Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-12-16 / 51-52. szám
E gy találomra ktválasitott falu anya- könyovezetd]ét keresem, hogy megtudtam tőle, melyik háznál lesz e héten lakodalom. MeH hogy valahol lesz. azt szinte biztosra veszem, hiszen ősz van, késő ősz, vége a szüretnek, a betakarításnak. Zz az az időszak — no meg farsang idefe —, amikor a legtöbb helyen a lakodalmakat tart- Iák. Engem pedig az érdekel közelebbről, hogy milyen lakodalom is dukál manapság faluhelyen. Nagyidból tudom, hogy milyen, épp ezért érdekel. Az anyakönyvoezető három címmel szolgál, s 0 témáról készséggel elbeszélget velem. Aztán célba veszem a legközelebbi lakodalmas házat, azt, ahová ebben a nagy faluban a legkönnyebben eitaláitok. A házigazdák, a fiatal pár szülei gyanakodva fogadnak, nehezen hiszik el Jövetelem céltáá, meg azt, hogy az Ő házukat volt a legkönnyebb megtalálnom. Két nap múlva lesz az esküvő. Ma vágták le a két disznót, ma van a legtöbb munka, érthető hát, hogy a nagy sürgésben-forgásban nem nagyon örülnek a kíváncsiskodó, lábatlankodó idegennek. Az egyik őrömanya zseblámpával vizs- gália át a táskámat. Remélem, nem bombát, csak magnetofont keres. A másik azt mondta, löllek .szombaton, a lakodalom nap Ián. Megköszönöm a meghívást, s elmagya ’■fizom, hogy az engem érdeklő dolgokba most lenne a legatkalmasbb belekukkanta nőm. Aztán a fortyogó zstroskatlan mellől, a hatalmas hüsdarabokkal megrakott kamrából átvezetnek a konyhába, ahol tészták, krémek és cuknrmázak fölött tucatnyi 16- kedvű osszonynép szorgoskodik. Itt aztán Igazán közvetlen a fogadtatás, és hamisítatlan a hangulat. De ekkora készülődésre azért, megvallom, nem számítottam. Mondták, kétszáz vendéget várnak a lakodalomba. így már érthető. A lelenlevő asszonyok között egy. sincs ' hajadon, s e- qylknek sem volt sókkal kisebb lakodalma, mint amilyen ez a most készülő eszem- -Iszom lesz. Persze sokan közülük tíz, húsz, harminc, sőt negyven évvel ezelőtt házasodtak, s ha sok vendéget hívtak is meg, flyen gazdagon terítétt asztal elé nem ültethették Ókét, hiszen minél régebbre megyünk vissza, annál szegényebb lakodalmakra futotta az embereknek A rangidős asszony meséli, hogy az 6 menyasszonykorában hírből ismerték csupán a süteményt. Két-hd romféle kalácsot meg perecet sütöttek a lakodalmi asztalra, de azért egy disznót — ha kicsit is — a legtöbb helyen vágtak erre az alkalomra. Hogy milyen áron. az már más kérdés. Megtörtént, hogy sokaknak a lányuk-fluk kfhdzasttása bizony tönkreme- néshez, az eladósodáshoz vezetett. Mert nem volt mindegy, hogy 10 vagy rossz lakodalom hírét kellett-e állniuk a vőlegény és a leány szüleinek. Nem volt mindegy, hogy megszólia-e, nyelvére veszl-e a lakodalmas házat a falu. Akkortájt volt mindez, amikor többségben, főleg a várost proletársorban a világ legszegényebb lakodalmai jártak. Ilyen volt például Gellérl Andor Sndre gyönyörű novellájának hűvösvölgyi nászutasat, Barlan0 Miska és Szlucsdk Márta lakodalma, akiket háromtagú násznép kísért; a féllábú órás, a néhai hentes és a piros orrá mosónő, aktk nászajándék gyanánt, fillérenként guberálták össze az ifjú pár vtllamosköltségét, hogy legyen módluk ktvülamosozni a hűvösvölgyi bokrok közé — megtartani ünnepf nászukat. Hol vannak már azok az idők?! A föszakácsné bevez0 a lakodalmi éléskamrává minősített nagyszobába, és otven- ■hatvanféle tarka süteményt mutat. Aztán élsorolfa a oendégszálra oáró további ételek, italok szinte vételen listáját, a lakodalmi menüt: két disznó húsa kolbász, hurka, pecsenye, hideg sült és rgntntt szelet formájában, nyolcszáz liter bor, sok sör és többféle pálinka, harminc láda szóda, málnaszörp, kőfala, közel száz darab baromfi, Otven-hatvan torta, amelyeket mafd holnap este a lakodalom előestéjén hoznak a meghívott családok... Csak kenyérből legalább Harmincra lesz szükség A bőség szempontjából tehát nincs miért visszasírni a népsorban szokásos, régi lakodalmakat. Sutba tehát a nosztalgiával? Azt azért mégsel Hiszen ezt az eseményt más oldalairól is megközelíthetjük. Nevezetesen arról, hogy a nagy bőségből, a lucullusi lakomákat idéző mai falusi lakodalmakból nem hiányzik e mégis valami? ügyre Jobban hiányzik például a kihalóban levő népszokások, a nép raizl és kultúrtörténeti szempontból kincsnek számító hagyományok, amelyeket pétiig olyan fontos és hasznos leit volna megőrizni. Igaz, nem mindenütt és minden népszokás kopik ki. Számos megmarad, vagy leglobb esetben átalakul. Vesztük láttán van ok a sajnálatra, átalakulásuk, történél mi. szociális hátterük könnyen körvonalaz ható, és el Is fogadható, de annak ellenére, hogy a társadalmi élet szokásait leginkább a lakodalmak és a temetési szertartás 6 Hzték meg, ezekből veszett el eddig a leg :öbb. A szóban forgó faluban Is sok mindent őriznek még, sok úf szokást veitek fel és sokat elv0ettek. A jelenség mindhárom oldalán akad jó és rossz egyaránt. Örvendetes tény, hogy egyre kevesebb fiatal pár veti magát alá annak a szülői akaratnak, amely a házasság „Isten" szfne előtti szén fejtését követeli meg, sőt. egyre kevesebb szülő próbálja kényszeríteni vagy rábeszélni a fimalokat az egyházi esküvőre. Ugyanúgy a haladó gondolkodás, az egészséges embert, társadalmi Ontud0, a méltó önmegbecsülés, a szociális viszonyok példátlan jóra fordulásának fele és bizonyítéka az, hogy néhány évtized leforgása alatt majdnem minimálisra csökkent a nyilvánvaló érdekházasságok száma. Ha manapság erre mégis sor kerül valahol, rendhagyó esetnek számít, s így a hetedik falu határáig is eljut a híre. Ha az általam ismert érdekházasságok valamelyikéi itt körvonalazni próbálnám, az emögött álló személyeket azonnal emberek ezret ismernék fel, tudnák, kikről van szó, s esetük újabb adalékkal gazda godna, nevezetesen azzal, hogy ,pnég az új Ság is megírta“'. Ez iránt is érdeklődtem az említett faluban. A megkérdezettek csupán egy sok évvel ezelőtti esetre emlékeznek. Ritkaság — mondják. Ugyan lel kényszerül ma érdekből házasságot kötni? Legfeljebb a telhetetlenek, a harácsolók. Toávbbt örvendetes tény, hogy szinte teljesen meg szűnt az egykor oly szent és sérthetetlen endogámia, amelynek íratlan szabályai szerint a legények csakis a saját falujukba. csőnős megsegítése, az életkezdés megköny- nyítése ugyanúgy szerepet Játszott a szokások kialakulásában, mim esetenként a mohóság Is. A menyasszonytáncot napjainkban sem veszik rossz néven a vendégek, általános szakás ez a faluban. Minden menyasz- szony kap menyasszonypénzt és tudja, hogy azoktól kapja, akiknek lakodalmán már ö is adott vagy adni fog, ha mafd házasodnak. Tulajdonképpen nem más ez, mint egy takarékossági forma. Jól főn az induló fiataloknak. Vannak vidékek, ahol hihetetlenül nagy összegek gyűlnek így össze. Egy ilyen vidékről származó ismerősöm meséli, hogy amikor a húga merít férjhez, egy kendőbe kötve reá bízták a tánepénzt, dugja el. Azér’ reá, mert ő nem Ivott. S 6 eldugta. Csak hogy később maga is a pohár fenekére né zeit, 3 az egész kiment a fejéből. Másnap még arra sem emlékezett, hogy a pénz megőrzésével bízták volna meg. A család sőt a saját utcájukba nősülhettek. Ha ezt az ostoba törvényt megszegték, a közösség lenézte, kiközösítette, bizonyos vidékeken még meg is verte a szokásszegő vőlegényt Ebben a faluban az ellenkezője járja, pe dig hajdan itt ts így volt. S a falu lakót büszkén teszik hozzá, hogy akár legény há zasodlk be a falujukba, akár lány megy it- ’ent fiúhoz, azok mind náluk, s nem a má sik fálufóban telepszenek le. A magyarázat: fejlett. Jő szociális feltételeket biztosító fa •'« az övék, s ebben nem kis érdeme van a "emekül gazdálkodó termelőszövetkezetnek meg a szorgalmas lakosságnak. Sokan per ste eljárnak az iparba ts, akárcsak a ké szülő lakodalom jegyespárja. Ok csak holnap érkeznek haza munkahelyükről, a v6 rosből. S hogy ml változik majd az esküvő után, hol fognak dolgozni? Azt csak ők tudnák megmondani. Lakásuk mindenesetre van, hiszen a ház, ahol most a lakodalom készül, nemrégen épült, s méretett már hoz- zdfuk szabták. Aztán szóba kerül a menyasszonytánc, a- mely errefelé régóta szokás. Hogy a menyasszonyt áncot, meg a hozzá hdsonlő lakodalmi pénzqyüftő szokásokat, a bölcsőkötö- re valót, a kézmosőpénzt, a csOkpénzt, a mennyasszony cipőjének árát hajdan milyen tényezők alakították ki, azt sokat lehetne találgatni. NjfHvámzaló, hogy az ésszerű gazdaságosság, a humánus 'összetartás, a szegénysorbát szegénysorba házasulók kőifelforgatta aa, egész házat, harmadnap, mielőtt a rendőrséghez fordultak volna, egy üres boroshordó alól került elő a pénz — nem kevesebb, mint kilencvenezer korona. Ennyit táncolt áilitólag össze a menyasz- szony. A szóban forgó faluban azért ennyire nem túlozzák el a dolgokat. Az asszonyok úgy mondták, egy Ilyen nagyobb szabású lakodalomban, mint amilyenre öit sütnek-főznek, bizony szintén takaros összeg gyűlik össze a menyasszony számláidra. Általában tiz- -ttzenkétezer korona. A szomszédos faluban viszont nem dívik ez a szokás. Ott Is beszélgettem emberekkel, akik ugyan nem tartják éppen nagyvonalú vendégfogadásnak a menyasszonytáncot, de azt mondják, ha ők oda hivatalosak, ahol ez divat, szívesen megadják az egy-két táncforduló ga- iHfítéros árát. Persze a házasélet anyagi megalapozásának nem ez a biztos eszköze. A házasuló párok legnagyobb többségben ma már min- dénütt dolgoznak, takarékoskodnak, készülnek az új életformára, arra, hogy saját lábra áll jónak. S Ilyenkor a legtöbb szülő is önzetlenül segít, nem kis áldozatok árán támogatja a fiatalokat. Az Ilyen nagyszabású falusi lakodalmak költségeit általában a szülők állják, persze vannak kivételek. A legtöbb kivételt talán mégsem a támogatásra képtelen, vagy az att visszautasító szülök teszik, hanem azok, akik esetenként túlzásba viszik a szülőt nagyvonalúságot, s házzal, autóval, készpénzzel indítják útra fiaikat vagy lányaikat, pontosabban . fiúkat, lányokat, hiszen a Jelenség többnyire egygyermekes családokban üti fel a fejét, ahol a szülőt jószándékon és Jóhiszeműségen túl a kényeztetésnek valamilyen rossz következményei is gyakran jelentkezhet. Meg aztán valljuk be, ezt a nem rokonszenves Jelenséget esetenként rongyrázásnak is lehetne nevezni. Ugye, van ilyen? Erre pedig egyik legnagyszerűbb alkalom a lakodalom. Ez szerencsére nem általános. Senki sem vonja, de nem is vonhatja kétségbe, hogy az igazi lakodalom mindig ts a falust lakodalom volt, és úgy látszik, az is marad. A megfejtés nem nehéz: a falusi emberek szívélyessége, a házias ételek és nem utolsósorban a lakodalmi népszokások gazdag, bár szegényedő tárháza teszi hamisítatlanná a falusi lakodalmakat. Bár a lakodalmi szokásrendek módosulása, változása ellenére is rengeteg még a falusi lakodalomban az, amit igazinak mondanak a vendégek. Hogy mégis ml változott meg Itt az eltelt utóbbi évtizedek folyamán? Örömre o- kot adó' változás rengeteg van: a szabad, liberálts párválasztás, a biztos életalap, a gazdagon megtérített asztal... Vannak viszont rossz lakodalmi szokások is. Igaz, ezek valahol a ló túlsó oldalán találhatók, de a ló túlsó oldala is a földön, nem pedig egy más bolygón van. Különös dolog a divat, s a legtöbb ember hagyja magát általa befolyásolni. Ilyen divat például a lakodalmi franciasaláta, a- melyet faluhelyen egyszerűen csak majonéznek mondanak, nem alaptalanul, hiszen majonézzel készül. így aztán főleg nyáron egy-egy népesebb lakodalmi ételmérgezés Is előfordul. A majonéztől, mert hát ez a divat. Es még valami ide tartozik: a majoné- zes saláta más — ma már szegényesnek tartott — ételek kiszorításával tört be a gazdagon megtérített menyegzői asztalokra. Ilyen ,0iszkrtmtnált“ étel például a csirke- paprikás vagy a disznótoros kása. A divat szerint ezek ma már szegényes ételek, néhol lakodalomba nem ilíőnek számítanak. Mindez bizarr gondolattársításokra ts o- kot ad: ha a disznótoros kása meg a csir- kepaprlkás ki tud menni a divatból, miért állják olyan szilárdan a sarat a nászajándékba adott, a porcelánszarvasok és haso-n- ló gtccsremekek tömegei? Valami azonban változik, hiszen ma már nem csak tejfor- raló lábast, nem egy szál ágylepedőt, meg nemcsak húsdarálót ajándékoznak a vendégek a fiataloknak, hanem ' konyhai robotot, hűtőszerkényt, villanytűzhelyet, automata mosógépet ts — méghozzá nem ritkán. Célszerű, hasznos, okos ajándékok ezek, és ma már ott tartunk, hogy ezek a cikkek szinte létkellékeknek számítanak. Ott sajnos még nem tartunk, hogy faluhelyen az ajándék hűtőszekrény tetejére ne kerüljön fel az ajándék szarvas. Az ilyen elszomorító párosítások ellen egyetlen eszközzel, az izlésnevelésselj lehet csak harcolni. A padokba pedig beültetni a termelőt, az a- jándékoző vásárlót s a megajándékozottat is. Bizonyítvány osztáskor, gondolom, mindnyájan hálásak lesznek éne. Ezek az Iskolák megvannak, csak hát több gondot kellene fordítani a tanulásra. Nincs szivem kihagyni egy ennél is bizar. rabb ötletet, vagy ha úgy tetszik, szónoki kérdést: Volt-e valaha valahol olyan lakodalom, ahová egy különcködő vendég nész ajándék gyanánt egy halom könyvvel a hó na alatt állított volna be? Nehezen hiszem hogy ilyen súlyos formabontáshoz sok em bemek lett volna merne. Ilyen kevés van De tudom, hogy sokkal több az olyan fia tál, akt vőlegényt bokrétával a mellén menyasszonyi fátyollal a fején — ha meg lepődve is —, nagyon szívesen venné nász ajándékként a könyvet, mellé természete sen a hűtőszekrényt ts, hiszen Ok már nem is emlékeznek: arra, amikor a szülők — nem Is olyan régen — még kútba I6g0va hütötték, tartósiiották az ennivalót. Ismert dolog, hogy ma már a falust la- dalmakat nem a fiatalok szüleinek a házában, nem az udvaron felállított ponyvasátrak alatt tartják, hanem a legtöbb helyen már külön épületet építettek vagy aiaikí- tották át erre a célra. Sok helyütt pedig a kultúrházakban zajlanak le a lakodalmak. A lakodalmi okokat szolgáló közös létesítmények elsősorban a kulturált körülmények megteremtésének céljából épülnek fel, s nem utolsósorban azért, hogy a kul- túrházakből ne szorítsák ki a kultúrát, mert ezért ez zavarba ejtő, arcplritő túlzás lenne. Ahol viszont kulturális esemény híján egy-egy szombaton násznép érzi Jól magát a másféle rendeltetésű falak között, sokszor úgy látszik, mintha az itt zajló ren- dezvényefalták közül a lakodalom lenne a legvérbelibb. Leírom, mert van flyen. Ezért is kalandoztam el kissé a közvetlen témától, s közben holmi kultursznobizmus gyanújába Is belekevertem magam. Üsse kő, hiszen nem ez a fontos, hanem az, hogy a lakodolmak alábecsülése és elmarasztalása nélkül is meg lehessen tölteni jól szórakozó és Igényesen művelődő emberekkel azokat a kultúrházakat, amelyek még Joggal vehetik magukra az érintett probléma ingét. Több faluban, többféle emberrel beszélgettem a lakodalmakról. Szeretnek lakodalomba járni s lényegében egyetértettünk: a lakodalom ünnepélyes, kedves esemény, n falusi társasági élet erős, népszerű formája. a televfzfő azonban még nála ts erősebb. RESZELI FERENC
