Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-22 / 30. szám

s. i

(i

volt. A köptiízban k«árotnév«« gépcottfit t»nfo- lyAmon v«ttein r6szt Prágáién. amelyet a Szövetségi Mezőgazdasági Mlnísatérlum szervezett. Egy évet kaptunk arra, hogy a tanultakat a gyakorlatban megvalósítsuk. £n Itt a Kráfovsky Chltnec-l nttrályhelmecU Állami Gazdaságban vezettem be néhány ójitAst. A legbüszkébb az Itjüségl gépesített munkacsoportra vagyok, melyet 1974 }anuár]ában alapítottunk meg. Az eredmények még engem 1« megleptekI — ezekkel a szavakkal kezdte Bélán fózsef gépesítő, az Itlűság' géiésített munkacsoport bemutatását.

— Egy év után szemináriumot tartottak Prágában mintegy 350 résztvevővel. Szemináriumi munkámnak ezt a csoportot választottam .A munkát klfönőte értékei ték, ami szintén e csoport élet képessé.géröl ranöakodlk. Még'.n kább ezt bizonyította a vita 'olya mán a kollégák nagy érdeklődése Nemcsak gazdasági lelentftsége nagy ennek a munkacsoportnak, hanem Ideológiai és hevelőhatása la őríástt. A brigád valamennyi tagja 8 SZISZ-be tartozik. Minden tanfolyamon ré.szt vesznek, és ha a munka engedi más akciókba Is bekapcsolődnak. De még nagyobb a nevelő hatása ennek a szervezettségnek. Sok olyan tagja van a csoportnak, akiket szívesen elengedtek a szomszédn« gazdaságok, mert ittak, megbízhatatlanok voltak. Nálunk Ilyen nem fordul elő. Akt nem dolgozik rendesen maga a brigád bünteti meg, s ha kell egyezeröen elbocsátjuk. Vtsz- szakerölnl pedig nagyon nehéz a csoportba. De talán menjünk kt a földekre, és mondják el maguk a flök véleményüket.

Örömmel elfogadtam a meghívást. Beültünk a „terepjáróba“ s elindultunk megkeresni a fiatalokat. Hozzánk csatlakozott még Ko- leazár János, a gazdaság agronő- musa. aki elsősorban az eratőkra volt kíváncsi. De amikor megtudta, hogy az Ifjúsági gépesített munkacéoportről akarok Imi, 6 Is

dicsérni kezdte a fiatalokat.

— Igazán csak az elismerés hangján szölhatunk a fiatal brt- gádről. Számukra nem létezik le hetetlen. Van amikor 10-12 órát ts dolgoznak. Az Idén például a takarmány betakarítását csak ők végzik. Nagyon ritkán fordul elő, hogy hétközben leáll valamelyik gép. Amellett, hogy naponta elvégzik a karbantartást, minden szombaton bejönnek ellenőrizni, megtisztítani, megjavítani a gépeket. Ha valamelyiknek netán szombaton halaszthatatlan dolga akad, bejön vasárnap. Ezt.a munkát teljesen Ingyen végzik.

— ßn art Is becsülöm bennük — szólt körbe Bélán József —,

hogy valamennyien tovább akarnak tanulni. Különböző tanfolyamokon vesznek részt, hogv elsajátítsák a legújabb gépek megfelelő kezelését. Némelyikük már 3-4 1- lyen tanfolyamot Is elvégzett. Ml nem Is állunk útjukba, mert ebből nemcsak nekik, hanem -az egész gazdaságinak, sőt az egész nép gazdaságnak haszna van.

Ennyi dicsérő sző után már szinte furdalt a kíváncsiság, és alig vártam, hogy találkozzam a csoport valamelyik tágjává'. Nem Is kellett sokáig vámom. Átvágtunk egy réten, melyen most végzik a meliorációs munkákat, és már le Is fékezett a kocsink. Egv hatalmas lóheretábla szélén álltu»k, ahol Brező István gyűjtötte a szárított takarmáníTt.

~ Nagyon »ok szépet hallottam rólatok — kezdtem a beszélgetést — Te mióta vagy a csoportban?

— Kezdettől fogva a csoport ragja vagyok, és mondhatom hogv Ilyen jól még sehol sem éreztem magam. 1986-lg Battyányban dolgoztam, aztán megnősültem, és átköltöztem Ide Helmecre A brigád alakulásakor nekem Is szőltaV. őszinte leszek: nem nagyon bíztam az ötletben, de beléptem Nem bántam megi Itt mlndanyian barátok vagyunk, sokat segítünk egymásnak, és így közösen mindjárt könnyebb a munka. Ilyen ö- römmet még soha nem jártam munkába. Igaz, nem sok idő marad a családomra a két gyerek- "e, mert sokszor est* nvolc-kllen- cig ts dolgozunk de ez a flseié ien Is meglátszik 150f) 1000 koro :át keresek.

Nagyon meglepőd:em a sstép ősz szeg hallatára. Meg is mondtam azt Bélán jőzsefnek, akt csak ne vetett.

— Hát Igen! Ezek a gyerekek a legnehezebb munkát végj'k, é« kitűnően. Hidd el. ml ném adunk nekik többet, csak amennyit megérdemelnek.

Kőrútunkon tovább metive ezúttal Kondás Istvánnal találkoztam, aki szemet hordott.

— Mennyi a fizetésed? — kérdeztem.

— Pontosan nem tudora, mennyi az átlagkereaetem, de a múlt hónapban 5000 koronát kaptam. I- ,gaz, akkor az E-280-as sllőkombáj non dolgoztam, néha 13 őrét Is ftgy nap. Különben ehhez a géphez most szereztem meg a képesítést. Tavaly kombájn ra kaptam meg. Köszönettel tartozom a veeetőeégnek, hogy *ny- nyit« »egltémáik. És nemcsak ezértI Hát még miért?

— En nem voltam kezdetben a brigád tagja. Előző munltahei^- men nagyon rossz volt a léj^ör, nem ment, és nem Is ízlett a tm*n- ka. Ivésra adtam a fejein. Aztán

resett föl Józsi bácsi, és azt ajánlotta, jöjlek Ide Idejöttem, és nem bántam meg!,

— Közvetlen az aratásban is dolgaznak a brigád tagjai? — érdeklődtem Koleszár Jánostől.

— Igen. most már odamegvOnk.

■Amikor megérkeztünk, a szerencse emberének éreztem magam. Kőthka jőzsefen, az Ifjfmágl munkacsoport tagján kívül ott találjam Kiss Pált Is, a csooort veze főjét. Először jőskát szőlítottam meg:

— Kezdettől fogva a csoport ragja vagvok. Bizony két hónap után e! akartam menni, ma meg ez volna a legna.gvobb sorscsapás számomra. Na^ot változott a csoport szerkezeti felépítése. Jobb a kollektívá a munkafeltételek. Sokkal nagyobb kedvvel dolgozom, mint bármikor máskor. Különöse-n azóta, hogv a gazdaságban és a 5ZlSZ-ben végzett munkámért tíznapos Szovietunlőbell kiránduláson vehettem részt. Csodálatos él- ménv volt. Sosem feleltem el a szovlet emberek kedvességét.

Aztán Kiss Pál verte át a szót:

— Tíz taggal kezdtünk,.most huszonheten vagyunk Közülük öten a közápkorűakhoz tartoznak. Ez azért van így, mert nekik nagyobb a tapasztalatuk és ezt Is átadják a fiataloknak. Az összhang a brt- rádban rtagvsserfl.

A csoport kötelezettsé.get véllalt, hogy egy hektárra átszámított ön- kölVságet három koronával csökkenti. Erneuert a brigád tagjai felajánlották, hogv megtakarítanak bizonyos mennyiségű naftát. Átlagban ez 300 litert tesz ki. Biz tos vagyok bemne, hogv mindkét köteleaettségvállalásukat teljesí- Mk a fiatalok. Ezzel lövőre újra a Királvbelmeoí Állami Gazdaság példás dolgozöí közé juthatna a csoiport.

Mit fűzhetek még ehhez hozzá. Ezt a lelkesedést, kitűnő munka- szerveaést látni kell Én örülök, mert láthattam.

Neszméri Sándor

A NYÁR ARANYA

„Kovács Julcsa föllépett az asztagra, Véletlenül beleesett a dobba...*

Asszonyok után kutatok at aratást munkáknál. Svakkal ezelőtt övék volt a hetükig tartá derékfáfás, a ma- rokstidés, a esépUsnél a por, a kSveadogatás a dohos, a pelyva eltakarítása meg természetesen az aratok. eséplOk gyomrának gondfa.

— Asszonyok? Menfen a szövetkezeti konyhába, az aratoknak asszonyok fáznék, és micsoda ebédeket! Hallott már maga olyat hogy túrOscsusza meg teffálOs uhorkasaldta?

A vySkovt fárdsből főtt két kombáfnos nagyokat csettint a nyelvével, ennél eredetibben nem ts lehet elismerni a Seltcei asszonyok srakácsmSvészetét.

Mi maradi tehát a régi derékfáfditO munkákból. A főzés, amely kevésbé fáfdítfa a derekat. Az aratás munkáfa a gépeké, a gépeken pedig férfiak Ülnek. A nOk számára a gabona begyűftése az úf kenyér születését jelenti — áldást.

N6 a levágott gahonaterüle! az egész országban. A tarló magasabb, mint régen, de nem szúrja a talpunkat, meghajlik cipónk alatt. A kombájn 10—12 percenként fordul, négy kaszás helyett vágja a rendet. A kocsi lassan megtelik szemmel.

Por és dohogás, a kombájn csak egy percre dTl le, vezetőjének csak a fogai fehérek.

— Minden rendben?

— Okét

— Páradt? — kérdem a „leváltott* Miroslav Bejdát, akt a taehoví tárásból lőtt kisegíteni az Ivánkát állami gazdaságba, legyint.

— Páradtsdgot már régen nem éreztem. Az a fontos, hogy jdl megy a munka. Akkor lennék fáradt, ha vala mi 'tártént volna a géppel. A várakozás elfárasztana. Szép napom volt, talán négy hektárt is learattam. Ezt szorozza be harmincöttel, ugyanis az állami gazdaság vezetői szerint 35 mázsás átlagos búzatermésre számítanak, és megkapja azt a búzamennyiséget, amit ma ez a gép kicsépelt..

— Most hová megy?

Hem válaszol, tsmét csak legyint, és pillanatokon be .Hitt m.élyen elalszik egy hatalmas diófa alatt...

m

— Hajtanak — mondja kísérőm. TomaSkoolcs' bácsi. — Így megy ez minden nyáron. Hőség, kimerültség, hajtás. Eső, szél, ledőlt búzatábla, káromkodás, ‘s még nagyobb hajtás. Ez a körforgás menete.

MirOék kombálnján ott a felirat, amelyből nyilvánvaló, hogy a aép személyzete fiatalokból áll. A faluban Bohatán fBogotán I tavaly és kél évvel ezelőtt ts az aratási versenyben megelőzte őket egy helybeli kom- báfnns. De az ősszel megnősüli, és az Idén már eau másik szövetkezetben arat. A csehek érzik a lehetősé get. Nagyon kívánom, hogy elsők legyenek. Bemélem.' hogy az Időjárás ts kedvez majd nektk.

— Az én időmben a búza eddig ért, nil

Karcsi bácsi a válla magasságában mutatta mekkorára nőtt valamikor a búza.

— ,,Pz kombájnbúza“, kicsi... és mégis több benne a szem, mint valamikori másfái méteresbe.

Ksteledtk, de a levegő még mindig forró. Van valami szép abban, ami körülvesz; tarló, csupa erő fáradt emberek, gabonával szlnültfk teli két kocsi. Gyfiltk a nyár aranya. Az aratás lírája ez Z ác sek Erzsébet

Decemberre

átadjuk

— Rajtunk nem segít senki. Megvan minden szükséges anyag az éplttoezéshez, csak a legfontosabb hiányzik: az ember, a munkaerő. Igaz, a gépparkunk Is meglehetősen öreg, de ez mind nem volna baj, csak Jó szak munkásaink lennének.

— És az építkezés határidejének betartása? Már nyolc éve épül a tejfeldolgozó üzem...

— Igen, nyolc éve, de már csak fél év van hátra. Decemberre átadjuk rendeltetésének, ha törik, ha sza kad.

— Ml erre a garancia?

— Én, meg a munkásaim.

A fenti párbeszédet LuCe- necen f Losoncon J jegyeztem fel, amikor a tejfeldol gozó építkezésén jártam, a- mely felett szerkesztősé- ,günk védnökséget vállalt. A beszélgető partner T>ehotav Zoltán mérnök énrtés-.w2etfi volt, aki alig két hónapla vette át a munka Irán vitását. Azt mondják rőla, szívós. lő szakember. Azért ts bukkan fel mindig ott és a mikor kel! a Stavolndustrla nemzet! vállalat építkezése In, mert a főnöke! tudják hogv aho! minden kötél sza kad. ott ő még segíthet,

— A vállalatunk által é pftett üzemek csaknem mindegyikén enyémek az u fölső simítások, a pontos becsületes, szén munka. És Itt aztán vannak gondok. E Részen más technológia a- lapján készültek a tervek.

Lehotay Zoltán mérnie

mint amilyet ina heszjiá lünk. Például a vakolást ts szinte kezdetleges mődon végezzük, mivel a tervekben még az van előirányozva, eme van pénzalap,, holott már az ú) építkezéseken ezt s formát el is felejtették.

— Miért húzódott el az építkezés nyolc évet?

— Ennek Is van hátte;-«. Vállalatunk TomaSovcén é- pltett egy kerámlagyárat. Itt is kijjebb csúszott a határidő. Viszont a gyárnak már elóre megkötött szerződései voltak külföldi partnerekké. Egyedüli megoldásnak az látszott, ha innen, a tej- feldolgozó építkezésről oda- Irányítják a munkásokat, t.gy aztán két évig a tejfel- dolgozón alig szöszraötölt tíz ember.

— Előbb a munkaerőhiányról beszélt...

— Jelenleg tízanöt kömő- veaünk van, vagyis nagyon .kevés. Sajnos, ezek sem helybeliek, hanem távolabbról valók. Itt szállást nem tudunk nekik biztosítani, így naponta hozzuk és visz- izük őkét autóbussEal.

— Mennyire merítették ki az anyagi keretet?

— Az építkezésre elő Irányzott 15 millió koronából még 13 mtl'lió áll ren delkezésünkre. Számításaink szerint ez elég ahhoz, hogv év végére pontosan befejez zflk az építkezést. De meg említeném, hogy alődeim hanyagsága most -.agyon visszaüt. Rengeteg se’.ejt munkát készítettek, ás ez? most mind rendbe kell hoz nunk. Persze erre pénz nincs.

A Járás élelmissertparl létesítményei között milyen fontossággal bír majd a tej- feldolgozó?

— Losoncon van ugyan egy öreg. elavult tejfeldol- .gozó üzem, de ee már nem rndja kielégíteni a megnö- vekectett város megnőtt Igé nyelt. Már rév szükség van egv újra. modemre. Aztán nidvalevő. hogv országos viszonylatban híánvcikk a tej por. Itt nagy mennyisé,gben áimiák maid elő Továbbá felvásárolják a tejet, és jég krémet Is készítenek.

— Munkásaival e'.évedatt?

— Nézze, egy épltértieze lő soha sem lehet e’é.gédett. Én Igyekszem őket ..ráfogni“ arra a temoó-a. ».hogyan án *s dn'^ozom n* ért ~s.al< lassan érzéssel lehet elérni, máskülöaiben „megszöknek“ az embeirek. Amikor 1- dekerultem, magammal hoztam három „partit", s velük igyekaeem most behozni a lemaradást. Minimumra csökkentettem az órabérre dolgozók számát, s .most, hogy teljesítményre dolgoznak, sokkal jobban érdekeltté váltak a munkában.

— A tápsépítök határidő- -• szállítanak mindent?

— Ezzel nincs különösebb gond

XXX

Közben végtgbaktatunk a* építkezésen. Velünk tart Bo- •lor Béla elvtárs, az üzem pártalapszervereének elnöke !s.

— Az Irt dolgozó kétszáz munkás közül tizennyolc a párttag. Minden részlegre kihelyeztünk egv-egy párt- ‘agot. aki fokozott flgye- 'emmel ügyel a munkára, a munkásokra. Azonban még enné! Is többet akarunk. E- bédszünetekben a munkásoknak felolvasunk a nap! sajtóból, foglalkozunk velük, mert a ml érdekűnk 's szellemi fejlődésük. Rajtunk nem múlik, hogy ez év végén üzemeljen a tejfeld-vlgo- zó.

Bétejezíésül még Ide írom néhány munkás véleménvét: az utolsó két hónapban naponta ..óriásit“ változott az építkezés, senki sem vonja kétségbe, hogv határidőre elkészül a losnn-’ 'oi^eldol- gozó üzem

Zolrrnr (ánOs fotó: szerző