Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-12-16 / 51-52. szám
3 \ A margaréta apró fehér «ftorlái nekifcszfilnek a szélnek. Kór alaké ha}6 ring a lég-vlzen. Fedélzetéra sohasem kerülhet fegyver. A margarétából sohasem lehet hadiha|6. Nincs hatalom, amely a békés fűszálak ellen kén3rszeritené. A margaréta a |ö jegyében él. A STOSZI RÉTEK mAGBÉKÉJE —Tajoi] múe jó » a hajsza? Még Iá «ea piheoted az előző út {tradalmait. arcodon még ott (ziirkélltk a budapesti fUstköd, s már itt ülsz megint, a volánnál, in kopsz ei) a nemzetközi főúton, valahol a kilencvenkettedik kilo- métcrkőnél. — StószoD holnap adják át' s Fábry-házal. Kis múzeum, picike alkotóház lett belőle. Kiváncsi vagyok, hogyan sikerült. Én is cikkeztem érte, mert ismertem jól a atószi embert, aki a béke meg- »«áUottja volt Gyalog is nekivág- säi az útnak, csak hogy ott lehessek. £s lám, már itt vao Gö- mőr, a pelsőci fennsík, gyolcs ködök gomolyognak, az utak mentén békrístályok ragyognak, az ősz most int ntolsó vörös leveleivel. — Fábry öt éve halott. És még mindig csak ti ismeritek. Hol vannak az orosz, angol, német, (nneia nyelvn fordítások? — .k Szovjetunióban megjelent válogatás már őt is bemutatja a legjelesebb antifasiszták között. De igazad van: egy angol és oíosz nyelvű Fábry-könyv nélkül nem szerezhet róla tudomást a világ. Ezt a munkát csakis nú végezhetjük el, csakis mi szorgalmazhatjuk. Különösen időszerti ez most. Helsinki után. — Valid be. hogy a Fábry- könyvek nem a legizgalmasabb «dvaanivalőkt — Közhely már: Fábry nem izépiró. .kkit érdekel a téma — éa melyik gondolkodó embert hagsTiá ftyugtoB a kérdés, mi lesz a s'iiággal? —, annak rendkiv'ül izgalmas mindaz, amit Fábry a háborúkról kifejt, amit röntgen- fülvételszcrűen felmutat. Érdeme, véleményein szerint, elsősorban az, hogy nem tántorították el útjáról, hogy nem hagyta elveszni hitét, hogy minden energiáját az erőszak felszámolására, a béke megvalósítására fordította. Kevés ilyen alkotója volt bolygónknak, mint ö! Ritka az olyan író, aki csak azzal foglalkozott volna egész életében, hogy kielemezze, hol e- rednek a háborúskodások fekete forrásai, hogyan hatalmasodik el a társadalmakban — éppen úgy. mint a rák — az emberiség legveszélyesebb kórja, a háború. Az orosz és angol nyelvű válogatást ennek a ténynek a felmutatására kellene elkészíteni, és nem kétséges, hogy a Fábry-mű óriási eseménye lenne a nemzetközi bé- kebarcnak. — Milyen a ház, a tatarozott Fábry-porta? — Szép. Reméljük, hasznos lesz. nem árvu) magányosan itt a hegyek ölében. Köszönet éne mindazoknak — akár intézmények, akár egyének —, akik végre megvalósították a tervet. .4 könyvek nem penészesednek már, a falak nem áznak be. .A két szoba érintetlen maradt szinte, úgy, ahogy írónk életében volt. Itt az ágya, ezen aludt és hunyt el. Itt a mosdója, a kis polcon olt a fogkeféje is. Ki lesz vajon az első hazai Író, aki Stószot választja alkotási színhelyéül? Ki érkeák ide elsőként a Fábry-kutatók közül? Ki folj-tatja a stószi legendát? Ki ismeri fel végre, hogy nem elegendő az életművet letenni irodalmunk asztalára,, tudni kell azt felmntalni a sdlágnak? Gondolatok Fábry Zoltánról . Zoltán a rmgi/ápám is lehatott oo-.- na... Nem is az évei mtaxt, hanem azért, a iélceg, emelt jós emberségért, amelyet a tábort fényképekTbl ismert Igazi riagyaftámat felruháztam. Személyes kapcsolatunk kezdetéig gyakran eljátszoganam a gondolattal, hogy talán is- merték is egymást, de ebből az iűüzióbél később' maga az író ábrándított ki. A tény a ionban tény marad. A Gyónt Géua által olyan plasztikusan ábrázolt borzalmakat nagyapáim nem élte tül, de Fábry Zoltán egy életre szóid élménnyel ■ visszafött és szólt a többiek helyett is. Tudom, hogy nagyapám is ezt tette volna a maga módján, és ezért éreztem én ifjú korom óta Fábry Zoltánt nagyapám helyet: nagyapámnak. Ezek a góndolatok jártak az eszembei^ amikor a napokban, megtekintettem az ünnepélye sen felavatott Fábry-házat. Aztán meg az is, hogy mennyire vagyunk ismerői és érzői annak a magatartás szimbólummá lényegült élet nek és életműnek, amilyen az övé volt. november 7-én a vychodoslovenské novijiy vezércikkében lUnyíckij elvtárs, a kárpát-uk rajnai pártbizottság első titkára írt vezéreik ke: a NOSZF 58. évfordulójának tiszteletére, és- a felszabadult Kárpát-Ukrafna harminc sza bad évéről. A kontrasztok felvázolásánál Fáb ry Zoltán Éhség legendája című müvéból veti idézettel szól az első kőztársaságbeli Kárpátalja embertelen nyomoráról. Ezzel is csak azt szeretném bizonyítóin:, hogy Fábry Zoltán életműve örök kútforrás mindnyájunk számára, egy olyan tiszta -közép európai mérce, amely a nagyvilágra nyit atka kot. Olyan „tiszta-forrás'.. amely Bartók for- Ttssimójában védi az embert az embertelenség ellen. .E: benne az örök minden nép és nemre' .minden generációja számára. Benn a Fábry-házbav a tudós szákszerűséggel .sorrendbe vett könyvek között feltűntek o 'kortársak portréi és ajánlással ellátott művei. A nagi! szellemi előd, Ady szobra kiilőn helyen áll. ezzel is hirdetve az azonos posztot a „strázsán“, a humánum szolgálatában. De ott A törékeny férfit, akinek olyan vékony volt a bőre, mint a friss dióbél burka, gyakran látták margaréták között. A stószi rétek világbékéjét tanulmányozta. [1970) — Miijen mostanában. 197.5 vége felé maga Stósz. a község? — Olyan, mint öt vagy tiz esztendővel ezelőtt. Fenyvesek permetezik az ózont. .4 hegyháton hó fehérük már, Fábry háza e- lőtt vígan. cseveg a kis patak, amely a múltkoriban ügy megáradt, hogy a közs^ illetékesei elhatározták, megszabályozzák. .4 kis pallót, amelyen írónk naponta átsétált a szemben lakó Schreibe- rékhez ebédre, hiába keresem, talán azt is elmosta a víz. A megkopott, tar almafán — mint két figyelmeztető, sárga bója — két akna csüng. A sín többen meglátogatják hetente, úgy jönnek ide ma is az emberek, mint akkoriban. amikor Fábry Zoltán még az ablakból köszöntötte ö- ket. Valami idevonzza a fiatalokat és öregeket. Valami, amit mindnyájan érzünk, s amit lahin meg sem tudunk pontosan fogalmazni, de sejtjük, hogy szép dolog nagyon. 0—0 .Amikor 1970-ben a temetésen voltam, szivárváity gjuill a völgy fölött Gyönyörű égi híd feszült az árkok fölé .4 második stószi szivárs’ányt 1975. november ?l- én láttam, a házátadás napján. Ezt ugyan szabad szemmel nem lehetett megfigyelni, de aki a leikével is jól lát, az biz-inyára boldogan pillantott mee. Vis.szafclé, a frissen hullott havon, a nynktöró úton megcsúszott a gépkocsim. Keresztbe fórclult az ólon. de az árok előtt ti/ cenli- méterrel megállt, — Járj továbbra is a hidakon, ne aljasulj az árkokig — súgta fülembe egv hang. Sló.sz felől jött. és bizonyár.! Fábi-y Zoltántól. RAJTA GAURGY BATTA György BjgsrtHtiiytií JÓZSEF ATTILF DÖNTSD A TÖKÉT, NE SIRÁNKOZZ »•ra«k • Su*epesc W, S József Attila dedikációja. A; említett emléktábla és a Fábry-fej Löffler Béla szobrászművész munkája. A rendbe hozott, alkotóházzá és kis kutatóközponttá alaki- lőtt épület egy órával ünnejiölyes átadása után, 1975. no- uemöer 21-én. A Fábry-ház a nagy író halála előtti esztendőkben. Jellegzetes kép ez: Fábry Zoltán é- dességgel ajándőkozta meg kis barátját. van Illyés Gyula, Balogh Edgár .jénynépe ,s, meg másoké, akik az utóbbi évtizedben mentek el, mint Tamási Áron, Győry Dezső, Németh László és a fájdalmasan korán távozott Simon István fényképe is. Tamási Áron, akt ugyanabban az évben született, mint Fábry Zoltán, fogalmazta meg talán az embert lét értelmét a legszebben. „A- zért vagyunk a világon, hogy vOiahoi otthon legyünk benne“... — mondja. Ezt az otthont jédi Fábry Zoltán szava minden barbarizmus lói, és minden otthon védelméért választja mü- iajául az antifasizmust. Az frőaaztalitú szemben a harcostárs ~ Balogh Edgár szigorú szeme néz ránk a fényképről, mintha idézné a régi elvi vitákat, de a Rornántában kiadott Fábry-kötet előszavában így hajt fejek Fábry nagysága előtt; „Régebbi elStálánosttásokkal ellentétben ma már tel- les felelősségében' tudjuk felfogni a személyiséget, s így -nem tagádfuk meg- többé azt a tiszteletet, ami a kivételesnek, az egyedinek, most éppen a stószi bölcsnek jár.“ Egy másik képen Cztne Mihály irodalomtörténész társaságában látható elmélyült beszélgetés közben. Evekkel ezelőtt magyar szakos tanárok társaságában jártunk ott, Fábry Zol- 'án közismert szerénységével keveset szólt mayáról, Czine Mihályt kéne fel erre. Az ava- ’ott Irodalomtörténész mély áttételekben és párhuzamokban szólt Fábry Zoltán erkölcsi tisztaságáről és tiszta emberségéről. Munkásságával kapcsolatban sokszor elhangzott a „sió- szí őrhely“, „stószi mérték“ és „stószi ab- ’ak“ Fdbry-ismérv, amely már az író életében szimbólummá vált. A stószi fürdő felé vezető útkaniyarbői jól 'átható a Fábry-ház kicsinosított homlokzata, Fábry Zoltán mellszobrával és az alatta levő kétnyelvű emléktáblával. íla erre jársz' Olvasó, tiszteld meg e házalt Lakója Hozzád is szólt, ismerd meg a gondolatait és a házat, ahol alkotott. Egyszer talán majd rokonodnak is érzed őt. közeli családtagnak, akinek méltó örököse légyt Máté bászlö A szobában minden nagy írónk amelyen aludt, s amelyen utolérte Dr. Nagyidat Ernő, a -Fábry-hagyaték gondozója. Schreiberék, akik élete . utolsó éveiben gondját Viselték. Jobbra „Csacsi“. l Kolár Péter felvéteidí,
