Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-16 / 51-52. szám

SZEGÉNY ROKONKÉNT ÉRKEZTEM... A* újdnnsült Kurópa-bajnok Ján Va)« fölvételei Az első csehszlovák Európa-bajnok kiilturista; PETR STACH A prágai fiú sikerét dr. Baníinsk^ ko mentálja Sportrovatunk, a lehető legjobb kapcsolatot teremtett a kulturlsz- tikd hazai, élvonalbeli képviselői­vel. Kiéri László sportmestsrröl talán egyik lap sem irt olyan gyakran, mint mi, s ezt a gesz­tust a közelinültban Kiéri rend­kívül frappánsan viszonozta; o maga Irt — a kezdők bátorttáss céljából — kétrészes cikket az ÚJ Iffüságba, Amikor megtudtuk, hogy Amsz­terdamban megszületett a cseh szlovák kulturistaspopt eddigi leg­nagyobb sikere Petr Stach kontl- nensbajnok lett (az abszolütkate- górlában Isi), együtt őrültünk a szakvezetőkkel, versenyzőkkel. Kién után tehát Stach Is bizo­nyított. Amszterdami sikere fé­nyesen -Igazolja, hogy a nem na­gyon támogatott (mert a negye­dik, vagyis az utolsó kategóriába sorolt), ún. kis sportágak Is ér­hetnek el világraszóló eredmé­nyeket. ha színvonalas a szakve­zetés. és lelkesek, szenvedélye­sei készülnek fel a versenyzők. Petr Stach sikere az 1975-ös esz­tendő egyik legnagyobb hazai sport „fegyvertényének“ számít. Kern véletlen, hogy a sportújság­írók év végi szavazatait gyíSJtő »zővetség is feltüntette Stáchot az ország legjobbjai között, elő­ször lehetett hát országos szln-^ ten akár kulturistát Is nevezni a legjobbak közé, a listára. Most pedig lássuk; mit szól Stach sikeréhez a legllletékesebb, dr. Alexander BaőlnskJ központi edzői Kérdéseinkre (Ml a magya­rázata a prágai fiú nagy ered­ményének? Mikor bukkant fel a legjobbak közölt Petr Stach?...) az alábbiakban válaszol: — Stach amszterdami sikere nem a véletlen müve, hanem an­nak bizonyítéka, hogy helyes ú- ton .Járunk. Rengeteg tapasztala­tot vettünk át a küUöldlektől, a­zoktől, akik ezzel a a sportággal sokkal régebben foglalkoznak, de ugyanakkor Igyekeztünk kialakí­tani a ml saját, csehszlovák mód szerünket: úgy alkalmaztuk a mások tapasztalatait, hogy az a ml viszonyaink között a lehető legjobban érvényesülhessen. Ezen­kívül ml magunk Is próbálkoz­tunk ú] dolgokkal, nem álltunk meg az első sikereknél, hanen: tovább tökélete.sítettük elgondolá­sainkat. így ma már elmondhat­juk, hogy jól szervezett, Jól kié­pített versenyzési rendszert hoz­tunk létre, olyat, amely behálóz­za majdnem az egész országot. Sajátos, ugyancsak jól bevált az a módszer Is. amelynek alapján versenyzőink évről évre megmér­kőznek a bajnoki é.s kupaküzdel- meken. Stach Amszterdamban el­sősorban remek szabadon válasz­tott gyakorlatának köszönhette sikerét. Ml tehát már nem „pó­zolunk“, hanem zenére, rsakúgy. mint a tornászok vagy a műkor­csolyázók. szabadon választott gyakorlatot mutatunk be. Az Is a siker egyik magyarázata, hogy ná­lunk nagyon jó színvonalon fo­lyik az utánpótlás nevelése. Az utóbbi hat esztendőben nagy fi­gyelmet fordttottiink az Ifikre, mert felismertük, hogy az után­pótlás nélkül nem mennénk sem- nagy egyéniségek — mint Kiéri, mire. .Az elmúlt időszakban a PUntovie — kimagaslottak a me­zőnyből. ma pedig már van egy Eurőpa-bajnokunk, aki mellett to­vábbi négy versenyző (Pék, P. üríőek. Tlapák. Kramár) megfele­lő körülmények között szinte u- gyanezt az eredményt tudná el­érni! És most valamit Petr Stachről, aki Amszterdamban, a ..gálán“, 1500 néző előtt aratott szabadon választott gyakorlatával nagy si­kert. Három évvel ezelőtt még fen sem tudtam, hogy létezik, le- lantéktelen versenyző volt, még az én edzői szemem sem fedez­te tel, de már 1973-ban, az or­szágos'bajnokságon óriási küzdel­met vívott a koäloel I.lpockyval, és csak minimális hátránnyal szo­rult a második helyre. Mindez azt hizonyftia, hogy Stach, nem rendkívüli tehetség. Voltak előt­te többen is. akik tehetségeseb­beknek látszottak, csakhogy ők nem rendelkeztek annyi akarat­erővel, olyan szívóssággal, mint öl Céltudatos versenyző, tudja, mit akar. már-már az aszkétlz- mus határán áll. Sikere annál fi­gyelemreméltóbb. hogy Kiérthez hasonlóan ..érett“ korban emel­kedett kt a mezőnyből, katonai szolgálata letöltése után, családo­sán (két gyermeke van). Én mint edző azt állítom, hogy sokkal szí­vesebben dolgozom egy Stach- szerü egyéniséggel, mint egy „szupersztárral“. .Az 1973-as or­szágos bajnokságot kővető ban­ketten Stachről kijelentettem: ..Bár most még nem nyert, de a lövő év az övé.“ Praha-Radotín- ban é’., onnan utazik be minden­nap a .Motorletbe. ahol technikus­ként dolgozik. Rendkívül szerény fiú, nem nagyképű, mindenki a- zonnal a szívébe zárja. Elképze- lé.seit készségesen elmondja má­soknak, nem titkolózik, sokat mo­solyog, segít másokon, egyszóval remek srác. N'agy örömünkre szolgált, hogy az Európa-bajnok- 5-ág előtt munkahelye lehetővé tette a napi kétfárlsos edzést. Azt kevesen tudják, hogy Stach a szövetség nemzetközt osztálya- aa-k hanyagsága miatt csak az u- tolső pillanatban jutott el Hol­landiába . , . Még elképzelni ts hátborzongató, mt történt volna, ha ezt a sikert egy hanyagság mtatt kis sportágunk elszalasztja! (batta) ...4.11tam font. a dobogó legte- tejéu, a reflektorok fénycsóvái elvakitottak. a közönség tombolt. Lehetséges ez? — járt egyre az eszemben. £n. aki eddig csak az exkluzív képeslapok bódítóan tö­kéletes spines fotóiról ismertem nagy ellenfeleimet. Félistenként tisztelve őkel. jobb lennék ná* Ulk?“ ,lobb volt. IsinerNC a hasonló, kilóval, eenlimclerrel vagy má­sodperccel nem iiiéThető sportá­gak jellegét, és a bennük egyre jobban elterjedő kulisszák mö­götti“ praktikákat, erre. méraet le­het venni. ,\ kulturisztika ugyanis ver- senystruklúráját é» szabályait'te- kintve, leginkább talán a mükor- csolyázáshoz hasonlítható. Továb­bi közös vonása e sportágaknak, hogy mindkettő esztétikai él­ményt nyújt. Ennélfogva viszont a teljesítmény értékének megíté­lése kimondottan csupán a ver­senybírók szubjektív véleményé­re van biz\a. Nos. .Amszterdam­ban nemc.sak csehszlovák, ha­nem egyetlen szocialista ország­ból való bíró sem volt a zsiivi- ben. Ha ebhez hozzászámítjuk azt is. hogy a csehszlovák kul- tnrisUik mindeddig csak az euró­pai másoclik-liarmadik vonalba tartoztak, sőt a nemzetközi szö­vetség képviselőinek részéről- versenyzőink egyfajta — igaz nem kimondottan rosszindulatbód, inkább tájékozatlanságból faka­dó -- lekezelésben is részesül­lek, senuai kétség sem férhet ah­hoz. hogy Petr Sl:)ch győzelme teljesen megérdemelt volt, ..Szegény rokonként, esendbeo érkeztem a világ legnagyobb ki­kötővárosába, s igen örültem, hogy végre életnagyságban is megfigyelhetem a nagy reklám­mal propagált uyugali . (-..sillago- kat. győzelem teljesen váratla­nul fVl. Persze, én lettem az el­ső számú szenzáció. Különösen a nálunk már megszokotl. esztéti­kai felfogásban előadott szaba­don vála.sztoU gyakorlatomnak volt nagy sikere. Kellemesen meglepett, hogy sok külföldi ve.r- senyző és szbkvezelő. elsősorban a belgák, a jugoszlávok és a lu- .vettiburgiak. kimondottan szur­koltak nekem, és még a ver­seny befejezése előtt gratuláltak.“ Petr Stach esete iskolapéldája annak, mi mindent érhet él a céltudatos sportoló — erős aka­rattal, fanatikus kitartással és egy adag nélkülözhetetlen inlellj- geneiával. Évekkel ezelőtt történetesen versenybíróként én is tanúja vol­tam egyik fellépésének, élete el­ső komolyabb versenyén. Erre 1971 októberében, az Orlické ho- ry-kupán, egy Letohrad nevű ke­let-csehországi városkában került sor. A verseny abszolút győztese Kiéri l.iáBzló. az akkor már há- roroszoro.s csehszlovák bajnok lett. Stach akkor az utolsó he­lyen végzett csoportjában. Tipi­kus példája volt az erősen átla­gos képességű versenyzőuek, é.s a legnagyobb jóalcarattal sem le­hetett rajta semmi figyelemre­méltót felfedezni — a nagy aka­ráson kívül. Egész-séges elszántságának kö­szönheti, hogy sportkarrierje fo­kozatosan és egyenletesen emel­kedett fölfelé. Hetvenegyben ma­gassági kategóriájában a kerületi bajnokságon is csak az ötödik helyet tudta megszerezni, egy évvel később azonban már kihar­colta a továbbjutást a cseh nem­zeti bajnokságra, 1973-ban pedig már 3 csehszlovák bajnokság nagy felfedezettjeként könyvelték el, és .kategóriájában, szoros ver­senyben, második lelt a kosicei lifxicky mögötl. Hetvennégy már az -Ő éve volt. Itthon. Hetvenöt is — Európában. Vajon mit hoz 1976? Xe essünk a/, újságírók gyakori hibájába, ne jósolgassunk, inkább várjuk ki az eredménye­ket.­„Gyakran kérdezik üSlem. ho- g.yan sikerült .ilyen kimondottan amatőr körülmények közölt a- ránylag jő eredményeket elér­nem. Hogyan bírom erővel, pénz­zel — mert a kosztra havonta szép kis ös.szeget kell kiadni — és főleg idővel? Magam se tu­dom ... Én négy éve hatáio/- 1aui e). hogy a sportban valamit el akarok érni. és egyben tuda­tosítottam magamban azt. is. hogy eumek ii kedvéért sok mi?i- Heiiről le kell majd moridaiioni. Ha kell az egész életmódomat en­nek a célnak rendelem alá. Így is lett, .Az meg, hogy nincs felcs- l^es. elfecsérelni v'aló időm, ki- monodttan jó dolog. ..(ív'ártottam" magamnak, személyes liaszná'lat- ra egy elm.életel. mely kimondja, hogy az. elért célok értékét a ki­adott erőfeszítés intenzitása hatá­rozna meg. Ez persze se nem c- redeti. se nem világrengetően nagy dolog. De jő. És bes’ált. Hát. így valahogy ... Egy azon­ban bizonyos; a feleségem meg­értése. .segítsége nélkül semmire sem jutottam volna.“ ■Ami még a Stach-ponréhoz feltétlenül hozuíálartozik: két gyermek apja. Kislánya hat-, kis­fia négvéves. Stach a prágai Mo­torlet nemziPti sállalatnál dolgo­zik technológusként. Eeténkénl tanul, a gépipari szakkózépisknln utolsó és foly-amát végzi. Pár nap­pal a tavalyi, Komámóban ren­dezett csehszlovák bajnokság «- lőtt érettségizett cseh és orosz óyelvből, ebben az iskolai évben a szaJilanlárgyak kerülnek sor­ra.-Az EB előtt a CSTSZ Közpon­ti Bizottsága és a radoliui test­nevelési ^yesület lehetővé tette számára, .hogy naponta két fá­zisban készüljön. 4-5 órát edzhes- son. Különben 2,5—3 órát tölt naponta az edzőteremben. Gug­golásban 190, fekve nyomásban 180 kiló a legjobb teljesítménye. Hogy Csekély szabad idejében mi mindenre futja energiájából, az szintén figyelemreméltó. Leg­kedvencebb hobbyja az utazás és a turisztika. \ Magas- és az .Ala­csony-Tálra majd valamennyi he- gyét-völgyét bebarangolta. Szeret és tud fotózni, kézügyességét pe­dig kis lakásában több szép. pál- cik.áfcb<M készített modell dicséri. Kiegészítő sportágként a vízispor- lokal űzi, különösen az úszást kedveli. Gottsvaldovban született és nőtt fel. Radotínb.s nősült. Ez « Prá­ga mellett! városka lett a-z ott­hona. e/t képviseli a vevsenve- ken. .Ám az újonsült Kurópa-baj- iiok nemcsak versenyzíije. hanem , elnöke és edzélje is a helyi bpar- lak kulturlsla-szakosztályának. Két hete találkoztam vele leg- lítóbb. az. év utolsó vcrsen>éjt, a Zvúfeni Kupán. I.Ut érdeklőd­tem tov.ibbi pi'Ogiamja felöl, ineg- jegye-zven, hogy C!g\ kis pihenés bizonyára rátér. — -Á. fölösleges időm nemigen lesz —, monha —. akad elég munka a szafcosztálsban. Edzés- lers ek kidolgozá.sa. .adminiszlra- tí\' ügyek intézése, miegymás. Az­tán. tudod, az év s égére egy kö­zös összejövetelt tersezünk. knl- lúrrnuBorral. karácsonyfával. Har­minc tagunk van most, többusi- re fiatal srácok, hadd érezzék jól nvtgukat. Goudiilom, a rsdotini kuluiris- láknuk nincs nehéz dolguk, .ami­kor eszjnényképel prsjhábiak ke­resni maguknak. .Ám uigabb. or­szágos viszonylatban sem okoz­hat ez gondot. Máris országszerte tapasztaljuk; Petr Stach példáján, sportsike­rén felbuzdulva, egyre több fia­tal teszi meg .íz ekső lépeseket ..testkultúra-ügyben." •Az ősi görög kalokagathia- ideál a modern időkben is idő- srerii és vonzA. {MA,ff)R) A zt hittem, hogy a régi Olgát, a csitrit, a vidámat, a félénket találom majd a tornateremben. .. Hogy száll » az idői Olga Korbut olimpiai bajnoknő már húsz- esztendős. Felnőtt ember lelt a világhiríi tornásznöből, ön­álló, komoly nó". Határozott egyéniséggé vált. aki olykor elgondolkodik életén, és aztán folytatja a mindennapos rit­must: edz, iskolába jár (testilevelósireA, edz, majd aludni tér. Másra nem jut ideje. — Knys edző 1966 óta irányít — kezdi a beszélgetést Olga. — 1970-ben kerültem be a válogatottba, eléggé nehe­zen. mert a főedző sem értette, miért torjuk Knyssél minduntalan a fejünkkel olyan gyakorlatokon, amelyeket szinte képtelenség betanulni. Persz.e könnyebb úgy élni, ha az ember nem vállal kockázatot, hiszen akkor nem történ­het semmi. Aztán jöttek a „Korbut-féle szállók“, a „Korbut-féle ug­rások“ és a támadások. Még a tudományok kandidátusai is azt állították, hogy amivel az edző é.s tanítványa pró­bálkozik, lehetetlen. Csakhogy jött az 1972-es müncheni o- limpia. é.s Olga Korbut három aranyérmet szerzett! — Most is próbálkozunk egészen új, nagyon nehéz gya­korlatokkal — foh-tatj.a a bajnoknő. — És most is akadnak ellenzőink. De nem adjuk fel, Montreal itt kopog az ajtón. Miért olyan szkeptikus mostanában, kedves Olga? — .A múltkoriban harmincöt napot töltöttem a kórház­ban. Alig jöttem haza, már utaznom kellett Londonba, a világkupára. Magam sem értettem, mi ennek az értelme. Cgy is .szerepeltem. — Xern volta talán kedve rajthoz állni az olimpia előtti utolsó nagy erőpróbán? — Kedvem lett volna, de ha egyszer nem tudtam jól Hog>" repül az idő! OLGA KORBUT már hnszesztendos! felkészülni' Xem vagyok már tizenkét éves'. Több nehézsé­get okoznak az edzések is, fáradtabb vagyok. De Afontreal- ra a lehető legjobban szeretnék felkészülni. — .Megpróbálkozik jól szerepelni az összetettben i«? — Igeu. Minden vágyam, hogy hibátlan gyakorlatot mu­tathassak be. Az érmek már nem izgatnak annyira. — Hál akkor mi izgatia? — .A közönség, .Azért küzdők, hogy megnyerjem a közön­séget. Már heinelegítés közben érzem, hogyan viszonyul hozzám a közönség. Ha sikerül vele kontaktust teieintenem — máris grant,alva van a siker. Különösen azokat a néző­ket szerelem. akik nem fojtják vissza érzelmeiket, akik tap- soln,ak. ha telsrik nekik a gyakorlat. Tudja-e. melyik volt életem legboldogabb időszaka? — Afelyik? — Az 197'2-ps müncheni olimpia napjai. Első leltem a szabadon választoltban, és minden i'tgy sijienilt. abojv meg­álmodtam. .Az én örömöm átsugárzott a közönségre. sőt még a bírák ts ugyanazt érzeték. amit én. Magas pontszá­mokat adtak, így nyertem. — És a legszomonibb élmény? — Ne is emlegessük. Ha az 1974-es várani világbajnok­ságra gondolok, még- a tomá.szá«tól is elmegy a kedvem — ,A snssaavonulásra persze jócskán van még ideje gon­dolni. .Állítólag huszonöt esztanderi koráig alkabn.as az em­ber arra, hogy \-alami forradalmit műveljen ebben a sport­ágban. — Ha jól számolom, ön éppen a mosatkvai olimpia ide­jén tölti be huszonötödik évét, .Addig még versenyezhet. — Szeretnék rajtltoz állni fövárosnnkban. De csak akkor, ha még mindig szeretni fogom a tornál. — ön nagyon nehéz gyakorlatokkal kísérletezik. .Nem fél olykor? — Dehogynem! .\éha még a hideg is végigfut a háta­mon a gyakorlat megkezdé.se előtt, de ezt a félelmet igsek- «zem legyőzni, és gondolatban még «egyszer végigismétle.m, mit is csinálok majd a szeren. Kockázat nélkül nincs él­vonalbeli gimnasztikái h nehéz elemeket még akkor sem hagvom ki gyakorlatomból, ha nem érzem magam a leg­jobban. — Hogyan jutnak eszé,be ezek a nehéz gy.aknrlatok — Az új elmeket az edzőm spekulálja ki. Aztán meg­próbáljuk megtanulni őket. Sok ejöt., még több fáradsáro; iégn>-e! ez munka. De egj-szer mégis sikerül, é.-! ez jó do- lot .. .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents