Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-26 / 35. szám
3 T alálomra szalad velünk az autó. Trnovectól (Tor- nöctól) még )obl>an be- letutUTTk Mátyusíöldbe, és Se- lioe (Szelöce) után egyszer csak a Vág partján találjuk magunkat. A rliatás erdőben macskakö- vekkel kirakott öt vezet a töltés oldaláról a folyó partjáig. Közvetlen a parton betonlapok, a szellő apró fodrokat sodor a víz felszínén, arcunkat nekifor- dltjuk a fuvallatnak, s az ereinkben a gyönyörűségtől piciny vérfutamok élednek.. S mindennek tetejébe a folyó fölött ott hintázik a vastag komp- kötél; azaz nem a hídon, hanem az ósl Járművön, kompon kelünk át a túlsó ptartra, mivel a legközelebbi híd északra és délre is minlegy húsz-harminc kilométerre található A mindennapok zűrzavara, rohanása közepette tehát egy pilUinatnyl csend, békesség; o- lyan sziget, ahol viszonylag megállt az Idö, s ez* máris élvezzük ... A valamikori, a hajdanvolt idö fuvallata persze azért már meglehetősein odébbállt, hiszen az autónkon kívül más motoros jármű is várakozik a parton, s a túlsó oldalról Is autót hoz az egyébként már szintén motoros meghajtású komp. — Vagy egy hete csak, hogy kaptuk ezt az új révet. .Addig amazzal a kéri meghajtásúval jártunk — mondja Körös Elek révész, amikor kikötnek, és a légi komp felé bök, amely ott rln.gatózlk a farkasdl part mentén kikötve, nem tudva egyelőre. hogy mi lesz a sorsa. Kőrös Eleken és Kőrös Dáv: dón, a két révészen kívül még néhány suhanc, s egy idősebb nyugidíjas bácsi Is ott üldó,gé, és nézelődik, bámészkodik a léven. — Időnk van -- mondják —; kijöttünk segíteni azoiknak, a- kik semmit sem csmálnak. A szavukat képleteíien kell érteni! A komp naponta nyolcvanszor, százszor Is megfoiéul. Akár egy gyerekért is átmennek. de a révészek így sem törik véresre a kezüket, nem izzadnak bele a munkátukba. Maguk Is inkább csak besaél- getnok, né2selőd.nek munka közben. tájékoztatják az újonnan érkező utasokat, s élvezik a' tiszta levegőt, a napfényt. a természet viruló közelségét. Ebben segítenek nekik az alkalmi révészek, és most már ml Is, mert amikor értünk jön MINDIG A F01YÖNÄI Körös Elek kompon és körülötte uralkodik. A révészek ugyanezt évente háromszázhatvanötször nyolc ötén keresztül teszik, és ott vannak a folyón télvfz Idején éppúgy, mint veröfényes nyárban, illetve éjszaka és nappal Is. Hatan váltogatják egymást, furcsa mód. nem egy egész hónap szabadságuk van. mint a A folyó közepén a név, s átszállít a túlsó partra, egyszer csak oeKünk Is kedvünk keipokedlk ott maradni rajta, és nézelődni, beszélgetni, visszavltetnl magunkat üj- na a másak oldalra, majd pedig csaik ott lenni és élveim! azt a derűs nyugalmat, ami a többi halandönak ebben az országban. hanem csak húsz. Illetve huszonegy napjuk, mivelhogy ők a többi napot túlórákban tolUk Itt a kompon. Ezernyolcszáz ■— ezerkilenc- száz korona; ennyit kapnak az útkarbantartó vállalattól, hiszen ők mindnyájain ennek « vállalatinak az alikalmezottjai. Külön'ben ez a magyairázaita is, hogy a szolgáltatás tngyeines: nem kell fizetni, nincsenek jegyek. Esetleg egy-egy történet, valami hír, amivel fizetnek az utasok. De a révészek ezt sem kívánják Ingyen, hiszen magtik is szívesen el-elmondják egyik- másik élményüket. — Két éve, december tizennegyedikén — mondja például Ktjrös DávW — Jött egy traktor a Jól megirakott két vointa- tóval, s egyszer csak mát ki sem látszott a vízből. Ahogy páhajtott a régi komp padkájára, elszakítottta a karvastagságú láncot, és minket meg belökött a víz közepére. Persze, volt mit csinálnia, hogy klszed- je az embereket a jeges vízből. Még jó, hogy a takarmányzsá- kök fenntartották az embeire- ket a vfz színén. A traktoortsiát így Is vagy ötven méternyire tudta csak kUtalásznl. — Elgondolhatják, télvlz ide jén, a meleg pufajkában ... — mélázik még ma is a furcsa baleseten. A Vág ma az egyik legkülönösebben viselkedő folyönk. Naponta egyszer vagy kétszer megárad, s aztán pedig majd- csaknem át is lehet gázolni rajta. — Ez különösen ősszel okoz gondot. Vana úgy, hogy egyesek a kompon éjszakáznak — meséW me^nt Kö^rös Elek. — Főleg azok, akik nem hisznek nekünk. Azt goindolják sokán, hogy lusták vagyunk, és azért nem akarjuk őket átvinni. Aztán persze, ha megteneklünk, nyugodtan várniuk kell. amíg ide nem ér a reggeli árhullám ... Láthatja, ma reggel is egész ott fönt volt a víz, ahol az a cs% van, estére meg majd még a fele sem lesz a mederben ... Persze, az idén van e ég víz. 8 még egyszer sem fordult elő, hogy tönnakadtunk volna ... — NOS, szóval nincs rossz munkájuki — szögeztem le végül is. — Nincs; nem ts mondjuk ... Mindig a jó levegőn vagyunk. Télvíz idején ugyan inkább a melegbe kívánkozik az ember, de mt már megszoktuk azt is. Meg aztán ezen az új kompon már van ez a jó kis bódé is. Most már igazán ki lehet bírni a folyón ... Németh István Foto: Zolczer—Németh Udvard IDvory nad Zltavouj Ifjúsági építkezés — olvasóink többsége Is tudja ezt. mégsem árt, ha ellátogatunk az ápftkezésre, s megnézzük, hogyan Is haladnak a munkákkal, mtt csinálnak a fiatalok. Szorgalmasak-e egyáltalán? Mackn Bála bácsi raktáros talán a legtlletékesebb, állandóan ott van velük, látja, hogyan dolgoznak. TOle viszik el naponta a szerszámot, és hozzá viszik vissza. TOle kapják a frissítőt, vele beszélgetnek, ha valami fOnnakadás van. — Egy kicsit féltünk a brlgádosoktöl — mondja —. de most már látjuk, hogy feleslegesen, igyekeznek, szorgalmasak és rendszeretök. Két csoportban dolgoznak. Az egyik reggel fél öttől egyig, a másik délután egytől fél kilencig. Betonoznak, a földmunkát végzik, segítenek az ácsoknak. Először a szovjetek, majd az NDK'Sok jöttek. Nem panaszkodhatunk rájuk, különösen a szovjetekre nem. Mlnds.gylk a munka legnehezebbjét fngta meg. Az NDK-sok hétfőn végeznek utánuk jön 0 harmadik turnus, s mire nekik Is lejár az Idejük, a legnehezebb és legfontosabb teendők már utánunk lesznek — mondta, s közben a leendő silögödrök klfutőpélya nagyságú betonlapjára mutatott, ás hozzátette —. a hatvan centi vastag beton szinte falja az anyag köbmétereit. Ha nem jönnek ezek a fiatalok, nem Is tudom, hogyan boldogultunk volna. A napi száz-százötven keverés után ts alig látszik a munka eredménye... Arcképek munka kosban A nagy keverőgép két-bárom percenként ontotta a betont. A két fiú. Marián Hrnőlar és Peter Cvenga. a bratisla- vai Építészeti Főiskola leendő hallgatói, azt a feladatot kapták, hogy lefogják a tOmlö végét. Alighogy megpihentek, máris szaladbattak Ismét. jött. hömpölyögve a tömlőben az újabb tél kObnyl beton. Ezért csak agy-agy szusz- szanásnyl szünetben, illetva étkezés közben és munka után beszélgethettünk. Arról faggattam őket, miért jöttek üd- vardra. Az egyikük losonci, a másik pedig Banská Bystricáról származik. NItrán Illetve Pteätanyhan végezték el az épt tészetl szakközépiskolát, s miután fel vették őket a főiskolára, jelentkeztek hiszen amit látnak, hasznát veszik még Rét lány Éva RySavá és nana Baléková ősztől szintén a brailsiaval RirrészeM Főiskola hallgatói lesznek, ők ifimnázUimban é rettségiztek. — No, lányok, nem lesz könnyű a dolgotok a szakképzett fiúk között -- kezdtem ezért a