Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-11-25 / 48. szám
6 KoMim* in« Hék^maraton városa. a/, atlrtika hívei vilá^- s/erle i'^mcrik. A külföldi <por' íolókat —a Uávoü Ausztráliából is például — íryors és kényelmes repülőírófíck hozzák. Kevesen tiiílják, hogy ez nem volt mindig így. A két világháború között kezdődlek a csehszlovák- -szovjet sporfkapesolatok, persze egészen más formában, mint most. Kosinéri clcíször U)‘21. augusz- Ui s harmincegyed í kén fogad Ui k »zovjet sportolókat. Az esemény, amely a világ első szocialista államának sportolóit ide vonzotta, a munkások Icstne.ve- Icsi mozgalmának első bemula* Lója volt. A Roham“, az akkori magyar nyelvíi munkásújság szívélyes vezércikkben köszönti a I/Cnin oi'szágából érkezett vendégeket. — Kihívtuk szovjet sportbarátainkat közénk — írja A vezércikk szerzője —, hogy megmutassuk, a sportot is az osztály harc szolgálatába tudjuk állítani. — Szeretnénk —- folytatta a cikkíró —. hogy a szov- ■ jel sportolók lássák, mi megértettük pélílnjukat és tanításaikat. és azon fáradozunk, ami nekik már sikerült, kivívni a szocializmust. A kosicei sportesemények ter- terniészctesen nem volt cgyér- Iclniúen jó visszhangja. A munkásosztály tagjai örültek a szov jet vondégckíípk, a Kommuni.s- ta Párt ('S a Munkás Sporlszö- vel>ng rendezte megmozdulásnak minleíry hOOO résztvevője volt! .\ szovjet sportolók következő knSicei látogiitásáríj 103^-bcn került sor. A ronde/ő ismét a Munkás Sporlszövetség volt. az esemény a mai kliaikt előtti térségen zajlott le. » ri/.enkéi tagú külde^sit érkezett a határon túlról, közöttük volt Xyikoláj Geofgievics Ozolin is. a híres rúdurgó. és a távfutó /ntamenszkij testvérek. .\ közönség most is nagy számban képvisolteltc niagat, é.s élvezte az egyes versenyszámo- kat. Minden egyes versenyszámban a vendég szovjet allctiík győztek. A Kommunista Párt tüntetést szervezett aznap. A tömegben ott meneteltek a szovjet sportolók is. A rendőrség letartóztatta, majd kiutasította őket a az országból. A szovjet sportolók második kelet-szlovaki.-ii vendégszereplése olyan időszakban zajlott, a- mikor a sokai szenvedett Kuró- pa egy újabb .szörnyű esemény, a második világháború kitörése előtt állt. Az országban egyre élesebbé váltak a kizsákmányolok és az elnyomottak közötti ellentétek. a munkásosztály egyre világosabban látta, hogy helyzete az adott történelmi viszonyok közöli reménytelen. Kz^'rt bírt óriási jelentőséggel a világ első szocialista államából érkező sportolók személyes jelenléte, amely újabb lökést a* dott a liüzai ko?nmiinista és imi nkásmozgalomnak. O/OUX KMKKKFdBní. A kosicei sport.szervek illetékesei 197á-ben megszervezték a két világháború között hazánkban járt szovjet sportolók la- lálkozóját. íS.ijnos azonban nem minden egykori résztvevő maradt éleiben, mivel a második világháboni cyilkos golyói a sportolókat >cm kímélték. A kosicei sportnak is volt hősi ha- lottj a második nfágégés során. Pajor .lózsefpl. aki 19.‘Vi- ben versenyzett a szovjet sportolókkal. lOáá-heu a fasiszták meggyilkohák.i szervezők rendelkezésére hocsálolt idő rövid volt. így minden igyekezetük dacára zolin nem tudott eljönni a ko- sicei hdálkozóra. Kiküldte viszont írásban vivszaemlékezéseit. amelyekből néhány kis részletet mi is kíVz.lünk. fOzolin ma a Moszkvai Testnevelési Főiskola tanára, több kitünéJ atlétikai sznkkönyvet írt az elkelt évek során.) ,,1934-ben megvaló^'ull kosicei tartózkodásomra gyakran emlékszem vissza. ,Az még a Bc- nc5-félc Csehszlovákia volt. A- mikor megérkeztünk Prágába, emberek tízezrei vonultak az utcákra, és lobogtatták vörös zászlóikat. Kzután a ko.sicci hos«izn utazás következeit. Az állomáson mintegy 7500 ember várt bennünket, és ha meg^gondolom. hogy a városnák akkor még csak niinlegy Aó 0(Xl lakosa voll, ez nagy dolog. A fogadás is nagyon emlékezetes volt. o- rosz teát kaptunk. söröspoha- rakUóI, rengeteg UorkacukorrHl. Benes-féifi kormány nem nézte jó szemmel a szovjet sportolók látogatását, ezért provokációt készített elő ellenünk. Amikor az esti tüntetés ntegkezdő- dött. bennünket szándéko.san terellek úgy hogy a tüntető menet élén haladjunk. .Aztán jött a rendői’ség és letartóztatott. Még hallottuk, hogy a munkások felénk kiáltanak: fussatok az állomásra! De már nem jutott rá időnk, letartóztatlak. Később, amikor szabadon bocsátottak. zárt teherautókkal vittek az állomásra, és tehen-ago- nokban szállítottak. Cgy látszik, nem akaruík hogy a ..demokratikus“ országban megtudják, miként sértették meg az olyan büszkén hangozlaloti elveket...“ PhDr. .\BOSÍ István. a Kosicei Műszaki Főiskola testnevelési tanszékének tanára. É: s mi rlali i Hatalmas tömeget, több mint hatezer embert mozgósított a Rim. Sobota-l (rimaszombati I járásban az idei spartaklád. A járás testneve lést szerveinek igyekezete a prágai nagy seregszemle után az aktivitás „átmentésére“ i- rányull. Hogy nem eredménytelenül, ez kiderül alábbi beszélgetésünkből, melyet Antal Igor elvtárssal, a CSTSZ IB módszertani előadójával folytattunk a tömegsport „ügyben“. — A sparlakiádot követő aktivitás a nyári és őszi idényben érezhető volt, amit mi számos iskolai és üzemi sportrendezvénnyel igyekeztünk tartósítani. Első helyen kell emlitenetn a rátermettsé- gi jelvényszerző mozgalmat, melynek élenjárót az iskolás tanulók és a sportegyesületek. Eddig 410-en szereztek rátermettségl, 490-en pedig honvédelmi jelvényt. Még ennél is nagyobb népszerűségnek örvendenek a különböző csapatversenyek, melyeket a járási Szakszervezeti Tanácsosai karöltve rendeztünk röplabdában. s éppen napjainkban indul az üzemek és iskolák közötti téli asztaliteniszbajnokság. járásunkban a csehszlovák-szov jet barátsági hónap keretében már hagyó mánya van a Rimaszombat utcáin megrendezett futóversenynek. Az idén is' közel háromszázan rajtoltak — Személyes tapasztalataim szerint az emlilett akciók sem elégitlk ki maradéktalanul a rendszeresen sportolni akarók Igényeit. — Ez kétségkívül így igaz. Különösen Rimaszombatra érvényes ez a megállapítás, a- hol ugyan van négy lornate rém, de annyira túlzsúfoltak, 'hogy oda munka után felüdülést, kikapcsolódást kereső „amatőr“ nem juthat be, mert este tízig a röplahdázók, kézilabdázók, birkózók és csel- gáncsozók birtokolják, januárban még hozzájuk csalakoz- nak az alapozást végző labdarúgók. atléták és teniszezők. A kulturistáknak, akik között szlovákiai bajnok is van, már csak a pince jutott. A városban most három iskola is épül tágas tornatermekkel. Reméljük, átadásuk után befogadják ide azokat a szülőket és gyermekeket, akik a spartakiád után hiába kopogtak a tornatermek ajtaján. Persze a járás többi falvaiban és városaiban nem mindenütt van ilyen tumultus. Sok tornaterem és művelődési ház kong az ürességtől. HnúSíán például egy fontoskodói iskolaszolga „jóvoltából“. mert bármennyire furcsán hangzik is, sokszor egy személyen áll vagy bukik a tömegsport. — A spartaklád utáni sportaktivitásnak minden bizonnyal újabb lökést ad majd a Rimauská Sobota és Roltia- va IRimaszombat és Rozsnyói közötti tv-verseny. melynek keretében több sportágban csapnak össze a két járás legjobbjai. Hogyan készülnek erre a viadalra? — Lelkiismeretesen.. A versenyzőket már kiválasztottuk, s rendszeresen végzik az ősz- szeszoktató edzéseket. A rimaszombati atlétika elismert szakembere. Kobelovsky Vladimír irányúja a munkál. Cselgáncsban, bríkózásbarí és súlyemelésben számítunk si kerre, tollaslabdában és asztaliteniszben nagyjából kiegyenlítettek az erőviszonyok. Mindenesetre bízunk a tisztes helytállásban. Beszélgetett: Hacsl Attila \ ILM.BAJNOk KO/I LHOb Ha egy pi A cselgáncs nem ismeretleti sportág Közép-Európa országaiban. így nálunk vagy Magyarországon sem. A legutóbbi világbajnokságot Becsben rendezték, é.s itt a japánok nagy fölénye domborodott ki. éppemigy, mint eddig bármikor. Fcllíínl azon- l»an. hogy a szocialista országok némelyike, különösen a Sznv- jelunin és .Magyarország, előbbre léplek, és értékes belyez.ése- ket szereztek. » •\ japán csolgáncsozók válogatott együttese néhány nappal a ^ iiágbajnoksng után Magyarországon vendégszerepelt. A televízió jóvoltából mi is megcsodálhattuk a felkelő nap országa cselgáncsozóinak kivételes tudását. japánok óriási fölénnyel győzlek. Kgyik világbajnokuk. Minami, nyilatkozott a budapesti Népsport tminkalársáiiak. — Mióta cselgáncsoztk? — Már tíz éve. — Hány éves? — Huszonnégy múltam. — Miért ezt a sportágat választotta? — .\ nagyapám tanító volt. az iskolában a cselgánrsozást is oktatta, s én nagyon szeretem a nagyapámat. — Hol lakik Japánban? — Hare megye Harci nevű városában. — Sokan élnek ott? — Japán viszonylatban nem. Ifatvanezren. — Sokan ismerik önt? Sok a barátja? Népszeríi? — Akad néhány barátom, de különösebben nem tartom magam népszerűnek, rjek. mint a többiek. Egyszerűen, dolgozs'a. — Mi a foglalkozása? — Kgy nagy áruházban vagyok eladó. — Szereti a munkáját? — Az rnilíoreke! s/ereleni. s olt nagyon sok embcTrel találkozom. — Xebe/ sportágnak tartja a cselgáncsozásl? — A cselgáncs több. mint sport. Jcllemformáló ..eszköz“. Unfegyelemre, türelemre tanít, a másik ember megbí^csülésérr. — Ueniélte. Imgy megvédi világl>ajnoki címét Bérsben? — Kzert íitaz.Iam a világbajnokságra. Más kérdés, hogy kitűnő ellenfelekkel kellett megküzdencm. és nem mindig snltani bizonvov abban, liogy legyőzöm őket. alle ti.z— A cselgáncsozáson kívül mi a legkedveltebb időtöltése? — \ cselgáncsozás. Es megint a cselgáncsozás. Csak azután következik a z^iic, az opera. — ön szerint milyen kapcsolat van a zene é« a eselgánc.so- zás között? — Alapvető. A ritmus. — Mi a legfőbb vágya .sz életben? — Az, hogy szép lelkem legyen, és egészségein. Egyre jobban közeledik a jövő év. egyre közelebb kerülünk a téli és a nyári olimpiai játékokhoz. Innsbruckból szinte semmilyen szenzációs hír nem érkezik, az osztrákok pontosan készülnek a téli sportolók világrandonjjára, és miután ez az o,szt* rák sportkÖzi>ont már renrlezeU egyszer olimpiát, nincs kétség afelől, hogy jövő februárban is minden a legsimábban zajlik majd te. Annál több az izgalmas tndósítá.s Kanada fővárosából, Mon- trealból. Hol a stadiont építő munkások lépnek sztrájkba, hol váratlan akadálvok késleltetik a munkákat. // xxt //WontréaF Ojym-bcí. V, 10 Dollars A \ ilágszerte keresett tizdollaros olimpiai érmék Most (iallow Rezsrí holyswiii lurlósitásának két érdekes részletét adjuk közre. Mindkellti szokatlan liangvételű: oplimisla doljirokról szól. Az olimpiai lottó hatodik sorsolása láz.ba hozta egész Kanadát. Az e.seiiiényt mindkét nagy kanadai televíziós társaság egyenes adásban közvetítette. Az, olimpia megrendezését hizlu«í- ló ..pénzügyi hadjáratok'* Icgsikere.sehbikc — amelytől eredetileg ,12-25 millió dollár bevételt vártak a rcntlezök — már edilig több mint 11,1 millió dollárt biztosított. Szerény becslések szerint 1!)7ö augusztusáig legalább 225 millió dollárral enybil majd az anyagi terhek súlyán. Jellemző a kanadai olimpiai sportka népszerőségére. bogy a legutóbbi sorsolásra bét és fél millió jegyet adtak cl. dar.ibonkénl 10 dollárért. Három főnyeremény talált gazdára, egyenként egymilliós nyereményösszeggel. A legs'árallanabb nyertes egy indiai bevándorló volt. Csak niáreiiisban érkezett Kanadába. Kgy rózsaszín turbánnál többje — mint elmondotta — nem volt akkoriban. A szelvényt találta. először azt sem tudta, mi az. ötszázezer dollárt nyert I •V lottó váratlan sikere erősen foglalkoztatja az olimpia e- gyik főrendezőjét. Jean Drapean főpolgármestert is, aki egészen addig szeretné ..iiinködtetni’* u pénzszerző masinériát, a- míg az olimpia minden kiadása meg nem térüli \ew A’orkból való liazalérése után bálás kötelezettségnek tett eleget Drapean polgármester. Néhány nappal ezelőtt avatta fel Tnidcau miniszterelnök társaságában Montreal legújabb büszkeségéi, a világ legnagyobb és legkorszerűbb repülőterét, 1 várostól ,15 mérföldre fekvő .Mirabelt. ahová majd a eseh- szlovák és magyar sportolók is megérkeznek. jövő évezred igényeinek is megfelelő repülőtér avatására megérkezett a Francia Légitársaság hires-nevezctes repülő- esodája. a Concorde, amely a világ legdrágáhh és egyben leggyorsabb iilasszálliló gépe. Az ünnepélyes külsőségek kellős kö- z.epcn a Concorde, egyszerre eltávolodott a nézők szeme elől. és berepült Montreal felé. .Műsoron kívül egészen alacsonyra ereszkedett, majd tiszteletkőrt írt le az olimpiai stadion térsége fölült. — Valamikor magam i.s atléta, középtávfntö voltam — mentegetőzött a pilóta, amikor a leszállás után kérdőre simták a légi forg,ilom irányítói. — Kivételes alkalom volt. a kísértésnek nem lehetett ellenállni, de azért előzőleg Diapeaii polgármesternek is szóltam . .. •V világ legújabb és legnagyobb repülőtere! ■V világ leggyorsabb gépel \ világ jövő évi legnagyobb sporteseményének színbefye fölött! •Nem lehetett kihagyni... fvs'
