Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-23 / 12. szám

t* Ui 1973. február 26-án Jablonecen 5t kisb ba született, nég^ ember meghalt Szombatra — mert csak akkor lehet — nyolc pár házasság kötését jelezték, és bárom házasságot bontott fel a bíróság. A jablonecick e napon 13 000 köbméter vizet, 215 000 kilowattóra villanyára­mot és 33 000 köbméter gázt fogyasztottak el. A város 12 autóbusza 25 000 utast száUi- tott Február 2ü-án csütörtöki nap volt A város vasútállomását 13 vagon áru hagyta cl. Eny- nyi terméketa — főleg gyöngyöt, tartós szárazsüteményt — kapott az ország Jabloneclől e- gyetleii napon. ■Az angol parlamentben 1770-ben eUiangzoCt egy javaslat: „Minden nő, legyen bármilyen korú, ran­gú, foglalkozású, hajadon vagy asszony, aki jelen törvény kelte után őfelsége bármely a- lattvalóját elámítja, elszéditi, kendőzőszerek, hamis haj, gyöngyök és csecsebecsék csilin- gelésóvel, továbbá acélpántos fűző avagy ha­mis csípő s^íts^ével, ugyanolyan büntetéssel fog sújtatni, mint aminöt a boszorkányságra szabnak ki.“ A javaslatból nem lett törvény, mert a kép­viselők idejében rájöttek, hogy Anglia vala­mennyi erdejét ki kellene irtaniuk, hogy a máglyákra elég fájuk legyen. Mi lenne Jablo- neccel. ha ezt a mi férfiaink javasolnák? — Jó, to by sme mohh zavfít krám... — mondta nevetve a Jabloned Bizutéria n. v. gyártási igazgatója, Marie Raushburgová. — És mi lenne a rengeteg gyönggyel? — Eladnánk — mint pityköveket __ A folytatást már ismerem. Nem a gyerekek játszanának 'velük. Annak idején már ősa­nyánk is sajátmaga ékesitésére használta a formásabb köveket... Jablonec a csehszlovák gyöngyipar városa Idegenforgalmi központ is, hiszen a lengyel Sok dioptriájú szemüveget viselő nagyanyák a gyárban? — kérdem hitetlenkedve a gyár­tásvezetőt. — Van néhány nyugdíjas korú asszonyunk, sokra emlékeznekt Háromévenként körültekin­tő kiválasztás után szakmunkás tanulókat a- dunk melléjük, akik elsajátítják ugyan a mes­terség fortélyait, de amint önálló alkotó mun­kát kérünk tőlük, megfutamodnak. Inkább gé­pek mellé kérezkednek, azt mondják, ott na­ponta látják munkájuk eredményét, míg olt a „páni mámák“ közölt csak félévenként. So­káig tart, míg egy remekmű — rotikül. al­kalmi blúz, gombkollekció, gyöngyökkel kira­kott cipő, harisnya, nyakék — elkészül. A városban működik hazánk egyetlen ipar­művészeti bizsu szakközépiskolája. Végzettjgi közül többen a gyáamak azon a részlegén dol­goznak, ahol a gyerekek szépérzékre nevelé­se és hasznos szórakoztatása a fő gond. Agyár reprezentatív üléstermében kiállított tanulságos játékok rendszerint nagyobb érdeklődésnek ör­vendenek, mint Mária Terézia koronázási ék­szereinek utánzata. Sajnos, a három évvel eze­lőtt gyártott játékoklml is itt Jablonecen ta­lálkoztam először, pedig némelyiküket már a gyártási programból is törölték. JABLONEC határ 13, az NDK-határ pedig 42 kilométer­nyire húzódik a várostól. A nők városa. A produktív korban levő dolgozók 72 százaléka nő. Renget^ lakást építenek. Négy év alatt körülbelül 1,5 ezerrel nőtt az idetelepült lako­sok száma. Valamennyien fiatalok. Talán se­hol az országban nem lehet ennyi babakocsit toló mamát látni, mint itt. A bizsugyáron kívül még a Velvetának és u Elitének is van Jablonecen kirendeltsége. Az rizlethálózatban, a közművelődési intézmé­nyekben is csupa nő dolgozik. Hát hol van­nak a férfiak, kérdem az első utamba kerülő férfitől, Jaromir Hőnigtől, a bizsugyár SZISZ- -szervezetének vezetőségi tagjától. — Egy részük Liberecen, a másik pedig Tanvaldban dolgozik. De azért itt, Jablonecen is van, aki átadja nekik a nőnapi virágcsok­rot Nők. Talán azért vannak túlsúlyban, mert •a gyöngyöt félteni keU, dédelgetni, mint a legdrágább portékát, és erre csak az asszo­nyok képesek. A bizsu hetven százalékát exportra készí­tik. A jabloneci gyöngynek neve van a vi­lágban, és a gyár dolgozóinak jól keU forgo­lódniuk, ha az egyik napról a másikra vál­tozó öltözködési divathoz bizsut akarnak ké­szíteni. Modernnek, ízlésesnek kell lennie, és ügyelniük kell a minőségre is. Ha az ellen­őrök csak egy kis hibára is akadnak a kül­földre készített bizsun, akkor annak máris elvesák az „útlevelét“. A bizsu „végállomása“ csaknem minden esetben a nő, és az ö sze­mük még az álcázott hibákat is felfedezi. — Igaz, ritkán kapunk reklamációt, de hogy a vevők kicsinyességeken is fennakadnak, azt bizonyltja a nemrég Bel^umból érkezett le­vél: „A jobb fülbevalóm virágának eggyel több szirmot rajzollak, mint a balnak ...“ A gyár kap egyéni megrendeléseket is. So­phia Loren és Claudia Cardinale nyakát is é- kesitette már jabloneci bizsu, Szlava Zajcev szovjet divattervező modelljmbez a bizsu úgy­szólván mind Jablonecben választja ki. — Itt biztonságosabb helyen vannak, mint az asztalon: nem eshetnek le. 1936-ban jött ebbe a Klic alatti városkába, akkor azt hitte, hogy mindent tud az üveg ről. A mai napig is tanul. — Elégedett az utánpótlással? — Sokan szeretnének üvegipari szakembe rek lenni, az érdeklődésre nem panaszkodom, de csak nagyon kevesen lesznek az üvegfii vás mesterei. A gyárat munkahelyüknek te­kintik, ahol ledolgozzák a nyolc órát. Ezek az átlagszakemberek. Egy osztályban ülnek azok­kal, akik gondolkoznak, törik a fejüket, mit lehetne jobban, szebben és könnyebben elér­ni az üveggyártásban, ök vannak többségben. Milliméterről milliméteire viszik előbbre a csehszlovák üvegipart azon az úton, amelyet fejlődésnek neveznek. 4 Jablonecko vagy Liberecko? Nem mindegy, hogy melyiket hol használom. Novy Boron egy kicsit mégiscsak mindegy. Ebben a vá­rosban éppúgy a szépségteremtés, -gyártás a fő szempont, mint Jablonecen. Csak az egyik­ben gyöngyöt fűznek, a másikban üveget fúj­nak. Egiyik sem való nagyon mérges emberek kezébe. Végtére a gyöngy is csak üveg. .Annál is inkább az, hogy részben Jablonec is a Novy Bor-i üvegből „él“. — Tejesüveg és cseh gránát? Szerencséje, hogy ezt nem egy vérbeli jabloneci előtt mondta ... — figyelmeztetett, ... de ezzel már­is kezdődik riportom. Két emberről szeretnék írni. Egyikük az üvegipari szakközépiskola igazgatója, dr. Ja- romír Spaéek, másikuk Jozef Flek üvegfúvó­mester. Nem fiatalok, de mindketten fiatalok­kal foglalkoznak. — Az indiaiak, kínaiak, egyiptomiak ma­guknak szeretnék az üveg felfedezési jogát. Újabban kiderült, hogy már időszámításunk előtt négyezer évvel Afrika területén is égtek az üvegfúvók kemencéi. Biztos vagyok ben­ne, hogyha Karlovy Vary vagy itt Novy Bor környékén utánanéznénk, felfedezhetnénk vala­mi nagyon-nagyon r^ üvegtörténeti értéket, és beállhatnánk az elsőségről vitatkozók kö­zé. Az igazgatói iroda felér egy múzeummal. Jaromir Spaéek tizenegy szabadalmazott ta­lálmány szerzője. Ennyivel talán a világon senki sem büszkélkedhet. Valamennyi az ü- veg gyártási technológiáját és kohászati díszí­tését illeti. A vitrinek lassan kiürülnek, leülök a szőnyegre, onnan vizsgálom az értékes da­rabokat, és hallgatom a hozzájnk fűzött me­sét. M^ csíp a hideg, de már szépea sift a Bor-i házak előtti pázsiton, és a mészkőből relmek szövődnek. .A kemencében 1200 fok meleg van. Benne izzik a Nap testéről lecsepegett veríték, az ü- vég. Most csodálatos. Százszor szebb, mint s kész üveg, a lehűtés után. A mester, Josef Flek nyugodtan várakozik. Kezében a fúvó­cső, és amikor elérkezik a pillanat, az izzó