Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-23 / 12. szám

ebben az évben buszon- ve bemutatása során az elő-'mekegyüttese vetélkedik majd ^ egyedszer rendezik meg zö években már megismer- a rendezvény nagydíjáért. A • szlovákiai magyarság orszá- kedhettünk Nyltra vidéke, 1- gyermekcsoportok bemutatko­gos méretű népművészeti fesz- poly mente és Medvesalja zását minden második évben tiválját. A rendezvény a több népszokáshagyományalval. I- iktatják műsorba. A jól műkö- mint két évtized alatt igen dén a Garam és Ipoly mente dó együttesek ezzel már szá­nagy megbecsülésre tett szert, lévai járási része kerül sorra, mólnak is, és úgy végzik- a nemzetiségi kulturális élé- Lényegében a fesztivál házi- munkájukat, hogy az orszá- tünkben jelentős fórummá gazdája mutatkozik be, éppen gos rendezvényre el Is jut- nötte ki magát. Az országos ezért bízunk benne, hogy e hassanak. Természetesen a népművészeti rendezvények nehéz és igényes föladatának többi csoport előtt is nyitva között is számon tartják, a példamutatóan eleget tesz. áll az át, mert a legjobbak stráínicei és a v;?chodnál nép- A szombat esti műsor két közül is a legjobtakra, a járá- művészetl fesztiválokkal e- részből áll: a ,,Garam-parti si alkotó versenyeken elért gyütt rangsorolják, természe- kurta szoknyás lakodalomból eredményeik alapján választ- tesen a kihatását a nemzeti* és a fesztiválra vendégként ják k1. ségl népművészeti kultúránk- meghívott külföldi és hazai A délelőtt másik felét (nép- ra értve. más nemzetiségű láncegyütte- viseleti bemutató) a tavalyi E zeket a tényeket, vala- sek műsorából. Magyarorszá- Virágba szőtt álmok című mint az 1976 os észtén- gl tárjeegyüttesként a negyed műsor, illetve elgondolás foly- dő kiemelkedő politikai ese- évszázados múlttal és nem- tatása foglalja le. Hazánk ményeit szem előtt tartva, zetközl elismeréssel dicseked- magyarsága gazdag népvise- kezdott hozzá a CSEMADOK hetö Debreceni Népi Együt- leti hagyományának a bemu- az idei magyar nemzetiségi test üdvözölhetjük a bolgár tatója lesz, igazolva azt a ré- országos népművészeti feszti- és a szlovák színvonalas e- gi és igaz mondást, hogy „a- vál előkészítéséhez. Létrejöt- gyüttesekkel egy műsorban. E hány falu, annyi szokás és tek a szükséges bizottságok, műsor növeli a ' fesztivál ér-'annyi más-más viselet“. Mint- és megkezdték munkájukat, tékét, tekintélyét, mert a más egy tíz falu vonul fel szín- Az egyes műsorok alkotói nemzetek és nemzetiségi e- pompásabbnál színpompásabb véglegesítették elképzelései- gyüttesek fellépésével széle- népviseletekben. ElÖKÍSZDiET AZ ORSZÁGOS NÉPMŰVÉSZETI FESZTIVÄIRA két, és így már kialakult a sedik a hatósugara, és nem- A kora délutáni ünnepi rendezvény végleges műsor- zeteket összekapcsoló erővé manlfesztációt a feszti­koncepciója. Ennek a megvi- válik. vál gálaműsora 'követi. Leg­tatására és a műsorokból az Természetesen a már ha- jobb népművészeti együttese- együttesekre háruló feladatok gyományossá vált szombat éj- ink és tánccsoportjaink leg- megbeszélésére a rendező jeli népmulatság sem marad jobb kompozíciói, a vendég szervek képviselői és a tánc- el, bízva abban, hogy a „né- Debreceni Népi Együttes tisz- együttesek . vezetői február pi“ jellegét nemcsak a kor- teletműsora és az együttese­ié—20-án tanácskozást tartót- látlan mennyiségben elfő- ink összefogásával erre az al- tak. gyasztott ital határozza új- kalomra komponált, nagy tán­Az összejövetelen a cső- ból meg, hanem a rendező- cos létszámra épített közös portvezetők beszámoltak az ség aktívabb irányítása is kel- koreográfiák alkotják majd együttesük munkájáról, a szer- lően érezhető lesz majd. ezt a „meeei csokrot“, vezők pedig az előkészületek W asárnap a műsor reggel A felsorolt hagyományos állapotáról és azokról a gon- * kilenc órakor a hősök műsorfórumokon kívül ebben dolatokról, amelyek az Idei emlékművének a megkoszorú- az évben további új fórumok- rendezvényeken kerülnek elő- zásával kezdődik. A több mint kai, lehetőségkkel gazdagodik szőr műsorra. ezer tarka népviseletbe öltő- az országos nénmüvészeli A hosszú évek gyakorlata zött szereplő mint egy élő vi- fesztivál. A rendezőket a fesz- ^ alapján és a fesztivál rágcsokor adózik tisztelettel tivál műsorának az állandó koncepciójának tisztázása az emlékmű előtt, és Indul a bővítésénél kettős cél vezeti: folytán lényegében hosszabb színpompás felvonulásra. .A az, hogy maradékt:tlanul kl- időre kialakultak az egyes a- város főutcája a fúvószenekar elégítse a közönség igényét lapműsorok. A rendezőség hangjára ébred majd. Az e- és ez a rendezvény e szera- égy-ögy újabb torma beiktató- gyyttesek dalától, zenéjétől pontból felzárkózzék más or- sa mellett most a már kikrls- és táncától válik vidámmá, szágos méretű népművészeti tályosodott müsortormák mel- kavargó karneváli forgataggá, fesztiválokhoz. A másik cél; lett döntött. Nézzük meg kis- A rendezők és a csoportok a csehszlováklat magyar-ság sé részletesebben őket. bíznak benne, hogy a vidám gazdag népművészeti hagyo­Szombaton a közönség egy és tarka felvonulás nemcsak mányainak sokoldalú bemuta szűkebb tájegység — néprajzi a díSzemelvény vendégeit és tása. Az egyes műsorfórumok terület — népviseletének, a zsűrit érdekli majd, hanem egymással összefüggenek és varrottas és szőttes díszítő Zeliezovce (Zselíz) lakóit is, kiegészítik egymást, művészetével ismerkedhet hiszen a rendező város és a A ^ idei fesztivál június egy kiállításon. S rendez- fesztivál összeforrottságát ^ 4—6-án lesz. Az újabb vénynek az a célja, hogy az leginkább az itt megmutatko- rendezvényeket: a csehszlová- llyen jellegű hagyomány, zó spontán érdeklődés igazol- klal magyar amatőr tánc- megőrzése és ápolása tudatos- Ja. A v^chodnái, a stráíínicei együttesek első országos ver­sé váljék, másrészt pedig az vagy a világ bármely részén .senyét és a Zselíz környéki amatőr együttesek vezetői, a- megrendezett népművészeti falvak műsorral való hívoga- kik a nép tánc-, zenei és dal- fesztiválon az ünnepi felvo-. fását 4-én, azaz pénteken hagyományait színpadra vi- nulás a rendeizö helység la- tartják. A hagyományos mű­szik, megismerkedhessenek -az kosságának és a vidékről ér- sorokra pedig 5—6-án kerül, igazi népviselettel. Hogy a kezett közönség zsúfolt sor- sor. A fesztivál nagydíjáért rendezőségnek ea a nemes fala között halad az emel- (felnőtt csoportok kategóriá- szándéka nem volt hiábavaló, vény felé, és így válik igazán ja) folyó versenybe 13 tánc- a táncegyütteseink népvlsole- ünnepi látványossággá, mara- együttes Jelentkezett, tében máris visszatükröződik, dandó élménnyé. A feilkészülés serényen, tel­E gy szűkebb tájegység Ugyancsak két részből áll a jes lendülettel folyik. Az e- népdal-, népi tánc és dólelőiti műsor: a csehszlová- gyüttesek és a rendezők ab- zenei hagyományának, vala- kiai magyar gyarmektánccso- ban bíznak, hogy az időjárás mint színjátékszerü népi szó- portok V. országos soregszeia- is kegyeibe fogadja a rendez- kásainak eredeti formában léjéből, melynek a keretében vényt. való színpadra állítása. Illet- az ország legjobb 6—8 gyér- —ki— im Bencze Honához így szólt a tanára, Ádám Ottó a negye­dik év végén: — Ili, ne szerzödlék vidék­re, maga itt mindent megta­nult a főiskolán, följön a Ma­dách Színházba. Így lett a gyékényest lány 1972-ben egy fvárosi színház tagja, s ma már egyik legte­hetségesebb művésznője. A Vár; reám című Irodalmi összeállítás próbája alatt a színfalak mögül figyeltem. Táncolt, énekelt, verseket mondott; s mindezt kitünően. A próba után megbeszélésre sietett, de ezután készségesen válaszolt kérdéseimre. • A somogyi ember alap- természete a gazdag fantázia és elbeszélő kedv. íellemző ez önre is? — Azt hiszem: igen. A so­mogyi táj, a falusi légkör, az emberek mély nyomot hagy­tak emlékeimben. Most hirte­len nem is tudnám szavakba önteni ezeket az érzéseket, de egyébként is leírhatatlanok • Negyedikesként Solvej- get játszotta a Madách Szín­házban. Ml a véleménye? Egy olyan nagy színésznő, mint Törőcsik Mari, valóban meg­bukhat ezzel az alakítással? — Nem láttam Mari Sol- vejgjét, de szerintem nem raj­ta múlott. A szereptől maga Ibsen is sokat várt. Solvejg csupán neayven mondat ere­jéig jelenik meg a színpadon, és csak akkor élhet igazán, ha a partnerek, a rendező se­gítségével eljátsszák róla, hogy ő a Solvejg. Tehát a hangsúly a rendezőn és a szí­nésztársakon van. • Ha már itt tartunk, mi­lyen elképzelése van az ideá­lis rendezőről? — Elsősorban ne legyen e- röszakos. Fontos, hogy bará­ti, nyugodt légkörben folyja­nak a próbák. Különben be­zárkózom. • Van-e kedvenc rendező­je? — Így név szerint nem a- karok senkii kiemelni, hiszen a színházban és a tévében is sok jó rendezővel dolgoztam már. • Milyennek ismeri önma­gát? — Nem tudom, milyen va­gyok, de tudok néhány dolgot magamról, például azt, hogy vékony vagyok. • Van-e olyan szerep, melyben úgy érzi, nem tudott művészit nyújtani! — Vannak szere;;ek, me­lyek nehezen adják magukat. A Kurázsi mama Yvettjét megítélésem szerint soha nem tudtam eljátszani. Nem ne-' kém való. 9 Nyáron két színházi da­rabban is fellépett. A Szent­endrei Teátrum La Mancha lovagjának Aldonza-Dulclena szerepében lendületes színé­szi játékot nyújtott, énekest képessegét is újra bizonyítva. Szegeden másodszor alakítot­ta a Peer Gynt Solnejgjét. —. Ügy érzem, megbuktam. A nagy szabadtéri színpadon nyolcezer néző előtt egysze­rűen nem jöhetett ki Solvejg lelki törékenysége, így elvér­zett. 9 Eddig minden szerepel elfogadott? — Igen. A színésznek min­dent meg kell oldani. Nem szeret meghátrálni. Inkább megbukik. 9 Hogyan fogadja a kriti­kákat? — Nem azt a kritikust tar­tom jónak, aki rólam szépet ír, hanem azt, akinek a véle­ménye megegyezik az enyém­mel. ' 9 A szarvassá vált fiúk cí­mű filmben van egy jelengt, amikor a bebörtönzött nők, köztük ön is, meztelenül zu­hanyoznak: Indokoltnak tar­totta ezt a jelenetet? — A forgatókönyvben még igen. Ezek az asszonyok az adott helzyetben éppen a me­zítelenségükkel válnak kisem­mizettekké, megalázottakká. Mikor azonban a kész filmet láttam, rájöttem, hogy nem az sikerült, amit szerettünk volna. : 9 Hogyan ismerkedett meg férjével. Maros Gáborral? — Főiskolás korunkban gyakran jártunk a Bástya ét­terembe. Egy beszélgetés al­kalmával véletlenül mellet­tem talált üres helyet. 0 má­sodikos volt, én pedig elsős, amikor összeházasodtunk. 9 Játszottak-e már együtt? — Először a Medikusok cí­mű vizsgadarahban, most pe­dig van egy közös irodalmi sanzonestünk, ezzel járjuk az országot. 9 A legtöbbet fogldlkozta- tott színészek egyike. A ren­geteg feladat nem megy a művészi színvonai rovására? — Erre nagyon vigyázok. Egy évben körülbelü 4—5 té­véfilmem készül, tíz filmben szinkronizálok, nyolc rádiójá­tékban játszom, s mindezt a színház mellett. Major Tamás, a magyar színművészet egyik legna­gyobb egyénisége így fogal­mazta meg a színészi sikert; „A színész igazi sikere, ha hangsúlyai, gesztusai, tekinte­te még évtizedekig tovább él annak a nézőnek az emléke­zetében, idegrendszerében, aki az alakítást látta.“ Nos, Bencze Ilonáról el­mondhatjuk, hogy tehetségé­nek mindig a maximumát nyújtja, s így a néző felejthe­tetlen alakításokkal lész gaz­dagabb. Szabó László 6YUEE0VITS A Budapc.slen születeti festőmuvész-nek ne- liéz éleiúfja voll. Az iparművészeti Főis­kolán liallo Édo tanítványa, majd a párizsi Julién Akadémia után Münchenben DeCléggcr professzor következeit. 1010-ben kerüli,Losonc­ra, iilelve előbb a közeli Divinre, cs itt temp­lomi képek restaurálását vállalta. Lucenec (Losonc) annyira magához kötötte, hogy vég­leg letelepedett a városban, A Müiicbcniion el- luinyt első felesége után második élollársáva is itt talált rá. A zajos, több napig tarló vásárok színes nyüzsgése vászonra kívánkozott. A míívész nem tudott betelni az élményekkel. S így szü­léitek sorjában a' szebbnél szobi) vásári ké­pek, melyeken m^nuilalkozolt a festő minden erénye, amelyek Szlovákia rsryik legjelesebb impresszionista festőjévé tették őt. Nemcsak élete, hanem míívészetc is össze­forrt a várossal. Szinte nincs Fx)soncnak és környékének (^yctlen régisége, nevezetessége, amelyet ecsete meg ne örökített volna. • A régi családok lakásában majd mindenütt megtalálható egy-két Gyiirkováts-kép. Sziüte minden müve egy-egy itteni emléket Őriz. A korai csendéleteket ugyaniígy, mint a ván>s környékének, erdeinek, ligetének, sétányainak, a város régi zugainak eltűnt szép emlékei, va­lamint sok szép portré. A művész gyermekkorom óta nagy hatással volt rám. nekem mégis nem annyira a festő, mint inkább, a trombitás imponált. A muvész- Friznrás Feri bácsi nagyszerűen fújta a trom­bitál az akkori híres fiivószenekarhan. Szerettv' a zenét, a jó sört és a pipál... — Szerény élelemhez csak szerény passzió­kat válaszlhatlani — mondotta nekem 90. ju­bileuma alkalmával. Nem volt könnyű akkor a művész élete. Igen! Amikor o kezdte, na­gyon nehéz volt még a művész élete. Állás, állandó kereset nem volt. pénze pedig csak ak­kor, ha sikerült képeit eladnia. Solia sem ta­gadta, hogy kénytelen volt házalni, s képei­vel a kávébázakban, hivatalokban, üzletekben és lakásokban kilincselni. Nagyon sokat fes­tett, de korántsem mindig azt, amit akart. Sokszor azt kellett festenie, amit a vevő ren­delt, s bizony már annak is örült, ha a ren­delés nem csendéletre szélt. Milyen más világ volt akkor. Sokat emle­gette a Münchenben töltött négy évét. Fiata­lon tanulni vágyolt, de eledel csak akkor ke­rült a szájába, ha munkájáért egy kis pénzhez jutott... — Milyen más most minden... — emleget­te ezt orog napjaiban. — Nekem öreg művész­nek már nem kell bázalnom. Kapom a Kép- zőművészcli Szövclscglol a havi segélyt, és a kiállításokon eladott képeimből is csurran- cseppen valami. Az öreg művész irigyelte a mai fiatalokat, akik gond nélkül dolgozbalnnk, s azt festhe­tik, amiben tehetségük a legjobban érvényesül. Tanulmányútra mehetnek.... ütvcnnyole évet töltött Luceneccn. 02 éves korában szólítolta el a halál. Alkotó keze alól olaj, tempera és akvarell került ki legnagyobb számban. Figurális munkáit a realista hagyo­mányok, tájképeit, az impresszionalizmus jel­lemzi. Különös szerelollcl festett tájakat — főleg télieket —, népviseleteket és portrékat. Nagy szerclcllcl örökítette meg feleségét és kislányát. Gyurkpvils Ferenc képein az a von­zó, hogy világosak, átgondoltak, s nem csu­pán a szakemberek, hanem mindenki számá­ra értliclőek. Éppen ezért élményt is nyújta­nak minden szemlélőnek. Nagy érdeme, hogy életében egész művész- generációt nevelt fel, indított el az alkotói pá­lyán. Tanítványai közölt volt Cliriszl Vilmos, Fisr.lier Ernő, GandI László vagy Reiner Ist­ván (a Párizsban élő világhírű feslőműv'ész), valamint a város másik festökiválósága: Szabó Gyula is. Lucenec közéletének cs művészi világának ismert és közkedvelt tagja volt. A Szlovákiai Képzőművészek Fgyesiilefének (Jednotának) előbb t.agja, majd alelnökc lett. A felszabadu­lás uláíi a Képzőművészek Szövetségének (ZSVIJ) lett a tagja, de szorosabb értelemben vett társadalmi munkába már nem kapcsoló­dott bele. A szövetség 80. születésnapja alkal­mából jubileumi kiállítást rendezett városában. Ez volt a művész utolsó nagy nyilvános ki­állítása, 1008-ban lialt meg. Mű v'észi pályafiilása olisTuercst és mcsho- csülést érdemel. A Nógrádi őíúzeum mellcU létesiilt Lnceneci Galéria májusban Gyurlfo- vils Ferenc 101). szülelésnapjának a li.szlcle- tére emléklviállitást rendez. Sólyom Lás/Jó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents