Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-12-02 / 49. szám
Stefan Kvintik, a kiváló szlovák színész játssza „A nap, amely nem hal meg“ című film főszerepét. A film hazánk felszabadításának dicső korából merí- ti tem^^fe A KÖNYV ÉS A SZISZ Az olvasómozgalom a sziszben a fiatalok szocialista nevelésének fontos része. A Fucík- és jilmenicky-jelvény verseny hagyományaira támaszkodik, s az i- rodalombarátok körével és a SZISZ ülvasójelvényének három fokozatával továbbfejleszti a mozgalmat. Az irodalombarátok körének három évi tevékenységére visszatekintve leszögezhetjük, hogy az olvasómozgalom a Szocialista Ifjúsági Szövetségben megszilárdult, a politikai oktatás és az ideológiai munka szerves részévé vált. Ezt bizonyítják azok a körök, amelyek a SZISZ politikai oktatása keretében az elmúlt évfolyamban tevékenykedtek; 2726 irodalombarátok köre alakult, és :i71)09 fiatal dolgozik bennük. I- gen népszerű az olvasómozgalom a középiskolás SZISZ-esek körében, az irodalombarátok köre tag jainak 34 százaléka az ő soraikból kerül ki. A szaktaintézetek e körük 19, az üzemek 16, a falusi es mezőgazdasági üzemek 16, a Imatalok és intézmények 5,5 százalékát mondhatják magukénak. Az elmúlt évben sikerült felkelteni a falusi és üzemi fiatalok érdeklődését a könyv iránt. A Mla- dá Boleslav-i Géiíkocsigyár, a Dubnica nad Váhom-i Szlovák Me tallurgial Művek ifjú dolgozóinak, vagy a Polanka nad Odrou-i fia talüknak a példája azt bizonyítja, hogy még az olyan típusú alapszervezetekben is szép eredmények érhetők el, ahol nem a legeszményibbek az olvasómozgalom feltételei. Ismét beigazolódott az, hogy i gén nagy jelentőségük van a SZISZ-olvasókouferenciáknak. Az elmúlt évben e konferencia középpontjában az elkötelezett szocialista irodalom állt, Fucík Üzenet az élőknek és Ludvík Svobo- da Buzuluktól Prágáig című alkotása. Az ország járásainak 95 százalékában megtartották ezeket a konferenciákat, s egyúttal méltó adaléka volt ez a SZISZ-nek fel- szabadulásunk 30. évfordulója ünnepségeihez. Pozitívumként könyvelhető el, hogy az irodalombarátok köre munkájában egyre többet meríthetünk nemzeteink haladó és forradalmi hagyományaiból. A körök tagjai irodalmi-történelmi, barangolásukon felkeresik a munkás- mogalom, a nemzeti felszabadító harcok és a szovjet hadsereg hazánk felszabadítása során emlékezetessé vált helyeit. A trebíŐi, a chomutovi, a plzeűi fiatalok például megismerkednek kerületük politikai és kulturális életének jelentős személyiségeivel. A tiebíci és az Üstí nad Orlicí-i járásban a forradalmi múlt nevezetes helyeinek felkeresése egyúttal ünnepi alkalom a SZISZ olvasójelvényének átadására is. Az irodaloinbarátok köre számos SZISZ-alapszervezetben a kulturális tevékenység középpontjává vált. A kör tagjai kezdeményeztek közös színiláz- vagy mozilátogatást, irodalmi beszélgetéseket, költői esteket, irodalmi történelmi barangolásokat, kirándulásokat. Mindezek a megmozdulások nemcsak az irodaloinbarátok körének munkáját gazdagították, tették színessé, hanem az egész SZlSZ-szervezetéét is. Frantl&ek Skalsky Segédanyag a 6SSR poLrmíAí OKTATÁSHOZ AZ IFJÚSÁG ÉS A KULTÚRA Ezt a címet kapta a politikai aktualitások körének második té mája a SZISZ politikai oktatásának idei évfolyamában. És miért éppen ez a téma!’ Mindonkelőit azért, mert ha akarjuk, ha nem, elődeink szellemi és anyagi alkotásai révén lépten-nyomon kapcsolatba kerülünk a kultúrával, új értékek keletkezésének, alakulásának vagyunk tanúi, és magunkévá tesszük, tovább adjuk, fejlesztjük őket. A kultúra keletkezése és fejlődése egyidős magával az emberiséggel, elválaszthatatlan része a szociális és osztályharcnak. Márpedig az emberi fejlődésnek meg kell ismernünk ezt a társadalmi-történelmi folyamatát. A szocialista kultúrforrada- lom érteimét úgy kell felfognunk, mint szocialista társadalmunk emberformáló folyamatát. Tudatosítani azt, hogy a szocialista műveltségnek velejárója mindaz, a- hogy az ember az alkotó munkához, a szellemi és anyagi javak e- löteremtéséhez, elődeink alkotásaihoz, a szellemi kincsekhez, a szocializmus és a kommunizmus eszméihez viszonyul. Felismerni a burzsoá és a szocialista kultúra közötti alapvető különbséget. Fejleszteni egyéni adottságainkat, gyarapítani tudásunkat, és azt a szocialista építés szolgálatába állítani. A szocialista társadalom aktív formálóivá válni. E témát elemezeve gondolkozzunk el az élet célja felett, és a- zon, hogyan éljünk szocialista emberhez méltóan. Vegyük sorra mindazokat az utakat és harcokat, amelyek a sokoldalúan fejlett egyéniség kialakulásához vezetnek. Vegyük azt is fontolóra, hogy ifjúsági szervezetünkben miképpen elégíthetnénk ki a fiatalok kulturális igényeit. Tudatosítsuk, hogy nemcsak a tánc és a szórakozás tartozik az elemi kul- turáiis igények közé, hanem a művelődés, a művészeti értékek megismerése, magunkévá tétele, az egyre kultúráltabb termelés, munka, környezet, emberek közötti kapcsolatok, továbbá az a- nyagi és szellemi javakhoz, vagyis a munkához és az élethez való helyes viszonyulás is. Azt akarjuk, hogy a műveltség, a szocialista kultúra eszméje hassa át tetteinket, szavainkat és gondolatainkat. A kultúrának és a kulturális tevékenységnek effajta tág értelmezése módot ad a szervezetnek arra, hogy minden fiatal kamatoztathassa képességeit, érdeklődését valami iránt. Az, hogyan öltözünk, viselkedünk, szórakozunk, mennyire vagyunk jártasak a művészetekben, mit tudunk a tudomány és a technika, a termelés, a közgazdaság, a politika és a szociális kapcsolatok köréből — mind műveltségünk tartozéka. Több városban, járásban, kerületben vált népszerűvé az „Ifjúság kultúrája“ nevű módszer, a- mely a kulturális és művészeti intézmények figyelmét arra irányítja, hogy elmélyítsék a gyerekeknek és a fiatalságnak a műalkotásokhoz és a kulturális értékekhez fűződő kapcsolatát, e- meljék műveltségük szintjét. Néhány éves eredményes múltra tekinthet vissza a „Brontosaurus“ elnevezésű környezetvédelmi SZISZ-mozgalom. „A zenélő ifjúság“ pedig szervezetünkkel karöltve azt a célt követi, hogy minél több fiatalban keltse fel és mélyítse el az érdeklődést a zenekultúra iránt. Hasonlóan dolgoznak az ifjúsági filmklubok. Igen nagy hátországa van az érdekköri alkotó tevékenységnek, az ifjúsági kluboknak, de ezzel még nem merítettük ki a SZISZ kulturális munkájának összes lehetőségeit. Azt akarjuk, hogy mindenütt, üzemekben, iskolákban a fiatalok kulturális tevékenysége értékes legyen. Minden szervezetben, igaz, nem alakíthatnak énekkart, színjátszó csoportot, nem rendezhetnek komoly zenei hangversenyt, és nem nyithatnak SZlSZ-filmklubot, de elmehetnek együtt színházba, hangversenyre, tehetségversenyt, nagyobb kulturális megmozdulást, találkozókat, társas összejöveteleket tarthatnak. Mindenhol akad egy ügyes fényképész, rajzoló, vonjuk be 6- ket a faliújság készítésébe, működjünk közre az üzemi vagy a helyi rádió műsoraiban, meghívhatunk körünkbe egy-egy neves sportolót, képviselőt, művészeti vagy tudományos személyiséget, összejöhetünk, hogy elbeszélgessünk a divatról, a viselkedésről, vagy éppen a fiatal házasok kapcsolatáról. És így sorolhatnánk tovább. A lényeg azonban az, hogy mindenhol élhetünk kultúráltan, de ehhez elengedhetetlen^ az e- gyéni részvétel. Ha a politikai aktualitások körében elgondolkozunk a kultúrának életünkben betöltött szerepéről, ennek a témának beiktatása a politikai oktatásba nem volt hiábavaló, teljesítette küldetését. Oldrich Janota, a SZISZ KB kulturális osztályának vezetője
