Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-29 / 31. szám
2 Új ifjúság A vil'ágkö2vélem«ny érdeklődésének középpontjában továbbra is a si- kéPBs Szojuz—Apollo kísérlet áll. Túl vagyunk az egyetemes tudománytörténet egyik legkáprázatosabb vál- lalkazásán, két nagy nemzet különböző rendszerű és típusú űrhajéinak tijkéletesen sikerült összekapcsolásán, a közösen végzett fantasztikusan széles skálán előkészített ku^até- mimka éráin. I A Szojuz, majd az Apollo visszatérésének napján gondolatainkban a múltat idézgettük, és tudatosítottuk, hogy ha a szovjet tudomány húsz évvel ezelőtt a rekétamotorok fejlesztésében nem előzi meg az amerikait, akkor valószínűleg erre a kísérletre sem kerülhetett volna sor, és valószínűleg nem lennénk birtokába a stratégiai fegyverkezés koríátozásá- rúl kötött első szovjet-amerikai megállapodásnak sem. És bizonyos ez is, hogy e pompás kísérlet napjaiban Genfben nem ülnének a tárgyalóasztal mellett a Salt-delegáciék, hogy végleges formába öntsék a második, még hatékonyabb szerződést, melynek irányelveiben tavaly Vlagyivosztokban Brezsnyev és Ford megállapodott. Az is idetartozik, hogy az Egyesült Államok jövőre fennállásának 200. évfordulóját ünnepli, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak pedig még 60 éve sincs. Csakis szocialista rendszere tehette képessé a szovjet népet arra, hogy gazdaságilag a mély- i pontról, az elmaradottságból elindulva. a polgárháborút végigverekedve, a társadalmi átalakulás minden terhével és megpróbáltatésával megbirkózva és nem utolsó sorban a második világháború, a győzelemig vívva, fél évszázad alatt a tőkés világ fő hatalmának a tudomány és a technika c.súcsain egyenrangú partnerévé lett. Mindannyiiink érdeke, hogy a következő években egymást kövessék, egymást érjék a Szojuz — Apollo- -programok. A világűrben, és még inkább itt a földön, a fogalom eredeti és mégis átvitt értelmében. Mert a békés egymás mellett élésnek, a versengő együttműködésnek, a közös le- lelösségvállálásnak nincs alternatívája. Mint arról már múlt számunkban is beszámoltunk, július 30 án Helsinkiben legmagasabb szinten összeül az európai biztonsági értekezlet harmadik szakasza. A második szakasz lezárása előtt a résztvevő országok képviselői megegyeztek a csúcsértekezlet napirendi pontjaiban, továbbá megállapudtak abban, hogy 1977 júniusában Belgrádban megrendezik a kormáiiyszakértök előkészítő tanácskozását az európai biztonsági és e- gyüttmüködési értekezleten elhatározott intézkedések teljesítésének ellenőrzéséről. Még mindig felszültnek latszik a belpolitikai helyzet Portugáliában. A közvetlen összecsapás veszélye azonban ki.sebb, mint egy-két nappal ezelőtt. A Fegyveres Erők Mozgalma liejelentetfB, hogy a pártoktól ,,független“, szakemberekből álló kormányt kíván alakítani. A haladó erők joggal bírálják Soares szocialista vezetőt a helyzet kiéleződéséért. Soares Goncalves kormányfő elleni !á- tnadásával elérkezettnek látta az idő-t a leszámolásra. A támadás éle nyilvánvalóan a baloldal, elsősorban a kommunisták ellen irányul. A Portugál Kommunista Párt nyilatkozatában rámutatott arra, hogy a Szocialista Párt nagygyűlés megrendezésének ürügyén kísérletet tett a reakciós erők eddigi legnagyobb felvonultatására Lisszabonban. Céljuk az volt, hogy megszállják a fővárost, követeljék Goncalves miniszterelnök lemondását és új kormány alakítását a jobboldali erők bevonásával. A szocialista párt vezérének felszólalása a tömeggyűlésen világosan elárulta ezt a célt. A Portugál Kommunista Párt akcióegységre szélítja mindazokat, akik nem óhajtják Portugália visszatéié- sét a fasiszta múlthoz, akik szabadságban akarnak élni, meg akarják e- rősíteni a demokratikus rendszert, biztosítani a nemzeti függetlenséget, és mélyreható szocialista társadalmi- -gazdasági átalakulásokat óhajtanak. N apfény, víz, öüifeledt és végtelen játszadozás, ez szükséges ahhoz, hogy a gyeure- kek „érezzék" a szünidőt. A hónap ©lején a legjo'bb pioní- roik Hradec nad Moravlcouban ta- lálkoztBik hazánk poilitllkai, gazdasági, kulturális és sportéletének képviselőivel. Egy kötetlen beszélgetés is része volt a találkozónak. A pionfrdolgozók tapasztalataikról beszéltek. Sok szó esett az idei pionírnyárról. Mi Alexander Huttvágnemél, a SZISZ SZKB pionírosztályának vezetőjénél érdeklődtünk a pionírok vakációjának második félidejéről. — A spartaikíáddal és Hradec- cel kezdeném, mert mindkét rendezvény az idei tevékenységünk legjelentősebbjel közé tartozik. A spartakiádnak már a járási bemutatói Is nagy sikert arttak. A gyerekek, a legkisebbek és a tanulóifjúság gyakoflatal felértek a felnőttekéivel. Bátran áilítom azt is. hogy a hradecl napokat az a 900 pionír, aki ott volt, nem felejti el. — Mi vár a gyerekekre a szünidő második hónapjában? — Az elsőhez hasonló mozgalmas napok. A píonírtáborokban ü- dűlőket újabb csoportok váltják fel, s elmondhatom, hogy minden 4—5. gyerek a szünidejéből legalább két hetet szakszerű felügyelet alatt tölt el. A pionírtáborok körül azonban továbbra Is meglehetősen sok a gond. A gazdag vállalatok, amelyeknek megérné pionírüdülöket építeni, és gazdasági helyzetük Is megengedné. Inkább víkendházakat építenek. I Azt mondják, a gyerekek nevelése a szülök és az iskola gondja. Szerencséi© az ilyen nézet nem általános. Inkább kivételnek számít. A pionírtáboroik száma, ha lassan is, de azért emelkedik. — Csak a píonírtáborokban foglalkoztatják a gyerekeket a szünidő alatt? — Itt vannak még a pionírházak. A szünidőben Is működnek, és tevékenységük ez alatt a két hónap alatt válik Igazán teljessé. Sok gyerek a szünidőben szereti meg a pionírházat, és aztán a tanév alatt Is rendszeresen eljár a szakkörbe. — Mtlyen szakkörök működnek nyáron a pionírházakban? — Az idő gyönyörű, most kell fürödni, táborozni, a természetbe járni, kipróbálni a gyakorlatban azt, amit a télen megtanultunk mondjuk a fényképész, turista-, sport- vagy más szakkörökben. Tevékenységünk a SZISZ nevelőmunkájához és társadalmunk szükségleteihez igazodik, ennélfogva sokat foglalkozunk műszaki kérdésekkel Is. A természet és a technika Iránt szeretnénk a gyerekek érdeklődését felkelteni. — Milyen rendezvényeket terveznek a közeljövőben? — Iskolatábort, fiatal turisták találkozóját, fiatal természetbarátok fesztiválját, sok-sok vízi és gyalogtúrát, gyárak, szövetkezetek látogatását és még sok mást. Köszönöm az interjút. (—esek) A szerző felvétele A HULLADÉKGYŰJTÉS NÉPGAZDASÁGI ÉRDEK Hazánk ásványi nyersanyagokban rendkívül szegény, kohászatunk viszont fejlett. Ezért nyersanyag-szükségletünk java részét behozatalból fedezzük. A tőkés társadalomban uralkodó válság miatt a nyersanyagok világpiaci ára hihetetlenül felszökött, köny- nyen elképzelhető tehát, milyen megterhelés ez iparunknak, hogy fedezze szükségletét. Éppen ezért óriást népgazdasági Jelentősége van a hulladék vas gyűjtésének. Az acélgyártás el sem képzelhető az ócskavas felhasználása nélkül, itt a nyersanyag 43 százaléka ócskavas. Még előnyösebb lenne, ha a hulladék vas arányát 50-60 százalékra e- melhetnénk. Érdekes megfigyelni, hogy még az ásványi nyersanyagokban bővelkedő országok Is nagy figyelmet szentelnek a hulladék vas gyűjtésének és felhasználásának, például a Szovjetunió. A hulladék vadból történő acélgyártásnak az ásványi nyersanyag megtakarításán kívül más előnye Is van: a termelési folyamatból egész sor technológiai eljárást Iktathatunk ki, s ez jelentős haszonnal jár. Fele annyi például a tüzelőanyag- és energiaszükséglet, mintha csak vasércből gyártunk acélt, és ez ma, amikor energiaválsággal küzdünk, nem lebecsülendő. Egy tonna hulladék vassal négy tonna vasércet, két tonna kokszot és mintegy 70 munkaórát takaríthatunk meg, és sorolhatnánk tovább a hulladék vasból történő acélgyártás előnyeit. Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy a hulladék vas gyűjtésének felbecsülhetetlen népgazdasági jelentősége van. Bár a kohászat szükségletét elsősorban a nagyüzemi, a vállalatokban szervezett gyűjtés fedezi, de az úgynevezett polgárt gyűjtés is nagy segítség. Az így Összegyűlt hulladék vas felhasználásával például a szakemberek becslése szerint egy kladnól akna évi szénterme- lé.sét takarítjuk meg. A kormány elnöksége nem véletlenül döntött ügy, hogy ez.ín- túl pótlékot fizetnek a hulladék vas íelvásárlási' árához. A Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága Is élénken reagált népgazdaságunknak erre a nyersanyag-szükségletére, és hulladék vas gyűjtő versenyt hirdetett. P. L. . ISMÉT PÄIYARA LÉP Augusztus huszonnegyedikén óriási mérkőzést játszik fi hazai magyar újságírók válogatott labdarúgócsapata, a magyarországi színészek együttesével csap össze. Túli- forgatélnk már most serényen készülnek Garas Dezső- ék ellen. Egyik előkészítő találkozójukra csütörtökön, július harmincegyedikén kerül sor Vízkeleten. Az ellen fél a Vörös Csillag Efsz csapale lesz. Itt a nyár! Keim felvétele A korAnkelést nehéz megszokni — Miért iiera énekeltek? — C.sak az előbb hagytuk abba... Csend azért most sincs, a tizenhat hektárO'S szőlőtáblán dolg&zó lányok között titokzatos távíró viszi a hírt: újságíró, tíz perc 16- gásl lehetőség. Lányok, barnábbak azoknál, a- kik a bolgár tengerparton töltöttek egy hónapot. Diákok valamennyien. Horváth Kató a bratis- lavai Közgazdasági Főiskola harmadéves hallgatója: — Középiskolás korom óta itt, a modrai szőlészetben töltöm a szünidőm egy hónapját. Tavaly még a szüretnél is segédkeztem. Ha belegondolok, akkor rájövök, hogy már nemc.sak a fiénz miatt vagyok Itt... — Hanem? —- Hanem... mondjuk a Vince bácsi miatt is. Vince bácsi lehet vagy hatvanéves, 6 csak mosolyog, de a lányok dőlnek a nevetéstől. — jő, nem a pénz, de mégis mennyit kerestek? — Ezer — ezeröt-száz koronát. A Modrai Szőlészeti Szakközépis-kola diákjai is itt végzik kötelező gyakorlataikat. A hanmadiko- sok az egyhónapi keresetüket — amely jóval kevesebb mint a- mennylt Kati említett — közös kasszába teszik. Jön a szalagavató, ballagás, érettségi, ne kelljen a szülőknek könyörögni minden koronáért. — Megszoktatok már a munkát? — Szeletünk dolgozni. A szőlő, meg amúgy is a sorsunk, életünk. Nem a munkát, hanem a koránkelést volt nehéz megszokni, de még az is jobb egy matekdolgozatnál — válaszolja Milan Hubek. Hutai Ilona Gbelcéröl (Köböl- kútról] jár az Iskolába, dereka spárgával van körültekerve. Olasz rizlinget kötöz, a tenyerébe vörös csíkokat húzott a rafia. — Munkára csak munkával lehet nevelni, ez az én véleményem. És abból a diákból, aki csavargással tölti a szünidejét, jó munkás sose lesz. — Te nem szeretsz csavarogni? — Dehogy is nem. A barátnőmmel és az öcsémmel készülünk országjárásra. De ők Is először dolgoznak, kisegítenek a téglagyárban. Nem is nagyon örülök, hogy augusztus elsején véget ér a brigád. Véget ér a brigád, elfogy a rafia, a szőlő beérik. Mi a gazdaság véleménye a szünidős brigádosok- ról? Ezt kérdem Vince bácsitól, a- kl amolyan brlgádvezetöként ü- gyel a diákok munkájára. — Nélkülük nem győznénk. Már a tervezésnél számítunk rájuk. Jól végzik munkájukat; csak any- nyit mondok, hogy az én Időmben 32-35 fokos melegben déVldöben mindenki a fa alatt ült, ezek meg akkor dolgoznak a legjobban. A- zért olyan csúnya feketék... A lányok megint kórusban nevetnek, és az incscl kedésnek se vége — se hossza. Itt „megszólal“ egy szőlőtőke, amott a harmadik sorból, „hozzátesz“ valamit a raflaköteg. így megy ez e.gész nap. |6 Itt dolgozni. Zácsek Erzsébet Nem tudom^ mi a szabad idő Véletlenül találkoztam össze Dakó Évával, a Krá- loosky Chlmec-i íkiráiyhel- meci) Állami Gazdaságban. Tőle kérdeztem meg, ki adhatna felvtlágosHást a nagyon ló hírnévnek Örvendő ifiúsági gépesített munka- csoportról. Mivel sem a csoport alapítója, sem a vezetője nem volt az irodaházban, Évivel váltottam néhány szói. Kiderült, hogy Évi nagyon aktiudn ténykedik a SZISZ-ben. Megragadtam hát az alkalmat s ót jaggattam szervezetükről: — Milyen a szervezeti jel- építése az itt működő SZlSZ-nek? — Hat alapszervezetet lrányit e szervezetek képviselőiből álló csúcsvezetőség. Ezek a fiatalok zömében az alapszervezet vezetőségének Is tagjai. Sajnálom viszont, hogy most jöttél, mert a me- tógazdaságban dolgozó szisz-tagok számára a nyár, az aratás ideje holt- idény. — Nem érthetek veled e- gyet. Ma, amikor minden szem, amely a földeken marad, nagy veszteség, egy szisz-tag számára nem lehet holtidény az aratás. — Hát perszel Ha Így nézzük a dolgokat, valóban nincs hoTtidény, SötI Az ifjúsági gépesített munkabrigád tagjai külön kötelezettséget vállaltak, amelyet eddig: nagyszerűen* teljesítenek is. Én úgy értettem a holtidényt, hogy a politikai- nevelő munka, a kulturáUs- és sporttevékenység szünetel ilyenkor. — Talán emlékszel még a „nem holtidényes“ tevékenységre? — Igen,' hiszen én is két vezetőségnek vagyok a tagja: a szisz Városi alap- szervezetének a vezetőségében pénztáros vagyok, az ü- zemi bizottságban pedig a titkári funkciót töltöm be. Ami az alapszervezeteket illeti, legjobban a Velká Tra- kany-l Inagytárkányl) szervezet dolgozik. A szisz városi szervezete hetente teadélutánokat rendez, a hétvégen pedig a környező hegyekbe járunk. Ezeket a rendezvényeket rövid műsorokkal is igyekszünk színesebbé tenni. Kulturális mun- I kánkat a CSEMAÜlOK-kal együttmjűködve végezzük, a kirándulásokat az állami gazdaságokkal közösen szervezzük. Sajnos, a SZISZ JB keveset segít, őket csak a papírra írtak érdeklik. Szerencsére az üzemi és a városi pártbizottság nem hagy magunkra a politikai nevelő munkában. Előadásokat, tanfolyamokat tartanak számunkra, de tni ennél is többet akarunk, jövöre már ezt a munkát Is magunk szeretnénk végezni. Egyelőre öten vagyunk páritagje- löltek, és minden pártoktatáson részt veszünk. Tudjuk, hogy ez sem elég. Magunk is sokat tanulunk, gyarapítjuk ismereteinket. — Gratulálok! Es mióta vagy párttag jelölt? — Június 9-töl. — Azt most már meg sem merem kérdezni, hogy mivel töltöá a szabad idődet. — Hát bizony elég idegen számomra ez a fogalom! Itt a gazdaságban könyvelő vagyok, és sokszor még délután négy u- tán is van dolgunk. Pedig kedvelem a verseket, szeretek olvasni, moziba járni. Sajnos, be kellett fejezni a beszélgetést, Évit hívta a kötelessége. Elbúcsúzni is alig volt időnk, így most a lap hasábjain köszönöm meg a beszélgetést. Megtehetem, mert mint Évi mondta, az 0] Ifjúságot is szívesen olvassa. N. S
