Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-15 / 29. szám

A MUNKAT SZERETNI KELL VIdcm Gábort, a Galán- ta-’ (Gaiántaí) Járási Nép- Tnúve'iési Központ, öntevié- ■keny művészt osztályának vezetőjét már régen isme­rem. .ák'kor még a Járási SZISZ-mozgalom ielke volt. most a járási amatör szín­játszásnál tölti I» ,,szere­pét“. Nemrég Galántán jár­va talál koztam Gabival, s ö- römmel ragadtam meg az alkalmat, ho.gy elbeszélges­sek vele mostani munkájá- röl, — 1971-töl ténykedem je­lenlegi beosztásomban, azé te. hogy elvégeztem a nép­művelői iskolát. Addig mint munkás dolgoztam. A knitü- rával természetesen sokkal korábban kezdtem foglal­kozni. Most már ügy érzem, más munkát oem is tudnék igazán jói végezni, mert az a véleményem, hogy az em bér olyan mnnkát váias.szon magának, amellyel aztán él­ni tud. amelyet szívvel-lé- lekkel végez. Gábi a Járás minden kul­turális akcióján ott van. Sót az elókészüleiekről sem hi­ányzik. Tanácsaival segít, hogy \obb, gördülékenyebb legyen egy-egy rendezvény. 'A járás műkedvelő színját­szó csoportjaihoz pedig még a próbákra is eljár. — Igen, ez a munka, a sok funkció nemcsak fele­lősséggel jár, hanem sok le­mondással is. A lémondás sokkal nagyobb a feleségem részéről, akinek vállára ne­hezedik a háztartás és a gyermeknevelés összes gond­ja. Hogy őszinte legyek, én sokszor nem is tudok ezek rő'l a gondokrél. Feleségem mégsem lázadozik, sőt tá­mogat. segít a munkámban. Elfoglaltsága mellett Gabi még Iskolába is jár. A Nép­művelési Intézet lendezől Is­kolájának harmadik, utolsó évfolya.mát végzi. Közben falujában, Királyfán már megala.kította a színjátszó csoportot, mellyel a tavalyi és az idei Jőkal-napoikon nagy sikert aratott. Tavaly a rendezői díjoin kívüil övék lett a legjobb férfi alakítás díja, Morovícs Imrének ítél­ték oda. Idén a legjobb vá­lasztás díján kivü'l ismét dk nyerték el a legjobb férfi a- lakítás díját. — Csak olyan ember ér­het el eredményeket, halad­hat előre, aki él-hal a mun­kájáért, tanul, művelődik. Az ember sohasem lehet tel­jesen elégedett. Pillanatnyi örömöket egy-egy siker után szabad érzcnie, sőt kell Is, de c.sak azért, hogy öjabh lendületet adjon a további, még nagyabb feladatok el­végzéséhez. Ezt az elvet, amelyhez Ga­bi tartja magát, munkakö­zössé .gében is be szeretné vezetni. De maradjunk most a színjátszásnál. A király­falak sikere nemcsak ennek a Sala (Vág-sellye) alatti fa­lunak a sikere, hanem 'az egész járásé. Miben látod egy járási amatőr ezíiihá* jövőjű? — Elsősorban új utakat kell keresnünk, főleg a kö­zönséget kelt TiMzahüdHani. A közönségnek agyélőre a romantikus dolgok tetaza- nék, de ebbe bele kell vin­ni a mát. Ez pedig a rende­zők dolga. Sajnos, kevés, még a jé rendező, így nagy feladat hárul a népművelési központra. És a osehsalov&klal ma­gyar amatőr sKlnjátssás? — Meg kell őszintén val­lanom. hogy nem az avant­gárd színházban látom az öntevékeny szlnjétszás jövő­jét. legalábbis egyelőre nem. •A klasszikus színház már bevált. Az elkötelezett mű­vészet szocialista művészet, az pedig a kritikán alapszik. Mert a ntarzi-lenini tanítás szerint Is a kritika a tovább­fejlődés, a haladás záloga. Baj. hogy a rendezőknak nincs segftségUk, mondjuk egy ügyes díszlettervező, vi- lágostté, kosztiimtervező. o- lyanok. akik ha megértik a rendezőt, a darab, mondani- vatöját, még hatásosabbá tudnák tenni az előadást. De bfzom abban, hogy ez a nehézség Is megoldédik. Mi p^lg bfzivnk abban, hogy sok ilyen Gabi va-n fal- valnkbap, járásaln-kba-n. mert akkor nem kelt féltenünk az öntevékeny művészetet. VeszmérI Sándor Interjú a KÖLTŐVEL Nagy László ötvenéves. Telt tónusú Igézó hangján Im­már negyedszázada da'lol k-özőtttlnk. Huszonöt éve na ponta harcba száll a hó bikái ellen makacs, kérlelhe­tetlen komolysággal, őszinte, tiszta emberséggel. .Nem -kürtöll, nem harsogja ezt világgá, csak csendben, áhl- tatosan az árokparton járva kitárt kézzel elénk adja az életről, a halálról, a magányről, a szenelemröl, az emberről és emberiről valló alkotásait. Kérdés: ötvenéves. Mit ó hajt ilyenkor egy köttö, aki ..embert is magához mérhe- tőt kíván“? Válasz: Ugyanazt kívánom magampak, amit légen Is kívántam: lég szeretnék már olyan életet, amilyen mostanában van. Félelem, zakletottság nélkülit, ahol bővebben alkothatok. Tu­dom, soR feleslegeset ts vé- .geztem eddig, az Időmet azonban mosta-nában már hasznos do-lgoikra fordítom. Pé'.dá-ul: tizenöt évvel ez­előtt azért fordítottam, mert abból éltem. Később viszont annyira megszerettem a versfordítást, hogy abba sem hagyom, (Íme testetölthet az IGE, HA TUD. Visszatérhet az őszinteség imádata, s a szentély továbbra is áldoza­ti oltár marad. És nem a sí­rás segít, hanem a vers — az örökös' havazás.) Kérdés: Fantasztikus sé- várgással keres, kutat vala­mit. Talán az örök hava­zást? Hiszen nagyon sok versében ír a húréi, a hava- zásrél. Válasz; Igen, a hő szim­bolikus értelmű: a -tisztasá­got Jelenti, de halált is. A totális emberségre vágyom, és költészetet Is Ilyet aka­rok. Én ezt az utat próbál- .gaiom .görbék nélkül, egye- ■nesen. (.A Fészek klub me.gtelt. A költő zárt körű ünnepére •Is eljöttek három-négyszá­zán — köszönteni, köszönnt. Ezt az utolsó kérdést is ott tettem fel Nagy Lászlónak.! Kérdés: Egy több mint hu.szonöt évé éneklő ma­gyarországi költő mit tud a csehszlovákiai magyar iro- dalomrél? És milyennek tartja? Válasz: Az iToda-lmukhöl a költészetet Ismerem job­ban. Olvastam az „Egysze­mű éiszaká“-t Is. Barátaim Is vannak ott. Például Tö- zsór Árpi. Má.skülönben a Magyar Televíziónak készí­tek egy műsort a költésze­tükről. három fiatal költőt mutatóik majd be. lejegyezte; Zolczer jános A közelmúltban védtelenül érdekes és hasznos írást közölt a Magyar Nemzet az öt éve elhunyt Fabry Zol­tánról. Mivel az írás szerzője a Fábry-ház ügyét is fel­veti, Varga Béla elvtárshoz, a CSEMADOK főtitkárá­hoz fordultunk tájékoztatásért, mert a CSEMADOK a Fábry-hagyaték kezelője. Varga elvtárs elmondotta, hogy a Fábry-ház munkálatai befejeződtek, és szeptem­berben megnyílik, hogy az írói, az alkotó munkát szol­gálja. FÄBRY Zoltánra emlékezve Igen. öt éve hklt meg Fábry Zoltán, s Igaza van a Magyar Nam- let szép emlékező cikkének, hogy „öt év alatt a szükségesnél ke­vesebb történt életműve befogadásának érdekében“. Bér akik ö- sztntén fölismerték és vállalták, terjesztik Igazát most Is, Balogh Edgár Kolozsvárott összeállított egy kts gyűjteményt Ismertebb írásműveiből. Duba Gyula két éve kiválogatta s kötetbe rakta a Fábryröl megjelent legjobb tanulmányokat, most pedig ugyanő Vi­gyázzatok a strázsán címmel jelentetett meg közel harminc Féb- ry-tánulmányt a Madách Könyvkladőnál, s ez a kötet la — mint általában a szlovákiai magyar knöyvek'— kapható Magyarorszá gon. Igaz, a stöszl Fábry-ház még mindig nem nyílt meg, holott a közeli megnyitás ígéretéről már többször Is olvastunk. Talán egyszer mégis megnyílik, s az lesz, aminek Fábry végrendeleti­ben kérte: kutatóhely és Ihletforrás, nem merev múzeumi látvány. Nagyobb baj, hogy Fábry Zoltán mindmáig Ismeretlen németül: holott írásainak szlne-java német művek reflexiója, legnagyobb tanulmánykötete teljesen Ilyen. Antlfaslzmusának éppen német nyelvi köntösben kellene ma hatásosan- érvényesülnie. Ha Fébry többet érdemel, ahogy a cikk szerzője, Vértessy Péter írja, akkor elsősorban német fordításra van szükség. A fasizmus adott külső alkalmat Fábry hajthatatlan pubHclsztl- kájának. de a közkézen forgó Fábry-arcképen bizonyos változáso­kat kell végrehajtani. Fábry magyar humanizmusával és magyar raclonallzmuaáva! utasította el kezdettől fogva a német antlhnma- nlzmust és Irracionalizmust. Műfaja, az antlfaslrmus, nem kuruzs­ló szólamként hatott, hanem fll-ozöflal erővel, meggyőzéssel, Jö- zan és tiszta érvekkel. Ady-ldézö volt, olyanformán, hogy Ady lel­kiismereti érzékenységét fedezte fel magában. Évekre s tapasrfa- latra volt szüksége. Bár jő megfigyelőként tartják számon, nem­egyszer megbo-tlott. Móricz Zslgmondröl írott véleményét ..élete szégyenfoltjának“ minősítette ő maga, bevpllotta sorra, hogyan té­vedett. r,ényeges az, hogy faképnél hagvta görcsös expressztontz- musét. magába fogadta Stöszon a szlovákiai magyarságot. Ez a döntő élmény a változtató magatartás Fábrynál. Dlvas- mányélményelhez hozzétársította a társadalmi valóság élményét, egy nemzetiség, sőt a -nemzet gondját. Magáénak fogadta azt. a- mlt egykor nem észlelt, sőt öntévesztéssel alutasltott. Soha töb­bé nem tévesztette el az élményt és az írói feladatot. Természe­tének megfelelően, makulátlan jelleme drámai frövel vette a ki- ssbbaégl sors változatait: Antlfaslz-musa ekkor keményedett meg realista kritikává, mérlege ekkor vált hitelessé, frásmüvészete ne­velő rangűvá. Cáfolhatatlan volt, mert Igazmondő lett. Száz alka­lommal szövegezte meg, hogy a nemzeti s anyanyelvi szabadsá.g előfeltétele s alapfa az őszinte nemzetköziségnek. .Annak hisszük el Internacionalista elkötelezettségét, aki saját nemzetét becsüli, s megbecsültetl szomszédaival, a vHéggal. Fábryt úgy megbabo­názta a föld, a múlt, a társadalom védelme, mint Adyt. ..Antifa­siszta becsületünkről van sző, életünkről, a magyar emberség hi­teléről, melyet ml mindenki másnál — elkötelezettebben őriztünk“ — írja A vádlott megszőlal című nagy jelentőségű tanulmányá­ban (Stőszi délelőttök, 19B81, melyet haláláig legjohh, s legfon­tosabb írásának tartott. Fábry Zoltán Irodalomtörténeti helyének meghatározása nem ne­héz, nem ts késik. Ez a kritikus és publicista azonban nagvobh és hatalmasabb az .Adyt, Petőfit megalkuvás nélkül védő tréstudft nél. Nagvobh rossz versek, silány prózák elutasítőjá.nál. Soha nem akart nevelőként s didaktikusként hatni, mégis nevelővé avatta sorsa. Nem azért zarándokoltak az ebmerek Stőszra, a mozdítha­tatlan írástudóhoz, hogv csak tisztelegjenek neki. Mindenki segít­séget vért és kapott tőle. Szőszőlőját találta meg benne egy nem- zetré.sz. Pár nappal halála előtt jártam Stőszon. Mutatta nekem a legfrissebb leveleket, s feleleteinek másolatait. Ilyen matérláből születtek cikkel, esszéi, állott össze erkölcs! ecete a törékeny test ben: Stílusa egyszerűsödött, megszépült. Köztudatot adott, föl emelte a lelkeket, mint sehol másutt nem tették. írásműveinek egy-egy Idegenre fordított gyűjteménye fölér egy-egy magyar re gény Idegen nyelvre fordításával. A stősz! halott ígv élhet to­vább nemzetéért, letűnő és föllépő nemzedékek között. Sz. *. / Ki tud többet JÓZSEF ATTILÁRÓL? KEDVES OLVASÓINK! Lapunk 29. számátül kezdödöem hatfordulós versenyt indítunk „Ki tud többet József Attllá- ♦ rül?“ címmel. Nagyon örülnénk, ha olvaséink kö­zül minél többen kapcsolódnának be ebbe e nyá­ri vetélkedőbe, hogy a szabad időt. a „nyári szü­netet“ hasznosabban töltsék. A versanyben részt vevők között öt értékes díjat sorsolunk ki. (Köny­veket 200—200 korona értékben.) Jő versenyzést! Ha szomjazol, hát assziibort edok, de pár sötétlő könnyet benn hagyok s ha érzed, hogy az íze keserű —. azért csak idd, nincs édesebb nedű. Ha tested fázik. lelkem Rád adom, két vállad bársonnyal betakarom. És reszkető agyam, ha éhezel — szükségbe nálam sob^ sem leszel. Ha élne, hetvenéves lenne józsef Attila. Nem nagy idő, hisz számtalan ember megéri ezt a kort. öt, sajnos, fiatalon, harminckét éves korában ragadta ©1 a halál. Hogy mit vesztettünk, azt nem mérhetjük föl. Szeres­sük, becsüljük, Ismerjük meg azt, amit ránk hagyott. Budapest egyik munkásnegyedében, a Ferencvárosban született 1902. április 11-én József Áron és Pőcze Bor­bála hatodik gyermekeként. Etel és jolán nővérein kí­vül másik liárom testvérét nem Ismerte. Azok még az ő megszületése elölt meghaltak. A kisfiú hároméves volt, mikor apja azzal a szándékkal hagyta el a csalá­dot, hogy kivándorol .Amerikába, és majd onnan segíti őket. Soha töbl->et nem hallottak róla, A költő emléke­zetében is Inkább apjának legendákkal körülszött képe él, mint a valódi. A törékeny, beteges, gyenge Idegzetű anya képtelen volt vállalni a rászakadt terhet, ezért a két kisebbik gyereket a Gyermekvédő Liga gondjaira bízta. Etus és Attila vidékre kerültek, paraszti nevelőszülőkhöz. Az anya hiányának élménye, mely anyja halálakor felerősödik és egy életre nyomot hagy a költő lelkében, először Itt érint! kínzóan az akkor még gyerek jőzsef Attilát. Hatéves, mikor visszakerül Budapestre. Iskolába jár, közben a maga módján segíti a családot: a mozi­ban forgókat és vizet árul, csomagokat cipel, a vasúton szenet, fát, paptrt gyűjt. 1919-ben a Tanácsköztársaság megalakulásaikor már rendszeresen Irogat. Első komoly, útnak indító élménye melynek hatása első versein ér­ződik, egy Ady-kötet volt. Tanulmányait a makói gimnáziumban folytatja, ahol internátusbán lakik, teljes ellátással. Tanárai szeretet­tel seglUik, támogatják, tanáccsal látják el. Érzékeny idegrendszere mégis több ízben fölbolydul, kamaszos fellndultságának egy gyenge pillanatában öngyilkossági kísérletet köttet el. Emiatt el kell hagynia a kollégiu­mot. Ekkor versel mér megjelentek a helyi lapokban, sőt, a kor egyik legjelentősebb irodalml-kpitlkal folyóiratá­ban is. Tizenhat éves, mikor Juhász Gyula meleg hangú bevezetőjével megjelenik első kötete. József Attila Ju­hász Gyulához cfmű versében mond érte k-öszönetet: „És hogyha keN, ü, csak könyörögj neki, ' hogy dolgozó nép karja erős marad és vagdald föl meleg nagyszíved s oszd ki közöttük az éheseknek." Első kötetében megjelent verselnek legfőbb érdekes sége, hogy meglepő biztonsággal veszi át és egyénltl a Nyugat-nemzedék hangját: Ady, Kosztolányi, Tóth Atr- pád, Juhász Gyula hatása érződik versein. Már itt meg­mutatkozik a későbbi nagy költő sajátossága: sok szí­nű, tematikában gazdag, rendkívül soik forrásból táp­lálkozó költészetet teremt. Korai költészetéhez a sze­gényparaszti élet mozzanatai, a várost munkástragédiák leírása mellett ott vannak a sejtelmes hangulatú ver­sek, az egészséges, dlákos szerelem képei, a Baude­laire hatására valló dekadens megnyilvánulások. E korszak jellemző jegyei a jóság- és szépségkul­tusz, a teirmészet-áihítat, de már a lázadj hang is: „Tudjuk, apánkkal gyávák voltunk, nem volt jogunk se, csak igazságunk. Most nincs, ki megállat az élet-útón, de, ha akad, nyakára hágunk." Első kötetének megjelenése Idején a költő anyagilag már Jórészt függetlenítette magát: tanítványokat vál­lalt, fizikai munkát végzett. Magánúton befejezte tanul­mányait, beiratkozott a szegedi egyetem bölcsészkarára magyaT-franoia szakra. Biztató Indulás után kellett tá­voznia: Horger Antal nyelvész professzora tanúk előtt klieleintette, ho,gy Tiszta szívvel című versének lázadó hangja miatt minden eszközzel meg fogja akadályozni, hogv valahol tanár lehessen belőle. Később, mér híres költőként, küldetésének tudatában így ír az esetről Születésnapomra című versében: „Ha örül Horger Antal űr. hogy költőnk nem nyelvtairt tanul. sekély e kéj — Én egész népemet fogom nem középiekolás (okon fa-ní­tanl!" Az egyetemről való eltanácsolás után 1925-ben sógora támogatásával Bécsbe megv, hogy az egyetemen tovább tanulhasson. Megismerkedik az ott élő magyar emigrán­sokkal: Kassák Lajossel, Lukács Györggyel, Déry Tibor­ral, Balázs Bélával, Hatvány Lajossal. Az ö -közvetett támo,gatásukkal sikerül röviddel hazatérte után, 1926- ban kijutnia Párizsba, hogv a Sorbonne-on folytassa ta­nulmányait. Párizsi tartöZkodása alatt kerül közelebbi kapcsolatba a forradalmi munkásmozgalommal, legális munkássizerve-zetekkel. A költő első forradalmi élménye ugyan a Tanácsköz­társaság volt és az akkor kezébe kerül Lenin; Állam és forradalom című könyv, a valósáéban azonban Pá­rizsban ismeri meg a munkásmozgalmat. 1. kérdésünk; Ml a címe. és ki a szerzői« Jőzsaf Attila egyik legisniertebb életrafzl regényének? 2. kérdésünk; Hova került a két Jézssf-gyepek a Gyermekvédő Liga jővoltábél? 3. kérdésünk; Melyik század eleji híres irodalmi- -kirWlkai folvéiratban jelentak meg a költő első versel? 4. Kérdésünk; Ml első kötetének a címe. és hol jélent meig? 5. kérdésünk; Melyik verséből vaM a „Tudtuk, apánkkal..." kezdetű Idézet?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents