Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-16 / 11. szám

líiavacek Er/'^él>*'l

l\anit> Mária

Bálint

/ló

Mi>liuVlo /.altáj

> í .

('p. hosb/.xi levelet kap^ Ilink Obulról (El>edröÍ). Ebben azt írják a íiaLa- luk» hogy ifjúsági hzci’vezetük gondokkal küzd. A művelődési uMhou vezetője. Köiiüzsi Irén például több ízben akadályokat gördített a ^^e^vezet elé. Í.<egii- i(dji>. J075. dec. 2(bán pedig egyáltalán non» tnigcdte he a fiata- b>kal a művelűdeM utthouba. ni(>n<lván. hogy ké'íői» jelenlctlrk be szándékukul.

Lapunk nem mos! foglalkozik először az ebedi fiatalok szervezetével. Közöltünk már nuinká- (iikról tudósítást, cikkeket, mivel a SZISZ megalakulása óta Ebr- ílen niim^g is jól működött az n- lafHzcri'ezet. A ni unkát lermésze- h'sen azfUa sem hagyták abba. a fiatalok dolgozlak a legtöbbel a falu csinosításán* A művcló’dc’'i ollhon építésében is segitke/.tek. Níiiideii egyes ünnepkor oil lau a fiatalok kultárcsoportja a színpadon. Találkuzliink velük a Nővé Zámky-i (érsekújvári) járás ifjúsági találkozóin is. Ezért hál úgy <lónlöttünk. meglátogatjuk a (:■' bit. s megvizsgáljuk. nie.nayiie jogos a fiatalok panasza.

Beszállok a diákokJia} tÖmöM I)iiszl>a. és megkéríbun:

—' ismeritek n SZÍSZ ebed! a- J a j» zervezet én e.k az elnökéi? AÍ?u*s véletlenül az autóbuszban?

— De igen! — mondják a kö> rülölfem <á1)ók. és mutatják az éppen kiszálló szóké elnöknót.

— .fa igen, a levél — mondja később —. bál nagyon (elbosz- s/aii!ott bennünket, ezért rögtön meg is írtuk... De azóta... Azóta már rendbe i« jött a dolog. A nemzeti bizottság is foglalkozott a/ üggyel, és olyan határozatot hozlak. hogy aki valamilyen niegmozdiilásl akar rende.zni a mnvclódési ollhonban, köteles tíz nappal előbb bcjelenlenal. és kér- vénvben, febál írásban kérni a termet. *

Tcliál akár vissza is fordidbat- nélv. hiszen inegszüleletl a béke. í lrendezödtek a dolgok, 5 minők i<mét felkavarni a kedélyeket.

.Mégsem fortliilok viss/a. Kijió Mária, az autóbusz jegykezelője., akitói érdeklődtem az ebedi fia- lidf>k ügy'e felől, ugyanis ilyen dfdgokat mond:

— Nímu jó ez így. Nincs, aki foglalkozzék a fiatalokkal. Ki:ye- díil Kiitlai Peri bácsi az. aki ^e gíli őket. Színdarabot, eszlrádot tanít. A többiek, mintha nem í.-* lennének. Ebeden, .\iae.s emberi’, aki táiiu>tfatini a fiatalokat, melléjük álbia. Minden csak olyan ösztönöd. En régebben eljártam az ifjúsági .szervezetbe. Nagyon jó volt. legalábbis nekem. Uészt vettünk L'dvardon a Ki mit tinl- vftlélkcdőn.. a libádi ifjúsági ta* fáiko/ón slh. Most már nem járok. elmaradtam. Ifus/onkét é- ve-» vagyok, nem nekem való.

Mások is alátámasztják Higó Mária vallomását. A nyugdíjas •Wendás Béla bácsit a ték végi kellemes napsütés csalta kt dél- clóll a faluba. Komótosan ballagunk az iiteáu. s kö/.beii mondja:

— Mostohán megy az ebedi fiatalok ügye... E>a Riillai P•- ri foglalkozik velük, de más senki. A/, iskolában is csak mind nők tanítanak. Nincs, akire felnézzenek. aki rendel fartsoii kö- zöUiik. aztán olyanok, mini az elszabadult csorda. Egyszer a papot hajszolják meg. máskor az óvodába törnek Ive. Ttik egymást, verekszenek. Én nem tudom, e- zek a mai fiatalok. . .

De .,<’sak*‘ ennyi lenne?

KöuÖ/aÍ írén. a míivelódési ollhon vezetője sokat mozog közöltük. bízmiyára jobban is ismeri őket. Meg aztán a levélben rá panaszkodnak. Vajon neki mi a véleménye?

— Azt írják a fiatalok. hí»gy nem volt hajlandó a rendelkezésükre hoesátaiii a művelődési otthoni. igaz e/? — kérdem tőle.

^ iga/. )io a karácsonyi esetről van szó. Képzelje el, Ev;í napján este, már talán s’zürkült is. jöttek, hogy István napján t•eae^lel akarnak rendezni. Elő/ő- leg i*gy s/ót sem szóllak, ezt később tisztázlnk is. Épp előhoztuk a karácsonyfát, hogy' feldíszítsük, amikor jöttek. Azt mondtam, nem. Fia ugyanis belcegyev.ek. másnap, nagykarácsony napján kcne-M volna Idtakartlaitom. ál* rendeznem az egész művelődési otthont. Előző nap a szövetkezet év fordulóját ünnepelte 9 falu. A művelődési ollhonban egészen másképp volt bero.ndezAe a nagyierem. mint ahogy a fiatalok teaestjére kellett volna. Ana ne.m gondollak, hogyha beleegyezek, másnap nemcsak nekem, bnncoi .1/ egész családomnak a niíivelő* dési ollhonban kelleti volna sin*, gölődiiie. takarítania. Behordani azt a sok szenet, befűteni. Nem. ene nem voltain hajlandó...

— De hiszen a fiatalok maguk i« vaííalkoztak volna a terem kitakarítására !

— fgen. válUiko/tak volna, de egyszerűen nem tartok igényi az

ő tajkarításuk.ra. Már niegeseU, hogy' rájuk hagy*tam, de nem volt abban köszönet. I^gymásra dobálták a székeket. Ed meg szedlietlem utánuk a lörmeJékc- kel... cr nem is volt az első eset. Nincíi az ifjúsági szervezel- aek olyan mulatsága, hogy v.ala- mit össze ne történek, be ne vernék az ablakokat* Másfél évvel ezelőtt is olyan v’erekedés járnád!. hogy kéte/cr-hatszáz korona kár lett. Etána becsuklak 11- gyan a két ke^deímVnyezől. meg- fizették a kárt, de mi baszna? Ezért aztán azóta eleve gondolok ezekre a dolgokra.

Megtudom még a/l is. hogy kf»rábban a művelődc>‘i otthon-' ban volt a fiatalok klubja, de mást nem leheteti látni. mint piszkot, szemetet. A játékok a földön hevertek, az ajlócsapko- dá'hó! állt az égé«/, klnhclet.

— FVrsze széíhíroztelik az e- gész környéken, hogy mulatság lesz Éheden, cs.-ik minél löbbenmert ott nein kell takai'ílaiii. IMe esődílik az egész környéket, aztán má.s meg takarítson utánuk... Jól olronlolták az ünnepeinké*. Ma nem türtőztetem magauial. a- iiiikor egymás után jöttek, és az c:gyik hangosabb volt. mini a másik, hát bizony könnyen leit- ieges-ségre ís sor kerülheteti volna. Az ember felkarolja őket. és ez a köszönet. Ma nincs a szö- velkezet, aligha lett volna a faluban a művelődé^i ház. Pímiz.I adtunk a />enekar fels/erelé.sére, aztán meg itt van, mi vagyunk a rosszak. . .

— Ily'en rosszak lennének ez

ebedi fiatalok? — !e>ze.iu mosi már fel a régen bennem nn»tos/.- káló kérdést.

— Nem. vannak közöuük nagyon rendesek is — mondja Irui

asszony, férje is igenlően bólint.

Bólint Eászló. Misk.vvics Zol- táti. Hűvös Vilmos és még négyen-öieu épp tízóraiznak, amikor rájuk nyitjuk a kovársrnűET E0SSZAE

jöjjenek, minél löbb legyen a b»’- vélel. és csődül i< a sok mindenféle nép. Borigyos farmer, piszkos szakadozott blúz. l./^s/állnak papucsban a molorról. és már bent is tekeregnek a tio’eniben. 'I'ermeszete-s. bogy az idősebbek nem jönnek közéjük. Meg aztán a zene is. A legtöbl) ebedi szerel rnutalui. láncolni. '>/órakozni. de mit Csináljunk, ba a dobliárlyánl; már nem bírja ezt a nagy ri- csajl. lármát. zcnebi>nál. amit ők Csapnak?... De mos! már álvo- nullák a régi iskolába, és azi csinálnak. amit akarnak — mondja. és legyint a kezével.

Miközben Könözsi Irén beszél, niiniha merő véletlen műve Umi- ne. a Hét legfrissebb számával a kezében bejön a férje, az egyesített muzslai-ebedi szövetkezel ebedi részlegének a vezetője, s nem kis indiitatlal kimimentálja ő is a dolgokat:

— Trehány társaság, meg a kiiibjnk! Nálunk majdnem minden szervezetnek eléggé tűrhelő klubja van. de pei-s-ze a művelődési otthon kellett volna nekik.

hely ajlajál. A fiúk elisimuik. nem éppen az ő oldaliiktm állt az igazság, s az is ineglebeU hogy az elnök valóban elfelepelt.e bejelenteni a s/ándékiikat. de auó- kor annyira szerettek volna )úl- s/ani (Bálint Laci a szeive/et klubfclelőse és a nemrég alakiih zenekar gitárosa»:

— Ha kell valami, akkor jók a fiatalok... Mindig iiiiiideuibői kivesszük a részünket, ma is lel lépünk a nyagtiíjasok találkozó ján. Ma éppen akarták volna nem koílelt volna olyan maka esni ragaszkodni az előírásokhoz — mondja, de engem már joh Iwii izgat ii7, előbbi kérdésem Alinál is inkább, mert hogy nem éppen hízelgő dolgok derültek ki az ebedi fialalokré^l. Ha csak a lenti v'es/.eke.clc^l vésv/ük. már az is rémes, és vannak ennél sülé- lebb dolgok is.

Az egyik fiú krétával csíkot húzott a falu közepén az orv/ág- úlon keresztül, s kijeléiitette. aki átlépi, azt agyonüti... Egyszerűen az emberek még beszélni sem rnemek. s ha igím. akkor bizalmasan megkémek. ne is említsem nemcsak a nevüket, még, az esetet sem. mert akkor ki tudja, mi lesz. Az egyik fiúnak ez a szava- járása: Beszkesseiek. egerek, én vagyok a .lanó. Hónapokon keresztül üli a homokzsákot, gyiíj- li az erőt. s ha kicsit többel i- szik. akkor aztán jön a hatidid- hadd. Mások pedig hónapokon keresztül nem dolgoznak.

— Egyik sincs az. ifjúsági sze.rve/.etl)en, és í)em is nagyor» jönnek köz/uik. Ha ■ meg l)ejön- nek is. betörik a művelődési ház aidakát. ajtaját...

Azt kérdik, milyen idősek e- z.ek a 11 ősö k ? Ji ze n k i i en e - h ú s zéV esek.

Mi itt a megoldás? Magam sem liliom. Végigjárom az emberekéi. Hál ilyi^í rosszak az ebedi fiatalok? — kérdem mindenüti.

Ivauies Mária miinkásriő. a SZISZ járási biziíMsága elnökségének lagja. a párkányi papírgyár 8. számú ifjúsági alaps/.er- \ e/eh'nek az elnöke, aki négy éV en keresztül v ezette az ebedi liaiatokal, $ aki a fent eiiditetl verekedős mulatság ataü egyszerűen összfHVíCH a tömény izgalom kövelkeztébeii. így vall:

— Nejn az első esel. liogy Í- lyen öss/a*^s/.úla(kozás voll a fiatalok vagy V a la melyik tár.s^idaliiű szervezel: és a művclőilési otthon ve/elője közölt. Kii próbáitaiii is scgíleoi a fiataloknak, de itt már csak a művelődési otthon vezetőnőjének a jóilidIIla Ián múlot t, ő ^unlig kijelenletle. hogy nem. I'.s ez részben éri belő is. his/eii a fialalok valóban későn mentek liozzá. I'^gyébként azI e! kel! ismerni. és el Í.S ismerik az ebe- diek, hogy szív’vel-léh'kkej v égz.i a mtinkájál, s/ereti maga is :\ kultúrát. Majdnem minden este vau valami megumztliilás. (ívű- lés. Uiii.folyam. nuitalság. Sok i- ilől vesz ez igény'he.

— Es a (iaUtíok?

— Nem. én nem a fialalokal liibázUttom. hanem a felnőttekéi, meri egyedül csak mi felnőnek vagyunk okolhatók azért. Iiogv i- lyenek leltek a fiaónljaink. Mi haszna, ha néhány au előállásokat lai’tuiik. kelteu-liármaii foglalkozunk \«‘lük. és a tíddűek leléjük sem néznek: az uteáu vagy a kocsmában már nines, aki rájuk szólna. Soll Ha esetleg valaki meginti Őket. még inkább az ő pártjukra állnak, hizlalják őket. lovat adnak alájuk. A legtöbbször maguk « s/íilők roulják c4

a gyerekeikéi. és aztán, hogy rosszak, nem lehel *'olük bírni. Hál persze hogy^ nem lebet, ha egvütl koe.smáznak. is/jiak. . .

Nos. azt hisze?n. nem ez volt az cIumIí fiatalok szándéka, amikor megírták a levelet, de ha már egyszer megírták, s kí’>/i>en a dolgok mögé is bekiikknntol- limk. köt élességünknek tartottuk f(‘lv á/olnl a lényeket, és esetleg inegkerí'sni a megoldás lehel őségét is.

Előszíír is: nem sziihad aidia- hagyiiink a munkát, vallja Báliul Laci. akiről IVtrik István í- dős nyugdíjas. több társadalmi szervezel elnöke, a helyi „segédrendőrök** parancsnoka. Könö/sÍ elvtárSj a szövetkezel vezetői es mások azt mondják: ..Rendes gverek. Ha mim! ilvenek lennénk:*

— Mit (-síiiálhalunk mi. níins kíi/öl tünk tűyan akinek tokiul í' • Ive home. aki ólán mennének a fiatalok?

Iv<‘he1. még nines, de talán holnap vngy bohtapuláii mái les/. Addig is: egyelőre a hél megyére szóló iánemnlalságok IndyeU s//erényehb kerelek között sz(’>ra kozzanak. Kössenek barát sagt»! valamel.v más ifjúsági sz<tv e- zelleí. és egymás közt jnnlassa- iiak. hi»gy a sok ..mindenféle** nép a falakon kívül maradjon. A/iiIhu pétiig. I»a már elég erősek lesznek, tekintélyt sz^MVziiek. lueglf'sz az erős barátságon és jó III (III kán alapuló kollektívájuk, nyugodtan beengedhetik a rend- bontókat is. meri az erős kollektívára a néhány bang(»skodó már nem tud hatni.