ü- veghalnaazból egy kis golyót szakit le. Fújni kezdi. Csak úgy találomra, még nem tudja, mi lesz belőle. Josef Flek neve olyan közismert az üveg­iparban, mint Viktoré- a futballban. — Tizenhárom éves koromban majdnem ö- vegbe öntöttek. Apám is üvegfúvó volt, per­sze akkor kezdetleges körülmények kö­rülmények között dolgoztunk. Az üvegmeste­rek ritkán voltak munka nélkül. A családok­ban is szerették őket, pláne mint férjjelölte­ket. A feleségek becsülték az üvegfúvókat. Most? Mester, nem mester, indíts a tisztítóba, onnan a tejcsarnokba, hajjaj... Mesterségét örökölte. Egyaránt kitűnően ol­vaszt üveget és fúj belőle különböző formá­kat. Az üvegipari kísérleti intézet dolgozója. Felvezet az irodájába, kinyit egy szekrény­ajtót, és olyan óvatosan, ahogy csak anya szo­kott bánni alvó gyermekével, az asztalra tesz egy valamit. Nézegetem, nézegetem, hát ez egy pergamenkagyló, mondom, és 6 olyan erővel ragadja meg a kagylóért nyúló kemezet, hogy majdnem felkiáltok. — Bocsánat, de ez történelmi emlé.k. Az u- tolsó talán egész Európában, ma már ilyen vé­kony üveget még a nagy mesterek sem fúj­nak. Óvatosan megérinti a szélét, a kagyló elő­ször megremeg, majd csilingel, zenél, mintegy nagyon magas hangon játszó zenekar. — Egyszer egy talpas pohár szárát 70 cen- tiémter hosszúra sikerült kihúznom. Olyan vé­kony volt, mint egv gyufaszál. És ha bort löttj-intettek bele, megingott, mint a virág a szélben. Számos újítási javaslat és ötlet fűződik a nevéhez. Meglehet, hogy az önök vitrinjében is található olyan pohár vagy dísztárgy, ame­lyet ő tervezett vagy készített. A fia is az üveggyár dolgozója. — Gyakran mondom neki, gondolkozz, ta­nulj többet, mint társaid. Van, amikor meg­fogadja. Ilyenkor szombat-vasárnapját is benn tölti a gyárban. Az ötleteivel nem dicsekszik. A múltkor is valamilyen ZENIT-versenyben első lelt, hál az lijságból tudtam meg! A fia­talokkal állandóan foglalkoznunk kell. Az é- letnek az a rendje, hogy a fiúk felnőnek, el­foglalják apáik helyét. Van, akinek ez hamar sikerül, van, akinek később. Várni kell. Én is vártam. nap. A gyerekek bunyózzák egymást a Novy vésett szerelmespár szobra körül igazi első sze- ZÄCSEK ERZSÉBET A felvételünkön a Nov$ Bor-i üveggyár. A legnagyobbak közé tartozik Európában. A szerző felvételi 75 éve születeti JAN SVERMA Csehszlovákia Kommunista Pártjának 55 éves harca előbb az lagzságosabb társadalmi rend gyö- zelmáért, majd a szocializmus telépítéséért, egész sor kiváló személy nevével párosul. Körtük Is ki­magasló helyet toglal el Ján Sverma, a cseh nem­zet nagy lia, a szlovák nemzeti hőse, a nemzet­közi kommunista mozgalom rettenthetetlen harco­sa. Ma lenne 75 éves. De már nincs közöttünk, mert életét áldozta a nemes eszméért, szabadságunkéit. Jan Sverma neve örökre egybetorrt a párt küz­delmével. Egész életével azt tanúsította, hogy az Igazi kommunista a munkásosztály fennköLt cél­jaiért minden áldozatra képes. Sverma módos ügyvéd családjából származott, de a haladó marxista Irodalmat tanulmányozva korán elvetette osztálya szemléletét, őszinte lel­kesedéssel' fogadta a Nagy Októbert Szocialista Forradalom győzelmét Már főiskolai tanulmányai. Idején bekapcsolődott a kommunista ifjúsági szö­vetség munkájába, és a CSKP megalakulása után mindjárt belépett a pártba. A párt soraiban alapos elméleti és propaganda- munkát folytatott. Felismerte, hogy Csehszlovákiá­ban a munkásosztály az egyetlen erő, amely győ­zelemre viheti a szoclal'lsta forradalom ügyét. Ha­marosan kitűnt rendkívüli szónoki és újságírói képességével. Nagy népszerűségre tett szert főleg a fiatal értelmiségiek és az Ifjúság körében. Őszinte csodálöja és terjesztője volt Lenin ta­nainak, és lelkes híve a csehszlovák-szovjet ba­rátságnak. Ojságclkkelvel a szovjet példa követé­sére buzdított, már akkor felismerte a Szovjetu­niónak a nemzetközi munkás- és kommunista moz- galoban betöltött vezető szerepét. 