Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-15 / 29. szám

4 9 f

Hazai PO

Dr. BARASSÓ ISTVÁN körzeti orvos

A'a - bér 29-én szülert’em lornal;lán.

íam iskolába, s itt is érettségiztem a m tizenegyéves iskolában 19ö9-ben. Az- r i után Kassára kerültem a magyar

■ 1. - ‘ vu gépészeti és' elektrotechnikai ipar- sko!,:!ía. Ennek elvégzése után a gépészmér- 'iik- nskolára jelentkeztem, de egy év után.

■r r n vizsgámat letettem, átiratkoztam ■' ’0.<=.i karra. A .Safárik Egyetem Orvostu■ ’ ;= IMfiS-ban végeztem. Míg élek.

. I f ' j el; az utolsó viz.sgám máju.s 2ív-l'. é.. iúniiis l.í-én avattak orvossá. ^ i. I = lészségügyi központ II. belgyógya- a i lílyan kezdtem dolgozni mint alorvos.

:nbb orvos kellett a körzetre, hát felváltva '! ' ioz am a körzeten és a kórházban. S végül = ;eten ragadtam. Közben persze készül- : a s;?akvi7sgára. Sikerült. A képesítésem- ;i-Hér szakorvosként is dolgozhatnék.

H'-riinchárom éves vagyok, egyelőre not5

% Kezdjük a beszélgeté.sünket a végén. Mit jelent neked ez a szó: orvos?

I — Nekem mindent: a teljes életet, az ii .gazságot, egy póz nélküli világot. Másutt,

3 más világban talán nem is tudnék létezni.

H Jelent sok szépet, sok örömet, de sok-sok

V csalódást is, ezzel együtt teljes a kép. \

d mikor azt mondom, mindent Jelent, úgy

i értsd, hogy ez a levegőm. Izgat minden „té1 ma“, minden, ami új, ami még Ismeretlen

í előttem, én mindig tudni akarom, tudni szeí netném, miről vau szú. Teliál a ..mindenlte"

^ az állandó és csillapithatatlan kíváncsisá

i; gomat is beso-rolnám.

' • Hogyan lettél orvos? Mi vonzott cli

'j liéz a pályához? Voltak-c ilyen példáké

: peid a osaládliaii?

í — Hosszú történet, de lia már megkér

I* dezlfld. elmondom. Én tulajdonképpen már

( glmnazistakoromhan orvosnak készültem.

,i Ho.gy mégis ennyi kacskaringót tettem meg.

1 amíg az egyetem orvosi karára jutottam?

j Nézd! Egy kisváros magyar iskolájába Jár; tarn, s valahogy nem tudtam elhinni, hogy

1 én valaha is bekerülhetnék az egyetemre.

5 .-\nnak ellenére, hogy Jól - tanultam, hiányj zott belőlem az önbizalom. Hová, merre te

j hát? barálaím és osztálytársaim, Batta Gyurka, Lehotai Jancsi és még egypáran .) a kassai ipariba jelentkeztek, s mivel én

,1 IS Jó matikus voltam, Czíczer János taná1 rom engemet Is biztatott, hát velük tartol,

• iám. A második évfolyamba jártam, amikor

1 A véletlen is ,,besegített" az életemire. Vak y Izéimütéten estem át, s ott bent a kórház I ban újra belém hasitoll a vá.gy: ide, kin

■ J .keliene Jönnöm. Többé már nem tudtam ,j szabadulni a goiidolattöl: orvos leszek! .A

L sors iróniája, hogy ,géi>észmérii(ikire jelent keztem. sziileiin is, mások is mondogat i :ák előtlem, hogy a technikáé a jövő. s talán nem akartam nekik csalódást okozn,. ■\t első félév minden vizsgáját letettem, sőt a másodikból is csak egy hiányzott, a mikor az orvosi karon a felvétetik voltak.

I (elenlkeztera. Tíz nap múlva megtudtam — í felvettek, többi már csak/rajtam múlott me.g a sok-sok áttamilt éjszakán. Nem bán lám meg, hogy otthagytam a mérmlkit. Imádom a szakmámat.

• Én mindig úgy liallottam emlegetni, hogy az orvosi pálya, az orvosi munka, hivatás. nem szakma:...

— Sajnos, most szakma. Nekem hivatás, mert én élek-halok érte Számomra nhics H olyan időpontja a napnak, amikor ne men, iiék szívesen, ha Ireteghez hívnak. Ha én

: is csak a nyolc órámat tudnám le, akkor

lenne szakma. A szakma megjelölést én elsősorban a ren.geteg papírmunkára értet- ; ,tem. Lassan már szállóigévé válik, hogy az

I orvos ma töttíiet ír, mint gyógyít. .A sok

írás miatt nem marad idő a gyógyításra, f Nem tudok úgy és annyit foglalkozni a beI . toggel, ahogy és- amennyit: szeretnék. SaJ- ■ nos, a ml munkánk is elsablonosodott. a

rutin ■ tényezőké lett benne a főszerep. Az á orvos szabad alkotó viszonyát hiányolom.

I • Hol kezdlél dolgozni?

fi — -A főiskola elvégzése után haza|öUem.

s Vincze igazgató hívott haza a poliklinikáI ra. Rábeszélt, hogy jöjjek ide az egészségi ügyi központ szárnyai kórházi részle,gére

^ dolgozni. Azt mondta, innen, ezek közül az

5 emberek közül indultál, ezeknek az eii-fcefj leknek kell a tudásodai visszaadnod. VAz

t előző kérdésnél, azt hiszem,, nem válaszoltam arra, hogy a családban voltak-e orvos V példaképeim. Nem voltak, de Vincze dók;i tort mégis példaképemnek és egy kicsit

j) családtagnak Is íekiníem, hiszen ő volt az,

í aki végigkísérte egész pályámat. Minden

ií vizsgám után jelentkeznem kellett nála. De

^ visszakanyarodva a kérdéshez, négy évet

doigoztam Szárnyában, majd a rimaszombati kórházban jártam végig minden osztályt. Itt próbáltak rábeszélni, ho.gy maradjak a sebészeten, de nem maradtam. Mint ahogy annak idején a kassai II. belgyógyászati klinikán se maradtam csak azért, hogy a- zokat gyógyíthassam, akikből „vétettem“. Szárnyátmn nagyon sokat tanultam Los főorvostól.- Tulajdonképpen ö készített fel a szakvizsgára is. Belgyógyászatból megvan az első szakvizsgám, a másodikat az „é- veim“ miatt még nem tehettem le. Nagyon szeielnék tanulót, nem va.gyok nős, teliát nyugodtan tanulhatnék is, de ezt egyelöne a szabályok sem engedik...

• Milyen szabályok?

— Az új rendelkezé.sek értehnélmn a II. attesztáciűt c.sak, az teheti le, akinek a beosztása azt megköveteli. Mondjuk egy kórház valamelyik osztályának a főorvosa. Én viszont csak körorvos vagyok...

• .Mint körzeti urvo.snak, milyen egy III un kanapud?

— Csak a kezdést tudom neked pontosan rae.gmondani. Negyed nyolckor kezdek. Kilenc falu tartozik hozzám. Ehhez jönnek még a megelőző vizsgálatok az Iskolákliaii, és az üzemi étkezdék higiéniai el lenőr zése.

\

.A bete.gek száma egyébként nyáron sem csökken, a napi hetven alá,- télen viszont a 120—130-at is eléri. Számítsd ki, mennyi idö jut egy beteg megvizsgálására, ellátására. Hogy mégis több időt szentelhessek a betegeimnek, a „papírmunkát“ hazahordoiii szombat-vasárnapra. .Ami néha nem tetszik a munkámban, éppen ebből a hajszából a- dódik. Nem tudom azt nyújtani a betegeimnek, amire képes lennék. Hasznosnak tartanám, life úgy, mint Magyarországon, Len- gyelorszá.gban vagy mint Szlovákiában is é-' gyes lielyekeii, nálunk is bevezetnék, liogy a körzeti orvos imdlett két nővér dolgozzék. Egy szaknövér és egy, aki az adminisztrációt ellátná. Szerintem kifizetődne, mert a betegek iiyeniének vele egészséget, lehet, ho.gy életet. Persze, ez az orvosakra is vonatkozik, meri cs<ik amióta én itt vagyok, négy orvosnak volt infarktusa. Ketten ' Iwlie is haltak.

• .A világstatiszlikák is azt mutatják, hogy egyre több a beteg. Egyre több az ideg- és az ezzel ös-szefüggö betegségek száma. Szerinted igaz-e, bogy betegebbek vagyunk?

— Igaz. több a beteg, de véleményem szerint ez csak átmeneti helyzet és állapot.

.Az emberek életritmusa ugyanis még nem ^ tudott alkalmazkodni a rohamos műszaki |

fejlődéshez. Én remélem, hogy ez idővel ki- | egyenlítődik, és ezáltal a megbé-tegedések J száma is csökken. Persze néha úgy érzem, f hogy túly sO'kat engedtünk meg az embe v reknek. Mert so-kan visszaélnek a lehetősé- i

.íekkel... Gyógyítani azt Is jelenti, hogy hat- »

ni az eniberekro. Az e.gész.ségügyl felvHá- | gosítás azonban náiunk nagyon alacsony f

szlintü. Ha egy egészséges ember elolvas I egészsíégügyi brosúrát, mindjárt lega- |

lálJD hároan betegséget fedez fel magán |

l>előle. Ezzel azt akarom mondani, hogy ez r a fajta színvonaltalan felvilágosító mtinka I több kárt te.sz. mint hasznot. •■j

• Mi volt az első saját orvosi műszered? |

— Az orvosoknak általában fonendosz- b

köpjük szokott lenni, nekem skálpelem S

volt. Ugyanis minden medikus először se- * bész akar lenni. Az emlter eleinte csak a jj gyors eredményt tudja becsülni, csak azt ?

látja. Egy sikeres o}>erácló ptán a beteg a- g zonnal, szint© szeminellátliatóan kezd gyó- ? gyűlni, míg például egy tüdőbetegség gyó- l gyítása hosszú évek folyamata, szívós ap- | rómunkát igényel. Később, ativikor az em- j Irer már egyre több nedvet szívott magá- *. ba az orvosi tudományból, éppen e«t az J aprómunkát kezdi nagyon megbecsülni. i?

• Kit tartasz jó orvosnak? X

— jó orvosnak elsősorban a megfelelő |

tárgyi tudással felvértezett, felkészültség- |

goi bíró, a hivatását, a gyógyítást minden- !

iiek fölé helyező orvosi tekintem. .Azt ak; e

beáll az első vo'iialba. és éjt nappallá téve V dol.gozik az emlierekért Mert most már hí- I'

szem és vallom magam is. a gyökér köt«- f

lez! ' f

• Az orvos szemszögéből nézve, ml • >,

szabad idó? Mit lesz az orvos, ainiker ép

pen nem gyógyít?

— Szabud Időm természetesen, mint mindenki másnak, nekem Is van, de ha a kö '

telesség szólít, mindent féiieleszek. Szíve í

.sen focizok, vadászok, festegeiek, érdeke'

az Irodalom is. Egyszóval megpróbálok sok í mindenre figyelni, A nővérem zenetanárnó, a zeneiskola igaz.galója. Magam is hat évig i'

tanultam zenét. Ha fáradt vagyok, zongo- ■

rázok, de többnyire inkább hallgiatom a zenét. Ha tőlem függne, én kötelezővé ten ném minden Iskolában a zene-, a hangsze.-- tanftást. A kottaoilvasás ugyanis legalább o- lyan élményt nyftjt, mintha a legjobb regé í. nyékét olvassa az ember. A zene által csak tisztábbak, neniesebljek Jieszünk. A zene fel | emel, me.gnyugtat. ^

• Mikor és Iiogyan pihen az orvos? b;

— Az előbb lényegében már feleltem a K

kérdésre, .-"^szolút értelemben azonl>an S

csak akkor pihenek, ha külföldön vagyok. E

De engem például pihentet az is, ha tu- I

do-m, hogy mos.t jót tettem. B

• A gyógyítás mellett milyen más elfog- |

laltságod van még? H

— Megpróbálom összeszedni. Először is I

marxista esti egyetemre járok. .A helyi nem i zell bizottság mellett működő szociális és | egészségügyi osztálynak vagyok a szakta I

nácsadójn, én töltöm be a vöröskereszt he- 1 lyi szervei szakmai felügyelőjének a tisz- I

tét, a civilvédelem parancsnoki teendőit is |

én látom el, hogy csak néhányat soroljak | más irányú elfoglaltságaim közül. I

• Ezzel úgy érzem, teljes is a kép. Sze B

reliiéni azonban, ha még egy kérdésemre M

válaszolnál. Ha receptet írnál fel az emberi- I .ségnek, mit írnál rá? B

— Józanságot, tisztaságot, embersé.get! J

Emlier maradjon az emlier minden körül lí

mény között. És talán még Madáchtól azt; ■' .....eralrer: küzdj és bízva bízzál!“ |

TÓTH ELEMÉR I

r ■ s

i JEHOVA TANÚI

I

, A jeliovistíi mnuk linsytjiiiáiiyiis kr.nnepi:16|n: lehnva és két fia — Krisztus és Lucifer. A sátán létezése — Jeliov.a erejének hlzonyitéka. mert e felfogás szerint a sátán az erő forrása és a hűség prőbafétele. A sátán tehát tisztára világi, földi képet ölt. a liltvédelem szükségességéből kifolyólag pedig védelmezője annak a világnak (értsd ezen a kommunizmustJ, amely nem igazodik .isten törvéiiyeiliez. A ,,kiválasztottak“ bigottságának hangsúlyozása a prede.szlluált harcosok na.gyon Is Kíldl jellemvonásai, az örök életre való remény a ..szent liáborií“ — ez tulajdonképpen mind-mind a fa- | slszta „inag-dsabb faj" elvének vailésos mezbe | bújtatott mása. Erről tanúskodnak a lilvök kö- 1 telességel közé tartozó bibliaolvasás, amelyre I az ,,01'torpny" című folyóiratban pontos útmu- I tatást találni, továbbá az Itt közölt útmutatá- I

! sok gyakorlati alkalmazása, terjesztése, a sza- B bad idő feliiasználüsa propa'gáclóra és prédi- | kátorl tevékenységre, e ,,rossz világ“ és meg- i nyilvánulás'aliiak állandó cáfolata -szintén' a IiI- | vők kötelessége. Érdekes, hogy a Jeliuva Ta- E núl Társaság ta,gjal ma Csehszlovákiában nem' s csak a műveletlen és a szociálisan alacso- i nyahb szintű rétegből kerülnek ki, liánem n- | I ránylag -sokan csatlakoznak, hozzá a középső | rétegből is |egészségügyi nővérek, könyvtárn- í í sok, banktlsztivlselök stb.j, teliát olyan foglal- jjj jt knzésl ágazatokból, amelyeket kötelességszerü |í « kapcsolat fűz a lakossághoz, és egyúttal azok- | i -hói a szociális rétegekből, amelyekben jelleg- | 1 zetesen vlsszaUikrüzödik a kispolgári hagyom,1- I r iiyos szociális lörlénelemszeraléietn és pszicho- ^ $ lóglája. Ezé a réteg a történelem ínszült pil- fe f Innatalban rend.szeríTit a szélső jobboldaU plat ^ formra kerül és fasizalö irányzatot képvisel jf; i Ipéldául N'.émetországbnn a fasizmus uralomr.a- jt- V jutásának sznclálpszlcliolőgiái okai).

ITribiimi)

Vonatban

)ól nitözntt, huszonéves formájú fiúk vJrlám, zajnngú tár saságában utazom. Gondtalanul tréfálkoznak. ugratják fígvmást, nincs egy fclhu a homlokokon. A vonat egyked vuen zakatol.

Egyikük újságot olvas, majd uroltetett bosszúsággal csapja fi.ssze a zizegő lapokat. ..Nincs ebben az újságban semmi ér- dHke.s“ — tör ki belóln. — ..ilyesmit írnak, hogy a mezőgazdasági dolgozók 202 szó zalékra teljesítettek a tojás felvásárlás félévi tervét, 101 százalékra a húsfelvásárlást, meg hogy a következő Ötéves tervben ennyi meg ennyi szá zaiékkal növelik a cipőgyártást!“!

Aki utazik, áltaiábau unatkozik. Embere válogatja, hogy mivel foglalkozik. A legtüb ben az útlfársukkal beszélget nek. Ilyenkor olyasmit is el mondanak. amit egyébként nem tennének szóvá. A jól ne veit ember, ha csak nem részese a társalgásnak, áitalú ban nem figyel oda. . Erre a megjegyzésre azonban folesz inéltem.

jobban szemügyre vettem a kijelentés szerzőjét. Főleg a lábbelijére voltam kíváncsi. Divatos bor félcjpo fcszíilt pnrtaposnián. KULsejéröl ítél ve is nyomban megállapíthattam. aligha tudja, ml az. hogy éhezés. Sót. az is látszott rajta. hogy mindene megvan, a- mit szeme-szája megkíván.

Dfi vajon eszébe jnlott-e.

hogy a cipőgyártás fejlődése azl jelenti, hogy jövőre Is lesz mit a lábára húzni, a niezógazdaságí dolgozók terv teljesítéséről szóló hír pedig egyúttal arról is biztosítja, hogy nem lial éhen?! Aligha gondolt eri'R. különben nem csapta volna le megvetően az újságot, amelyben — szerinte — nincs semmi érdekes.

Általában zúgolódó, méltat lankadó nép vagyunk. Pedig aki nemcsak az orráig lát. aki néni visel szeniellenzot, annak látnia kell szocialista hazánk vívmányait. Míg a nyugati tőkés társadalom válsággal küzd. iiapirendon vannak az clbo csátások, növekednek a létfenntartási költségek. egyre nagyobb a nyomor, nálunk pedig messzemenő szociális intézkedéseket vezetnek be. Ez kétségkívül a cipőgyári, mezőgazdasági dolgozók és mind nyájunk jó munkájának köszönhető. Nem érdektelen tehát, hogyan dolgoznak a cipőgyárban. hogy a mezőgazdaságunk teljesíti-e a felvá sárlási tervét.

Hogy is mundia a kültúV:

..Engem itt minden érdekei,

ami életei énekel!...“

Az élet muzsikája pedig meglepően változatos. Akadnak, akik nem értik a részle (eket. Nekik sok minden fe íRsÍRgns és szükségtelen. Elzárják a rádiót, kikapcsolják a televíziót, lecsapják az lij- ságot, vagy ásítanak előadás' közben, rendszerint éppen akkor. amikor előnyükre váló. okoK dolgokat hallhatnának, láthatnának.

P. L.

KOlFOLDON JÁRT AZ IFJH SZÍVEK

■Az Ifjú Szivek Magyar Dal és Táncegyüttes, amely az idén ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját, a napokban érkezett haza kéthetes liangversenykörútjáról a Német Demokratikus Köztársaságból.

A Kiváló munkáért érdemi-enddel kitüntetett együttes még a tavasszal ajánlatot kapott a Slovkoncert hang versenyiroda igazgatóságától, hogy képviselje hazánkat az NDK-ban a mar hagyományos sajtónapi ünnepsé geken, a Pressfesten. Ebből az atka lomból az NDK minden kerületi szék- relyén több napos szabadtéri ünnep ségeket rendeznek, altul neves külföldi és hazai .énekesek, színészek, előadóművészek, artisták szórakoztatják a közönséget. (Hazánkat a könnyű műfajban az idén többek kö zött az ismert bratislavai tánedaléne kesnó. .viarcela Laiferuvá képviselte.!

Az Ifjú Szívek 1975. július Bán a Kari Marx Stadt-i kerületi fesztivál második napján több iniiit liúszezer ember előtt mutatta be műsorát, majd másnap Zwiekaiibaii. a kerület másik nagy ipari központjában lépett fel. Hazai tájakon című inusurában ízelítőt adott a csehszlovákiai ma gyarság dalaiból, láncaiból, népszokásaiból. A negyvenhét tagú csoport műsorában a táncuk közül nagy sl kert aratott a Karcsai csárdás, és a Pnsztafaliisl sarkantyús. a Csikósok és a Sárdózás, valamint néhány ré gebbi tánckompozlció: elsősorban az Ordögtagzi, és a kelet-szlovákiai

láiicszvit, amelyet az együttes abbőt az alkalomból ismét műsorára tű zött. Magyar és szlovák népdalokkal nuitalkoztak be a hálás néniéi közönségnek az együttes szólistái: Kovács Balogh Margit, Mils Klára. Németh Imre és Miskovics László, a bratislavai Nova scéna művésze, aki mint vendég vett részt a körúton. Nagy közönségsikert aratott az együttes népi zenekara is, különösen Kovács Tibor cimbaluniszólója.

A két sujtúnapi bemutulkuzá.sun kívül a kerUlet különböző városaiban lluhannes-georgenstadtban. Bad Els- terbeii, Warmbadban, Greiz-Dölenban stb.j további hat fellépése volt az e gyültesiiek. .A sikert mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az együttes a Kari Marx Stadt i kerületi Kon zerldirekziun igazgatú.ságától újabb meghívást kapott a Német Deniokra tikiis Köztársaságba

Az Ifjú Szívek vfagyar Dal- és Táncegyüttesnek ez az idei harmadik külföldi körútja. Ez év januárjától márciusig az együttes tizenkét tagú táncc.sopurtja — a Farkas zenekarral közös műsorban - a Német Szövetségi Köztársaságban volt kéthóna pos bangvcrsenykiirúlon. s egy ki sebb c.sopnrt |8 táncns) jelenleg is az NSZK-ban vendégszerepei.

Sikeres külföldi útjai után az e- gyUttes tagjai augusztus második fn . lében a hazai, kelet-szlovákiai közön .ségnek mutatkoznak be.

(rr)