Persze, elihez nem elég a fiatalok ereje, szükséges a felnőnek segítsége is. Nem szabad, hogy a re ndíciin tartó erőnek kiremlíJl segédreiidőrük igyanak. Az a bizonyos J;mó lO.’íü-ban s/.nleletl. a többi fin is fiatal, tehát még haj- lílhatók. Akik nem dolgoznak, a- zokkai niíiiden bi/oniiyai a köz- J)izlonsági szerveink is boldogulnak.

Emellett a fiaíuhík megs'/ívlel- lielík Rutlai l'erí bácsi szavait. Mert lám. nemcsak a feliiőUek. a riaUil(»k sincsenek hiba nélkül. 'I'iszieljék liál a felnőtteket. 1a- miljaiiak lőliík!

• Ha ez megvalósul, minden l»Í- zomival senki sem kérdi majd. Iiogy iiiiéii is ros,s/^ik az ebedi fia tatok.

M:\IETII ISTNÁN

szt'TZŐ felvételei'

MÉTA

■i ■.

. 4

ŐGYAR1AK

A SZISZ Központi Politikai Iskolájának nagytermébeji va- dugtuk a fejünket, és megszü gyünk, ahol a szlovákiai ipari nagyüzemekből összehívott if- letett az ötlet: vegyünk egyki júsági kollektívák tagjai, vezetői Michal Zozufák értékelő be- selejtezett, hulladékba szédét hallgatják. Az elnök a jelenlevők érdemeit méltatva tarlálykocsikból áEó nasútiszearról beszél, hogy milyen jelentős eredményekkel zárul a mii- rehiényt, hozzá mozdonyt is. Fiatalok vuauunk s^e

szaki-tudományos fejlesztés alapbázisaiban dolgozó ifjúsági Megvettük. Aztán a rajzasztal fiiu^tásunkatTerrnésze' 't ered- íölé háláltunk, salát műszaki ..... .. . . ______

sát, s ezért a munkáért kaptuk meg a Csehszlovák-Szovjet Barátság Üzeme címet.

— Befejezésül néhány szót a műszaki-fejlesztési osztály többi dolgozójáról s önmagáról

7zánt P®’’®''®:.

— Uten vagyunk, versenyezünk a szocialista munkabriyúd

ezután is ennek szentelem az életemet. Ugyanezt uaílják a kollégám, akik mind az öten szintén tanulnak. Tudjuk, mind saját érdekűnkben, mind a társadalom érdekében ez a legtöbb, amit tehetünk. A jól végzett munkának ez legalapvetőbb feltétele. Második éve pedig a párt tagjelölt je vagyok.

Viiicze Kálmán mérnök

f

zt az ebédszünetet használjuk ki arra, hogy a résztvevők egyikével, Vincze Kálmán mérnökkel beszélgessünk, aki a komáromi Steiner Gábor Hajógyár müszaki-fej- leszlési osztályának dolgozója. Témánk; a hajó. Az a szovjet megrendelésre épült iidülóhajó, amelyik néhány héttel ezeVóV indult el a komáromi kiköti) hői Amíg épült, több alkalom mai irtunk róla, s joggal emel tűk ki a gyár dolgozóinak pé' dátlan szorgalmát, igyekezetei, és azt. hogy a gyár történeté ben eddig ez aolt a legnagyobb vállalkozás. hiszen világviszonylatban mérve ts az egyik legnagyobb, legmodernebb hajót építették meg.

Vincze Kálmán, a fiatal mérnök beszélni kezd:

kollektívák versenyének második évfolyama, melynek ered- fölé hajoltunk, ményhirdetésére rövidesen, az ebédszünet után kerül majd sor. dokumentációt, költségvetést

készítettünk, minek alapján az- Valóban nem volt kis jel- fél millióétd tudták volna meg- a kiselejtezett szerelvényből

épiteni, s átadására csak jóval házilag“ elkészült a nem kt- r. • egleruezés, sem a kivitelezés, később lettek volna képesek, bonyolult tárolóberende- épUese joly.

___ _ r.i r,,ir,T or.íi-. , .. , ttíáu 0110060 tagjü olyan dere

, ,, , , kásán helytállt, jómagam í>3egymtlitó korona ráfordítássá!, ’ ' rí

kellett kijejiesztenünk. sem pénzt nem pocsékolhat

adat ez a vállalkozás, sem a m

hiszen a hajót egészen üj szer- mim ahogy arra nekünk szűk- ^és. Nem húrom és fél, hanem "“uT't'tiT

kezeli és technológiai módsze- ségünk volt. Mi erre sem idb‘, egymillió korona ráfordítással,

rekkel kellett kifejlesztenünk, sem pénzt nem pocsékolhat- . három hanem eaii éven • , “ "‘x-----Most utólag látjuk igazán, mi- tunk, mert a hajó határidőn Ja If Ml tsko át később egy év posz,lyen szép is volt'ez a feladat, belüli átadásától nem csak az graduális tanjolyamot, s a naÁ vízre bocsátás, az átadás pH- évi tervünk teljesítése függött, az elmondortotchoz, pókban védem meg a kandidúlanatait gondolom senkt sem hanem az ötéves terv teljesíté- hogy gyárunk ezzel a hajóval tusi disszertációmat. Remélem. ’ ■ ' - - . . „ k(7szönti a [jár! KV. kun^esszu- sik(?rül. Eddig is umultam, és

,. Naquon jóleső érzés, hoqu az

lesen nem szeretném túlbecsül- ifjúsági kotlektívdk versenyé- ni saját szerepünket, hiszen nek második esztendeiében lét- csak része vagyunk az egész- rehozott 3ő3 milliós értékben a nek, annak a közösségnek, mi részünk is benne van.

Végezetül egy mondatnyi i- dézet a Ijeszélgetésünk másnap-, ján megjelent újsághirekből: ban végeztem el a műszaki jö- .,A komáromi Steiner GáborHajógyárban megépített OL-400 típusú tavi és folyami személyszállító üdülöliajó tegnap sikeresen befutott a szovjet Kilij.i

fogja egy életen keresztül elje se is. Arról nem is beszélve, lejtenl. Felemelő érzés volt hogy mindez nemcsak a hajókikütővárosita.“-kszlmindannyiunk számára. A men rendelő partner olcsón üzemelgyár, hanem az egész tröszt évi és ötéves tervének teljesítését

'ethető hajót kívánt, és ez azi veszélyeztette, hiszen ismétlem.

jelentette, hogy a gyári próba üzemeltetéshez nekünk ugyan az a hajtóani/ag kellett, amely lyel majd a Szovjetunióban ü- ■.eméhetik. Ilyen hajtóanyagot

Óriási értéket építettünk.

— Ügy tudom, az építés folyamán a hajógyáriakiiak volt egy jelszavuk.

— Igen. Azt mondtuk, ez a

nálunk nem alkalmaznak, te- hajó a gyár becsületét jelenti, hát a szükséges mennyiséget De hozzá kell tennem, hogy jede kellet! hozni, fiz nem volt lentőségénél fogva az egész probléma, de mert nem kis csehszlovák ipar becsületét is. mennyiségről volt szó. a leqna Szóval tenni kellett valamit, gyobb gondot az jelentette, hol Mi a műszaki fejlesztési osztá- és hogyan tároljuk majd ezt az lynn akkor már aktívan részt üzemanyagot. Tárolót kelleti vettünk a ZENIT-mozgalomban tehát építeni. Nagy nehezen a- és az egész szocialista munka- kadí egy kivitelező vállalat, de versenyben. Voltak topasztala- a tárolóberendezést három és tóink, és lelkesedtünk. Ossze-A hajógyár egyik resz-t. vállalt

htgesztöbrlgádja, amely az Qh-4üü-as

személyhajü épíléséből nem kis Foto: —kszl —