Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-15 / 29. szám
\ 8 rJíANK moiAus mitm. Már 6r4k 6ta esett az eső, a mezei út teljesen felázott. A zöld esökabátos férfi az ötájá- ra nézett: még két perc. Idegesen körül'kémlelt, hallgatta az autöútról beszűrődő nesz»;ket. Végre a motoszúgás erősödött, egy fekete gépkocsi fordult he. az útra, és néhány méterre a várakozö férfitől megállt. -A gépkocsi vezetője felikattiiitO'tta a villanyt, bekapcso-lta az ablaktörlőket.-A zöld esökabátos férfi felemelte fegyverét, go-ndosan célzott, majd elhúzta a ravaszt. A kormány mellett ülő férfit az oldalablakon keresztül, a halántékán érte a lövnés. Eldőlt. ■A néma csendben csak az ablaktörlők ütemes súrlódása hallatszott. XXX Mallorca szigete plyan volt, mint a prospekitusokon: ragyogó napfény, mélykék tenger, A Paima de Mallorca-í repülőtér várótermében egy csinos szőke nó sétált fel-elá. Elővette tük- ::ét és púderdobozát, a pamacsot végighúzta az orrán, aztán elégedetten elanosolyodott, szépnek találta magát. Megérkezett a gép. A nő egy magas férfi elé sietett. A férfi zöld e.sökabátban volt. — J61 utaztál, Gerd? — kérdezte a nő. — Igen. —• Minden a terv szerint ment, ö halott? — Igen. A többit a szállodai szobában beszélték meg. — Azt hiszem, a férjed azonnal meghalt. A halántékán találtam el, azonnal eldőlt. — Meg kellett tennünk — mondta Sylvia. — Sohasem e- gyezett volna bele a válásba. Többé nem Is beszéltek a dologról. Gerd Fáiknak csak egy- ■szer jutott eszébe egy délután, hogyan lőtte agyon dr. Friedrich Bertram pénzügyi tanácsost, szerelmének férjét. rendőrség elkapja, élete végéig a börtönben ülhet. ,A délutánt postával levelet kapott; „Igen tisztelt Fáik úr“ — állt benne —, „tudom, hogy ön lelőtte dr. Bertramot. Kár is tagadnia, mindent láttam. .A gépkocsit a holttestei együtt elrejtettem. Fizessen 80 000 márkát, és akkor nyugodtan élheti világát. Holnap este hatkor hozza el a pénzt, barna csomagolópapírban arra a helyre, ahol áldozatát meggyilkolta. A saját érdekében kérem, hogy erről a levélről ne értesítse a rendőrséget“. Gerd Falk megígérte magának, hogy nem szói a levélről Sylvlának, de az aggodalom nem hagyta nyugodni, végül is mégmutatta a levelet. — Most mit teszel, fizetsz? — kérdezte sápadtan a nő. — Ml mást tehetnéki .A névtelen levélíró a markában tart. — És ha aztán újra pénzt követel? — Ezzel a veszéllyel számolnom kell. Nem saeTOtnék áletem végéig börtönben ülni. XXX Kedd, 18 óra. Gerd Falk óva tosan letette a fal mellé a bar na papírba csomagolt pénzko leget: 80 000 márka apróban .Az ég őlomszürke volt, csöpör gött az cső. Gerd összedermedt Amíg viszafelé haladt, érezte, hogy a bokrok mögtil valaki figyeli. később érkezett. A zsaroló ezúttal 100 000 márkát' kért másnap est© hat órára, ugyanarra a helyre. Azt írta, ha ezt az öszeget megkapja, nem háborítja többé Gerdet. Százezer márka még Gerd Falk számára Is borsos összeg volt, nem Is tudta egyhamar előteremteni, a barätjätöl kért kölcsön pénzt. Nemcsak az aggasztotta; Sylvia már nem volt a régi, hűvösen viselkedett. Gerd azon töprengett, szerettee valaha is az asszony. XXX Hétfő, 18 óra. Ezúttal sütött a nap. Gerd Falk gyalog ment a megbeszélt helyre, letette a barna csomagot a fa tövélm. Nem nézett hátra, sietős léptekkel távozott. Közben érezte, hogy arcát melengeti a napfény. A háta míígött hirtelen megszólalt valaki... — Fel a kezekkel! Álljon meg, vagy lövök. Gerd először azt hitte, hogy neki szólnak, hátrafordult, és látta, hogy két rendőr egy férfit állított meg, A férfi kezére bilincset tettek'. Gerd kővé me- ledten állt, amíg azok hárman feléje tartottak. A letartóztatott férfiban borzalommal ismerte fel dr. Friedrich Bertram pénzügyi ta,nácsost. — Csodálja ugye, hogy a tanácsos úr nem halott? — nevetett Delft rendörfelügyelö. — Ne csodálkozzon, önt alaposan tőrbe csalták. Akire ön rálött, csupán egy bábu volt, a \yénz- ügyl tanácsos a gépkocsi padlóján feküdt. Feleségével, Syl- viával jól kiötlőtték, hogyan jussanak pénzhez. Megjátszatták önnel a gyilkosságot, hogy aztán zsarolhassák. Szerencséié nekem Idejében eszembe jutott, hogy lehallgassam Sylvia Bertran asszony telefonbeszélgetéseit. A müncheni repülőtéren kapkodva búcsúztak egymástól. — Holnap tengernyi dolgom lesz —- mondta Gerd —, egy halom irat vár rám. — Mikor látjuk egymást? — kérdezte Sylvia. — Talán holnap este. Gerd otthon átlapozta az újságokat, d© nem találta sehol dr. Friedrich Bertram ne-vét, meggyUkölásának hírét. Balsejtelmei támadtak, olyan különös volt az egész. Másnap reggel még kutyábbul érezte magát, a- Ug tudott a munkájára figyelni. Egyre az járt az eszében, hogy hiába sikeres üzletember, hláiba vannak milliói, ha a Deli felügyelő homlokát tán colva olvasta a Jelentést. Dr Friedrich Bertram eltűnt. El tűnését a felesége jelentette miután visszatért Mallorcáról, A felügyelő gyanúsnak találta az esetet. Eltűnik egy pénzügyi tanácsos, ákl egyébként íuldok- Ilk az adósságban. Itt valami nincs rendben. És a feleség© Is, a csinos Sylvia igen gyakran látható egy fiatalember, Gerd Falk társaságában. Itt valami bűzlik! XXX A második levél egy héttel Holeóko Viktor illasztrációja B eszélhetnék Szélezenkin autó- szerelővel? — Az attól függ, van-e nyelve. — Itt van ma? — Hát hol lennék? — Micsoda szerencse! Szuprugov professzor küldött önhöz. — KI az a Szuprugov? Van magénak arról fogalma, hogy hány professzor keres engem naponta? Sót, ma már egy docens ts fárt itt. — Szuprugov az, akinek a moszk- vtesán kicserélte a fényszórókai. — .Aha, az a csúfság, már tudom... — Nekem is reflektorokra lenne szükségem. Valaki kiszerelte őket, az üzletben meg nincs. De magának, u- gye, van? — Nézze, valahogy csak megegyezünk. — Ha pénzről van szó, biztosan. — A ^nz engem nem érdekel. Annyi van belőle, mint a pelyva. InIZMAJLOV; Nyúlbőr kább azt mondja meg, mivel tudná a szívességemet viszonozni/ — Szívességét viszonozni? — Ogy, úgy, mint ahogy a többiek is tették. A festékelosztó főnöke például első helyen áll nálam. En rendbe teszem az autóját, ő meg hoz nekem Uückot. Maga mivel száll be? — Sajnos, én doktor vagyok... — Szakorvos? ■ — Nem, nem orvos vagyok, hanem a matematikai tudományok doktora. Esetleg felkészíthetném a flát a matematikavlzsgákra. ~ Ne tréfálfon! Nem beteg az a gyerek! Ugyanazt a szakmát'választotta, mint én, jobb dolga lesz az-é- letben, mint egy akadémikusnak. — Hát akkor nem tudom, hogyan tehetném hasznossá magam... — Maga sehogyan sem, de bizonyára vannak befolyásos ismerősei... Hozza él mlamelytküket, és megegyezünk. — Hát ami azt illeti, ismerősöm van éppen elég. Például egy kiadó főszerkesztője. — Minek nekem egy kiadó főszerkesztője? — Esetleg, ha könyvet találna írni, segítené a megjelentetését. — Mi az, magának elmentek ött- honról? Könyvet ífrak? Amikor any- nyi időm sincs, hogy az unokaöcsémnek harmadik éve válaszoljak a levelére... — Esetleg megismertethetném a tudományok kandidátusával... — jár külföldre? — Nem. — Akkor szóba se jöhet. — Aztán ismerek még egy biológust... — Olyat, aki az állatokat kínozza? — Nem kínozza, hanem kísérletezik velük. — Milyen állatokkal? — Nyulakkal. — És, döglenek, döglenek? — Hát, ez már hozzátartozik... — Tudja mit, ho^a el nekem azt a biológust, és a lámpáját egykettőre rendbe hozzuk. — Bocsásson meg, de nem értem., Ml szüksége van önnek biológusra? — A biológusra? Semmi. Hanem a nyúlbőrnek hasznát tudnám venni. —tó— fordítása „Margaréták“: Verset nem lehet, nem szabad pusztán „hobbyből“ Imi, Hogy József Attilát Idézzük: ,,Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni...* ■Az ön versein ez nem látszik, nem érződik rajtuk az írás felelőssége. Nyelvileg Is suták, semmltmondőaik, nehézkesek. Nézzünk talán egy példát: „KözömbKa vO'lt a tekintate / s mégis ha rám nézett láng lobbant fél bennem. > Távolodé lépteit látván ! Szivem érezte elmenni tőlem / máskor Ismét meglátván, / á} remény gyűlt bennem ' s e láng még sokáig égett ' míg egyszer esős vihar nem kerekedett.“ Nos. ennek a versének alapján Is egyelőre az olvasást ajánlanánk. Érdemesebb olvasni a jó verseket, mint rosszakat írni. ^ „Május 23“: írásában í- lyen mondatokat olvashatunk: „Szemében unott flegma csillogott.“ .,A tüdejéből feltörő sóhaj, szinte látszólagos képet rajzolt Gyuszi elé.“ stb. Persze, ezek csak a nyelvi „borzasságok“ (több is van belőlükj, de baj van az írás feléoítésé- vel, az ábrázolás, a láttatás hitelével is. Gorkij mondja: „Az elbeszéléstől megköveteljük a cselekmény helyének pontos ábrázolását, a szereplők életszerűségét, a nyelvezet pontosságát és szinességét,' az elbeszélést ügy kell megírni, hogv az olvasó lássa mldazt. amit a szerző elbeszél.“ Olvasson, művelje magát! X „Fekete R.“: Ml csak a beküldött versek alanián ..ítélhetünk“. A most küldött ■verse Is a kezdés minden hibáját magán viseli. Darabos, nongyola, semmitmondó. Még nagyon fiatal ahhoz, hogy elfogadhatót tudjon alkotni. Tanuljon! „Barna lány": Az I'-ás tükör, vall az írójáról. On- ■nek egyelőre a tanulást a- jánlanánk. Am-it ugyanis mond, amiről írásaiban vall. csak a felszínt mutatja. A tökéletes nyelvismeret mellett a kompozlclőkész^ég ■«em lehet .mellékes. Gondolkodjék: mit és miért tesz. Jelentkezzék újra! SEMMI ÉS SENKI SEM ÉRDEKEI Tizenkilenc éves vagyok, mondhatnám: huligán. Sajnos, semmi és senki sem érdekel, és idegileg lassan tönkreteszem a családomat. Nagy a társaságom, mind olyan, mint én. Csak velük érzem jói magam. Az ellen- pőlns, a rendes, komoly vőlegényem huszonnégy éves. Elég ritkán tud Koéicére utazni. Borzasztóan féltékeny,^ s « felfogása mindenben eltér az enyémtől. A családi* élet hive, és azt képzeli, csak velem lehetne boldog. Én, sajnos, kissé hütlenkedö vagyok, szeretem a változatosságot. Nem unom őt, bár már több mint két éve Ismerem. Mégsem vagyo-k biztos magamban. Ha ő itt van, nem érdekel más, de amint elmegy, rögtön többen is érdekelnek, ha különösebben nem is. Mit tegyek, hozzámenjek? Akkor talán megváltozom, pláne, ha gyermekem lenne. Most még így is jó, de 19 évesen mit válasszak; a Jövőt vagy a jelent? Jelige: Napfény Válasz az ÉN MINDENKIBEN CSALÓDTAM című le vélre .A barátnőd miatt nem érdemes szomorkodnod. Ezt ta- pa.sztalatból tanácsolom, mert egy évvel ezelőtt én is hasonló sorsra jutottam. Akkor azt hittem, hogy soha nem less IgasI barátnőm. Sokat «írtam. Ma már moso'ly- gok megámon. Azóta rátaláltam egy komoly barátnőre. Azelőtt is Ismertük egymást, de nem barátkoztunk. Azt tanácsolom neked, hogy jobban nézz szét magad körül. Biztosan találsz olyan lányt vagy fiút, aki mindenért kárpótol. Jelige: Láss, no cs'ak nézz! Válasz CSILLAG jeligére Több mint hatvan levelet kaptál, és még mindig érkeznek. A szerkesztőség, sajnos, csak kivonatban közölheti a válaszokat. Leveled mi is megvitattuk, a véleményünk lesűjté, ezért nem is részletezzük. Ne csak munkahelyet válteztass, hanem azt a helyet Is kerüld, ahol felnőttél. A gyermeked neveld fel rendesen! Vas Anna és Miknay .András Válaszok EGY KOSlCEl KISLÁNY jeligére Beleestél egy húszéves „klassz szerelésü“ srácba, és azt hiszed, hogy futni fog utánad. Nőm gondolod, hogy jár valakivel? Sajnos, csak azt tudom ajánlani, amit a szüleid. Légy vidám, beszélj fiúkkal, de ne azon járjon az eszed, hogy melyikkel teremthetnél komoly kapcsolatot. Jell.ge: .Aranka Ml is 15 évesek vagjmnk, és nagyon csodálkozunk a viselkedéseden. Ne hidd, hogy nekünk nincsenek ilyen problémáink. Mi Is örülünk, ha egy csinos srác ránk mosolyog. Mi is álmodozunk, s vannak fiú barátaink is. Nagyon helyeseljük a továbbtanulási vágyad. Ha ezt komolyan is gondolod, nemcsak feltúnősködni akarsz, akkor azt tanácsoljuk, amit a .szüleid: inkább a tanuláson járjon az eszed, mint a srácokon. Jelige: Juli, Gtta Csak egy évvel vagyok idősebb nálad, de a szüleidnek adok igazat. Gondolkozz reálisabban! Vedd észre. hogy olyan szekér után fut.sz, amely sohasem vesz fel. Inkább tanulj, hiszen a tanulmányi eredményed — mint írod — nem valami fényes. Szép terv, hogy egyetemre akarsz menni. De tanulás nélkül is odajutsz? Jelige; Szilvi Ha egy kicsit logikusan gondolkodnál, rájönnél, hogy nem egy húsz év körüli fiú után, hanem a tanulás u- tán kellene nézelődnöd. Én is 15 éves vagyok, de szégyellnék olyan levelet Írni, mtnt amilyet te írtál. , . Jelige: Január 18. — Ilonka Egy 15 éves lány, aki egyetemre készül, nem hihet az „első látásos szerelemben.“ Ha érdekelnéd a fiút, akkor talán „strapálta“ ts volna magát, hogy a elmedet elolvassa. Ami azt illeti, 15«- éves létedre elég gyakorlott vagy. Más tanácsokat vársz, mint «milyeneket a szüléidtől kapsz, azonban minden józanul gondolkodó ember nekik ad igazat. Ha így folytatod, beiratkozhatsz a,„Kismamák Egyetemére“. Jelige: SZS, Dun. Stneda I. B Írásod elolvastuk, és mosolyogtunk rajta. Az a véleményünk, hogy te még fiatal vagy arra, hogy fiúkkal szórakozz^. Igaza van a szüleidnek. Gondolkodásod Is ezt mutatja, hogy még gyerek vagy. Mi nem csodálkozunk rajta, hogy fiú másodszor nem Ismert meg. Ha valóban csinos, miért strapálná magát egy kislányért, amikor komolyabb is akad számára. Az nem jelent semmit, hogy rád mosolygott. Feledd el a fiút, és törődj inkább a tanulással! Ráérsz még a ..végzet művére“ gondolni tanulmányaid bolejezóss után is. Jelige: SPTS II. ©kcmómla
