Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-02 / 49. szám

A KULTÚRA MINDENKI

Mil jelent számomra a szocialista társadalomban alkotni?

RUDOLF ClíMARIK, iköltö, BraUstavai

A SZISZ 1. kongresszusának ajánlott yregramszerü versciklusomban írom: „A szocializmus kortársai vagyunk, a keblén nottüiyk lel.“ Ezek a sorok kilejealk alkotó liltvallásom lényegét. Az utóbbi években megjelent verseskötetelmbe« 1« megpróbáltam megfogalmazni a magam és az egész fiatal nemzedék és a jelenkor, a szocialista társadalom kapcsolatát. Az az érzésem, hogy a költőnek, a- hogy Eduard Urx mondta, a „tömeg szívében a helye“, népe oldalán, amelyből loknőtt. Ez határozza meg legújabb alko- táisaim irányvonalát is, erről tanúskod nak az atomerőmű környezetéből merített köteleim Is, melyek 1976—1977-ben jelennek meg.

GUSTAV hurka költé, a Pallas kiadó igangatéja, Bratislava

A művészi alkotást nemcsak a művész tehetsége határozza meg, hanem a kor és a társadalmi feltételek, amelyekben él. és annak a felismerése, kinek ír. Szocialista társadalmunk tág teret bizto sít a művészi alkotáshoz. A művészetek fejlesztésére intézményeket létesített, a melyek ö.sztöndijakkal támogatják az al kotókat. Négy verseskötetem megíráséhoz a Szlovák Irodalmi Alap ösztöndíjat biztosított, munkaadóm pedig szabadságoltatott arra az időre. Ez azoban csak az érem egyik oldala. Ennél fontosabb nak tartom, hogy tudom, kinek Írok, hogy a műveim a társadalom hasznára válnak.

PETRA CERNOCKA táncdalénekoMin:

Számomra, akárcsak a többi Itt élő ember szamára azt jelenti, hogy mkidig a lélietó legfőbbet nyújtsak képessége imből. Hogy pontosabban fejezzem ki nvagara: olyan dalokat énekeljek, eme lyeknek legalább az én nemzedékem számára van mondanivalójuk.

PETR SVOJTKA színész:

Színészi hivatásomban igyekszem a le belő legpontosabban és leghűségeseb ben kifejezni a kort, amelyben élek. Az egyes szerepekben aztán megpróbálom visszaadni nemzedékem gondolatvilágát, életérzését.

Jindflch KÜVARIK, az Albatros kiadó képzőművészeti szerkesztője:

Minden művészi iminkn egész sor Igazságérzeten alapszik. Az egyik legfontosabb számomra az, hogy itt születtem. Itt éltem le eddig életom, egész sor barátot leltem, és bármikor megnyugvást találtam a főidnek ezen az egyik legszebb részén. Az otthon szamomra áz elszakíthatatlan érzelem szála, az együ vétartozás érzése, amely nélkül képtelen lennék hármlre.

VLADIMÍR MIKULKA gitárművész:

Ha külföldi liuiigversenykörúlon járok, mindig vágyódom haza, ahol saját kö- íönségeni előtt játszhatok, és ahol egye dull nyugodt légkört találok a munkám hoz.

A KULTŰRA FEJLŐDÉSE

E

lsű píilunull>ati tioin nagyon vág «'gyli«’! — kuilurális színvonal és számadás, iníivószel ás számok. I)c csak az otsd pillanaCl>ati. Ili.szeii bohósitg k-nne v^y könyv iiyújtolUt éJ- niéiiy mélységét, tmlaliink gazdagodását, érzeime- kcl én miiidazl, amit a művészettel való találko' zás nyújt, számokkal mérni. Ezzel a néhány a< dattol csak kiegészítjük mindazt, ami az előzök* ben clTtiondoltiink. Szerelnénk hangsúlyozni, hogy éppen a mi láisadaljiiiiiik, u s/oeialisla lársiida- loni terenili meg az eddig nem látott lehetőségeket az alkotáshoz. T'oleg poilig azért, mert csak ez a társadalom engediieti meg magának, hogy a iiiűvészeltel harcoljon az elmaradottság és korlá-* lollság ellen, esak ez a lár.sadalom — tekintet néikril az anyagi haszonra — teljesítheti a művészi alkotás legs/ehh küldetését: eljutatja a művészetet a Uirsailaloiii legszélesohh rélegeihe/.

A CSKP XIV. kongrí'sziisa feladatul lűzte. Iiogy fel kell lijítiiú u kultúra éa művészet sz.oeiulista jellegét, és így hozzájárulni az új, szocialista cui- Imv neveléséhez. Visszatekintve az ctmúlt néhány é\re, nyuglázliatjuk. hogy a koiigrosszusiiak ezt a lialíirozatát teljesítettük. \ fejlődésnek nagy lemlületet^ adlak azok a xersimyek. amelyek a művészeti szövetségek és a ktillurális niinís/.tériiiiu hazánk felszabadulása harmincadik évfordulóia alkalmából hírdcllek.

Íme iiéhánv adal a könv> lerniésfíil:

(ain.-k sztíiiia

i’ól.láiiys/áin

t»70

2880

20 6'. 1 000

l!>71

2,'.97

22 9'.9 000

1972

2.V.9

21 008 000

I97;t

20.'i9

22 28i 000

197'.

2(i'.,‘!

21 70'i 000

SZÍ\MŰVÉS/I T

A in%alásos színház fels/.íil>adulásiiiik illán niél,> minőségi mennyiségi >'á!to/.ásmi ineiil ál. Csehszlov ákiáhaii a színházaknak foLozaiosan o- iyan hálózata épült ki, amelynek nincs párja a világon, i’illaiiatii} ílag hazáiikhaii színház tevékenykedik összesen UMi niűvés/.együUessel. Éhből ^7 szífiház, 7S együttessel a (seh Szocialista Kö/társasághan és 17 színház 28 niuvészegyülle«- sol a Szlovák Szocialista Kö/.lái'saságban. A meiiy- nyist'^gi növekedési, kéz a ké/Ju'n kövelU: a mű- > és/á szÍHX onal emelkedése, eszmeiség, drámaiság a színpadi alkoia^haii egyaráiil.

1U7'i-lH*n színhá/.{)iiik iwszesen 17 i>7ü «‘h'iadá.sl larlotlak. és 7 910 000 néző lekiiiletle meg ókel. Khheii az és hon 'tl\ heuiulató előadás \oll. Egy- -egy elöudá>l .átlag á'i7 né/ó lálotl.

ZENE

Az lOá.Ö-ös évs el ö-<s/4‘liasontílva jeloiiloseii megnőtt az államilag feniilaiiott énekkarok és Z4‘iickan»k száma. I97á-heii <>ssz4>seu 13 ilyen iiiíj- vészi leslüJel inűködöU, ami lekhUetlel a lakosság számára, világviszonylalhan is jelenlös szánt. ICze- ken kívül számos ének- és zenekar inííköciík a rádió, a televízió, Iiadügy- és helügymini-ziériiim, \alamil az állami és kerületi színházak égisze alatt.

Az 1970—197^-1^ idó'b/akul S/Iovákiáhaii kö- velke/ö mérleggel zárták:

KU;H KAldS NEVELŐM I NK A

A kulturális nevelő iiiuiiLa nemcsak a knllurá- lis intézmények feladata, liaiurm szerves része a nemzeti bizottságok, a Forradalmi S/Áiksz<*rA'ezeli Mozgalom, a Szocialista ifjúsági Szövetség, valamint más társadalmi szervezetek és a tömegtájékoztatási eszközök munkájának. A kulturális nevelés eredményeit a Szlovák Szocialista Közlársa- .sághaii az elmíill é\'ekhen az aláhhi tálilá/al ér- zékidlelí:

A kulturális uevcló akciók száma

1970 32 01«

1973 'i9 'i7'i

I97'i 58 21M)

i>LÍIogalók száma

2 179 'i77

2 90« 0'i7

3 5S8 8m

KI i;ri UÁMS .MCKEi»\ElX) TEVEKENVSE(;

Eyors fejlodi:sen mentők át a kulturális műke<{- >elu csoportok és együttesek. .Mennyiségüket néz- \e így alakult a fejlődés Szlovákiában: 1970-heii «7/3 öntevékeny kiiJtiirális csoport és együt1(>s működön, összesen 109 OO.”» taggal. Az év folyamán .‘18 72«-szor léplek fel. 1973-han már S3^i7 csoport vagy együttes dolgozott rendszeresen, ösz- s/osen 133 9.57 taggal, fellépésük s/áma elérte a «I 771-eI.

KONVVTARAK

A könyvtárak fejhnlése a szocialista társadahmi keretei között iialalmas utat tett meg. Ez a fejlődés főleg a népi könyvtárakon mérhető le, mivel ez a legelterjeíllehh egységes rendszere a könyvtáraknak.

A riépköny'vlárak fejlődése az elmúlt időszakban S/hn ákiáhaii

Népi könyvtárak Olvasók száma Kölcsön %*'<ek

száma

1970 .3573 t»05 990 12 263 280

I97:í .5552 725 ,38:5 15 622 151

I97'i .3589 757 755 1« 615 690

így laiiúskodriak t<diát a szánufk. De mint már az elején ruomltuk, nem lehet számoklval lemérni H Imlal gazdagodását, és azt a belső élményt, «- inHyet egy jó könyv vagy értékes művészJ

alkotás nyújtani képes. Mivel olyan társadalomban éljünk, amely megad minden lehetőséíget. hogy teljes szépségeiben élve/.zük az4)kal az Clarkokét. melyeket csak az igazi művészi alk<»lás képes nyújtani, balgn.ság. meghocsátliatallan hűn és es/leletiség lenne nem élni ezzel a lehetőséggel.

M:

iiigv.'rsv

szánna

:|i\ <*k Ifjúsági

haii"verscnyek

Izítogaink

ii

1970

,á00

61

.'i.'iO l'.8

ii

1971

or.

i0-f5l (nevelő)

(i8;{ 083

1972

707

16-1-82 (nevelő)

720 8;).á

IÄ-::

197.-5

«'.7

15-1-95 (nevelő)

5'.0 92,'.

197'.

0.‘i2

10-1- 10.3 (nevelő)

;'>27 '.81

.firína SV (HU3íV a (\4‘li,s/Jo\ ák Szíiiim'ivéáZC-k S/<i\ct>égcnelv elnöke)

Intádofu IVágál, mimlenérl. ami \ele összekíit. Az einlékéii, amely inímlunlahm egy csciid»*s utcába vász. Almuk idején léií-kszakadva ínlollam végig raju, hogy elmondjam a bor/.as/tó fiírt: .Anyuci. Ii.izaküldtok az iskolából, háború lesz!

A íájó, nyoma.sztó évek éppúgy btívésőiilek az ember emlékezetébe, mini uz a dicső nap, amikor u prágaiak felkellek a fasizmus ellen. Csak aki miudezl átélte, csuk az érti meg, mit jelenteti a prágaiak^ számára a felszaljaclító Vörös lladsereír jüvelele. Prága még soha nem volt oly szép, oly {elszabadult (‘s vidám, mini 1955 májusában.

oOo

Mikor lniszévi>s az ember, úgy véli: lla har- luluc lesz, mindent megért. zVzU'm uegyveanol a nyakán megállapítja, oly kevés, amit meglíi- iiult. Különösen olyankor, amikor váUágbu kerül, a megoldást keresve újra és újra próbálja jobbtia lucgismerui u világot, forradulini váll(»zá- suít. Véleményem szőriül ez fontos, a művész szií- ináru legfontosabb. Hogy mindig tudja, milyen ideálokért, milyen célkilűzésekérl gyújtsa lángra a szívét.

Rengeteg hibáin van. Néhányat ismerek, iiiá- sokíít most fedezek fel magamban, s néimdyiklöl már aligha szabadulok. Időnként még most is eszembe jnl bátyán> — aki színién s/inész, a iNcm/.eli Színház művészeti igazgaU'jju — figyel- mczlclő szava, óva inteti attól, íiogy a színi pályára lépjek. Ennek ellenére nem bántam meg, hogy ezt a mozgalmas életpályát válas/.loUam, a melyen az ember gyakran kétségekkel NÍasko<lik Például olyankor, amikor a kritikus pii.szla té\'C désből rosszul értoline/i uzL, amit a szím':sz ki a kart fejezni. E hivalíishan éppen az a legs/4*b!) hogv az ember sohusont jut célba, mindig új táv

latok és nvmények nyílnak elölte, kis örömökkel, boldogsággal.

