelepe: rendőrök áll ják körül, nehogy az éhelök guberál hassanak. A probléma súlyosabb an­nál. mintsem első látásra tű­nik, A probléma nemcsak gazdasági, hanem politikdi probléma mindenekelőtt. Né hány esztendővel ezelőtt még Chiléből ts — mint sok más 'országból — súlyos élelmezé­si gondokról szóló hírek ér­keztek. .iztán Chilében tör­tént valami, és AUende alatt a hírek kezdtek reménykeltő- ek, sőt megnyugtatóak lenni Aztán Chilében ismét tőr tént valami. Valami rettentő borzalom, amely azóta ts tart. S most itt ülök egy újság fölé hajolva, nézem a két NDK-beli újságíró Chilében készült riportfotóit, amelyek ről szomorú, megdöbbentően keserves gyermekszemek 'e kintenek rám. A gyerekek szemétdombon állnak, élelmi­szert guberálnak a hulladék böl. Nem nehéz tehát megérte­nem, mik is a feltételei an nak, hogy az ezredfordulón o föld lakóinak milUárdjai ne éhezzenek, megértvén azt hogy a mindennapi kenyér, n mindennapi munka, a min dennapi béke kérdése nem csak gazdasági, hanem poliu kai, ideológiai kérdések füge vénye is. RESZELI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents