Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-02 / 49. szám

A hazai filfflijsyártáít (HÍjkí- lit. Huwrti Pítai^ á* ö»rv»» Iv^nt ftssze hárnm film képvigrli látiiatjuk. *, deremberi «it>zimásor- Vérbeli kalaadfUm ,.,iiagy\-ili- bao. A 7.enés sétány, tladiinir |ti'‘ sneroposxtással A* Htoké vo- .Sk <un«ii filmje érdeke« pTÓbál- nat tliin llillbőU .Inhn Stnrget koiM. Tnlajdonképpen a játék- filmjeímn Kitt ))on{;la« és Antho- éf doktijnéfltumfilnti-kfM'kák mon- ny Quinn iziitécxparádéjának 1»- táüía sek zenével. \ cselekméitv hetünk tanúi. ,A film rövid löné- .sRÍnbelye Karlovy Vary, ahol nete: Két fintalehmer megerdaza- niinden évben megreaidezik » bű- kol e^y indián leányt. leány > éízek é* szemlényveszitök nem- apja. aki a belyi rendiir/onöl. zetközi fesativáljál. K feszKválok elindul a jzomsaM s árosba, liojty légkörének megelevepitétével megbüntesse a sétkeset. Itt azun­prúbálja megrajzolni a rendező a ban legjobb barátainál is. in»g két világbáboni közbtti Karlova- nem értésbe és elleatállásba iilkö- Vary társadalmi életét. A film ér- mk. tékét növeli Jii-Í Tírzáii nagytze- n'i alakítása. Haaánk nyugati határain, lö.lü- ben jaUzódik le Ivó Kovák A Egy fiatal, vz.erelefcre és meg­értésre váró leány tiagikn.s sorsá­ról szól az Egy sem szeretlek < i- . .. , ... . , mű színes lengvel film. .Faniisz. lag végén .-inH, .■,»}. filmjének ^x^sfeter a felelőtlen szülök ial- az akkor a- j;p}„)jjsta apa"' és a tizenhárom apa 1 es leány közötti elhidegiilést HWlíBlíS is U OSVBSIWiMi A széngáz mérgező mivoltát lőtt. hogy a fiatalok még nem e- több száz évvel ezelőtt felfedez- bédeltek. bekopogtatott bát boz.- lék. de biológiai batása csak sz.áz z.ájuk. Kopogtatására senki sem éve ismeri. válaszolt, már majdnera vissza­cAeleknién ye. .V film lafculó határőrség és egy min­denre elszánt emberoserapész banda harcáról szól. Szereplői: Bronislav Krizán. Jan Krau«. •Andrea Cunderlikosá slb.-\r Isztambuli akció sz.ükvá- nyos kómlörtcnet. Vladimír Cech színes filmjében Radovan Lukav­-kyval. .Ida Bapaicovával. Josef követi nyomon, amelv Langmillerrel találkozunk. tragédiába torkollik. ■\ magyar filmesek műhelyéből Juan Antonio Rardera Omar két alkotás kerül a mozikba, s Sliarlffal a főszerepben filmesitet- f 1 ' I.- tneg isméi Verne Gyula Rej­mindkeuo figyelenriremello mim- ,á színes film k,i ka. .A Jelbeszéd f,uttor .Mara első lönbeii eléggé szabadon dolgoz- fibnje. *le ez csöppet sem látszik za fel a Verne-regényt. A Ke- rajtó. A film főszereplője külön- ”V*r és csokoládé cimő színes u- ben Jatia Brejcliová cseb «zinész- tragikoioédiábau iSino Mait­íredjrel, Anna Kannaval *>* no. A tortcTiot egy banyasztiurol joi.a,,,- DorellKel tóiálkozunk ‘ Jiri Hrzán a Zenés sélánvban Amíg az orvosok idáig el- fordult, de aztán mégis benyílón, szól. aki egy falubau éli goudta- íN'^y szolga és négv testőr vi­julottak, júpár. UidatlanságbúI c redő babonát kellett széloszlaliii- iik. .Még a .WJtl., században sem volt tanácsos ludouiáTivos nc/cl- ként azt kimondani, hogy a lia- lAll széngármergezéí okozta. .\ tu­dósok az egyháztól való félel­mükben nem merték aláirásukk.il hitelesíteti) ilyen irányú kísérle­teik eredményeit. Ala már a s^éiinionoxidnak nemcsak biológ'rai halasával A fialaloV a h&\eröii ülteV. a lan éíctct mindaddig?, amíp egy s/íne>s parafrázis .Alexander fiú feje a lány sállá» nyugodott, véletlen baleset folvi.án kórházi regényére. EzúlUl a szol­" ’ * ‘ ‘ r » «ak a rettcnUieietlfinek. A világ­környezetbe kerül, sót amputál- vlgjálékiskola másik ják a lábát. Rövid idő alatt fel- kiváló alkotása A szeszélyes .\tá- nőtté kell válnia, és szembenéz- ria. Rendezője sem ismeretlen; rideg valóságeal. Ebben de Broca Rösld lartal­“ ma: Egy vidéki leauyt szepseg­Elborz.idl az anya. amikor közel menve látta, hogy niiiidkelleri é- lellclenek. .1 fiatalok mint rejlély. halála több toll. helvszím-e érkező nie a két orvos mérgezőre gyauako- °agy segilsegere vau a kórház or- tirilynővé választanak. M^lel- doU. Ay. clmaradl esküvő napján '^osndje Uánn Brejchová\ Színes szik egy dúsgazdag amcrikaiiKaiv, a jegyesek a boocolóas/.taloa le- váUozatbao kerül bemutatásra. olhatározza. hogy felesegiil ve­- - . Wiuhefc. A leletek alapján a szak- Cgvancsak Iclekuni dráma Va- 'í** kikötése, hogy csak ff>Tink bsztahdo. hdiieni a merge- bizottság arra a következlctésre * t * * ri á akkor mecv ho/zá, ba Örökre s;eüi­réí e^-w stádmmain.^k lüneteivel hogy a halált nánmergr- U^jos s/ioes Hímje, az A- löfalujábao maradl.al, A fülig js, Szá/z a/clölt egy üiigyii- okozta légzöszervi bénulás i- felnőtt érteiuiHcgi szerelmeid aitienkai ax egész falut kos részlteién leírta a mérgezés dézlc elŐ. De hogyan? \ gvanú ember 'izerelmóről szól. Kgy fér- áUzálHuatja .Amerikába. A film folyamatai mindaddig a pillanat- Mayra lerclüdöLI. mert a Vőle- firól és esT'’ nőről, akiknek az é- kigúuyülása az, atneri­]g. amíg e^/nmlelét nem vesztei- gényl kezdetben nem Grace-hoz. u. .«indísn i*T. éleUnódnak, te..\zota 0>asok m ecsetellek mar, hanem Mayhoz fíi/ték gyengéd , , ■ t . *i - . - Bruno Traveu regénye nyomán mii éreztek a mérgezés aIaU; elő- szálak. A gyilkosságot a ‘lányra íentétesek a tapaszUlaUik. és bár tészüU a f-'eljer Rózsa'cim'íí ine- ^ L'sa szárnvra. szőr meggrcorsitU a légzésük, majd bízonvilani ‘azonban nem feifaiasl, fáradtságot éreztek, rncgíéiclő érvük, igv fiirc Iiányvngcr kínozta őket. é.s bálin­.................. ‘ riaáltak. Uog>' ezeket a liiucle- krt ki bogy ciseli el. egyénen­ként más és más. .Az ilícló' iBbb- nyire későn tadato.s)tja a szén- gázmérgezcs veszélyéi, mert klj lálgatások kaplak közvélemény Grace családja ellen fordult. Dr. Lilílefield azonban nem .nyngodotl. míg végére nem járt a dolognak. Egy hónappal a lórién volt tíK vannak jószáiidckkal és igaz .vikór film. .Az író valós történe- la- gzerelernriiel. a világról való el- dolgozott fel. A fehér Rói^sa i-.i-i -1.1 I -i ■ -I - 1 vgy település neve, ameheii 1938­Icnlelcs velcKeüesiik vegiil i.s el- , ..fi . . . , ; . , ­. . .. • i ■ ktsoiaiat taUlnax. .A lelepii­vataszlja ókel egymástól. A film jj., tulajdonosa néni hajlandó el- föbb szercpellien tlvöng\ös>y Ka- adni földiét az amerikai vállal­■lelenet az Cgy sem szeretlek cirníi lengyel filmből kozóknak. ezért valamilyen ü- telte annak idején a mexikói kor­rüggyel az Egyesült .Államokba mányi: arra. hogy államosílsa a osalj-ák és meggyillcotják. Többek kőnlajforrásokal. között ez az esemény’ kéiiys/erí- (ács) jebb tolódik a szaglóidegek inger- lek inán ismét ehncul Elos küszöbe, amikor pedig felfigyel a veszélyre, már ké.ső. mert rhi- előtt elhagyná a helyiségei, esz­méletét veszti. rékhez. és alaposan szemiigy re vette a liáz. niioden zugát! Te- repszeiuléjcl végezve a sarokban egy tört ajtajú gázkálybára fi­gyeli fel. Ezután a sz.akirodalom- baii böngészve egyre erősebb lelt benne a gyanú, hogy a halált széngázmérgezés okozta. .Allaln- koii végzelt kísérletei a házban még Botrány a mozivásznon A *zpnmoi»oxid-iiiérgexéveV s/á- m» jóval a löblvi előli áll. mert a r.O mindeuho! jelen a an: kic<a- ])ódbal a szénnel fűtíítl kálybá- b«?. kaudallóbfd. kclfilkr/.hetiuiíry íjf jjjazolták. K család a kiterjedés« lüzekuél, plnc^Wbim ............ erjedéskor, »z aiilnk kiprifos:«r«í.*- ve is ontja, és dohányosok na- pouta belélej^/lk, mert a dohniiy füstje sziuten larlaltnar ejry szá­zalék CO-l. A Icg:tő1)b széngáz- méi’gezést a vilánitógáz. oktiz/a. Hét százalék a rO-lartalma. A vilájcílójiíáz s/atrlalao. ezért, biz­tonsági okukból erősen buzid a- nyagokkaf veg^víllk. A föjd alatti vezetékből szivárog\a azonban i- gen veszélyes, mert útközben e- zekel a szagokat eheszili. és is­mindig keringő vádak elől mene­külve a házat aladta két asszony­nak. és eíkolluzölt. WlÁÍ-ba» az egyik asszonyt mély öiikivülot- ben találták, de még sikerüli őt megmeolcni. Ekkor sizsgáhák vsak meg a ház kéményét, és azt látták, bogy kél beesett tégla a- kadályozza a fü«t távozását. így a széngáz egy része vjsszac.sapo- doU. éllürí ajtón át utat talált magának a szobába. \ széngázmérgezés nyomai a Irleonen nem mindig egyérlelmu­';ajy- „k. a »zénmonoxid úu. vérméreg. .JoTikologia, archívum 19.,.-ben ^ bírt »doll egy csoItóI amikor a ^ ^ hemoglobiujához, fold alarl, verclcfcbol «/,vargo kövétkezétben megbénul « ga/tol cgy eges-r csaW meghall. e„„,-ive) kévé­dé ar orv«.r » lunclekcl etelmer- ^ , ger.csuek lulaploailotta .V vrnrl , «éim.o„o*id gá/ra nem gondolt venki. így o- ^ sr.abad ut|a voll a G­k-ovolkezo éjszaka f^i , feap| e5etbea is, váhbra ká«ha. és még két ember fizetett életcv'el. \ valóságlwn azonban ritkán ne­vezhetjük ezeket a tragédiákat a véletlen müvének, mert a goodal- lansáz. felületesség, tudatlanság mindig valakinek a IcIUiismcrelét térbeli. Erinek példázására álljon itt kél ember tTagédi.ája. Ritka esel. hogy mindeoki egyetért: a kritika, a mozira­jongók és a zcnebaválok egyaránt a ..boli'áiiyos. szörnyű, uinjoriló" jelzőkkel „lünlelték* ki Ken Russef angol film­rendező legújabb filmjét, a Lisitomániál. Rus>el eddigi íilntjei is botrányt kavarlak. Drömniel okoz sokkot, provo­kálja közönségét — < úgy látszik, ez a megbolránkoztalás üzletnek sem rossz... A Lisztotnániél egyelőre az Egyesült Allaiookban játsszák csupán. .A Daily .Mirror szerint egyformáu botránkoztatja meg a közönséget, legyen bármilyen Ízlése. A fauta.sztikii« .^életrajz'Tilmbeu Roger Daltrey pop-sztár, -a Wbo-együtte, énekese játssza Liszt EeienceU Alakításában a kompuuisla afféle múlt századi beat félisten, akiért bolondiilnak a ti­zenévesek. A zenekedvelők megbűtránkoztHtására Liszt é> W agner zenéjének motívumait Bili' Uagerty komponálta újjá. A hangszerelést a másik pop.sztár, Rick Wakeman készítette. Rleliard Wagner is megkapja a magáét a filmben. Raul .M- cliolas alakításában hol mint vámpír, hol mint Hitler mn- talkozák be. Kern fukarkodik a film Liszt szerelmi éleié­nek részletes bemutatásával sem. S htfgy a vallásos éreelmS nézők is megkapják a ma­gúk sokkadagját: a pápa szerepét Riago Starr-ra, az e.v- Beatlesre osztották ki. Palástját sztárfotók ékesítik. Ua ezt nieglálja a pápa. felrsap beal-zcaésznek. de az is lehet, hogy infarktust kap. Es mi köze inimlennek a tllmniüvé- szethet? I ‘ ■ (ács) A ^ladarh í < »liláik«‘zt a I hogv Iáit. ciánmérgezés eknzU * ha­lf. — Ha|dübö»iörnén;bil jöttem Budapestre. Középiskolás korom­ban tagja . Toltam a dehreceni Hajdd \ápi Táncegyüttesnek. Sia- rapettünk Belgiumban szólúlán- r.aském, ái jártara Lengyelország­ban. A Színművészeti Főiskolára az első nekirugaszkodásra talvel- tek. 0. Szabó István csupán másodi­.A szcngázméi^czést leglöbbazör véletlen szerenesétlenség'kéut könyvelik el, de hogy nincs min­dig így. az alábbi gyilkóaság is bizonyítja. Edward Twigg és Grace Elós- ser 1911 újév napján akarlak megesküdni. Előző nap nagy volt tn<»Dya«!szonyékna! a surges Egy hárminchét éves asszony* kinyitoUa anyjára a gázcsapot^ biztonságba he­•forgás, uio'rf velettek rá. a­lyeztc a kanánkat. Miután meg­niiknr tIrl(»lőH mogórkoreit » vö- íyöződöU róla, hogy anyja roár legény. í'«.«lí írpace hu^n May, él. a madarakat vís^xavilte. .zakílotl annyi időt. hogy cgy ki- ^ rendőrség látva ar clŐ mada- csil elbeszélgessen lOvendo sogo- , rával. Délután voU már, amikar » ''f'» ar ifjú pár félrebúródhatotl a la- rögtön Ixidte, bogy gvilkosság- kószobába. a bár egyetlen n.vu- áll szemben, gödi, de annál hidegebb helyisé­gébe. Grace kiment b-ál a kony­hába gyufáért, hogy majd befű- tenek. és közben széli az anyjá­nak. hogy hol lesznek. Márnm óra tájban a mamának eszébe jn­Épp ezért a rendőrség és a tör­vényszéki orvosok bízonyös fenn­tartással nyálnak minden szén- gázniérgezésea esetbei. iTígmcer 'BsrgmÁr,, az is­■ men 3Véd fűmrendezö fil­méi okán »óina fotgotni a ■ Víg Özvegyből, A főszerepet a pilághlrü amerikai sztár­■ nak,. Barbra. Strelsandnek szánta. .Csakhogy a )llm az előzetes számítások szerint' S és fél millió koronába ke- rült wlng, és ez tenger sok pénz a mai válságos időkben. ■Ezén Bergman ügy dőfütöti, hdgy a vállalkozást elha­. la.$zt}a ■ arra. Hőre. ■ ha jobbra fordúl_ nyugaton a 'gazdasági helyzet.. 'Addig viszont fergothaína egy dokumentum filmet akö- ^aetkezó Oimmel: Vígam me­gyünk tönkre. poo Hirohitó jáp^ császár a- merikai látogatása idején ía- láikozrú akart Peter Feik- kai is, tiki Colombo felügye- ló szerepében vßt világlű- Tüvé. Peter Falk visszautasí­totta az ajánlatot azzal, hogy nem ér rá. Erre mondják, ha nem megy Mohamed a hegyhez, a hegy sem megy Mohamed­hez. goo A .ktizelmßtban szabadult a- börtönből ,BÜl Sonanno. a híres amerikai .maffíaoezér. Banán Joe fia. Szabadulása után kijelentette, hogy fel­hagy a gengszter szakmá­val, és ezentúl irodalomma', foglalkozik. Visszautasított egy filmajánlatot is^ amely­ben egy rendőr jelügy élőt kelleit volna játszania. Azzal érveit, hogy nem a- karja elrontani a renoméját. Hiába, a gangszternek is lehet önérzete. 000 .Az évszázad jilmszerződé- sének nevezi néhány nyuga­ti lap azt az egyezményt, amelyet Carlo Ponti produ­cer kötőit Irán sahfával. Há­rom éven belül tizenkét o- lasz-iráni filmet forgatnak, . valamennyinek forgcitók.öny- vét Keza Pahlavi sahhal kell előzetesen megbeszélni. Az kos koráig álta a kazdö iilaószak návlalan álatát. Első komolyabb sikarét CsataoT: Laánykérás című muTóban aratta. Major Tamás, akt a darabot betanította, nem is gon­dol! arra. bogy az a szerep ne­hézséget akozna O. Szabó István­nak. 0 pádig kitűnő játékával vi- szoDOZlR a tanársegéd bizalmát. Es ettől a barantatkozástól kezdve már figyelemmel kísérik pályáját a szakmabeliek és e közönség. CsnbDkOTOI alakílotla. akit jel lemvunásai talán a legkimondot- tabb csehoTÍ figurák köz.é sorol­nak. Fölényesen és könyörteleiil uralkodik vagyona és jószága fö­lött. az emberi kepesolatokröl, magatartásról teljesen megteled- kexve. — Mikor szerepellél először a színpadon? — F.lsös Tultam. amikar a Sám son ás Dalila című darabban az öreg molnárt alakítottam. A leg- liatalabb Toltam, és a legiiregcbb figurát kellett ólaira keltanem. De nagyon röUltem a szerepnek, hi­szen egy tfilskalai hallgató sztné- szi eszköztára Ilyen sznrepnk á- rán is csak gazdagodik. — Melyik színház foglalkozta!? — A Madách. Ili kaptam két legújabh szerepem is: az Egy sze ralcm három éjszakája című da­rabban és egy Brechl'összeállltás- bnn. Szabó László első már elkészüli, a címe: A Cassandra-áíkelés. A drá­mai történet női főszereplő­je Ponti felesége, Sophia Loren, aki Írónőt játszik, férje egy orvos: Burl Lan­caster. 000 Dennis .Allen, a texasi technikum 120 kilós rögbijá­tékosa kisgyerekkora óta csellózni is tanult. — Sokáig úgy terveztem — mesélte ~, hogy megpró­bálok valamelyik jőiskolán zenei ösztöndíjat szerezni. Aztán meggondoltam , ma­gam, é.s maradtam mégis a rögbinél, mer: mikor fizet negyvenezer ember ‘éjen­ként nyolc dollárt, hogy en­gem csellózni halljon?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents