Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-18 / 47. szám

U| 7 m. A HARMADIK GEKERACIÖ ÉS A FIATALOK lozsif Hejfic és Alekszandr Zarkl neve sokáig elválaszthatatlan "Olt egymástól, A két rendező számos alkotását közösen készí­tette. Legjellegzetesebb közös filmjüket A kormány tagját a har­mincas években készítették. A két rendező útjai később elváltak. Kncsetov jól Ismert regényét, a Zsurbln családot Hejfic már egye­dül rendezte. Ezután következett a Rumjancev-ügy, molvben mély társadalomrajzot nyújt. Régi álmát valósította meg, amikor Cse­hov elbeszélése nyomán megalkotta A kutyás hölgy c. filmjét. A férflföszerepet mindhárom filmjében Alekszej Batalovra bízta. A világirodalom egyik legnagyobb alakja ösztönOztK Alekszandr Zar- klt is, amikor hozzáfogott .Anna 'Karenina c. filmjéhez Ezt az al­kotását nálunk Is bemutatták. Szerge) Bondarcsukot a nézők színészként Ismerték meg. de ma már nehéz lenne eldönteni, hogy melyik minőségben kiválóbb: színészként vagy rendezőként. Több sikeres tllmföszerep után ké- ■szítette el Solohov kisregénye alapján az Emberi sors című filmet, melyben saját generációja nevében fejezte ki háborúhoz való ál­láspontját. Andrej Szokolov sofőr alakját saját maga játszotta el. Az Emberi sors fergeteges nemzetközi sikert aratott. Roberto Rosselinl olasz rendező ezután rábírta a Rómában éjszaka volt c. antifasiszta filmjének egyik fontos szerepét. A. Tolsztoj regé­nye alapján készült Háború és béke c. négyrészes filmjéért ta^ valy Oscar-dljat kapott. Olasz produkcióban rendezte a Waterloo c. filmet, mely szintén a napőleonl Időkből merítette témáját. Bondarcsukot legutóbb Ismét színészként láttuk viszont a Ványa bácsi c. filmben. Asztrov doktor szerepében élete egyik legfelejt­hetetlenebb alakítását nyújtotta. Mlhal! Romra tanítványaként kezdte pályafutását Grlgoríj Csiih- raj. , Már első önálló rendezésével, A negyvenedikkel a cannes-1 fesztivál iiagydíját nyerte el. A mű — Lavrenyov novellájának második feldolgozása — helyenként még magán viseli Romm ha­tását. A Ballada a katonáról c. alkotás azonban már mentes ettől a hatástól. Hangsúlyoznunk kell, hogy a címben a ballada szó nem véletlenül fordul elő. Ez mű a népköltészet tiszta llraisá- gával hasonlítható össze, a népballadák tragikus hangja csendül ki belőle. Következő játékfilmjei már nem érték el első alkotá­saihoz hasonló sikert. Gsuhraj legutóbb a televízió számára ké­szített a második vllághábnrü résztvevőivel érdekes dokumentum- filmet. Lev KuIIdzsanpv filmrendezői pályája kezdetén sokat dolgozott együtt Jakov Szergejjel. Az aktuális problémák, az egyszerű szov­jet ember mindennapi élete Iránti érdeklődés fűzte össze őket. Legnagyobb közös sikerükéi a Múlő évek c. filmmel érték el. Ebben egy bérház lakóinak sorsát elevenítették fel a-héború első percétől kezdve napjainkig. A béke első napja c. filmben megint háborús témát dolgoztak fel. Nemrég mutatták be nálunk Kulld- zsanov Bűn és bűnhödés c. kétrészes színes filmjét, melyet Dosz­tojevszkij világhírű regé-nye alapján készltelt. ■Alekszander Alov és Vlagyimir Naumov kezdettől fogva együtt dolgoznak, és útjaik máig sem váltak külön. Filmjeiket az egyé­ni stílus, költői látásmód és bátor útkeresés jellemzi. Nevüket a nézők a Békét az éhezőknek c. háborúellenes film bemutatása után Ismerték meg. Azőta számos közös filmet forgattak. Ml leg­utóbb A szökés c. szélesvásznú színes alkotásukat láttuk, melyet M. Bulgakov regénye alapján forgattak, s amely az orosz emigrán­sok keserű sorsát mutatja az októberi forradalom után. A fiatalabb generáció egyik legkiemelkedőbb alakja Andrej Tar- knvszkij, aki szintén Romm professzornál tanulta a filmrendezés művészetét. Az Iván gyermekkora c. filmben a hagyományossá vált háborúellenes témát egyéni módon dolgozta fel. A filmet Velencében 1982-ben negydljlal tüntették ki. Tudományos-fantaszti­kus témája van le-gújabb alkotásának, a Solarlsnak, amelyet Lem lengyel író Ismert regénye alapján forgatott. A film egyik érdé- kes-sége, hogy a nőt szerepet Natalja Bondarcsuk, a világhírű tzl- nész-rendező lánya alakítja. Andrej Mlhalkov Koncsalovszkljt akkor Ismertük meg, amikor bemutatták Az elsó tanító című kőitől, sajátos hangvételű film­jét. A Ványa bácsi c. fll'm, melyet Csehov színműve alapján ké­szített, egészen kivételes művészi értékkel rendelkezik. A kriti­kusok egyöntetűen megegyeznek abban, hogy a csehovl világot filmen eddig még senki nem tárta fel Ilyen hűen és mélyreha­tóan. A rendező most Turgenyev Nemesi fészek c. regényének fllmvlíltozatán munkálkodik. Gleb Panfilov két műve. A tűzön nincs átkelés és A kezdet sok vita tárgyát képezte már. 'Ez Is azt bizonyltja, hogy nem min­dennapi tehetségről van szó. A tragikus és komikus elem mind­két filmjében jelen van, majdnem súrolják egymást, Panfilov nagy felfedezettje Inna Csurlkova, aki mindegyik ,,csúnya lány“ szere­pében egészen lenyűgöző, szuggeszHv alakítást nyújt. A Jeanne d“ Arcről .szőlő történelmi tragédiát szintén Csnrlkovával forgatja. Reméljük, hogy n'.vasőlnknak alkalma nyílik majd az Itt meg­említett. valamint a legújabb és eddig még Ismeretlen szovjet film­rendezők alkotási t m-gteklntenl. Filmforgatás előtt Lukács Sándorral harmad­szorra sikerült csak talál­koznom. Hogy miért? Csak­nem minden napja így ala­kul: délelőtt énekóra, pró­ba; délután Jilmezés, rádió; este színház, az előadást pe­dig a szinkron követi. Ro­hanás az élete. De boldog. — Így jó — mondja. Barna haj, kék szem. Ba­rátságos, közvetlen. Így jel­lemezhetném őt. A vers szeretet ét édesap­ja ültette belé: — Hogy szavakat keres­sen számomra, Petöfi-ver- sesköíetet adott... Már a Bem Józsej Gimná­ziumban a legjobb szavaló­ként tartották számon. Ta­nárai is színésznek jósol­ták. Három éven át azon­ban sikertelenül felvételi­zett a Színművészeti Főis­kolán. — A visszautasítás rette­netes volt, de először csak kiszolgáltatottságot érez­tem. Túl érettnek találtak. Statiszta, segédszínész let­tem a Thállában. A máso­dik sikertelen jelvételi u- tán kabinos és stranájjr vol­tam Balatonzamárdiban. Ké­sőbb a Nemzeti Stúdióba ke­rültem. Szólótáncos voltam a Tragédia római színében, 'tanulmányoztam Sinkovits és Major játékát. A Nemzeti Stúdió rende­zője, Bodnár Sándor tartot­ta benne a lelket: „Kíséreld meg, amit főiskolás még soha, próbáld meg negyed­szer.“ — Dacból mentem el. Na­gyon dühös voltam, de az­tán minden haragom el­múlt, amikor felvettek. Már harmadikos korátől foglalkoztatta a Vígszínház, és Várkonyi Zoltán ide is szerződtette. — Legkedvesebb költőd? a közönséget tart fa. Már kezdő éveiben sokat figyel­te a közönséget [a kulisz- szák mögül, míg mások szí­nen voltak I, hogyan reagál egyes hangsúlyokra, mozdu­latokra. Így tanulta meg, mitől lesz a poén valóban poén, hogyan azonosul a közönség a színész játéká­val. Mert a közönség együtt játszik a színésszel. Vannak-e bemutatásra vá­ró tévéfilmjeid? — Sorolom: Itt járt Má­tyás király. Gyémántper, Is­teni szikra. Kárpáti kaland. Türelmes Grizeldis, Protek­tor. — Legkedvesebb költőid? — Ady, Petőfi, fózsef At­tila. — Legjobb barátod? — Kern András. Hirtelen az órájára tekint: — Bocsáss meg, mennem kell. Tizenjcettőtöl négyig a Népligetben forgatjuk a Du­da Gyuri című tévéjilmet. Huszonnyolc éves. A so­kat foglalkoztatott színé­szek percre beosztott életét éli. Szinte naponta újabb és újabb lehetősége nyilik, hogy álmait valóra válthas­sa. 1974-ben megkapta a He­gedűs Gyula-emlékgyürü:, amelyet titkos szavalással az évad legtöbb sikert elért színészének ítélik oda. Osuálh lirnő írta: „A tehet­ség az, aki többet tud, mint amennyit tanult...“ Lukács Sándorra ez igazán jellem­ző. Szabó László A bűnügyi rendőrség és a törvényszéki orve^ok munkájának külöp nagy fejezetét képezik a balesetek. .\z alábbiakban két, halálos kimenetelű véletlen balesetről írunk, és a tör­vényszéki orvosoknak arról az igyekczléről. amellyel szcnibes/.áll- nak, bogy c véletlen okát leleplezzék, s így megelőzzék az újabb tragédiákat. Werner lliibtier .'ki éves férfi feleségével és 8 éves lányával egy kisváros széli családi házban lakolt. Közel ahhoz az üzcmliez, ahol hegesztőként dolgozott, .iltalában gyalog járt a mnnkába. fgy lelt .azon az októberi reggelen is, amikor nappali műszakba sicle.lt. .V kertben még szciníigyre vette a gyümölcsfákat, és arra gondolt, hogy délután á szilvafákról jól lenne leszedni a szilvát reméli addig megszűnik a fejfájása. Ilárom órával később éppen egv kazánt licgesztetl. amikor ineglánlorodoll. a liegcs-zlőpiszloly kieseit a kezéből, és ő eszmélclleniil a földre omlott. Többé nem lért niagábt)/.. Ifővidesen megérkezett az üzem (»rvo-a. — llöbnci úr halott —. jelciilclle ki. majd afelől érdeklődött a munkalár- saklé)!. nem panaszkodnll-e betegségre. IlObner barátja. StiefI niegeiulitclle, hogy társának légzési neliéz.ségci voltak: szederjii volt az ajka. fi'i/le lio-zzá a másik. Stieffnek még eszébe jutott, hogy fíübuer reggel rossziillétre, szédülésre panaszkodott „Szív- szélbíidés“. írta be a hivatalos jelentésbe az orvos. — .Mindössze .‘55 éves volt — sajnálkoztak a munkatársak. Igen, és éppen ez ütőit szeget a járási tanács egészségügyi osztályának a fejében is. Elrendelték a boncolást. koponya felnyitásakor bevérzést talállak. Ilenialúma olyankor kcicikczik. ha az agyhár,- ly.i valamelyik ütőere megpaltan. leginkább súlyos sérüléskor. De hol sérült meg'.’ -V kazánnál nem lörlénliclell. mert a bevérzés legalább egviiapos volt. Dr. M allliari áladia az ügyel a rendőr­UMiBÖ/iS »pcnek. Merkfr rf.ndorhadnapy a viy.spálatof az üzemben kezdte, azonban semmi nyomraACzcldt nem talált, [.lána kiment Hübiiei feleségéhez is. Az asszony nem tmloU semmilyen balesetről rá>o/ófclben a rendörhadnagy IáUa. hogy az egyik szilvafához egy lélra van láinasziva. Fejmagasságban a létra egyik foka el- tör\e. A kislánytól megUidták, liogy az apja leesett a létráról, nagyon incgülötle magát, de a gyereket megkérte, ne szóljon az anyjának. Az esőire leliát fény derült. A lermészelesnek látszó itaiálról kiderült. Iiogy baleset okozta agyvérzés kövelkezmenye. Az agyvérzés egyes fajtáira jellemzó. hogy a sérült a történtek Illán még több órán. sót napon ál aránylag jól érzi magát, majd egy«.zcriben elveszti eszníélelét és meghal. Másik történetünk áldozata a négyéves Monika í^ipold. aki számára tragikusan végzódíUl egy nyári vasárnapi klráiuhilás. \ hőmérő már reggeltől csaknem .‘10 fokot mutatóit. — Menjünk fü­rödni — unszolta szüleit Mónika. — Most még dolgunk van. de délután egészen biztos elmegyünk —. ígérte neki az anyja. Délután, amikor a család végre elindult, az égen megjelentek az eUó sülét felhők. .\z út háromnegyed óráig tartott, A víz kel­lemes meleg volt. az elsó esőcseppek sem szegték a kislány ked­vét, — Hadd maradjak még. — kérlelte szüleit. Közben az esó is eleredt. — Mit csináljunk ezzel a félben maradt délutánnal? — tanakodtak a szülők. Az az ötletük támadt, hogyha már erre jár­nak. benéznek Biiscliékhoz. legalább meglátják, hogy fest az új házuk. A háziassz^my nyitott ajtót. Mentegetőzésükre, amiért ilyen ^á^atlanul toppanlak be, váltig erósílgctték. hogy egy’állalán nem zavarnak, noha a férj csak úgy hétkóznaplósnn volt felöltözve. — Fpp m.i próbáltuk ki a központi fűtést, minden rendben van — mondta Bnsehné. — De te. Mónika, prüszkölsz, megfá/lál. (iyere. ülj ide a radiátorhoz! 0 azonban egyenesen a fülólestrc kérezkedell. Amíg a szülök és A vendéglátók a kávé mellett csevegtek, a kislány azzal szóra­kozott. hogy a falilámpát fel-lc kallinlgalla. Egyszerre csak zu­hanásra riadtak fel. A gyerek niozdulallnniil feküdt a padlón. Orvost kell hísni — mondta az anya. — Vigyük egyenesen a po- liklinikára — sürgette az apa. Olt azonban már csak ezt a bor­zalma« mondatot liallhalták az orvostól: ...\ gyerek halott, — En vagyok az oka. én ültettem a fíilótcslre. én vagyok a bűnös, hogy leesett — inarcaiigolta magát a mama —, vigyél vissza, látni akarom Mónikát — mondta hirtelen. Amikor megtudta, hogy a gyereket a Törvényszéki Orvosludo- mán>-i Tolézelbe szállították, hevesen tiltakozni kezdőit a boncolás ellen. Dr. Walthari nyugtatta, és megmagyarázta neki, hogy szük­séges a boncolás. mi\el a gyerek nem a znhaná'^ba hall bele. Ha­lálát áramütés okozta. — De Ind? kételkedett az anya. ám rög­tön kapcsolt is —, igen a lámpa! — H<d függ? — kérdezte az orvos. — A radiátor felett. A villanyszerelők megállapították, hogy Busch szak.szcríillenül szerelte fel a lámpát. A villainosáraiii okozta szerencséileiiség tíilíhnyire elkerüllipló, jóllehet az elektromos áram ma már mindenütt jelen van. A modern háztartás szinte elkó()zclhelellen nélküle, de így a veszély is állandóan iiyoiíuinkÍ»an van. Ne essünk ah!)a a tévedé*Mhe. hogy esak a iiagyfeszültscgó árain veszélyes, épp a háztartási áram az. ameK' a leglöhb halálos kiinenel(díí balesetet okozta. Nem any- nyira a feszültség, mint inkább az áram erőssége idézi elő a ha­lált, már a 0.1 aiiiperos erősség is linlálos lehet. Azonkívül szere­pe! játszik az. Iiogy az áramvezetó a le.sinek kicsi vag^' nagy felületére hal, ugyanúgy a száraz bőr rosszahb vezető, mint a nedses. Meghalároz/.a az is. hogy érintkezik-e a lest a földdel. \z áramütés tartama is szerepe! játszik. Hogy mi játszódik le konkrétan a testben, áramütéskor, még nem tudni teljesen pfmto- »an. Az árain a legkisebb ellenállású utat válavzlja. így az izmo­kat, a vért, ami: azt jelenti, Iiogy a szívet sem kerüli el. A ha­lált általában a szív-, néha agyl)énidás okozz.a. Vág« tIDrm QX Egy tévéműsor felvételei közben FrantiSek Dibarbora, a Szlovák Nemzett Színház művésze egyszer csak elfe­lejtette a szövegei. Nem jött zavarba, egyszerűen úgy tett, mintha beszélne, csak éppen hang nem jött ki a torkán. A rendező is hamar felismerte a helyzetet, és hirtelen a felvevőgép elé nyomta a hanghfbát jelentő táblát. Valaki tréfásan megje­gyezte. kár, hogy nincs kéz­nél egy másik tábla, amely­re felírhatnak: ,Ji hiba Dl- barbárában van...' óriást verekedésbe ful­ladt a Sioux City-Waterlon jégkorongmérkőzés. Negy­ven robusztus játékos tépte egymást a jégen, ötven ro­busztus rendőr meg egyked­vűen nézte a tribün tetejé­ről. Ron Dose-t, Sioux City rendőrfőnökét később meg­kérdezték: Miért nem lép­tek közbe? — Nem bolondultunk meg — volt a válasz. — Tudják, hogy fáj az. ha kor­csolyánál az ember lábára lépnek? A clevelandi egyetem tu­dósat hosszú orvosi megfi­gyelés és statisztikák alap­ján „elkészítették“ annak az embernek a modelljét, ákit egyáltalán nem fenyeget az infarktus veszélye. Íme a modell: magas, karcsú, leg­jobb, ha nappaliör, községi hivatalsegéd vagy temetőőr, aki elégedett önmagával, nincsenek különösebb vá­gyai, nem eszik tűi sokat, s tápláléka többnyire zöld­ség és gyümölcs, nem iszik, és nem dohányzik. A leg­fontosabb: semmi szín alatt sem nézi a televíziót, n^m hallgat rádiót és nem ol­vas újságot. Így már érthető... ' ooo Willi Reedmann, a Wa­shington Post ínunkatársa lélekszakadva rohant be a szerkesztőségbe. — Voltál az elnök sajtó­értekezletén? — kérdezte türelmetlenül a jőszerkesz­tő. — Voltam — jelelte a ri­porter. — És mit mondott? — Semmit. — Rendben van — mond­ta a főszerkesztő. — Knnya rits belőle egy cikket az el­ső oldalra. De semmikép­pen se legyen több hat gé­pelt oldalnál... (p)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents