Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-16 / 11. szám

SPANYOlOIISZÁei

KEftDOlElEK

(Befejezés)

A Times-ban megjelent cikk mindent megmagyaráz; „Tekintettel a portugáliai bizonytalan helyzetre, az olasz közvélemény balra tolódására, Görögország kiválására 8 NATO katonai tevékenységéből és Törökország „elidegenedésére“, szükséges Spa- nyolorsziig megtartása a NATO déli szárnyának védelme érdekében.“

Erről volt tehát szó. Mi ehhez képest néhány kivégzés, több e- zer politikai fogolv bebörtönzése?!“

Spanyolország az elmúlt években sokban változott, csak egyben nem; megmaradt fasiszta diktatúrának, aliol a hatalom egyetlen, mérbetetlon becsvágyú, kegyetlen tábornok kezében maradt, aki annak idején kijelentette: „Ha kell, kiirtom fél Spanyolországot.“ -Amikor ezeket a szavakat mondta, egy hét alatt Zaragozában kétezer, Granadában ötezer. Valladolidba« kilencezer civil Lakost végeztetett ki.

Egyébként azonban valóban megváltozott Spanyolorsziig. Főleg azzal, hogy a nemzetközi tőke hatalmas beruházásokat eszközölt az országban, mert a diktatúrában biztosítva látta ,itt a

hasznot Spanyolország így fokozatosan ipari országgá változott. .\ bruttó nemzeti jövedelem 19G3 és 1974 között 29 milliárdról 65 milliárdra növekedett. Ebből a- zonban főleg az állam és a külföldi monopóliumok húztak hasznot. .A dolgozók életszínvonala csak elenyészően nőtt. Ezért a konjunktúra lelöfokán a spanyol dolgozók százezrei Franciaországban, Nyugat-Némelországban, a Benelux államokban vagy Svájcban kényszerültek „vendégmun- káskodni“.

Spanyolország szembe találta magát a fejlett iparú kapitalista világgal. Évente több millió nyugati turista érkezett ide, hogy a szegény Spanyolországban olcsón, a nfduk uralkodó árakhoz viszor nyitva olcsón, üdüljön. A középkori előítéletekkel megbéklyózolt országnak lazítania kellett. ,A strandokon, ahol azelőtt a rendőrség azonnal közbelépett, ha mezítelen felsőtestű férfi mutatko- zolf, most meghonosodott a bikini, megnyíltak a játékkaszínék, a nyilvánosházak és a kapitalista „erkölcs“ többi „vísmiányai“.

A kapiuilizmus általános válsága meggyorsította a frankoiz.mus váLságát is. Nőtt a munkanélküliség, a helyzet súlyosságát a

munkanélküli .gastarbeiterek“ hazatérése csak meghatványozta. Ezek azonban nemcsak a fejlett kapitalista országok ..kemónyv.a- lutájál“ hozták haza, hanem megismerkedtek egy új, az övékével összehasonlíthatatlan világgal, és főleg a nyugati orsz.ágok munkásosztályának szociális harcaival.

Ennek a válságn.ak a közz;pén. az orvosok hadának minden i- gyekezeté ellenére. 82 éves koréban meghalt Francisco Franco Ba- hamonde. Spanyolország ..névleges“ királyságából valódi kiráiv- ság lett.

FRANKOIZMUS FILVNXO NÉLKÜL

i

Franco terve világos volt. O- lyan királvva volt szüksége, aki kifelé „megszépítené“ Spanyolország arculatát, befelé azonban az ő halála után is megtartja s frankoizmust. .Tuan Carlos erre nagyon is alkalmas. Ereiben .,i- gazi“ királyi vér csörgedezik, neveltetését viszont m.aga Franco i- rányítotla. Vajon milyen kir.ály lesz .Titán Carlos?

1962-ben feleségül vette Sofi.át, az elűzött Konstantin görög király hiTüát. Két lánsnik é.s egy trónörökös született a házasságból. .A családi élet mellett a madridi Zarzuela palotában készült uralkodói karrierjére. 1974- ben Franco be.tegsége alatt egy rövid időre „belekóstolt“ az u- ralkodásba. azonban semmilyen lényeges határozatot nem hozott ez alatt az idő alatt. A régi fasiszta falangislák nem lelkesednek a monarchiáért/ de. megtűrik mint a frankoizmus továbbélésének lehetőségét.

Elmúltak azonban azok az i- dük. amikor egy király a politika tényleges alkotója volt Juan Carlos örökölte ugyan Franco nem kicsi hatáskörét, de nem ö- rökülhette a tábornok tekintélyét is. Az abszolút monarchia napjainkban időszerűtlen, és maga a frankoizmus még a tábornok életében „megkopott“. Mi lesz hát ezután?

A lakosság széles rétegei változásokat várnak. A katalán és a baszk hazafiak szeretnék elérni azt, amit már a köztársaságtól megkaptak — autonómiát. A munkások a közélet demokratizálását és a szakszervezetek jogainak ki- szélesítÍMÓt kívánják. Egy széles demokratikus arevonal harcol a frankoizmus ellen. Ez ntagába ö- leli a baloldali szélsőséges erőktől — akik a terrorban híznak — egészen jobboldali konzervalivis- tákig — akik szeretnének csendesen a Imrzsoá demokrácia vizeiHat évig kellett juan Carlos- nak várni Franco árnyakában, hogy elfoglalhassa a trónt. Vajon meddig marad benne?

be evezni, lehetőleg a kommunisták nélkül — a spanyolok népes tömegei l.

Az elmúlt években a frankoiz- ,jnuz összoülküzésbe került a valamikori nagy szövetségesével ’s, katolikus egyházzal. A fasi.',- •mus rontotta a vatiki'mi zsinaton felvázolt modernizált katolicizmus képét. A papság nagy része elkülönítene magát a fasizmustól, és nem volt hajlandó egyet érteni a politikai kivégzésekkel. Alég a magas hlerarcliia is elfordult tőle, .amely pedig azelőu a frankoizmus „csillogását“ biztosította.

Megrendült a valamikori legmegbízhatóbb bástya, a hadsereg is. Tavalyelőtt több mint kétezer tiszt írta alá a katolikus Justicia y Paz (Igazság és béke) szervezet kiáltványrát, amelyben amnesztiát követeltek a politikai foglyoknak. A polgárháborút megjárt gencralitás mögött, már nem áll az egyöntetű tiszti kar, A tisztek többsége már a polgárháború utón született, és ezért érzelmi kapcsolat sem fűzi a Falangáboz.

összegezve elmondható tehát, hogy csak kevesen vannak, akik a régi rendszer fenntartását kívánják. Abban azonban, hogy milyen legyen ' az új rendszer, nagy'on különböznek a vélemények. A „reformátorok“ egy része megelégedne a ..külcsín“ megváltoztatásával, egy' látszólagos demokrácia létrehozásával, amelyben azonban megmaradna a frankoizmus régi osrtálydarlal- ma. Ide tartozik a magas egyházi hierarchia, a nagytőke és a földbirtokosok. A dolgozók persze másképp, demokratikusan képzelik el az ország jövőjét.

A frankoizmus elleni erők palettája nagyon szokszínfl. A több szélsőbaloldali csoport mellett, mint amilyen például a baszk ET.A vagy a FRAP, a legfontosabb erőt két politikai csoportosulás képezi: a Demokratikus Bizottság és a Demokratikus Koii- vergenció. A Demokratikus Bizottság fő politikai ereje a kommunisták. Hozzájuk csiitlakoznak még a baloldali szocialisták, a liberálisok egy része, és a belső ellenállás fontos csoportjai: a munkás bizottságok. Ezek vezérét. M,arcelino Camaehót Francé- ék liossz.ii ideig börtönben tartották, majd Franco halála után kiengedték, de. i'-mi'it bebörtö- nözlék és megint szabadon bocsátották.

.V Demokratikus lyonvergenció a keresztény' demokraták és a .szóéi,'ilislák egyesülése. Az ő oldalukhoz álltak még a maoisták fe a moiiarehlsla carlisták.

Franco legelszántabb ellenségei a kommunisták voltak. .Az utolsó percig védték a köztársaságot, és a legádázabb fasiszta terror i- dején is meg tudták tartani szervezeteik illegális bálózntót. Sokau meglialtak a vesztőhelyeken, sokan Franco börlünoiben. Ott voltak mindenütt, ahol a frankoizmus elleni harc fellángolt. Dolgoztak a munkásl.anácsokban, az ifjúság és a diákság között. Mindent megtettek, hogy a szabad-, ság. a deinokráeia eszméje túlélje a sötét fasizmus korsz.akál.

Érthető, hogy a kommunistákhoz való viszony az egész spanyol oppozíció kiflcskérdése. Nem lehet komolyan venni azokat a csoportokat, amelyek a megújho- diis kapcsán azon mesterkednek,

v.ajon az új rendszerben adnak-e jogokat, és ha igen, milyeneket a kommunistáknak. A spanyol kommunisták tevékenysége sosem függött attól, hogy ki és milyen jogokat biztosított nekik. .A, .spanyol kommunisták egyszen'ien jelen vannak, akilr tetszik, akár nem.

A GaudlDo halott, .Az ,.Éljen a király'“ kiáltás nem remegtelte meg Madrid ódon palotáinak falait, mert az elraíMviilő válság mar azt sejteti, hogy' nincs mesz- sze az a nap, amikor a .Tu.an Carlos vezette Franco nélküli frankoizmus végleg letűnik Spa- nyolorsziig történelmi színpadáról, és a madridi Manzanares folyó partjára visszatérnek azok, akik negy've.n évvel ezelőtt saját testükkel védték itt n spanyol köztársaságot, a demokráciát és ezzel egész Európát. Ezen a napon százezrek sírján kinyíló virág jelzi, hogy harcuk, hősiességük, mártirhalálnk nem volt hiábavaló.

—st■ energetika terén való előrehaladás Ay döntő jelentőségű a Szovjetunió e- gész népgazdaságának hatékony fejlesztése szempontjából. Az 1975-ös évben a Szovjetunióban a viUamosenergia-termelés óriási méretekben emelkedett: meghaladta az 1 billió kWó-t.

Milyenek a Szovjetunió és a világ energiagazdálkodásának további távlatai? Erről számolt be P. Sz. Nyeporozsnytj, a Szovjetunió energetikai és villamosítási minisztere a Novoje Vremja tudósítójával, V. Rozennel folytatott beszélgetésében.

• Milyen jó Irányokban fejlesztik a szovjet energiagazdálkodást?

— A IX. ötéves tervben lépést tartottunk a szükségletekkel, bár voltak bizonyos nehézségeink. Biztosítottuk országunknak a szükséges jütöanyagjajtákat, a kapacitásokat jelentősen fokoztuk. 1975-ben több új nagy erőmű lépett üzembe.

A kapacitások óriási növekedésével kapcsolatban különös jelentőségre tesz szert a fűtőanyaggal való takarékoskodás, az t kWÓ energia előállításához szükséges jütö- anyagjelhasználás csökkentése. Ezért természetesen nagy figyelmet fordítunk ágazatunk új műszaki berendezésekkel való ellátására, az aggregátok nagyobbitására.

Országunkban nemcsak a legnagyobb vízi erőművek vannak; a hőerőművekben már működnek az első 500 és 800 ezer kilowat- tos blokkok, a közeljövőben pedig ennél is nagyobb kapacitású blokkok is üzembe lépnek. Ilyen aggregátot szerelnek majd jel a kosztromai regionális erőműben.

Technikai szempontból az élen járunk. Ez a többi között a távfűtésre is vonatkozik. Egyetlen iparilag fejlett országban sincsenek a lakótömbök és az Ipari üzemek olyan mértékben ellátva nagy központok által történő központi fűtéssel, mint Moszkvában vagy Leningrádban. New Yorkban például ■ az épületek többségét pakura tüzelésű kazánházak energiájával fűtik.

% Hogyan oldják majd meg a villamosenergia szállításának problémáját?

— Ami az elektromos energia szállításával, a Szovjetunió egységes energetikai rendszerének létrehozásával 'összefüggő kérdéseket illeti, az energiarendszer fejlesztésének méretei tekintetében országunkat csak az Egyesült Államokhoz hasonlíthatjuk. És bár ott nagyobb a kapacitás, azonban nem folyik az energetikai rendszer kialakítására Irányuló olyan műszaki tevékenység, mint nálunk. A Szovjetunióban a jelenlegi váltóáramú elektromos távvezetékek elérik a 750(100 volt feszültséget. Már készülnek 'a berendezések az 1 millió 150 ezer voltos .váltóáramú és 1.5 millió voltos

tőéf&oJbai

egyenáramú távvezetékek számára. Ezek a távvezetékek Szibériát kötik majd össze az ország európai részével. A közeljövőben pedig 2 millió 200 ezer — 2 millió 500 ezer volt egyenáramú távvezetékeket létesítünk. Ezeken nagy energiamennyiségeket továbbítunk — ez egy-egy áramkörben eléri majd a 40 millió kW-ot. Tekintetbe kell venni azt, hogy Kelet-Szlbérlában óriási vízenergia-erőforrások vannak. Ott még több nagy teljesítményű vízi erőmű működik, köztük a világon a legnagyobb a kraszno- jarszkl vízi erőmű, amelynek kapacitása 6 millió kW. Mindennek ellenére az Angara és jenylszej energetikai erőforrásait egyelőre csak részben használják ki. Ott hamarosan még nagyobb teljesítményű vízi erőmüvek létesülnek — ezek 7 — 8, sőt 10 millió kW-osak lesznek.

A másik energiatartalék: az Itati-meden- cében levő, kiaknázásra váró óriási barnaszénkészlet. Az Itati-medencében a legközelebbi esztendőkben 50 millió kW összka- pacltású hőerőművek épülnek. Ezt az elektromos energiát az ország középső részébe továbbítják majd.

Ezek tehát a terveink, s mindezt fokozatosan meg is valósítjuk. Hiszen olyan óriási kapacitásoknak táovezetéken történő szállításáról von szó, amelyek nem hasonlíthatók össze semmilyen vasúti fővonal átbocsátó képességével, az ezzel arányos jolyékony vagy szilárd fűtőanyag-mennyiségek szállításával.

Figyelembe kell venni azt, hogy a Szovjetunió lakosságának 80 százaléka az ország európai részében él, s az ipar Zöme is ott összpontosul. Ugyanakkor az energetikát erőforrások 80 százaléka az Uralon túl van, méghozzá főként Kelet-Szibérlában. Ezért kell nagy mennyiségű fűtőanyagot vasúton szállítanunk az ország központi részébe vagy pádig ezt a fűtőanyagot villamos energiává feldolgozni, és úgy juttatni el távvezetékeken a Szovjetunió európai részébe. A számítások tanúsága szerint ehhez szuperhosszúságú egyenáramú távvezeték-rendszereket kell ktalakitani,

# Mit mondhat az atomenergetika szerepéről?

— A legközelebbi ötéves tervben és a jövendő húszéves tervben az elektromos- energia-gazdálkodás fejlesztésének egyik fő iránya az lesz, hogy nagy számú atomerőmű épül. A leningrádi atomerőműben már működik a világ első, egymillió kW kapacitású, csatornás reaktora. Emellett f milliö kW kapacitású erőmüvek épülnek. Es ez még. csak a kezdet! Az új alomvillanyt elepek főként a Szovjetunió európai részében létesülnek, és ezáltal egyensúlyba Hozzák az ország energetikai mérlegét.

# Miben jut kifejezésre energiagazdálkodási együttműködésünk a szocialista közösség országáival?

— A szovjet energetikai rendszer összekapcsolódik a Béke-rendszerrel, egységes gyűrűt alkot, amely összeköti egymással a szocialista közösségek európai országait. A testvérbrszágokban — Lengyelország kivételével — fűtőanyaghiány van. Ezért tekintélyes mennyiségű villamos energiát exportálunk.

De nemcsak erről van szó. Az ilyen széles körű gyűrű létrehozása nagy jelentőségű a kölcsönös előnyök szempontfúböl. A Béke-rendszer Prágában levő központjából rendkívül operatív módon történik az energia áramlásának irányítása és emellett itt olyan tényezők is szerepet játszanak, mint a zónaidö, a munkaidöbeosztás, a munkaszüneti és ünnepnapok különbsége. Egyszóval a Béke-rendszer nagy jelentőségű a szocialista integráció gyakorlati megvalósításában. Jelenleg folynak az előkészületek a Béke-energiarendszernek maga sabb jeszüUségre való átáUUására.

A szocialista integráció más utakon is megvalósul A Szovjetunióból Magyarországra vezető 750 kilovolt feszültségű villamos távvezeték például a rajta keresztül energiát kapó szocialista országok szakaszonkénti együttműködésével épül. Ügy vélem, hogy ez az együttműködés tovább bővül majd.