1928-tól két évig Moszkvában tanult. Hazatérése után Klement Gottwald legtöbb segítőtársa lett az opportunis­tákkal folytatott küzdelemben. Nagy érdeme volt abban, hogy a történelmi jelentőségű V. kong­resszuson a CSKP-ban a helyes marxlsta-lentnlsta Irányvonal győzött. A kongresszuson a Központi Bizottság titkárává és a Politbüro tagjává válasz­tották. Elméleti munkáival hozzájárult a párt he­lyes Irányvonalának kialakításához. A fenyegető fasiszta veszély idején a Rudé prá- vo főszerkesztőjeként ellenállásra buzdított a fa­sizmussal szemben. A gyalázatos müncheni egyez­mény után a Szovjetunlőba távozott, és a CSKP moszkvai vezetőségének egyik vezéralakja, Klement Gottwald legközelebbi munkatársa lett. Múlhatatlan érdemeket szerzett az ellenállás és a Szlovák Nemzett Felkelés megszervezésében. A párt moszkvai vezetősége öt küldte a felkelők által ellenőrzött területre, hogy közvetlenül Irá­nyítsa az ellenállást. Sverma elvtárs szeptember 26-ról 27-re virradó éjszaka érkezett a Banskt Bystrtca melletti Trl duby repülőtérre, és mind­járt a felkelés vezérkarának segítségére sietett. Kortársa és harcostársa. Gustáv Husák így ír erről Tanűságtétel című könyvében: „Sverma nagy segítséget nyúltotf a párt veze­tőségének. A .művelt és tapasztalt pártfunkcloná- rlus élete utolsó évelt Moszkvában tlötötte, ahol sokat látott, sokat tapasztalt. Sok jó tanáccsal 'átott el bennünket a párt tevékenységére és a harcokra vonatkozólag. Részt vett az SZLKP Köz­pont! Bizottsága politikai Irodájának tanácskozá­sain. Minden Iránt érdeklődött. Nem volt feljebb­való, sem pedig teljhatalmú megbízott. Egyszerű­en együttműködött velünk, rendelkezésre hocsá- ■ tóttá tudását és tapasztalatait. Természeténél, vér­mérsékleténél fogva ts közel állt hozz.ínk, szlo­vákokhoz: eleven, heves vérmérsékletű, komoly és víg Is tudott lepni egyszerre. Hamarosan meg­kedveltük. Nyugodtabban döntöttünk, biztonságo­sabban éreztük magunkat, ha köztünk volt.“ Örökre emlékezetes marad a Szlovák Nemzeti Tanács 1944. október 3 f ülésén mondott beszéde, amelyben a cseh és szlovák nemzet kapcsolatát taglalta. Az éleslátó politikus és elvhű kommu­nista egyértelműen kiállt az ország egysége és a szlovák nemzet önrendelkezést joag mellett: ..Ami a szlovák kérdést Illeti, álláspontunk világos, és egyértelműen klfe]ezésre juttatta pártunk elnöke, Gottwald elvtárs és az összes cseh kommunista; a szlovák nemzet sajátos és önálló szláv nemzet. Mint minden szláv nemzetnek, teljes joga van uralkodni országában.“ Amikor a fasiszta túlerő a felkelést visszaszo­rította a hegyekbe. Sverma súlyos beteg volt. An­nak ellenére, hogy állapota nem javult, söl egy­re romlott, hallani sem akart arröl, hogy Moszk­vába repüljön győgykezeltetnt magát. ,,Egész é- letemben szégyellném magam, hogy a szlovák nemzetet legnehezebb pillanatában hagytam el. Nem szónokolni, hanem harcolni lőttem Szlová­kiába“ — mondotta. Hallatlanul optimista volt. Szivét, lelkét fűtöt­te az Igazságosabb társadalmi rendszer győzelmé­be vetett hite. Sajnos, 6 már a győzelmet nem érte meg. 1944. november 11-én a Chabenec ge­rincén valö megerőltető átkelés után legyengült, beteg szervezete nem bírta elviselni a rengeteg megpröbáltatást. Neve azonban örökre belrödott a CSKP tOrtá- nelmének legdlcsőbb fejezeteibe, és ma is példa­képül állíthatjuk minden kommunista elé Falágyi Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents