Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-12-16 / 51-52. szám
I 1. Mostnak. az öreg bányavárosnak meg vannak számlálva a napjai. Szilveszterkor minden Itteni család már az ü), modem Nov^ Most lakónegyedeiben koccint a hagyományokra a szénre és a reményekre. Az új város lakóházai nem régibbek 1-2 évnél. Az építők szinte óránként adják át a lakásokat. Vagy 55 ezer ember, egy e- gész város kereste a helyét, és az építészeknek bizony kilométereket kellett járniuk, míg azt mondhatták: Itt már nincs szén. Itt lehet építeni. A régi, ddledező házacskákat csak ott döntötték le, ahol útját állták a további építkezésnek, úgyhogy csak kevés mostl őslakos látta háza pusztulását. Aki eljött, két kezével takarta el a szemét... Volt. aki kulcsra zárta az aprócska ház ajtaját, mielőtt a földgyalu besétált volna rajta. De ml sürgette ezv vadonatúj város felépítését? A szén. Mos- ton például a régi . gótikus templom alatt Is szén vdlt. Most már nincs. Nem a szenet bányászták ki alóla, hanem a templom"! vitték odébb. 2. 1517 tavaszán Moston tizennégy szakállas fiatalember egy tervrajz fölé hajolva tanulmányozta a hamarjában főtérnek kinevezett helyet — Uraim, ez bizonyosan jő lesz. és oda. a Hnévlna-domb tetejére akár egv kápolnécska Is épülhet .. Ezt Hellmann Jakab mondotta. De hogyan került a világhírű építész az akkor még aprócska cseh városba? 1515-ben leégett a most! templom, és a városatyák alharározták, hogy ha már újat építenek, akkor az mindenben tegyen túl az ország valamennyi templomán. 6s szóltak a „világhírnévnek“. aki éppen az Idő tájt fejezett be egy csodatemplomot a szászországi Annabergben. A mostl templom 30 évig épült, s mindmáig Európa építészeti remekművel közé tartozik. Sőt 1975 novemberében ..bevonult“ a csehszlovák gépipar történetébe Is, ■min' olyan épület, amelyet a gépek megtanítottak járni. 3. Amikor nyilvánvalóvá vált. hogv a mostl medence barnaszén- lelőhelyei kígyóként kanyarognak a város alatt, mindenki sejtette, hogy Mostot elnyeli a szén: házat. házacskát, gótikus templomot egvaránt. Az Illetékeseknek nemcsak a templom alatt levó hérommlllló tonnányi szén és a templom között kellett választaniuk, hanem az egész szénlelőhely és egy gótikus remekmO között. Hiszen ha lemondtak Is volna a templom alatti szénről, a távolabb folyó feltárási munkák akkor Is kárt tehettek volna a négy évszázados épületben. — Márpedig nekünk mindkettőre szükségünk van — hangzott a mostlak és az ország válasza. Akkor még hihetetlennek tűnt a javaslat: „A templomot áthelyezzük*. Építészek, régészek, gépészmérnökök három évig dolgoztak az ötlet legaprúbb részletekig való kidolgozásán. Az Idén novemberben slkerültl A több mint tízezer tonnás kőkolosszust 841,1 méterre! odébb vitték a gépek. 4. Dióhéjban a ..séta“ előzményeiről: Az épületről elö,ször eltávolítottak mindent, ami csak mozdítható volt, ajtökat, külső és belső diszelemeket, a szószéket, a kórust stb. Ezután a templommaradék falait rögzítették vegy szerekkel, ékekkel, kapcsokkal, A templom belsejét vasszerkezettel, vasállvánnyal „bélelték“ ki, és kívülről Is egy vasállvány fogta össze a falakat A legvalószínütlenebb műszaki feladatnak az épület jármüvekre helyezése tűnt. Sokan ettől tették függővé a kísérlet sikerét. Most már elmondhatjuk, hogy sikerült, és azt Is. hogy hogyan. Meghallgattam Bareé mérnök, a kapcsolatos magyarázatát. Miután elfürészelték a templom tartőoszlopalt, az 1000—1200 cm vastag betonlapokat, az é- pületet hidraulikus berendezéssel egy bizonyos magasságba e- melték és ráhelyezték 53 négy- tengelyes járműre .amelynek láttán az egyszerű halandó Így kiáltott volna fel: jaj, de édes kiskocsi! Itt jegyzem meg, hogy a kocsik a tulajdonképpen! „sétapálya“ és megépítése volt a művelet legköltségesebb része. 5. Ahhoz, hogy a templom biztonságos távolságban legyen a szénlelőhelyektől. az Istenáldása (Bőül poiehnánt) nevű volt felszíni bánya hányőján kellett áthaladnia. A földösszetétell vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a hányó szilárdsága, teherbíró képessége csekély. Ezért a teherautók hónapokig hordták oda a földet, mindaddig, amíg a talaj szilárdsága 20 százalékkal nem lépte tűi annak az anyagnak a teherbíró képességét, amelynek el kellett bírnia a templom súlyát. A hányó felszínét sikerűit Is egy méterrel „lejjebb“ nyomni, és 18 hónap után megszűnt az ülepedése, és Ismét a tepe,ráütök következtek. Eltávolították a felesleges földrétegét^ és a hányű szintje egyszeriben 10 centimétert „felugrott“. Az áthelyezés Irányitól azonban annyival számoltak is, sőt ezáltal bizonyosodtak meg arról, hogy a templom szállításakor a talaj kb. 10-12 centiméterrel sUllyeő majd. A pálya talajának Összetételét a geológusok méterenként átvizsgálták, s az 6 adataik alapján készült el azután a nagy művelet tervrajza. A pálya három méterrel a templom padlózata alatt kezdődött, és fokozatosan ívelt a föld felszíne felé. Négy dupla vágá- nyú sínpárból állt, amelyeken az 53, egyenként 500 tonna teherbíró képességű kocsi mozgott. Volt Itt még egy probléma: az épület súlya, amelyet csak azután tudtak pontosan megállapítani, a- mlkor már ráhelyezték a kocsikra. — összeszámoltuk az 53 kocsi megterhelését, és akkor kapunk a 10 500 tonnát Ekkora terhet hazánkban még nem szállítottak sem vizen, sem szárazíöldön. sem a levegőben — mondta Bareä mérnök. A templom mozgását négy hidraulikus henger segítette és négy fékezte. A pálya 12.3 fokban lejtett. úgyhogy tulajdonképpen csak a fékekre volt szükség. A templom saját súlyánál fogva gurult lefelé a lejtőn. Sztatikái szempontból az épület egy másodperc alatt akár kétszer Is Összedőlhetett volna. Az áthelyezés megvalósítót számtalan váratlan fordulatot egyszerűen kirekesztettek számításaikból. Ha nem így tettek volna, akkor a műveletet már a legelején meg- valóslthatatlannak kellett volna nyilvánítaniuk Egyedül a temp lom falára és a vasszerkezetére erősített tenzoinetrlkiis mérőműszerek jelezték a falak Ingadozásét. kilengését. — Biztos volt az áthelyezés sikerében? — kérdeztem BareS mérnököt. — Igen, de a műszerek nemegyszer megdobogtatták a szivemet. — Olyankor mit tett? — Becsuktam a szemem. 7. Négy évszázaddal ezelőtt a mostl városatyák egyetlen építészt bíztak meg a templom felépítésével. de annak világhíre volt. .áthelyezését Is csak egyetlen vállalat, a prágai Transfers vállalta magára, és a _templom révén világhírnévre tett 'szert. 1547-ben ű] templom született. 1975-ben ugyanaz a templom rti- jászülofett. Zicsek Erzsébet Foto; Vetek 14) Zácsek |1| Elment a templom világot látni Laszkovszky Sándor, úszóedző Életrajzod legérdekesebb mondatának az utolsó előttit tartam. vagyis azt a gondolatot, a- mcly az úszűedzések vezetése és a szellemi munka Összefüggéséről beszél. Hallhatnék-e részleteket? — jó érzés, ha az ember meg tudja valósítani terveit, ha a gyakorlatban Is alkalmazhatja a megtanultakat. Sajnos, Itt Koál- cén csak részben tudom megvalósítani elképzeléseimet, mert nincs hozzá lehetőségem, hogy mindent kipróbáljak, a gyerekekkel. Ha összehasonlítom a ml körülményeinket a Szlovákiában uralkodó helyzettel, akkor szomorúan kell megállapítanom, hogy nagyon mostoha körülmények között edzünk. Hetente kilenc órát vagyunk vízben. (Tavaly még tizenhét állt rendelkezésünkre, de az egyetlen fedett uszoda kevés, a vízilabdázók, a diákok, a katonák, a nagyközönség lefoglalja.) Az úszás előtt van még egy óra száraz edzésünk, de a ml viszonyaink nem hasonllthaitők össze például a bratlslaval helyzettel, vagy Hargltayék körülményeivel, akik napi hat órát töltenek a vízben. De térjünk vissza a fizikai megterheléshez. Jó érzés kifárasztani az Izmainkat, az tény. Viszont már érzés gyerekeket vezetni, akik az ember szeme előtt nőnek fel, akiknek kezemben a sorsuk. Formélha- töak, alaklthatöak. és most lenne ;ó az a napi 4—8 óra gya1.938-b8n SZÍilCttBin Kosicén 1957* J*”*^“*'“^**^*^'' ben itt érettségiztem a magyar tan-I ‘ ' ' „ nyelvű gépészeti és elektrotechnikai i- pariskolában, népszerű nevén „ipariban“. 1971-ben Budapesten — Széchy Tamással együtt elvégeztem a Testnevelési Főiskola úszóedzői szakát. 1969- -ig mint technikus dolgoztam, azóta hivatásos edző vagyok. Munkahelyem jelenleg a kosicei központi ifiedzőtábor. Minden erőmet az úszás köti le, még a családomra (öt és fél éves fiam van) sem nagyon marad időm. Ha választhatnék, és a fizikai igény- bevételt tartanám szem előtt, akkor a sportok közül a sízést vagy a kétkapu- zást választanám, ezeket gyakorolnám, úgy, mint régen a barátokkal. De szellemileg az úszóedzések vezetése elégít ; ki. Én magam keveset járok a vízbe. korlásl lehetőség, most, amikor megfelel6ek-e a családi körül- ni társaiktól, ezért edzenek any- nyitott sem volt, tehát semmi Miközben figyelem minden az állóképességet kellene ná- ményel? Elég, ha otthon reggel nyit. Inkább lemondanak nyári nemű tradícióról nem beszélhe szavadat, megakadt az emléke luk kifejleszteni. gunyorosan megkérdezik tóle: családi utazásukról, és itthon tünk, például Ztllnán. Ott a zetemben egy megjegyzésed: ar luk kifejleszteni. A gyorsaságra Mondd, fiam, akarödzik neked maradnak a nagymamával, hogy szakemberek azzal kezdték a úszás olyan sport, amelyet cse csak később kerül sor majd fej- minden hajnalban az uszodába edzésben maradjanak, és a ver- munkát, hogy jártak a csalá- csemökortél szinte e haláléig lesztenl, mindennek megvan a járni? A faltól faiig úszás sem senyeken bizonyítani tudjanak, dokhoz, hogy meggyőzzék a gyakorolhat az ember, maga ideje. valami nagy öröm, valljuk be. Ven persze olyan gyerek is, aki szülőket ez úszás előnyeiről. — Olyan korban élünk, a Napi 4—8 érit emlegetsz. ** embernek vicceket is kell azért jött úszni, mert beteges- Bár Szlovákiában Is több a fe- melyben sokszor szinte klblrha Nem lenne ez egy kicsit sok á mesélnde pihenés közben, hogy kedett (lúdtalp, hátgerlncsérfl- dett uszoda, mint Magyarorszá- tatlan a hajsza. Nagy az iram fiatal szervezetnek? lelkileg elviselhetővé tegye az lés stb.J, és közben megszereti gon, vannak városaink, ahol e mindenki rohan, mindenki ha) Az úszás egyébként te eléggé ®<i*^st. De még Így Is: van vagy a vizet. Mint említettem, én gyátelán nem aJakult ki úszó szolja magát. Ha valaki pihen — a otjeroirov enta* háfom Olyan fiatal a tizennyolc szigorúan szelektálok. Persze élet. Nincsenek olyan lelkes és ni vágyik, he ki akar kapcso ünRí-ifiirne itözöít, akikből jő ÚSZÓ Válhat- azt sem lehet a végletekig vln- képzett emberek, akik hajlan- lúdnl egy kicsit, az úszás min szintes heivíWthon anioivritr fel egyszcr. Bl, mert kell egy bizonyos szá- dók feláldozni szabad Idejüket den bizonnyal megnyugtatja. fáíeV tudom, Otveitmétares fe- mú közösség, amelyben elvisel- csak azért, hogy valakit megta- Budapesten például meglndiiH ssít^vMi ° nszodát építenek virosod- hatóbb az edzések okozta kin, nitsanak úszni. Különösen rossz már a úszó kocogás. Emberek piaLas feítí^oieitt’ Jreemf ^ »U'«*»«!. »»'>'> «Fit tan- fáradtság. a helyzet Kelet-Szlováklában, a- ezre! Indulnak reggel, munka Vírvlrfna/i *cssmíl. hatnék tanitváiiyeid a vízben. Náloiik az utóbbi Időben ren- hol mindössze 2 fedett uszoda idejük előtt az uszodákba, hogy * Mrom tehetség még élhe4 geteget cikkeznek az úszás épült, PreSovon és nálunk, míg leússzék a maguk 4-500 méte ere» “ i“'’’’ I«l«*töségekkeI7 (zBkségességéről, a csehszlovák a hegyek közé szorított Brezno rét. Az úszás stabilizálja a kumét lejiesztt nzi- __ ^ fedettet öt év múlva úszésport helyzetéről. Az úszás vagy Banská Stlavnloa kettőt- vérnyomást. Városunk egyik Isátadnák, nem lenne kés® talán, ténadetml ügy lett. Te Bnda- -kettőt Is kapott. Pedig ott — mert egyénisége. Frankó tanér Hány tanítványod vaa Jalen- a három srác akkor lesz húsz- p—ten végeitod a Testnevelési sajnos — megposhad a víz a úr, orvosi tanácsra naponta ü éves. A férflűsző Ideális élet- Főiskolát, meghitt barátság lüz medencében, mert keveset hasz- szik, és jól érzi magát, nem o — Tizennyolc, ők már alakú- kora a 22 esztendő. Ha valaki Széchy Tamáshoz, a világhírű náljáki Keleten, ahol voltak ha- koz számára gondot a vérnyo lóban lévő tehetségek. Éa szí- kibírja tízesztendós korától 1- adzőbőz, Hargltay, Verrasztá és gyományok, folyik az úszóélet^ más. Nem hagy ki egyetlen nagorúati szelektálok, aki nem le- dáig. az blztraylthat. Ma már Vtadár Irányttájáboz. Ml lehat a amisek meg la v-aa az eredmé- pót sem, télen-nyáron úszik. So lel meg, eltanácsolom, hiszen ritkaságszámba mennek a gye- magyarázata annak, hogy bér nye. Preéovról Is kikerült or- kan talán nem tudják, ho.gv egy 13—14 éves serdülőből még rek-világcsúcstartók. Magyarország on — tndomásom szágos válogatott űszónó, a ko- Csehszlovákiában évente 720 sze minden lehet, az úszás remek Érdekelne, mi készteti azakel szerint — eokkal kevosobb a ílcel Hroudáröl pedig nem Is mély hal meg fulladás követelőkészltés volt számára. a srácokat arra, hogy Ilyen ki- fedett uszoda, mint nálnak, mé- kell talán beszélni, hiszen 6 az keztében, és az áldozatok zöme Van-e a tizennyolc srác kő- merítő mnakát végaizanak. Ml gla magasabb színvonalon áll az ország legjobb úszója. De neki gyermek. Ahhoz, hogy mlndenzőtt rendkívüli tehetség? Olyan, a mottváciő? ottani úszé- ás vízilabdasport? te el kellett hagynia anyaegye- Wt megtanítsunk - úszni és felakiből egyszer esetleg nagj, Iá- — Nem élünk az ötvenes é- — Azt hiszem, a hagyomány sületét, és Prágába kellett men- lendítsük úszösportunkat, sok sz6 lehet? vekben, amikor az utazás ritka- teszi azt. Hajós Alfréd már At- nte a^rt, hogy megpróbáljon -sok uszoda kell. Sok-sok fedett — A tehetség fogalmát sok ságszámba ment, és az arany- hénUan, az első újkori olimpián felkészülni a montreall olimpia- uszodára van szükség, mindenkomponens alkotja, én nagyon csapat tagjai többet kerestek, kát ai«nyat szerzett ebben a ra, illetve ki tudjon oda jutni. Ott, már csak azért is, mert ez csínján bánok ezzel a kifejezés- mint például sgy hegedúmű- sportágban, és ennek persze A nyitott medencékben általá- a befektetés többszörösen megsel. Lehet ugyanis, hogy valaki véez. A mai fiatalokat már nem megvan a hatása. Amikor ná- ban hideg a vf*. ezért van az, fértlll alkatilag pompásan megfelel el- vonzza a sportban a világot lé- lünk az uszodák építését meg- hogy még aa lé gondot okoz képzaléselmnok, de vajon rej- tás élhetősége. Ezek a srácok kezdték, olyan városka te tor- nálunk, hogy valakit megtanít- BATTA György Mk-e bonne elegendő akarat, egyseerfien jobbak akarnak len- vezeti fedettet, ahol azelőtt még sunk úszni. Kép: Kolér Péter