0..0

Egyik fiutal szíjiészlársaui nenm’íg a következőket lalálla mondani: Húsz évig vertétek a fejünkbe ezt az ideológiát, és ma nem vagyunk képesek rendes színliázal prodnkálni. Egy a szín- liúz! éleiből vett példával válaszoltam neki, a háború előtti Osvobozigié divadJo (KelszFibaduIt Színház) példájával. lUsz uz egy izig-vérig elkö- tolezell színház volt. és milyen nagy politikai szerepel játs/ott! Sikert sikerre halmozott. Vagy olt van Kiiiil l'raiilisck Burian szíoliázának háború előtti korsz.ika! 'IVrmészetcsen mindig az volt a lényeg,,mit teltek azért a színházért. Milyen kapcsolatot sikí'rüll leremleni a közönséggoL A Eel- sz:tbadult Színház például erősítette az együvétar* tozíiS érzését u fasizmussal szemben. Ma a színháznak s'zilárdíUmia kell a sjíoeiali.sla társadalomén vállalt felclőss<'»g tudatát, é.s \ édelme/ui minden eiidíeri értékét, amely az új kor emberét jellemzi.

oOu

Különös korban élüíik, nyugtalan. i/galina> korban, amclylien befejezett forradalumk viss/!i;ingja hídlik. 'raláii elbitlük, hogy a barcnak st*ge, hogy 1958 mindent n‘u*g»)ldnn. és (dindíKiMa a nyugodt évek sorát, amikor már csak az marad liátra, liogv IcsAikílsuk apáink nmrikájának gyij- mölcsél. í'gy tűnt, hogy a szocialista lársadalmn építésének útján már iiorn lesz komolyabb ak.a- dúly, nagyol)b in«‘grá/kódl;ilás. Az utóbbi cv<*k sajnálatos esi’inényei uzonbaii éppt'ii nz elhoikc- /.őjét bizonyítják. Még .semmi sem éri véget, minden gomlolatcrl, a forradalom helyes iráns vonaláért újra é^ újra Inircot k<*U ví\mmk.

.lirí rVR/.MK

A művész tudja; milyen ideálokért gyújtsa lányira a szívet

Mit jeleni számomra a művészei?

RUDOLF KACMAR, a »ítko.icel KI»- ment GottwaM Vasmű if|úsági síociaUs* ta munkabrigádjának vezetője

Huszonhat éves létemre el sem tudma képzelni az életemet művészet nékül.

Ez nem közhely, és csakis a saját vé- I leményem. Tlzenkfleno tagú szocialista munkabrtgádunkkal íátogatjvik a különböző kulturális akciókat, színházi előadásokat, hangversenyeket, tárlatokat. Ugyancsak eljárunk a szovjet Ilim barátainak klubjába. És ' óz nem formális „rongyrázás.“ Ue nem veit ez mindig 1- lyen természetes. Amikor megalakítottuk a brigádot, uéliüuyan vlszolyogtak az I- lyesmltöl. Aztán rájöttek, milyen kellemes felüdülés a nehéz testi munka után egy színházi előadás. Meg úgy vélem, az ember nem arra született, hogy minden szabad idejét a tévé előtt töltse.

|ANA BLEVOVA, a bratislavai KoineiiKfcf Egyetem Böicsészell Karának hallgatója

A művészet közelebb hozza számomra mások gondját, örömét, figyelmemet az élet derűsebb oldalára Irányítja, és egyáltalán szebbé, kellemesebbé teszi napjaimat. Szerintem az a legfontosabb, hogy a művészetnek emberformáló ereje van, nem hagyja, hogy megtorpanjon, tvanem szüntelenül az egyén lekllsmerete- -hez szól: menjen tovább. Az Ilyen művészetet, amely a kor problémáit veti fel, kor emberét ábrázolja, és tettekre serkenti, szeretem, és szerintem társadalmilag hasznos az Ilyen művészet.

KAREL FIKA vlllanyszereló, Bratislava;

A kultúra nagy általánosságban bővíti tudásomat, látókörömet és élvezetet nyújt. A nmnkásember ezenkívül megnyugvást lel a kultúrában. Hiányolom a- zonban a Jó és érdekes könyveket, amelyek a mai korról, a fiatal mimkasok é- letéve! foglalkozának.

Dr. jOSEF SfMEK nőgyógyász, Prága:

A művészei küldetése: gazdagabba tenni az ember éleiét. Feltárni előtte az élet és a lélek azon területeit, ahova a közönséges halandó nem jut el. Ez a fajta művészet, legyen az könyv vagy zene, gyógyírkánt lial az ember Idegeim a mai rohanó világunkban

ELISKA MARKSOVA kirakatrendező.

fiatalok többsége élénken érdeklődik a kultúra és a művészeiek iram. Térsadalmunkban a fiatalok szüniata nyílván magától érthető a színház, nm- zl, hangverseny, tárlat látogatása. Nekem a művészet egy kicsit a ninnk i.n részét is képezi, a klrakatreodezP,sbe? bizonyos képzőművészeti adottság is kell. A művészetek nélkül el sem tnd- íiáin képrelnt az éretemot.