beszélgetést, miközben ők fogéval és dróttal erősítették egymáshoz a betonvasakat. — Nem is olyan biztosi — válaszolták Öntudatosan —, hiszen közismerten jobbak vagyunk matematlkéből, fizikából. Különben ugyanazt a munkát végezzük Itt, mint a hűk... — És nincs fönnakadás? — Nlncsl Miért Is lenne? Csak a fiúk nem hagynak békében Folyton csipkelődnek. De lassan ezt ts megszokjuk... — Miért, tálén nem győzik a lányok az Iramot? — kérdeztem a flúktöl. — A, dehogy — válaszolták ők — csak éppen rájuk szálltunk. Tréfálkozunk, így gyorsabban telik a nap. Nem ballada! hős, hanam az építésvezető helyettese A flük persze huncutok, nemcsak a fenti két lényt, hanem az udvardl Virág Zsuzsannát is megtráfáljék olykor. k > * > Virág Zsuzsanna pedig 6 már harmadéves építész lesz. Itt az építkezésen ts komoly feladatot lát el; Istenes József építésvezetőnek a helyettese, tehát az építkezés egyik 1- rányltOja Is. Így akár le Is Inthetné a tréfacsinálókat, de nem teszi, hiszen 6 Is fiatal és vidám, meg örül. hogy köztük lehet, dolgozhat ez ifjúsági építkezésen. Nem mindennap nyílik rá lehetőség, hogy valaki a saját szülőfalujában dolgozzák, méghozzá Ilyen korszerű beruházáson, mint amilven ez a farm Is. Tizennégy lány és négy fiú Kicsit nehezebb tréfálkozni az NDK- bell harmadéves lipcsei egyetemistákkal. Itt mér német és orosz nyelvre és a nemzetközi kézzel-lébbal mutogatásra Is nagy szükség van. Am hogy nincs fönnakadás, azt kint a leendő telepen, később az étteremben, majd a kollégiumban Is tapasztaltam. A losonci Ma rlán Hmölér két német lánnyal, Ursula Beckerrel és Gabriele Stoll-lat vacsorázott. 5 amit nem tudtak egymásnak el- mondaiü németül, illetve oroszul, ott segített 8 mutogatás meg a széles, jókedvű mosoly. A baritkozés. ahogy egybenhangzöan mondták, gyorsan ment, azért Is, mert a búsztagü lipcsei csoportban tizennégy lány volt, a bratlslaval egyetemisták között pedig csak két szál leányzó akadt. Gabriele Stell tavaly már volt Csehszlovákiában. Már akkor elhatározta, ha sikerűi, az Idén Is eljön. És sikerült neki. Most Itt van Udvardon. Hétfőn letelik a három hét, utána kis körutat tesznek Csehszlovákiában. Ha hazamennek, tanév megkezdéséig pihennek, végül részt vesznek egy rOvldebb polgárvédelmi gyakorlaton. így kerekedik ki nyárt programjuk. — És nálunk hogv érezték magukat? — kérdeztem. — Nagyon jő volt, csak az a baj, hogy hamar elmúlt — mondta agy kis nosztalgiával, aztán arról beszélt, hogy sokat szórakoztak, táncoltak, sétáltak, sportoltak. Végül már ügy tűnt, hogy sok Is az, amit felsorol. Az Ismerkedési esten kívül részt vettek agy járésl ara- tObálon. karnevált rendeztek, áa az a- gylk este tábortüzet Is gyújtottak. — Hátfőn Ismét táncolunk. Csak az a baj, hogy ez már a búcsűesf lesz. Vtszontlátásral — mondják majd. Vlszontlátásral — mondjuk ml Is, hiszen ha az ember végignéz a telepen, amely két-három hónappal ezelőtt még puszta volt, meglátszik a fiatalok keze munkája. N, I. Kép; szerző Tehenek a képernyőn Rá sem ismerni Nltrára. A Zobor aljí város szinte tel- jeseoi új köívtösbe öltözött. Minderre az Agrokomple* '75 elnevezésű országos mezőgazdasági kiállítás jogosította fel, amelyet a napokban nyitottak meg ebben az ősrégi városban. A husaonöteaer hektár területen rendezett kiállítás változatos, érdeikes. A rengeteg élő és fényképes anyag modem mezőgazdaságunkat szemlélteti. A kiállítás elsó napjaiban látogattunk el ml Is Nltrá- na. A metsző szél, a mutatóba Is alig felbukkanó napsugár nem vette el a kiállításra indulók kedvét. Az első két napon 23 ezren fordultak meg Itt. tőképp fiatalok. Köztük az érsek új várt járás SZlSZ-esel Is. ElőssKjir csak végigfutottam, és csak másodszorra vettem alaposan szeraügyre a kiállítást. Kívülem még rengeteg kíváncsiskodót legelőször egy Ipari tévéadás kötött le a H pavilonban. Három tévéképernyőre szege- zödlk a sok kíváncsi tekintet. Az egyik monitor egy kis kézi kamera segítségével a képernyő előtt állókat mutatta. A másik ketté pedig egy-egy tehénfann vagy kertészet kUlsé, illetve belső részleteit varázsolta a hatalmas csa'mokba. Félkereatem a pavilon vezetőjét, s így Ismerkedtem meg egy flotal mérnökkel, Milan Holeccel, a nltral mlntaga^aság alkalmazottjával, akinek az Ipari tévé Is gondjaira van bízva. — Gzadaságunk valóban míntagazdaság, amit ezek az ipart televíalók is bizonyítanak. Mt szükség van ezekre a készülékekre? — Gazdasági udvarunkon megtalálható a modern technika minden újdonsága. Az állatok etetése teljesen automatikusan, gépi vezérléssel történik. A gondozók csak felügyelnek a gépekre. Ezéken az Ipari tévéken keresztül pedig a fotelokból figyelik a munka menei' ' < tét. Ide, a kiállításra pedig azért hoztuk el okét, hogy a látogatók is „betekinthessenek“ farmjainkra, kertészeteinkbe. Közben MUán a kulisszák mögé taegy, ős egysaeri- ben teljesen ü) helyrőil. egy má^k istólíóból és Icerté- szetből közvetítenek a tévék. — A kamerák kezeiéinek, akik mozgatják, irányítják őket. jelt ad'tam egy Csengével. — Milyen távolságról közvetíthettek? — A legtávolabbi farmunk Innen négy kilométerre van, a legközelebbi alig ötszáz méterre. X X z A beszélgetés után tovább barangolok a klélilltás te rületón. Az egyik kombájn mellett SZISZ-egyenruhás fiatalokat pillantok meg. Muzslárél, Köbölkútról valók a fiúk, lányok. — Tanulmányi kirándulásra jártok errefelé? — Is-Is. Az Ifjúsági szervezet járást bizottságé szervezte ezt az utat. Tízendlzen jöhettünk egy-egy faluból. Mindannyian a szövetkezetben dolgozunk, tehát mondható tanulmányi útnak Is ez a látOígatás. de annyira jó a hangulat, a műsor, hogy kirándulásnak, szórakozásnak Is mondhatjuk — vflágosft fel Laci — No. és kinek ml tetszett? Imre, aki egy kicsit hátrább ál. a kéidés hallatán közelebb lép. — Én g^javító vagyok, s érdekeinek az újdonságok. Nálunk még nem jött „divatba“ az E—512-es kombájn, bát most ezt nézegetem. Az igazi persze az lenne, ha egy kicsit „kibelezhetném". Nekem akkor mondana a le^öbbet. — És a lányok? — fordulok Lada felé nektek ml tűnt a legérdekesebbnek? — A sízüretBiIógép... Érte mindenki felnevet, mert seitik. miért nverte meg Llda tetszését a szüretelögép. — Ebből ítélve, vagy a bort szereted, vagy ki sem állhatod a szürelelést? — Hát hogy Is mondjam?Nem folytatta, de megértettük. Közben a Irts csapatunkhoz csatlakozik Vágvölgyl Erzsébet. a muzslal ^ke Efsz SZISZ-elnöke, — Csak tíz tag érdemelte meg ezt az utat. — Nem. De csak ennyien jöhettek. Ha rajtam múlna, a huszonhat tag közül még négyen Öten itt tennének. — Valljátoik be őszintén, nem örülnétek jobban ennek a kiállltásnek, ha valamelyik munkanapon jöttetek volna? •— Még úgy nagyon titkoban sem örülnénk. Ma szom hat van. Itt maradhatunk késő estt.g sőt útban hazafelé valahol megállhatunk egy kicsit csörögni Is. Holnap nem kell sietni munkába, nyugodtan alhet a társaság. Ha meg munkanap jövünk, körülményesebb kimaradni a munkából. Ez fgy a legjobb — mondja Laci. — A gépeiken kívül még mi érdekeset láttatok? — Néhány percet elidőztünk a lovasversenyeknél, kellemes pillanatokat szerzett nekünk a szabadtéri színpad műsora, ahol beat-együtteseken kívül népi mc- sélők Is felléptek. (zolczer) Kép: szerző
