Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-22 / 30. szám
A KOLLEKTIV BIZTONSÁG ŰTJAIN E^hangú döntést hozott Géniben a koordinációs bizottság: az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakasza július 30-án kezdődik Helsinkiben. A végső megállapodást Jórészt az tette lehetővé, hogy a különféle niunkaszervek rendkívül intenzív tanácskozásai után valóban csak a máltaiak támasztotta akadályt kellett elhárítani, s ez szintén sikerült. A döntés, amely e napokban született Géniben az európai biztonsági és együttműködési konferencia, harmadik szakaszának megrendezéséről, az 1975-ös esztendő eddigi legfontosabb európai diplomáciai fejleménye. Bizonyos értelemben jóval több is: kiemelkedő esemény az európai államközi kapcsolatok történetében. A történelem a népek kollektív emlékezete, és az európaiak ma élő generációjának van mire emlékeznie. Idén ünnepeltük annak a 30. évfordulóját, hogy véget ért a történelem legpusztítóbb háborúja. Az elmúlt három évtized a háború nélküli leghosszabb időszak e földrész történetében, és azok mellett, akik kitörölhetetlenül hordják idegeikben e háborús évek emlékeit, felnőtt emberként élnek itt egy má.sik generáció tagjai is. akik c.sak könyvekből és más égtájak hadijelentéseiből 'smerik a háborút. A háború nélküli 30 év a- zonban nem csupa békés esztendőből állt. Potsdam reményei nem valésul- hatlak meg. több mint két hidegháborús évtized következett. A megállapodás, amellyel most végül sikerült tető alá hozni, azokat 1- gazolta, akik a Varsói Szerződés 1906-os bukaresti, 19B9-ss budapes-ti felhivásában. az európai kommunista és munkáspártok 1967. évi Karlovy Vary-i értekezletén az európai biztonság megszilárdításának reális programját munkálták ki. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusán kidnlgozott béljetgrv •— közös programunk — különösen nagy meggyőző erővel mutatott^rá, mit kell tenni Európában, hogy felgyorsulhasson e fordulat a hidegháborútól a nemzetek kollektív biztonsága felé. Mi is megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy egyeztetve erőfeszítéseinket ebben a szellemben dolgozott e tanácskozás sikeréért. , A munka, amelyet különösen a szocialista országok képviselői az előkészítés során elvégeztek, felbecsülhetetlen. Elegendő arra a dokumentumra hivatkozni, amely az államok közötti kapcsolatok tíz alapelvét szabályozza, és amelyet a békés egymás mellett élés tízparancsolatának is neveznek. Ezek ez afapelvek őlyaii módon szabályozzák a földrész országainak a viszonyát, hogy kimondják többek között az államok azuvorén o- gyenlőségét. az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondást. a beiUgyekbe való be nem avatkozást. Különösen örvendetes, hogy — az alapelvek körött — most fogják első ízben e tőkés országok is elismerni valamennyi államhatár sérthetetlenségét. Ennek politikaimorális súlyát növeli a népek egész felhalmozódott történelmi tapasztalata. és jelentősége minden bizonnyal felbecsülhetetlen lesz a nacionalista, soviniszta, militarista propaganda és népbutitás leküzdése, a felnövekvő nemzedékek nevelése szempontjából. Az alapelvek elfogadása és az értekezlet egész munkája, feltétlenül megerősíti a kölcsönös bizalmat az államok között: még nehezebbé válik az előítéletek, a bizalmatlanság, az antikommunizmus megszállottainak a dolga. A konferencia nyomán kibonlakoztatbatnak a tudományos, a szellemi erők kontinentális méretű összefogásának a távlatai, ami más földrészeknek előnyöket nyújthat. £s ez még soha ilyen időszerű nem volt, hiszen mind több az olyan, az egész földkerekséget érintő probléma, a- mely globális megközelítést kíván, minden állam részvételét és együttműködését. Frisman Zoli jól látta: a kezdeményezést, a lelkesedést nem szabad megtörni, támogatni kell. Hogy felismerését telt kövesse, munkatársai étére állt, elvállalta aSZISZ- elnöki teendőket, és a januári a- lakuló gyűlésen harmincán csoportosultak köré. A őeőejovcei tcsécsi) szövetkezetben alig akad négy-öt fiatal, aki még húzódozna a közösségtől. Tavaly az őszi-téli szeictelen I- döjárás a csécseíeket sem kímélte. A sárba fulladt gépeket hatványozott erővel kellett javítaniuk. Januárban még nyakig voltak a munkában. ' — A fiúk egyöntetűen aZtmondták: Munka után, munka mellett Is akarjuk a SZlSZ-t. Aztán a januári látástől-vakulásjg hajrában az alakuló gyűlésre Is találtunk alkalmat. Pattogtak a javaslatok, amikor először összejöttünk. Szinte mindenkinek volt egy-egy hasznos ötlete. A huszonöt éves főag- ronómusunk, Pelegrin Béla érdekes Javaslattal állt elő: alakítsunk ifjúsági csoportot, amely elvállalja, hogy megműveli- a 96 hektáros kukoricatáblát, a vetéstől a törésig minden munkát elvégez. A tagság elfogadta. — A szövetkezet vezetősége mit szól a szervezethez? — kérdem Zolitól. — Az elnök azonnal átadta az irodáját.* Már f-olynak itt aZ átalakítási munkálatok. Pénzt Is kapunk a veaetőségtöl a bereaidezés- re. Meg aztán már nekünk Is van egy kis „tőkénk“. Vasgyűjtéssel szereztük. Szép pénz bejött. — Itt az aratás, ebben is részt vesztek? — Hát lehet ebből kimaradni?! Kombájnosaink egy kivételével szervezeti tagok. Felajánlották, hogy vasárnaponként bérmentesen dolgoznak. Persze emellett még beneveztek a járási- aratási versenybe Is. XXX Az alapítótagok egyiké Vllk Gyula. Egy éve dolgozik « szövetkezetben. Azelőtt nyolc évig a vasgyár volt az „otthona“. — Amikor idehaza lehetek, és a munkakörülményektől a fizetésig minden előnyösebb, hát miért ne lenném? — Hogyan is volt azzal a megalakulással? — Súgtak-búgtak a fiúk. A faluban van SZISZ, a szövetkezetben m-iért ne lehetne? — tették fel a kérdést. Sokat beszéltünk róla, s végül januárban, amikor érettnek láttuk a dolgokat, előálltunk vele. Azóta mindenki nagyobb kedvvel dolgozik, mert tudja, hogy ■a- munka végeztével összejövünk, szórakozunk, kirándulunk. Szó Természetes folyamat? Majdán Gyula volt egy tánccsoport megalákítá slról Is, de sajnos, szervezetünkben alig van háram-négy lány, így csak egy Icgényesre futja tagságunkból. — Mennyiben változott Januártól a munkátok? — Ö, össze sem lehet hasonlítani! Minden részleg élére kineveztünk egy-egy bizalmit, aki külön is ügyel a munkára. A fiúk hallgatnak a blzalmikra, és azóta javultak a szövetkezet gazdasági eredményei Is. XXX A kulturális és sportmegmozdulások szervezésével Pelégrln Al- bertot bízták meg. — Jómagám is sportolok, meg ismerem a srácokat egytől egyig. Tudom, mit akarnak, milyenek a kívánságaik és azt is, hogyan lehet mindezt megvalósítani. Már összehoztunk egy lábfocicsapatot. .A járási versenyben megállta a helyét. — És a kultúra? — A táncosoportról már szólt Gyuszí. Én megemlíteném még a Thália Színpad vendégszereplését. Ezeket a színház! előadásokat, i- gaz, azelőtt Is megnéztük. Tudod, most nyakig vagyunk a munkában, de ha befejezőik az aratás, és lesz egy .szusszanásnyi idö-nk, kulturális munkánkról is lesz mit írni. Az Irodahelyiségből kimegyünk az udvarra. Majdán Gyuszlt, az e- gylk pöfögő traktor nyergéből szólítom le. Gyuszi még jófoormán meg sem melegedett a szövetkezetben, hiszen alig dolgozik itt három napja. Az idén érettségizett mezőgazdasági szakiskolában. — Mit ígértek, amikor idekerültél? — Mit ígértek volna? Csak azt, hogy dolgozni kell! De jöttem én örömmel, ígéret nélkül is. A barátaim elmooűdták, hogy megalakult a SZISZ és már másképpen van a „jéerdékben“. — Te is belépsz közéjük? — Persze, én sem leszek különc. Ami nekik fontos, az nekem sem lehet közömbös, és hát megszoktam én már a szetvezetí munkát. Tagja voltam az iskolában is az Ifjúsági szervezetlek. Voltaképpen egy természetes folyamat indult meg a csécsi szövetkezetben. hiszen az efszek mellett egyie-másra alakulnak ez ifjúsági szervezetek. Igaz, a mi e setUnkbe-n a tartalom, a dolgok mikéntje jóval másahb, mint a- szokTányos — eredményesebb, hatékonyabb. Vagy egyszerűen ilyenek a csé- csiek? Zolezer János foto: szerző GRAFIKÁK A TUNDRÁK VIDÉKÉRŐL Kis nép a jak-ut nép, lélekszáma alig félmillió. .A Szovjetunió északkeleti részének tajgás, tundrás vidékén, a Léna folyó mentén élnek, mégpedig eléggé mostoha természeti viszonyok között. Az év nyolc hónapja alatt olyan nagy hidegek dúlnak errefelé, hogy amikor néhány hónapra ^-k'ÖsZ-imt' a nyár, akkor Is csak a talaj felszínén enged fél a fagy. Ez a kis autonóm köütársaság mégsem' szegény, erdőiben sok az értékes prémes állat, a coboly, a hermelin és a róka, hegyeiben pedig aranyat tiá-nyásznak. Kultúrájával sem marad el a Szovjetunió többi autonóm köztársasága mögött. A képzőművészetet különösképfien kedvelik a ja-ku- tok. Sikereiket ml sem jellemezhetné jobban, mlnt- ho-gy alkotásaik nemcsak a Szovjetunió, hanem a kül-' ors^gok na-gyohb tárlataira is eljutnak, jó példa erre két államdijas művészük, Muhalov Afanszlj Petro- vics és Vaszlljev Valerian Romanovics, akik az NDK Intergrafika nevű nagy nemzetközi grafikai kiállításán részesültek különös elismerésbe. Kívülük még hét ja- kút grafikus, Ivanov Vlagyimir Davldovics, Karamzin Vlagyimir Szemenovlcs, Kovalevszki Oleg Mihejovícs,' Maccsaszinov Iván Alekszejevlcs, Parnylkov Vaszllij Szemenovics, Sziveev Ela] Szemenovlcs és Saposnyi- kov Jefin MlhájloVics kjildte most el prágai kiállításuk után Szlovákia fővárosába alkotásait. A kiállított mintegy 60 grafikát, linoleummetszelct, litográfiát és karcot a Gorkij utca 15 szám alatti földszinti teremben tekinthetjük meg. E többségükben ma is élő művőszekie jellemző, hogy általában két forrás ihlet-te őket meg: a jakut nép ősi művészete és a felszabadulás utáni élet változásai. Kiemelkedő példa erre Kairamazín Vlagyimir Szemenovics „Jakutföldl eposz“ című több lapból álló ciklusa, ellentétként pedig Muhalov Afanszlj Petro- vlcs egy mai villanymüvet ábrázoló linómetszete. Különösen megragadja a tárlat látogatóit a művészek hagyományos stlUzációja. Merítsék bár témáikat az ősi népi hagyományokból vagy a szocializmus ember és életet átformáló változásaiból, mindig úgy ábrázolnak, hogy mondanivalójuk mindenki előtt érthető marad. Kivétel talán Maccsaszinov és Muhalov néhány litográfiája, ám műveik többségében ők is tartózkodnak az elvont ábrázolástól. Különösen Szlvcev: Mesék című sorozatára; Muhalov: Pol-gárhábo-rű Jakutföldem ciklusára, ö, fiam című Un oleum metsaetére; Ivanov portréira és ,Tél című metszetére hívjuk fel a tárlat látogatóinak a figyelmét, mert ezek a művek tolmé- cso-lják legmOvésziebben a jakut nép hagyományait és a jelen kor változásait. ■ A nagy művészi élményt nyújtó tárlatot július 27-lg tekintheti meg a közönség, ( (neninaiiB) i A CKM hírei LEGVONZÓBB A SZOVJETUNIÓ Nyakig vagyunk a nyárban, és a türelmetlenebbek valahol a tenger partján élvezik már a szabadság örömeit. A SZISZ Ifjúsági Utazási Irodájában (CKM) arról értesültünk, hogy a külföldi utak közel 90 százalékát már eladták. Legnagyobb az érdeklődés a Szovjetunió iránt. A szervezeti csoportok pedig a Szovjetunióba, az NDK-ba, Lengyelországba és Magyarországra irányuló rövid tartalmú kirándulásokat kedvelik. Azok, akik eddig tétováztak, haladéktalanul keressék fel a CKM bármely kirendeltségét, még válogathatnak á külföldi nyaralások és kirándulások között. TELT HAZ A TATRABAN A CKM Hor. Smokovec-t ]u- niorhoteljában az év elejétől telt ház van. Nataia Fedorová tájékoztatása szerint a szálloda 183 ágya augusztus végéig fog talt. A hazat fiatalok mellett leggyakrabban szovjet, NDK beli, lengyel, magyar és jugo szláv kirándulók keresik tat a Juniorhotelt. A vendégek itt élvezhetik a jó hegyi levegőt, a kellemes környezetet, éit ifjúságunk képviselőivel is talál kozhatnak, hogy jobban megismerjék egymást. Az ifjúsági szálló konyhájáról Is híres. A jó ellátásról |án Komiüák szakácakollektfvája gondoskodik, amely a közelmúltban győzött a CKM Juniorhotelek szakácsversenyében.-MEGHÍVÁS. ÉSZ.AK-CSEHORSZ.4GBA Kellemes pihenést ajánl a „cseh Svájcnak“ nevezett £- azak-Csehországban a CKM Os- ti nad Labem-i kirendeltsége. A magas sziklafalak és mély szakadékok csodálatos képet nyújtanak. Az egyik lehetőség Hfensko,. Elhelyezés a KlepáC-szállóhan. Egyheti üdülés ára 125;440 korona. Srbská Kamenicán (deőí- ní járás) egyhetes üdülés a Románca üdulőházban 340 koronába kerül. Az árban csónakhasználat dija is benne van. Srbská Kamenicán az idény október 5-ig tart. ChomutOT mellett a Kamencovo-tó Európa e gyik egyetlen timsó tartalmú éde.svize. Az egyheti, gyégyke zelésnek is beillő iidiilés ára 340—360 korona. A CKM lovaglótábora Dstl nad Labem mellett Bfeznón van. Egyheti üdülés ára az öt egyórás lovaglással együtt 575.— korona. Bővebb felvilágosítást a CKM Ostl nad Labent-i kirendeltsége ad. Cím: CKM SZM 400 00 Ostl nad Labem, Hrnőíi'Ská 22, tele fon 27S—92, V. P. GYŰJTÖGETÜNK Gt/ermekkarombem ' egyetlen gyógyszert ismertem; az aszpirint. E csodaszer volt minden bajnak, jájdalomnak a csülapítófa, de még ez sem volt mindig kéznél. Más gyógyszer viszont nem is >gen a- kadt a házaknál, legfeljebb az évszázadok óta bevált gyógyfüvek. Kern sokat költöttünk gyógyszerre, és orvoshoz se igen mentünk. Nem igyekeztünk magunkat kiíratni a munkából sem, mert nem volt táppénz. Ma má$ a helyzet, de nehogy azt higgyék, visszasírom azokat az Időket.' Igaz, ma is keveset Űzetünk ki gyógyszerre, annál gyakrabban megyünk orvoshoz, .őzóta persze az orvosi és gyógyszerellátás ingyenes. Elég gyakran áíkozzúk is, szerencsére n^m fog rajta az á- tok. Időközben rájöttünk, hogy van közérzetünk, vérnyomásunk, piros és. fehér vérsejtjeink, rnlg- rénünk, allergiánk és egyéb nyavalyánk. Éppen ezért särün meglátogatjuk az orvost. Megismertük orvosainkat, ók bennünket. Sokszor fel sém áll az asztaltól, csak megirfa a receptet. Megbízik bennünk vagy nem ér rá, mert a váróterem tele zúgolódó emberekkel. Megbeszéli velünk, hogy milyen gyógyszert látnánk jónak, mert mi már jól ismerjük a gyógyszereket, ha történetesen nem is tudjuk helyesen kimondani - a nevüket. Minél drágább, annál jobb, ha külföldi, akkor még jobb. Felíratunk magunknak négy-ötfajta jóféle orvosságot, hazavisszük és betesszük a többi gyógyszer közé. Alkalomad- íán felíratunk még valamit, majd amikor már végképp nem tudjuk, melyik gyógyszer mire való a leltár a gyógyszerek megsemmisítésével végződik. Van, aki módszeresen, céltudatosan gyűjti a gyógyszert, mint más a bélyeget vagy a gyufacímkét. Mit számít, hogy a gyógyszerek előállítása vagy beszerzése milliókba kerül a társadalomnak?! Nekünk ingyen van, és kész. Gazdag ez az ország, telik ilyesmire. Ha azonban nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy kívánnánk, ha valamiből hiány van. akkor zúgolódunk. Nem tudom, mennyi gyógyszer fogy hazánkban, de meggyőződésem, hogy jó, ha a kiválton gyógyszereknek a fele teljesíti e- redeti küldetését, a másik .fele elfekvő készlet a házipattkákban. [PJ