Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-19 / 34. szám
5 ~ Előbb hallgasd meg a dalt, és csak azután döntsd el, hogy irs^e rólam vagy sem. Szeretsz-e, rózsi^m, gyijnge violám. Ügy, mint az erdO. borulsz-e. Teám? Ügy, min; az erdő, borulsz-e ream? Cgy, min! a virág, hajolsz e ha'zzúm? Meghallgattam Bodonyi And rást, de nem e négy .sor alap ján tartottam ki elhatérozasom mellett, hiszen nem ez a mérv adó. Lénve,gesen több ennél az az odaadás, szeretet, amellyé a népi kultúrát ápolia, ferje.sz ti. .Azoknak a hainalokkal kéz dSdó. dolgos napoknak, és az éjszakákba nyúló próbáknak, ósszfijövfiteleknek. fellépé.sek nfik az értéke semmivel sem mérhető. Bodonyi .András így vélekedik erről: — Amióta eszemet tudora, nó- tázgatok. zenélgetek — Mit jelent neked az a szó, hogy zene? — Amit ki tud fejezni az ember. aminek pontosan tudja az értelmét, ami vérévé válik, az már nem izgatj.a, nem csábítja, nem ósztönzí Ezzel szemben nekem a zene „Ismeretlen raélvség“, amelyben újabb és újabb titkot tárok tel. Olyan titkokra lelek, amelyek meg- feitése őrömet jelent, és sok, sok erőt ad a további munkához. Látod, már me.gtnt bolond- sá.gnkat beszélek, ezt ne is frd meg. Egy pillanatra elhallgat, majd a zongorán leüt egy billentyűt. —’ Látod, ez nekem a zene. Ezzel együtt érzem egész embernek magam. — Mivel foglalkozol még a zenén kfvitl? — Mivel...? Van egy fiépi e- gvtittesem, tagja vagyok a szé- csénykel irodalmi színpadnak. Ebben a faluban tanítok, így a gyerekeket furulyázni tanítjuk a feleségemmel, természetesen ingyen. Továbbá szintén Itt a faluban kedvtelésből é- nekkart vezetek. Aztán... No, még mi? Megvan! Itt az iskolában egy beat-zenekar vezetője vagyok. Hogy bírsz ennyifelé figyel ni? Nem aprózódlk tel nagyon az erőd? — Az erőm nem. csak a családi életem. A zene. a szervezés, a közösség, a népi kultúra ápolása a mindenem. Ha gyölteni megyek, itt ér a legtöbb élmény. A zeneszerzéshez ez fejtétlenül szükséges Amint látod, utoljára marad a család, a gyerek... — Tanító vagy. Sok irányú tevékenységed után te minek tartod magad? — A kenyeret a tanítással keresem. — A továbbiakban is tanítani akarsz? — Nem, semmiképpen. — Hanem? — Hívtak Kassára és Bratls- lavába is. De egyelőre még nem döntöttem. Nem tudom, vajon megállnám-e ott a hefyemet. Majd ha úgy érzem, hogy mindent tudok, amit tudni kell. és érdemes, akkor esetleg. Nagyon fontos lenne a hangszerelést megtanulnom. Akkor sokkal érdekesebben dolgozhatnék. ■Aztán megint csak a zongora billentyűire tévednek az ujjal. Alig szólalnak meg az első hangok, máris elfelejti, hogy ott vagyok, . . — Hogyan születik nálad a zene? zökkentettem vissza a prózai valóságba. — Hogyan? Látod, ezen még nem is gondolkodtam. Azt hiszem, csak úgy magátől. Leülök, s érzem, hogy játszanom kell. Leütök egy akkordot, és az magával hozza a többit... — Az irodalmi színpaddal hogyan kezdődött a kapcsolatod? Mi indított gyűjtőútra? — A kollégám, Csáky Károly megkért, hogy zenésítsem meg Csontos Vilmos verseit. Már e- lötte Is végeztem olyan munkát, de most még nagyobb kedvvel láttam hozzá. A gyűjtésről meg már beszéltem. Ismerni akarom a múltat, a kesergő népi énekeinket, hát e-. zért gvfljtök. — Most már csak azt mondd meg nekem, hogy miért végződ mindezt? Ugye, érted, mire gondolok? — Haha.... érdekes. Hogy erre nem tud rájönni az ember. Egy azonban