Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-13 / 15. szám
^«^tnamban április 25-én áha- válaszlá?íi>kat tartanak. WiiuJ az ország északi, mind pedig déli felében, Kgy időben, n- gyajiazon céllal, egységes választási rendszerben uz egész «jeszííg- ba n 4íi8 képviseliit választanak majd Vaetiiam egységes nemzet- gyűlésébe, a aiiiitegy 49 milliós ország átiaii minden UHJOOO lakosára egyel- Hanoi 21. Haiphong 13. Saigm» 35 képviselőt küi(í ruíijd a parlamenlhe. Ez év elejt* óta dolgozik már az a 22 tagú bizt>ttság. amely mind é- szakon, mind délen 25-25 fős o- peraíív tst)p«*ri útján Ué>zíli elő n választást. Több párt indul. El.ső helyen termés/xlesen a \'kMnami Doígo- zük Pártját kell említeni. ínnely» nek sziTcpr. tekintélye és befolyása a népi mik gyo/xlmévef f)él-Vieiii;mil)an nagynn mcgnőll. MegalaknIásáfóI kezdve a Viel nami Oolgo/ók Pártja egész Viel nam kommnnisláit egyesít ette Ez maradi a helyzet Vietnam kettészakílása után is azzal a vál tozás^al. lincy a párt déli szervezetei íi fasiszta dikuiliira idején — anélkül, hogy köz}>onii iránví- távúk f! legrövidebb időre H inog- szűnt volna — iUeuaÜt.'kb.» vonullak. Piórr álltak a feüvvere< ellrnállHsnak. és döntő szerepük volt valamennyi hazafias erŐ ö«z szefogásában a nél-Vietnami Népi Félsz*il»;ulftá.si Front keretében. A népi erők győzelmével ezek a szervozí'tpk előjöttek az illega lilásből. és helvreálh a mindvé giű egys飑e> párt normális szej‘- vezeti reridje. .\ Vietnami Ool- gőzök Pártjának áldozatos harca ilyen nehéz könilménvck között is. példás fegyelme é? nem utol* fősorban kövelkezétr<i bősége a Tío *>} Mini» kidolgozta interna- eionalistn politikához, nagy t.isz- fr|p.r.et váltott ki. és aiöve.lte » pirt tekintélyét a/ országban é'. 8 határokon inl. indulnak a N’ákasztáson aZ é- szaki orszáürévzbori a '•/orinll ila pán és a demokrata párt. délen poijig a felszabadítósi froní])a tö- möríilt. illofve a frontot támog<a- tő l»ri{'idó tndgárl jíártok és eg>házi jellegű tömörülések is. Az egész országha.n a választás általános és közvetlen, a szavazás pedig titkos. Szavazati joga van miniien állampolgárnak, aki a ;I8. életévét betöltötte, 21 éves korától pedig minden áUompolgár választimtó is. Az április 25-i választás már az ország újraegyesítésének jegyében megy végbe. Vietnam népe megválasztja azt a közös, egy séges nemzetgyűlést, amelynek első feladata lesz létrehozni az nlkalniáuy-előké.szílö bizottságod megválasztani az egyesülő ország kormányát és más végrehai- tó szerveit. «lönleni az államformáról, kiji'löliii a fővári»st. niog- syabni a legfontosabb belprdili kai-ga/daságj leendőket, mcglia lározni a kövolemlő kiilpolit.i ka fő irányát. Tavaly májusban. Saigon felszabadításának másnapján, bár a/ ország mindkét fele ezer •«pbbö! vérzptl. semmi «.em foglaik(*zlaUa annyira az enilíereket, mint a? úirHCgycsílés. 1954-ben, mintán a népi erők északon Dien Dion Plninál döntő csapást mértek a francia gy arma ti had seregre, meg vonták a demarkációs vonalat é. sz-ak és dél közölt. Az embereknek. függetleníil attól, hogy csa ládjok hol élt. az országnak :iV> han a feir-tien kellett maradniuk ahol a kettészakadáskor éppen tartózkodtak, a katonák ott. a- hol pzredük éppen állomásozott ^ ietnam kcltés/akításával mini egy 7(19000 család szakadt széj jel. \ au*pe.s vietnami családok átlagos létszámát tekintve, ez leg alább ölinillió emliert érintet! kö/v'ellcnnl. Ennyi ember várta sóvárogva az oly sokszor elképzeli és megálniófloM viszontlát last az elszakadt családtagokkal. Pusztán ez a tény is elegendő magyarázat lenne, az újruegyesi- lésnek arra á sürgető követelésére. .imcly nyomban Saigon felszabadítása ntAn az or^zágoTi át- vihar/utl. . / ' De bármeniiyirc kedvezett volna nz újraegyesítés azonnali kill yilvcánításának a frissen kivív’ott győzelem és a heköszíintött béke légköre, az ország vezetői türelemre kérték az embereket. Helyesebb előbb megvárni, amíg bizonyos mértékig kiegyenlítődnek az ország két fele közti gazdasági és Uirsadalmi különbségek — hangsúlyozták. .Az ország déli (elének gazdaságát és társadalmát a háború, az amerikaiak jelenléte és az új gyarmatosítás alaposan deformálta, A lakosság nagy része hosz- szú éviekig a félmilHós amerikai hadsereg kis/olírálásábó! élt. Míur az ipar Dél-Viclu.am nemzeti össztermelésének csak 10 százalékát, addig a szolgálhitás — rak- t.árak, támaszpontok, a szállodák, mulatók, sőt a bordélyok személyzete, vagyis az úgynevezett ..katonuipar'* — 50 százalékéit adta. A csenipé>zés. a kábílószer-ke- reskeclclem. a korrupció, a munka nélkül való pénz-szerzés — és H pazarló pénzköltés — egy elég széles ívtog életformájává lelt. ÍJ- íryanakkor s lakossá^ többsége végtelen nyomorban élt. .Abl^ari a reményben, hoa:y ezzel a felszabadító csapatokat a néptúi elszi- imtelik. Thicn csendőrei a falusi lakosság zömét a városokba ké-Tiyszcrítettr. Saigon lakosság.! például a háború alatt egy millióról 3.5 millióra duzzadt. A rizsföldek elnéptelenedtek. az egvkt»r nagv riz^evportŐi Dól- -Vietnam jelentős hchozatnlra kényszerült, ipám clsatnyuit. a fogyasztási cikkek 80 százalékát importálni volt kénytelen. A rniinkaképe- lakos-ág 1.5 -.záza- léka elég gondot okoz az orsz.ág- n.ak. s ezt alaposan me-gnövelle a megveri Thieu-liad sereg több mint egymillió levzerclt katoná- |a. Dél-Vielsam megn yomnritntt deformált társadalmának krí/isét különösen súívosbílotta az a politikai sötétség, amelvbe a fasiszta rezsim a népei terrorral kénv s/crítelte. Bár még egy eszAerulő sem leli el Dél-VietnaiTi fclszabadítá>a ói.-i mári- uagy tépéseket mitek •! gondok leküzdésére. A S/.ovj**!' unió cí^ a löbbi s/,*c!a^t^la ur-/.áa amelynek 'Cgitő kezét o fiigget- lességért küzdő \it’.tnami nép a háború folyamán mindvégig é- rezte, most minden lcliető>égévcl segíti az újjáépítést is. 197.5-bcí» egyedül a Szovjelimió 500 millió dollárnak megfelelő segélyt adott. .Az ipar lu*lyreállilása az ország déli fcdcbeii is cgyéHchníien szocialista irányú, de lehelőseget kap a magántőke is. lía jövedelmük nu^fcU'lő részét lijahh he- ruházásra és így újabb munkahelyek létcsílésére fordítják, akkor a törvényes keretek között nem korlátozzák a inagánvállal- kozólc profilját, sőt állami megrendeléseket is kapnak. Hasonlóan újjácpítUetik és fenntarthatják gyáraikal, a külföldi cégek, így pélfíáiil a francia Michelin. Pham Van Dong miniszlerelsök a nemrég Hanoihan járt MeCo- vers szenátornak ki jelen tette: Vietnani a kíilcsöiiös egyenlőség alapján kész a diplomáciai és gnz.dasági kapcsolatokr.a az Egyesült Államokkal is. Tormész.etes ígéjiyt tart arra az újjáépítési hozzájárulásra is. amelyiT a párizsi egyezmenyhen VVashinglon kötelezetlségel vállalt. SikcTT’ol látnak ho/zá a nagy- vÚTOSokba özönlött falusi lakosság visszate!epíté’<éhez, noha ez a feladat nem könnyű, hiszen különösen a fiatniok már adaptálódtak a városi élethez. MégU ~ anélkül, hogy a halóságok adminisztratív eszközökhöz nyúlnának — csupán Saigonból eddig majdnem félmillió ember költözött vissza vidékre. A ^ terv az. hogy Saigon lakosságát további cg vmilllov.a! csökkentsék, ezzel megszűnne a város fojtogató zsúfoltsága. A falvakra \dsszakoltn- 70 minden család 1..5—2 hektár rizsföldet. kap. h.ázhelyet. mező- gaz.da'iági ‘Szerszámokat és tél év- ro ^'aló ellátást. Nagy erőfeszítéseket tesznek a hukoU rezsimet közvetlenül kiszolgáló emberek átnevelésére. politikai fehnlágosítására. A hadsereg volt lisztjei, a régi államapparátus magas rangú tisztviselői számára háromhónapos tanfolyamokat rendeznek. 'Akik a f an f ol vamot sí keiTc) el végezték. erről l)izonyítványt kapnak, se/ iogot ad nekik, hogy bckapcso* lódianak a politikai életbe, és k é r I é k f rá v é I e I ü ke t a vá 1 a s zt ó Í l'réllycl és felelősséggel küzdenek M hatóságok a kábítósrer- •élve/et é^ a })rostitúeió eUen.de minden lehetői megtesznek a már megferlőzöttek gyógyítására is Csupán Saigonban Í9 kábítós/cr-clvonó állomási, iUf'lvc, ahogyan távol-keleti köUőiességgel nevezik: ..emberi méltóságot vísz- szaadó kö/pontoC‘ nvitottak.-FFA hős kitüntetése ^ugárözönben fürdik Moszkva, a szovjet népek főváro.sa. milliók dolg<fziiak. sietnek, sétálnak, luinepi hangtilalol teremt a kikeld. ,1 természet ébredése. Ennepí hangulatban, mogillclődve veszi át a kitünleiésl egy vállas, még ma is keménykölé'«ű férfi. Ki tudja, háíiyadikaé? — Gratulálunk a hotvenedik születésnaphoz, láboriiok elviársí — kös-zöutik fel a/ ünnepeltet a jelenlévők. I^hetscgr-s, hogy ennyire cls/alíul! az idő? Tényleg hetvenéves már Aíeksze.j ;N\iklrics As/.iiudov? Audm bizonyI Sok év telt el azóta, hogy először |árt hazánkban, a szlovák íiegyck között. Akk<»r még kevesen tudlak érkc/cséről. Akkor meg ..csak'* ezredes Nolt. ilc máris fiírcs cniher. magas vérdíja! tűzlek ki fejé- Tf' a náci kopók. De hiába kutatták, hajszolták a sziikállas par- liz/inparancsnokol. elfogni nem tudlak. A Szdoxák Nemzeti Felkelés megsegítélére szovjet partizánok jöttek. A Banská Bystrica rnelfelti Tvi tluby repülőtérre egy llv- 2'Cs repülőgép érkezett 10 »4, szeptember 8-án. Szovjet !i>zlek szálltak ki belőle. Közöltük volt Asznifdov is. a ,.tovaris koinan- gyír*‘. Tusiéul munkához lálotf. Ö irányította a szlovák liegyek között te\ ékeiiykcdŐ partizáncsoportok működését. Volt tapaszfa- lala a partizánharcok irányíiásáhan. .Az ukrajnai és lengyelországi Ironlszakaszon harcolt a náci haderők ellen. A hős generális a nénié! hadigépezet széthúzása után töbh.s/ör ján h.aZiínkban. egyik lálogatá.sáról ekképpen írl: „Egvkon harcaink színhelyére is ellátogattam, régi ismerősök- ke.h barátokkal, bajtársakkal találkozlam. azokkal, akikkel e.gyüU küzdötlüiik a fasizmus ellen, rjból meggyőződhettem róla, hogy ma éppen úgy, mini a harcok idején, a parlizánbarátság sz.4l.»i változatlanul összekötnek bennünket. Népeink célja közös, feladataink is azok. ^Ieggyőződlem róla. hogy közös ólon haladunk- A testvéri v/olidarilás szelleme ma is változ^'Ulanul él.** Aszmolov lícnerálisl helv encdik sziile.tc.<>napj;'m tcikeresle J:in flavelka. hazánk uiosz.kxai nagykövete is. é< a -•ok-'íok ajándékon, üdvö/lőlevélen kíxül átnyújlolla azt az érdemrendéi is. a- melyet köztár'^asági elnökünk adománvozotl az nnneiediM«»k 5 FEJEZETEK A MAFFIA TÖRTÉNETÉBŐL 1920. Január 18-án érvénybe lépett az EgyosüU Államok alkotmányának 18. kiegészítő fejezete. Az első paragrafus, így szólt: „A törvényes rendelktzések értelmében az Egyesült- Államok teriUetén tilos a szeszesitalok gyártása, árusítása, szállítása és tilos a behozatala“. Ezen a napon a Virginia állambeli Norfolkban a helyi lelkész, Billy Sunday szimboilkusan eltemette „John Barleycoirnot“ (Árpa Jannsit], ákj a szeszesital szimbóluma volt az Egyesült Államokban. Ettől n naptól tehát Amerika '„száraz“ lett. Persze ez távolból sem Jelentette azt, hogy minden amerikai állampolgár „hadat üzent“ a szesznek, és absztineus lett. Sőt, csak most vált az alkohol igazán értékké. Ha valakinek hasznot hozott a prohibició, a szesztilalom, ez az amerikai alvilág volt. Hamarosan új „szakma“ kezdett virágzani, a „botlerger“, vagyis a szeszcsempészés. A Kanadában 15 dollárért vásárolt whisky az amerikai titkos „Ivókban“ 80—90 dollárért kelt el. A szeszcsempészés önálló „1- parággá“ fejlődött. Nem csoda, hogy a Jövedelmező ,,üzletbe“ hamarosan bekapcsolódott az amerikai maffia is. Chicago — földrajzi fekvése miatt — a szeszcsempészés és n gengszterizmus központja lett. Kifejlődött n csempészés láncolata. Az első „láncszem“ a botman volt, olyan hajótulajdonns, aki a Michigan- -tón keresztül elhozta a szeszesitalt Kanadából. Ezután a chicagói kikötőből autósok szállították az „árut“ a titkos ivókba, majd itt a barmanok felszolgáliták az alkoholra szomjas vendégeknek. Mindez nagyüzemi szervezettséggel történt. Az irányító, a „tulaj" a maftia volt. Az egész szervezet élén a közismert matfiayezér Coloslmo állt. Rövidesen azonban „hiba csúszott a dologba“. Nemcsak a maffiába szervezett olasz kivándor lók, hanem az Írországból származó bűnözök Is felfedezték a szcszcsempészés előnyeit, és saját alvilági szervezetet alakítottak. A maffia és az ír gang között véres harc kezdődött, COSA NOSTRA 1920-ban Colosimót meggyilkolták. Utána Johny Tor- rio vette át a maffia irányítását. Az ír gang vezetője Hymie Weíss saját kezével akart végezni Torrlóval, .Az eset csak azért érdekes, mert a gengszterízmus történa- tében Weíss használt először géppisztolyt, A merénylet nem sikerült. Torrio sofőrje ugyan meghalt, de a maffiavezér élve maradt. Két hónapig élet-halál között vergődött, de átélte. Felépülése után már nem volt kedve tovább folytatni ezt az életmódot. Azon kevés maífla- vazérek közé tartozott, akik épségben vonultak „nyugdíjba“, Utódául egyik szárnysegédét, Alphonso Caponét jelölte ki. Ezzel az amerikai maffia olyan fónököt kapott, akinek neve a gengszterízmus szimbólumává vált, .AI Caponét, ahogy hivatalosan hívták, az egész világon ismerték. Az ír gengsztercsoport azonban nem adta fel a harcot Célja elérése érdekében megpróbálkozott a korrupcióval — és sikerson. A1 Capone bárom alvezé rét környékezték meg, és Giovanni Anselmo, Alberto Scalice és Giuseppe Gtuntas „kötélnek állt“. Megfelelő összegért hajlandók voltak képviseflní A1 Capona táborában az ír gang érdekeit. A „főnök“, .aki tudomást szerzett a dolgokról, nem maradt adós. Egy chicagói étteremben díszebédet rendezett azzal az ürüggyel, hogy Giuntast helyettesévé nevezi ki. A „Nagy A1“ személyesen fogadta az ünnepség vendégeit, majd utána felszolgálták a hagyományos olasz ételeket, a spagettit é.s a pizzát. Ezt követték a hasas chiantisüvegek. .Az étkezés után A1 Capone pezsgőspohárral a kezében fölállt, Mindenki várta a pohárköszöntöt. Álnak azonban ajkára fagyott a mosoly. Az asztal alól egy baseballütőt vett el4 Testörsége közben rászegezte a revolvert .Anselmóra, Scallére és Giuntasra. A1 Capone Giuntas arcába csapta a pezsgőspoharat, és felkiáltott: „Árulók, disznók!“ Ezután a baseballütővel „módszeresen" szétverte a három maffiatag koponyáját, majd a véres fadarabot a földre hajította, és méltóságteljesen kivonult a teremből. Másnap a chicagói rendőrség három hullát talált a külváros egyik árkában, azt is tudták, k'- a gyilkos — csak éppen a bizonyítékok hiányoztak. Az nlkoholcseinpészés nagyon jó üzletnok bizonyult. Ezért természetesen nem lehetett elkerülni, hogy az egyes gangok ne ütközzenek össze az „üzleti harcié ren“. Ál Capone látta, hogy alapos rendet kell teremtenie, csak ez vethet véget a fölösleges c.sntározások nak. Ezért egyedülálló lépésre határozta el magát: ösz- szehívta az országos gengszterkonfercnciát. Első pró bálkozása azonban balul ütött ki. A clevelandi szállodában a portásban gyanút ébresztett a huszonegy, nem éj)pen bizalomgerjesztő „vendég“, és értesítette a rendőrséget. A kiszállt rohamosztag huszonegy engedély nélküli fegyvert talált a vendégeknél, jellemző, hogy fejenként ötven-ötven dollár pénzbírsággal megúszták Az ötlet azonban már adva volt. 1929 májusában Atlantic Cityben összejött az ame-ii- kai maftia huszonkét vezére. A szervezés most már jobb volt, mint az előző találkozásnál. A rendörsé.g s3m avatkozott közbe. A „kongresszust“ A1 Capone vezette nem kis diplomáciai ügyességgel. Felvázolta azt a tarthatatlan helyzetet, hogy az egyes maffiacsopor tok egymás között hadakoznak. A „küldöttek“ megértéssel fogadták A1 érvelését, és végül egy írásban ugyan nem rögzített, de mindenki számára kőtelező megegyezésben állapodtak meg: 1. Az amerikai maffiacsoportok a szicíliai minta nyomán „Cosa nostra“ (A mi ügyünk) néven egységes szervezetet hoznak létre. 2. A gangok a maffia jól bevált „családaira“ változnak át. 3. Minden ,,család“ élén a „dón“ áll, alvezérel a „ca- pik“. 4. A „családok“ felosztják „működési területüket“, és ezt szigorúan betartják.' 5. A „Cosa nostra“ élén a Legfelsőbb Tanács áll, a mely az egyes „családok“ donjaiból tevődik össze. A családok közötti esetleges nézeteltérésekben a Nagy Tanács dönt. 6. Szükséges a Cosa nostrán kívül álló gangokkal való egyUttmíiködés, hogy a szervezet megtartsa vezető szerepét. 7. Ugyanúgy, mint a szicfliai maffiában, a legfontosabb törvény az „omertá“, a kötelező a hallgatás. Ezzé! létrejött az első hűnszövetségt tröszt, és bár az emlflntt pontokat senki sem írta le, nem készült je.gyzökönyv, a szabályokat mégis mindenki pontosan betartotta. I Folytatjuk!
