Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-11-25 / 48. szám
»• it!/. 5 HÁRMAN EGY ÖSVÉNYEN A/, elnök, I’ÍNer Ue/x'i Két va^’v töbh fölilművesszövetkezet egyeíülésének előnyeiről ma már kár ilUputálni. Mindenki tudja, liogy a több föld, a több gép és a több sr.akémber a nagyobb jólétet hozza magával, b.s mégsem félelem nélküli egy ilyen társulás. Akadnak szövetkezeti tagok, akik aggódva kérdik: Kern járunk-e úgy mint a mesebeli béka. amelyik szétpukkant. amikor a természetesnél nagyobbra fújta magát? Nos. a vydr.ansd (ho- dosií szövetkezetben is akadtak kishitű- ek. .\mikor tavaly birül vettek, liogy egyesíteni akarják szövetkezetüket .1 Vefké Blahovó-i (iiagyabonyli és a Du- najská Streila-i (dunaszerdabelyi) közössel, nem ogy tag aggodalmaskodott, hogv hátha a sok bába közt elvész a gyerék.' Igazuk volt-e? — erre szeretnénk feleletet adui tizenegy hónapos ,,házj»sságuk"‘ után. V.VROS A l ALI BAN Az ,.új" szövetkezet a Dunaszerdahe- lyi Dukla Egységes Köldművesszövetke- zet nevet vette fel, a központ azonban továbbra is Hodoson maradt. Sót az i- ráiiyitá.st is a régi vezetőkre bízták. River Dezső fnegmaradt elnöknek, Fuchs Ferenc mérnök pedig továbbra is a közgazdász tisztséget tölti be. Dunaszerda- hely tehát Ifodosra „köllözAlt'", de ml lett Hódossal? Észrevehető-e itt a városiasodás. érzékelbető-e. hogy egy városi »ZÖ vetkezet ben jár az ember ? Ha egyelőre még esak részben is, de bizony érzékelhető. Lejrelőször is azon az új emeletes székházon, amelyik nemrégen épült fel. és amelyik díszo lehetne hármelyik járási székhelynek. Hat még a ..belső tartalom" I l>p- Icn-nyomon huszonévesekbe bollik itt 07, ember, s mindegyikük feltűnőeu ked- s'es, választékosán öltözött, es nagyon előzékonv. Módosra nem vonatkozik tahin az a sokat hallott panasz, hogy a fiatalságnak nincs ínyére már a falusi élet? Olyan benyomással léptem be az eluökliöz. minlba egy városi bivalalba jöttem volna, és ezt az észrcvétclcinct ki is tálaltam nyomban. , PAIUTLA.N PRflDUKClO — Nt-melvik szövetkezetben bizons jogos az. a panasz,'hogy a fiataloknak nem fűlik a foguk a falusi miinkáho/. — ke/zlle Piver Dezső. — .A mi egyesített új szövetkezetünkben viszont a főnyi tagság közül o2l-cu be sem töltötték a d.1. életévüket. Kblien azonban nincs semmi különös, .lol dolgozunk. jól fi/.elüuk. S a városias életmódot is biztiisilaiii tudjuk. Rontsuk csak részekre ezt a három „csodát"'. Mi az egvosílés után nem kapkodtunk, nem marakodtunk, hanrin kihasználva a társulás előnyeit, vállt vállhoz feszítve dolgozni kezdtünk. Az eredmény az lett. hogv már szeptember 3ll-án teljesítettük az ötödik ötéves tervet! S ha minden jól megv. év végére .10 millió 000 00(1 koronával tetézzük meg produkciónk bevételét. .Ami. annyit jelent, hogy 11.á A kultúrliáz vezetője Balódi A iola menjen át a közgazditszunkhoz, Fiicbs Ferenc iiiémökhüz, nekem most győ- lih-re kell mennem! KI LTCRA - TÁLCÁN NVC.ITV A Fnchs mérnök e.redetien kezdte a falu kultúrájának bemutatását. Bevitt egy szobába, amelynek mind a négy fala arany-, ezüst- meg brouzArmekkel. valamint különböző oklevelekkel volt tr- li. — Ez a mi emlék.szobánk — mutatott büszkén a rengeteg kitüntetésre. — A hodosi .szövetkezet sikereinek trófeái e/ck. Ezen az egy falon peilig olyan érmek é« oklevelek vannak, amelyeknek. h.i átvitt értelemben is, de közük van a fiatalság faluban maradásához. Kisáló boraink hazai és iiemzelküzi versenyein nyert díjaíc ézok: .00 arany-. oO ezüst- és hrouzérrm, továbbá oklevelek, S hogy mi köze van a lindosi bornak a művelődéshez? .Vz, liogy aki saját otthonában ilyen bort Ihatik, az nem megy a füstös városi kocsmába. Inkább ottlioii marad, s több időt fordít a rnűvehKlésre. — ön azonban arra kíváncsi, hogy mire költjük a szociális és kulturális a- lap 800 000 koronáj.ít? — fordította komolyra a szót. miután visszamentünk irodájába. — Nos, először is asszonyaink gondján segítünk úgy, hogy nem kell ebédet fő/niirk. Saját üzemi étkezdénkben nébánv koronáért kitűnően százalék plusszal fejezzük be az lOT.ö- ös ével. — Nézzük azonban a második csodát — folytatta az elnök. — Mi jobban fizetünk, mint sok városi üzem, hiszen az átlagos évi kereset nálunk 28- 30 000 korona. És nem kell utazni, nem kell kosztra költeni a keresetet meg a családtól sem kell napokra elválni. F.- zeknek az. előnyöknek köszönhetjük aztán, hogy bár alig tizenegy hónap választ el a közös elindulástól, máris több mint fél tucat fiatal hagyta ott a véirost, és lért vissza a szövelke.zelünk— -Ami pedig a harmadik ..lilok“ nvátja: ebben az e'/.lendöben ?()0 dOb koronát költöttünk, illetve köbünk szociális és kullurális célokra. luagyarán mondva a városi szúrakozá-i és míh-e- lődési Iclirtősi'gck meglereintésére. Ha azonban többet meg akar erről tudni. _.A kö/.gazdász, Fiiclis l•'creuc mérnök megebédelhetnek a szövetkezeti tagok, iiyugdíjasaiiik pedig (de a többi öreg is) egy koronáért kapnak ízletes ebédel. Ebbe ugyan besegít a helyi nemzeti bizottság, de hát így is tetemes összeget fordítunk erre az akcióra. — Szociális és művelődési program a kirándulás és a nyarallatás^s. A tagok gsermekei közül az idén például 180 fiú és lány nyaralt ingyenesen ha- 7JÚ és külföldi pionírtáborban. felnőttek közül kilencvcnen ismerkedtek meg a Tálra szcpségoivcl, száznyolcvanán pedig szintén teljesen ingyen a Szovjetunióban és Magyarországon töltöttek néhány napot. — -Nagy figyehnet fordítunk a tesliic- \ elésre is — lolytalta a közgazdász. — -Vbouybau és Uudosun támogatjuk a falu pingpong- és Inbdarúgócsapatát. A szeiuélyzeli osztály vezetője a szerdahelyi DAC volt kiváló játékosa, Uodossy .írpád pedig nemrég alakiloUa meg a főképp idősebbekből álló szövetkezeti futballcsapatot. A labdarúgókat és az aszlaliteiiiszezükel ebben az eszlcndó- ben 120 OÜU koronával támogatja a Uuk- la szövetkezel. Ezenkívül az edzések és a mérkőzések idejére szabadságol is kapnak a szövetkezeti sportolók. — Támogatjuk persze a tümegszerve- zeteket is, a Si£ISZ-t meg a CSE.\1.\- lJ(jK-ot, no meg tennészelcsen a falu művelődési otthonát. .A (iSE.U.UJUK például 0000 koronát kapott tőlünk cb- heii ;>z évben. .V művelődési ottbou fiatal agilis vezz-lője, üalódi Viola pedig bármilyen segílséiget megkap, ha a szövetkezethez fordul. Igaz, Viola sokat is dolgozik a falu művelődéséért. Mint volt SZlS/.-eliiök. segít a SZISZ irodalmi színpa<lának, a sziujálszóknak, az ifjúsági klubnak, és a CSE.MAIWK ci- trrazcuekarának. Emellett különböző politikai és kultiiráli.s előadásokat is szervez. Itt tartotta meg pcidátil a SZISZ járási szervezete a barátsági hónappal kapcsolatos szemináriumát, a közeljövőben író-olvasó találkozóira várják Batla Györgyöt. — Apropó, író-olvasó lalálkcvzó! Mit lesz a Szövetkezet az olvasás mogke.d- \éltetéséért? — velem közbe. — Mindert tagnak megvesszük vagy könyvtárunkból kölrsönadjuk azt a szakkönyvet .amelyet tanulmányozni a- krrr — válaszolta Fuchs Fere.nc mérnök. — Ezenkívül minden tagunknak előfizetjük a Szabad Földművest és a (.saílóköz című járási újságot. Természetesen a többi újságok is rendelkezésükre állnak, a legtöbb hazni újság megtalálható irodánkban és néhány hu- dapcsti lap is. .Az Cj Ifjúságból például két példányt járatunk. — Két példányt? — kérdeztem meg- liökkenve, és olyan fintorra húzódott a szám. hogy a köz.gazdász sietve hozzátette : — No, csak idáig volt eunyi. Éppen n napokban rendellünk újabb húsz példányt belőle. NÉl.MVNN .JÁNOS Kép: archív-----------------------DCrakkói haii A LÍNGYR KHieifGAlOlÖl Múltkor csők incgcmlílctlcm. hony bár KrakkíMwn lobh mint ötven nagyobb klub niuköílik, kliibbiáiiy van. mert Lcnf(yclorszá|rlwin nagyon llcrjodt cs inaíras színvonalon van a klubmo/.^alom. Mi‘p;ipcrlcm. lio«y legközelebb májú erről írok. Nos. í- ífcrrteniliez liivcii. most arról lájc- kozlatlak benneteket. boj;>’ is fest e/ az évek bosszú során kiíilakílotl hálózat, ejfy-egy klub mi! nyvijl ven- déjreinek. Len^'elorszáírban az iíjúsúj; bárom szervezetbe tömörül. A fiatalok nagy többsépét azonban két szerve- zftt öleli fel: a Zwiazek Mlodziezy Sorjalistyczne. (Szocialista ffjúsás» Szövelsép), valamint a Sorjalistycz- ny Zwiazek Sluilenlow PoNkich •l-icngyel Diákok Szocialista Szövet- sépe). Ez a két szövelsép vépez a legszínesebl> munkát, ez rendelkezik a leptöbb klubbal, de sok klubot i- rányít az önkormányzatú kollépiu- mok vezetősége is, íí.<enpyclorNzáp' ban a kollégiumoknak diákvezetősége van. amelyik ugyanolyan joppal bír, mint a rektorátus által kijelölt kollégiumi igazpafó. Ez mép a XMl- XVin. századi diákjogok maradványa, természetesen pozitív érlelőmben vett maradványa.) Minden klubnak külön vezetősége van, amelyet az adott iskolában vagy üzemben működő ifjúsági szervezet vezetősége nevez ki. A klubok egymástól teljesen függetlenül dolgoznak, mép akkor is, íia ugyanazon alapszervczcl klubjai. Minden klub egyszerre két versenyben vesz részt. Az egyik az eg>' szervezeten belüli klubok versenye (pl. a ZMS összes klubja verseng egymás közt), u másik pedig az általános kluln crsiMiy. A szervezetnek természetesen vannak alapszabályai, melyeknek egy része kimondottan a klubok tevékenységére vonatkozik, és niapáb*'* foglalja nagy’ >'onalakbau az irányelveket. Megtörténhet, hogy egy bizonyos kbilmt a szervezet — lehál felettes szerve — nem értékel nagyra, az általános yklubversenyl akár meg is nyerheti. Ez úgy lehetséges, hogy a klub bár nem leljesíli a szervezet által előírtakat, viszont levékeiiysé- gc sokrétű, műsora gazdag és az általános klubversenyben |H'dig épp ez a legfőbb követelmény, ezért végez- bet uz első lielyen. Krakkólian a több mint öfven nagy klubból lelt az úgynevezett központi: az egyik a 7,MS. a másik pedig az S/SP égisze alatt működik. Az í. ^zámú központi klub a .,Pod Jaszcziirami“ nevet viseli. Ez a klub egyelőre bárotn- .száz férőhelyes, de rövidesen közel ezer személynek tud majd szórakozási lebetősépct nyújtani. Különben most ünnepli megalakulásának 1.5. évfordulóját, s ebből az alkalomból magas állami kiliintelésben részesült. IJ. számú központi klub a UO- Tl.’ND.A neve! viseli, és Krakkó legrégibb koHcgtumánnk. a /aczek- nak átépített jobb szárnyában kapott helyet. A klub 700 férőhelyes, és a 7475-ös tanévben megnyerte az orszíigos kinbversonyt. Ezt a klubot mutatom most be nagyvonalakban. Először talán a legkönnyebb ..műfajt’* említeni meg: a szórakozást. IIrlenle három.szor v.in leinezdélu- lán, amelyen Krakkó 1.) hiiatalosan elismert ..huuezlovasa** felváltva mutatja be a legsikere.scbb pop- és beatzenéi lijdonságokn!. lájékozlal ja a láncoló, szórakozó fiatalokat a köny- uyíizene világában beállt váll ozásokról, érdekességekről. l ’g>**^Áikk(»r egy másik lőrémben vitaesttel egybekötött filmvetílés folyik. Ezeken a snlaesteken gyakori vendégek a film szereplői vagy a film rendezője. játékterem, mely mindig a szórakozni vágyók szolgálatában áll. fer- mészelesen ezen a napon i« nvitsn v'an. \ sakktól kezdve a sportbrid- zsen kere'izlül a pombfociig itt minden megtalálható. A legjnbbnn a főiermef ha.sználja ki Ä klub iTzetősége. .Azokon a n ” pokon. amikor nem hallgatnak lemezeket. itt jönnek össze, hogy el- be.szélgcssenek a M. világháhoni részivevőivel. közgazdászokkal. a KE.MP vezető Nzemélyiségelvel. l - gyanilven találkozókat rendeznek neves sportolókkal, színészekkel, énekesekkel. s így személyesen is megismerkedhetnek velük a diákok. E klnhoknak azonban sokkal fon- losahb feladatuk is van: olyan szerepel is IxM'illenek. mint Csehszbn á- kiában a népművelési intézetek, vagyis támogatják a műkedvelő kulturális mozgalmai. A népművelési intézeteink szerepkörének Iinlár.at is Uillépik azzal, liogy támogatják a műveszi pályára induló diákokat, lehetőségei nyiijlaiink a klub tervén belül műsorok, kiállítások, költői estek slb. meglíirtására. Gyakran rendeznek kiállítást n Szépinűvészeli hőiskola diákjainak mitnkniból. é- lenle kétszer (lavass7.al é.s ősszeP a Zene és köllé.szet eímű egyhetes sz '- mináriummi fiatal költők olvassák fel verseiket, ismert költők, irodalrii kritikusok és a diákok előli, valamint amatőr zenekarok vagy baH.i- daénekesek szórakoztatják a közön.- - get, .Nem ritkaság az sem. hogv egv- egy klub hizlosíi lu*l vei és firóbalr- hetőségol valanudyik amatőr, zenekarnak. ' l>eg többször dzsessz-zen'*' karnak, amelyből elég sok \an Len- gyelországbítn. . Igaz. il! a dzsess/- ketlvídők tábora is nagy. A Knhinda például az egyik legjobb d/«ess/- egyfiltessé fejlődőit Óid Metropolitan Jazz Bandet karolta fel. A zenekar bejárta már szinte egész Eu- roi>ál. s kél nagylemezt ailoH ki. A Rotunda rendezi niimleii é\beii a diákdalok fesztiváljának dínilőj.'I. s ezzel ^ tennészelrseii a löbl.i kiublial egyíiu — nagv segítségei nyújt a fiatal zeneszerzőknek és é- iivkeseknek. Hogs ez memiyire így \'aii. bi/.miyítja az is, hog\’ il\’en fesztii'áloii tűni fel például .Marvla Rodoivicz. Ewa Dernarczyk. f rs/uli Si pin ska énekesnők, valamint Marek Grechiila enekes és zeneszerző. hogN' esak a legismertebbeket említsem. í.z’ngyeIors/.ágban szíUNonalasak az egyszemélyes diák szín házak. Nem ki.s' szerepük van chhen a klnhoknak. sőt azt M numdhatnáni. i klnbmo/galoni érdeme e művészeti ág fejlődése. De erről talán a legközelebbi levéllM*n, NRSZMKRl SÁNDOR. Krakkó Fordításaink „szeplői“ I. Nßmesak az Idegen szavak tehetik beszédünket magyartalanná. Gyakran előfordul, hogy egyetlen idegen szó sem fordul elő mondatainkban, mégis kétségbe vonható nyelvhasználatunk magyarossága. A két dyelven folyó gyűléseken gyakran halljuk a kővetkező elnöki bejelentést: „Most pedig hozzálépünk gyűlésünk kővetkező pontjához“. Ha bonyolult kérdésekről kell tárgyalni, legtöbbször a problémák szétszedésére szólítják fel a jelenlevőket. .A határozati javaslat ismertetése után megkérdezi a gyűlés elnöke, hogy nem akarja-e valaki valamivel jelíölíeni a határozati javaslatot. ' A szlovák nyelvben — akárcsak a magyarban is — nemcsak fő. hanem mellék- és átvitt Jelentésben is használják a szavak nagy részét. Ha egy-egy szó konkrét jelentése megegyezik is a két nyelvben, az átvitt jelentések tekintetében különbözhetnek egymástól a két nyelv szaval Vagyis a szavak használati köre nem mindig egyezik. Sokan nem figyelnek fe’ erre a tényre, s szóhasználatuk szlovákossá válik A szlovák prislúpK Ige a szlovákban a hozzálép mellett azt is jelenti: hozzáfog. melléáil, nekikezd, rátér áttér sth A fordításban gyakorlatlan ember általában csak a "szóalak által is tükrözött konkrét jelentésben fordítja le akkor Is. ha a szó átvitt jelentésben szerepel, és a magyarban egy másik ige a megfelelője. Nyelvünkben ugyanis a hozzálép Ige csak egy jelentésben használatos: egészen közel lép a szóban forgó személyhez. A tárgyhoz, dologhoz nem szokott hozzálépni a magyar ember, hanem odamegy hozzá, közelebb megy hozzá. így a gyűlés következő pontjára is csak rátérhet, áttérhet A rozbor főnévnek a szóelemek szerinti fordításában a szétszedés jelentés felel meg. A magyarban ä szétszedés szónak elsősorban konkrét értelme van: Valaminek a darabokra szedése: van azonban átvitt értelme ts: valaminek az alapos, kemény megbírálásrf. A szlovákban a rozbor-nak — konkrét jelentése mellett fvala- minek a darabokra szedése) — számos átvitt jelentése van. Ezek teszik lehetővé, hogy a szlovák nyelvben pl. a „probléma szétszedéséről“ is beszéljünk. Kétségtelen, hogy a szétszedés alapos, kemény megbfrálás jelentése közel áll a rozbot tónévnek a probléma szétszedése szó- kapcsolatban érvényesülő jelentéséhez, hiszen az alapos megbírálás együtt ját a „szétszedéssel“, az alkotórészekre. elemekre bontással. Bár elemet szerint a szó alakja szintén ezt a mozzanatot tükrözi, maga a szó az adott esetben mégsem ezt fejezi ki. hanem — bizonyos jelentésváltozás miatt — a megblrálásét. Ez a magyarázata annak, hogy a magyarban átvitt értelemben csak azt „szedhetjük szét“, amit alaposan és keményen megbírálhatunk (pl. Irodalmi müvet, állítást stb.j, nem pedig mindent, amit megvizsgálhatunk. Az alkotórészekre bontva alaposan megvizsgál jelemtés kifejezője az elemez Ige. tehát, a fenti kapcsolatban a rozbor Jelentésének elsősorban az elemzés szó jelentése felel meg. vagyis a „problémák elemzéséről“, nem pedig „szétszedéséről“ beszélhetünk. De hiszen a problémát boncolgatni Is lehet, miért ne lehetne hát szétszedni; a boncolgat és a szétszed i,ge jelentése Igazán közel áll egymáshoz — vethetné az állításunk ellen valaki. A boncolgat sem egyszerűen a részekre darabolást fc jezi ki, még konkrét értelemben sem, hiszen boncolni általában vizsgálódva, vizsgálat céljából szoktunk valamit. Ezenkívül a boncolgat igének már kialakult az elemez átvitt jelentése is. Ezt az átvitt jelentést és a konkrét jelentésnek az említett mozzanatát (vizsgálódását) a szétszed Ige nem fejezi ki De nemcsak egyszerűen erről van- itt szó, hanem más- valamlről Is. A szavak jelentéskörén kívül egy ni,Isik körülménnyel is számolnunk kell a szókapcsolatok szerkesztésekor, Illetve fordításakor: sem a magyar, sem a szlovák nyelvben nem állíthatjuk n szavakat kor'átla- nul, tetszés szerint kapcsolatokba. Ez azt jelenti, hogy az, egyes szlovák szókapcsolatok fordításakor azt is meg keli vizsgálnunk, elfogadott-e, megszokott-e a szóban forgó szerkezet a magyarban, vagy nem, még abban az esetben is, ha a szerkezettag lelentése nem tér el lényegesen egymástól a két nyelvben. A problémát elemez kapcsolat megszokott a magyarban; a problémát boncolgat szintén, de a problémát szétszed nem. A szlovákban pl. a doplntf Igéhez igen sok szó kapcsolódhat tárgyként: a szóelemek szerint legalkalmasabbnak vélt magyar megfelelőjéhez a feltölt igéhez meglehetősen kevés. .A magyar a tele nem levő edényt, lapályos helyet, az egyes kapásnövénye tövét, esetleg az alacsony létszámot szokta jeltöltent, a határozati javaslatot kiegészíti. A doplntf igének tehát számos megfelelője van a ma- ,gyárban. így pl. az említett feltölt, kiegészít l.gfiken kívül a betolt, pótol, kitold, ktbövlt. kikerekít stb. Ezok közül aszerint válogathatunk, hogy a vele tárgyas szer kezetet alkotó szóhoz ml illik legjobban- p! a 20. évünket betOltjUk, a hiánift pótoljuk, a kevésnek bizonyult anyagot kitoldjuk. az állományt bövítiük, az ősz- szeget kikerekftjük stb. JAKAB ISTVÁN