bizonyos! Szeretnék kielégíteni magamban valamit. Házat nem muszáj építenie az ebmernek, mert lakhat szövetkezeti lakásban is, de ha értelmes életet akar •élni, akkor önmagát Igyekezzék maradéktalanul megvalósítani. ZOLCZER JÁNOS Foto: Csernay A Bitinkásünnep meghirdetése, -í899 óta a május elsejénelc gazdag költészete, Irodalma keletkezett. Az első proletárköltök ünnepi verseitől napjaink Irodaim! alkotásáig mutatja be a Kossuth és a Madách közös gondozásában megjelent „Örök májns“ (Május elseje az Irodalom tükrében] című gyűjtemény a május elsejék történetét, a munkásünnep Irodalmi tükörképét. Remete László bevezető tanulmányában és ősz- szekötő szövegében számos Ismeretlen és kevésbé Ismerős történeti tényt, elfeledett verset és színpadi művet tér az olvasó elé. A kötet szerzőinek névsorában meg- faléljuk többek között Ady Endre, Bajcsy Zsilinszky Endre, Barbusse, Brecht, Derkovlts, Eluard, Fű- Sík. Gorkij, Illyés. József Attila, Lenin, Majakovszkij, Móricz, Rad- nőti, Szabó Ervin és Clara Zetkin írásait. A kötetet a korabeli sajtóhöl származó és művészi grafikák díszítik. Negyedik kiadásban Jelenik meg a Szépirodalmi Kiadó Zseb- könyvtár sorozatában Szabó Magda nagysikerű, több nyelvre i.s lefordított regénye, ,,A* őz“. Gyilkosok és áldozatok regénye ez a könyv. Gyilkol Józsi, a ,,Három Huszár“ kocsmárosa, gyilkol Eszter. a történet hőse. a színésznő: kl-kl a maga eszközeivel. De e két gyilkos mögött ott lapul a harmadik is, a legveszedelmesehb: a kor, amelyben a színésznő született, mely iszonyatba fullasztotta gyermekéveit, aknamezőre küldte Emilt, korai sírba a mun^ kára képtelen, virágait babusgató édesapát; s örökre kipusztitott Encsy Eszterből minden hitet, bí- zajmat, örülni tudást. Mindaz, a- mlt az élettől kap, immár későn érkezik: sem siker, sem elismerés, sem pénz, még a szerelem sem váltja meg többé iszonyú ön magától. Es Eszter mind attól a társadalomtól tanulta, amely felnevelte, öl: megöli az egyetlen embert, aki valaha szerette. Am tettével öíimagát Is halálra ítéli. Az őz vádirat mindenki ellen, aki vétkes egy ember emberi mivoltának elpusztításában. Míg a történet gyilkosat és áldozatai megfutják pályájukat, a regény lapjairól Irgalmatlan szenvedélyek forró-hidege süt. A lengyel Jerzy Andrejewskl filmről Is Ismerős világhírű regénye. a ,,Hamu és gyémánt“ 1948-47-ben íródott, s cselekménye egy vidéki városban játszódik, 1945 májusában. A hangszórók a német kapitulációt adják hírül a városka lakóinak, véget értek hát a le.ngyel nép történelmének talán legnehezebb ével. A regény világa mégsem nyugodt. hőséinek életén még nem ömölhet el nyugalmával, derűjével a béke — túlontúl feldúlta életüket a háború. Andrzejewskl könyve nemcsak nagyszerűen szarke.sztett Izgalmas olvasmány, nemcsak kitűnő korkép a felszabadult város első napjairól, hanem elmélyült lélektani és erkölcsi' elemzés égy bonyolult helyzetben férfivá érlelődött nemzedék tra.glkus válsá.gá- ról. A főhős.'a kommunista Szczu- ka szuggesztfvan megrajzolt alakja mellett ezért kap olyan éles megvilágítást ennek a nemzedéknek jellegzetes képviselője, Ma- clek, akinek figuráját Cybulskl tette örökre emlékezetessé számunkra Wajda világhírű filmjében. A „Hamu és gyémánt“ különben a bét szocialista ország közös vállalkozásaként megjelenő „A győzelem könyvtára“ nevet viselő sorozatban jelent meg. E ha talmas vállalkozás további kötetei Is olvasták már nálunk. Nevezetesen Dlmov regénye, a „Dohány“. valamint a szovjet Konsz- tantyln Szlmonov hatalmas háborús trllöglája, az ,,É16k és holtak“, a ..Nem születtünk katonának“ és ..Az Dtolső nyár“. „Az utolsó nyár“ befejezi a Szlmonov-trllóglát. Az a részleteiben aprólékos pannó, amit az író festett, ezzel a könyvvel teljesedik ki. Ismét találkozunk a regény legendás hőseivel: SzarpUI- ptn tábornokkal, Szlncov őrnagy- gyal, és a többiekkel, s az egv- mást filmszerűen követő események során tanúi lehetünk a háború íorgandó, tragikus hlrtelen- ségű változásainak, (ez) A nyelv tudós kincskeresője „Ez az értékes jérfiú, aki a szláv nyelveket s történelmet a könyvek szorgalmas tanulmányozásával s merész utazásaival kutatta, igyekezett minden tudományos eredményt a csehek népnek s országának megismerésére visszavezetni... Keze munkája elárulja a mestert, ki mindenkor jelismerte tárgyéi, s kinél a töredékek hamarosan egésszé álltak össze,“ (Dobrovskjről — Goethe) Jakub Doubravsky drago- nyos-őrraester egy időben Magyarországon szolgálta a közös uralkodót. így eshetett meg, hogy kisfia. Josef, a Győr megyei Gyarmaton Jött a világra. .Az anyakönyvit vezető magyar keresztelő pap első hallásra, helytelenül írta be az újszülöttet, s a hibásan bejegyzett vezetéknevet már soha, senki nem Javította ki. E téve- ■ dés folytán az egész művelt világ Josef Dobrovsky néven ismerte meg a cseh felvilágosodás kiemelkedő alakját. Miután a Doubravskí család visszatért Csehországba, a kis Josef német műveltséget szívott magába. Iskoláit is német nyelven végezte, ámde a gimnáziumi évek alatt már felébredt benne a nemzeti érzés, megtanult csehül, s különös rajongást érzett e nyelv iránt. Tizenöt esztendős korában került Prágába, ahol indiai misszionárius küldetésre ké pezte ki magát: később Brno városában is tanult, majd ismét a prá.gai teológián folytatta s fejezte he főiskolai tanulmányait 1776-ban. Papná azonban nem szentelték fel. Kezdetben, eredeti terveinek megfelelően az orientalisztika kötötte le minden figyelmét. Szabad idejét le.gszívesebben levéltárak- . ban s könyvtárakban töltötte régi kéziratokat és könyveket bújva. Különösen a héber, szír és arab nyelvek foglalkoztatták. Életében a fordulópontof az a körülmény jelentette, hogy a grófi Nostic-család gyermekeinek nevelője lett; ebben a főúri híniari F. M. Pelei, a prágai egyetem első cseh nyelvet, előadó tanára irányította a nevelömunkát. Dobrovsky az ő befolyására és a társaságban megismert tudósok, művészek — különösképpen a felvilágosultak — hatására, egy Időre felhagy az orlentálls kézira-. tok tanulmányozásával. Érdeklődésének középpontjába a cseh nemzeti múlt, a nyelv és az Irodalomtörténet kerül. „Ahogyan vélekedik, úgy szól is.,— Jegyezte fel róla Pelei már első találkozásaik után. Jellemes, udvarias, erkölcsös férfinak ismerték meg; társalgási, levelezési és alkotói stílusában is határozottságra, tömörségre és mindenekelőtt igazságra törekedett, Szőki- mondása miatt egész életén át sokan áskálódtak ellene. Élőszóval, .írásaiban, levélben, folyóiratokban sokat vitázott és bátran szállt sík ra az igazságért és a haladásért. A középkort barbár, sötét korszaknak nevezte, A cso- dahívést, a szent helyekre zarándoklást haszonlesők érdekének tartotta, és vénasszonyokhoz íHö babonának az oly hiedelmeket, hogy például harangkonga- tással elüzhetök az esöjelle- gek. Bírálta a hivatalos egyházat és a reakciós papokat, helytélenitettei hogy a papok nőtlenségre vannak kárhoztatva. Az Ijjú papokat azonban védelmébe vette, tanulásra, tudásuk elmélyítésére ösztönözte őket, hogy műveltebben szolgálhassák nemzetüket és a nép felvilágosításának ügyét. Nagyra értékelte az iskola- és népművelésügyi reformokat, de bátran hallatta hangját, midőn a közéletben reakciós hatásokat észlelt. Jósét Dobrovsky régi, csehül írott okmányokat és könyveket fedezett fel a levéltárak és könyvtárak papírhalmazában. Tehetsége, nyelvi képzettsége és tudományos érdeklődése jó alapul szolgált, hogy a múltból ne csak tanulságokat szűrjön le. hanem mérhetetlen értékű nyelvi kincseket is megmentsen az élő nyelv számára. Más országok, egyetemek példáján felbuzdulva füze- tés folyóiratot Indított. a- melyben figyelemmel kísérte az. Irodalom, iskolaügy, népművelés és néhány tudományág minden eseményét. és számon tartotta az országban csehül, németül és latinul megjelent, nyomtatott kiadványokat. Céljainak egyike a szólás, az írás, a tudományos véleméirynyil- vánítás szabadsága .yolt, .j|. mit Csehországban kiblrciét- tek ugyan, de a gyakorlata ban nem tűrtek meg. Ezt e- gyébként saját példája is I- gazoita: nem érvekkel, hanem hatalmi befolyással hallgattatták el ádáz ellenfelei. Kész kéziratait elfektették, füzetei megjelenését késleitették, volt, ami csak évekkel később hagyta el a nyomdát. Ám ellenfelei is tisztelték oly tulajdonságaiért, amelyekkel ma Is példaképül szolgálhat a késő nemzedékeknek: ifjúkorától fogva szívesen megos.ztotta tsme- reiett másokkal ts. Amit felkutatott s ami szellemi tulajdona volt, azt nem féltette. hanem készségesen segített bárkinek, rendelkezésére bocsátotta saját anyagát s önzetlenül örült a tudományos munka eredményeinek. Dobrovsk^i németül Irta műveit. így diktálta a szükség hajdan, Csehors'zágba'n, még akkor is, midőn a nem-' zeti nyelvről és irodalomról' volt szó. Másrészt azonban talán épp a németnek köszönhető, hogy alkotását megismerhette az egész világ. A szláv nyelvek ismeretében nemzetközi viszonylatban nagy tekintélyre tett szert, s méltán tartják világszerte a szlávlsztika megteremtőjének. A cseh irodalmi nyelvet ápolni, annak tisztaságán őrködni és szépségét fejleszteni — ez lett J. Dobrovsky életcélja. Szerinte a nyelvnek bőven voltak elfelejtett szép kifejezései, amelyek értékesebbek s használhatóbbak a nyelvrontók által mesterkélt új szavaknál. Egy helyütt azt írja, hogy az olvasó könnyebben megért egy 300 évvel ezelőtt megjelent könyvet, mint egy e- röszakolt, érthetetlen kifejezésekkel teli új művet. A nyelvtudós kincskeresője 1829-ben halt meg és Brno városának egyik temetőjében nyugszik. Munkásságának legnagyobb jelentősége, hogy éppen a nyelvi visszaesés korában hirdette a nyelv hajdani dicsőségét, tökélyét és fejlődését. Igen érdekesek és tanulságosak Dobrovsky utazásai cseh és szlovák területen, de külföldön, pl. Lengyelországban, Svédországban, 0- roszországhan, Németországban, sőt Olaszországban is. Cseh és szláv jelentőségű után kutatva nem Ismert távolságot, anyagi áldozatot és fáradságot. Ján Kollár emlékezett meg arról, hogy Oroszország iránt éppen Dobrovsky beszámolója keltette tel benne az érdeklődést. „A cseh irodalom története“ című könyvében írja Szalatnai Rezső, hogy Dobrovsky nem feledkezett meg szülőhelyéről, a magyarországi Gyarmatról és Jakob Grimm meséihez készségesein ■ niagyar mottvunMltka]. KézBe vehetünk más könyveket és tanulmányköteteket, amelyek arról tanúskodnak, hogy a nagy szlávlsta szoros kapcsolatokat tartott fenn nemcsak a magyarországi csehekkel és szlovákokkal, hanem magyar személyiségekkel is., tr erről pl. J. Macú- rek „Ceské a uhergké déje- pisectv.í V, poCátcích őeské- ho a madarského národního obrozénl“ c. munkájában. Szakkörökben ismert Angyal E. „Dobrovsky un’ifl üngaril“ c. írása. R. Praifák pedig magyarul jelentette meg „Josef Dobrovsky kapcsolatai Jankovich Miklóssal és Széchenyi Ferenccel. /. Dobrovskp nemzetközi kapcsolatai nemcsak kutatást eredményeinek szempontjából jelentősek, hanem azért is, hogy mar két évszázaddal ezelőtt példái mutattak a haladó erők baráti együttműködésére. Szántő György Ki tud löblíet József Attiláról? VI. Elevenek, minden, ml kíntól megremeg, égjen, hol laktok, kert. vadén tij — a igya körül, üszkösen, ha elsxandarül, vakogjatek velem: Nagyon táj. 1938 decemberében jelenik meg a költs utolsó verseskötete. Előző kötetéért jutalomban részesül ugyan, de nem a 3000 pengős Baumgarten- •díjat kapta meg, csupán 1000 pengő tisztelet- dijat, s ez a jutalmazás 1938-ban megjelent köteténél megismétlődik, a rangsorolás megaléző jellege nyilvánvalóvá válik. Társai, barátai, a- kikkel naponta találkozik valamelyik kávéházban, mind teremtettek már maguknak valamilyen szerény létalapot, míg József Attila számára még mindig Hatvány Lajos támogatása az egyetlen szilárd pont. Kedélyállapota egyre szélsőségesebbé vélik, Ingerlékenységében maga tépi el a testvéreihez, barátaihoz kötő szálakat. Nagy költeményei közül elsőnek a Késel sirató olvasztotta magába mindezt; fájdalmában félelmetesen ősi, kegyetlen Józanságával borzongatóan modem siratóének ez a költemény. Az emberi közösségből kitagadott ember sikolt fel a magány peremén az elvesztett biztonság, a család utáni vágyéban. ,A kezdő Idézet másik nagy költeményének a része, melyben a csalódás és vágyódás, a vlsz- szatuasltás és kétségbeesés, a vád, és panasz, az átkoződás és siratás nagy polifóniája szólal meg. Alig három év telt el az Oda, az örök szerelem himnusza megszületése óta, mégis cslllagévek választják el a két költeményt. Az Idézett vers mát csak széttépett harmónia, fájdalmas kiáltás és átkozódás. Az őst siratóénekek módjára a kOltó fájdalma részesévé teszi az embereket, állatokat, természetet. Iszonyatos mélységekből hangzik a vers refrénjé ként visszatérő kiáltás: Nagyon fáj! A harmincas évek közepére költészetével párhuzamosan kialakul a ,,meglett ember“ filozófiája és etikája (erkölcsej is. „Maradéktalanul felmérte korát. S ez képesítette rá. hogy a század emberéből, az ember lényegéről hiteles vallomást fegyen.“ (Király István.) Költészete világirodalmi rangjának ez a nyitja. Mindenki másnál gyöfröbben élte át a XX. századi ember elldegenültségét, s ezt az érzést mind fllozotlkusabb érvénnyel fejezi ki nagy gondolati költeményeiben.,,Mért legyek én tizzteeséges? Kiterítenek úgyis! mért na legyek tisztceségesi Kiterítenek úgyis.“ A vers ellentmondásossága nemhogy gyengítené, erősíti a költő erkölcsi kiállását. Az „e- szesen formáit ésszerütlenség“ a valósig groteszk ellentmondásait hivatott tükrözni. Sikertelen folyóirat-alapításai után a költő 1935 végén újra lapot szervez, mely 38 már dúsában megindul. A lapot antifasiszta tömd rülésnek szánták a „diktatúra légkörében“ Bár a társszerkesztök, munkatársak nézete nem egyeztek a költő programjával, a lap !e hetöség volt az elszigetelődött költő számára hogy elgondolásait, terveit kifejtse A kevés termésű 1935-ös év után 36—37-ben a szocialista humanizmus követelményeit magukba foglaló költemények sorát alkotja meg. A Dunánál, Levegőt!, Ars poetica, Március, Os patkány terjeszt kórt, Hazám című versel mind az emberi fölszabaduiás gondolatát világítják meg más-más oldalröl. A József Attila által alapftott lap program ját legtisztábban a költő versel fejezték ki, melyeket a fasizmus előretörésekor Irt a népek sorsáért aggódva, az emberi értékek eltlp- rása ellen fellázadva: Egy spanyol íöldmlves sírverse. Thomas Mann üdvözlése. Hazám. „Ezernyi fajin népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, almabaf. egyke ás sivár bűn. öngyilkosság, lelki restség, mely hitetlen, csodára vár. nem elegendő, hogy hitessék: föl kéne szabadulni méri“ A 30-as évek Magyarországának döbbenetes erejű térképe ez a hétrészes költemény, A költő föltérképezi benne mindazt, amiben .Ady és Bartók a tragédiát látta, ami ellen felléptek a népi írók falukutatö müveikkel. E verssel lesz jőzset Attila rokon velük. ..jöjj el. szabadsági Ta szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani ts engedd szép, komoly tladatl“ Utolsó éveinek termése a rend és szabadság kulcsszavak köré kristályosodik. A jelen és a mült kuszáltságával szemben fölmerül a biztos. rendezett jövő képe. Nem a költőé, hanem az "egész emberiségé. Hisz ő ekkor mér tisztában volt betegségével, menthetetlen álllapotá- val. Szorongva küldi félelmetes híradásait állapota romiásáről, személyisége, lassú felbomlásáról verseiben: Ebből az állapotból, a szerelmes szerepre va- !6 beleélés, életkedvének utolsó felpezsdUlése rántja ki. Flóra, a lélekbúvárnak készülő fiatal lány József Attilában kísérleteihez tökéletes alanyra let. A végső bukás előtt az ösz- szezúzódott lélek számára ez az utolsó menedék. Felcsillantja a költő előtt a normális élet reményét (a költő már házasságra, családalapításra gondol), felpezsdíti életkedvét, lendületbe hozza aktivitását: ,,Már nem képzelt ház üres telken, csinosodtk, épül a telkem, mivel az árnyakkal hetelten nők között Flórára leltem.“ József Attila mindent erre az utolsó mene dékre tett fel, hogy a betegségből egészséget az elmúlásból élettel varázsoljon elő A versekben azonban felfedezhető, hogy Flóra mindvégig elvontan Jelenik me.g, egyre személyte- lenebbül e rajongó költeményekben. Az önámító, kegyes csalások végén megjelenik a tárgyilagos számvetés, mikor életén véglgszSguld- va kimondja a költő az út lezártsá,gát: ..Nem dicső harcban, nem szelíd kötélén, de ágyban végzem, néha ezt remélem. Akárhogy lesz. immár kész a leltár. Bitem — és ebbe más Is belehalt már.“ 1. kérdéiQnk: Melyik versből való a kezdő Idézel? 2. kérdésünk: Mi a második idézet elme? 3. kérdésünk: Ml a cfme a költő által 1938- ban kiadott lapnak? 4. kérdésünk: Soroljatok fel legalább öt. a FIőra-.szerelBm Ihlette verset! A verseny anyagát .NAGVNE BÄBA ILDIKÓ állította össze Kérjük, hogy megfejtéseiket (az ö.sszes kérdésre) szeptember 3-ijf küldjék be.
