Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-18 / 47. szám

Li November 20., csütörtölc Kíldrel kerül össze a cseh­szlovák és a magyar labdarúgó-válogatott? RA^KA SEGÍT A MAGYAR SÍUGRÖKNAK LEOLITE, A LETT CSODALANY A földkerekség legnépszerűbb sportága, a labdarúgás akkor Is szolgál eseményekkel, amikor pihennek a csapatok, s elárvul­nak a pályák. Az 1975-ös esz­tendő végéhez közeledünk, több, mint három év választ el az 1978-ban, Argentínában sorra kerülő futball-vllágbalnokságtől, mégis szinte naponta szerepel ez a jövendő sportesemény a lapokban. Egy Ideig a különféle huza­vonák és blzonvtalanságok miatt, amlkorls kétségessé vált, hogy a kellően nem készülő or­szág érdemes-e egyáltalán arra, hogy Ilyen nagy rendezvény há­zigazdájául bízza meg a világ. A november . huszadik! sorso­lás viszont vidámabb téma. Ak­kor dől el, milyen selejtezőcso­portokba osztják a különböző válogatott együtteseket, milyen ellenfelekkel kell győztesen megmérkőzni a csehszlovák és a magyar labdarúgó-válogatott­nak, hogy egyáltalán eljuthas­son a világ legjobb 18 váloga­tottjának parádéjára. Argentíná­ba. A csehszlovák és a magyar csapat az utóbbi Időben mintha elmozdult volna a holtpontról. A mieink legyőzték az angolo­kat. lapzártáig viszont nem volt Ismeretes a Portugáliában ví­vott összecsapásuk eredménye. Dél! szomszédaink Barőtl Laiost hízták meg az új. fiatal gárda klálakítá.,sával. Barőtl nem oko­zott csalódást, a Ferencvárosra épített együttes ígéretesen ját­szik, persze van még jó néhány olyan poszt benne, amelyre megfelelő ember kellene. A ka­pus Rothermel Adám például bratlslaval nagyszerű szereplése után valósággal leégett, nem győzte szedegetni hálójából a gólokat Zürichben és Lisszabon­ban, a Dózsa BEK-mérközéseln. Térjünk azonban vissza a csü­törtöki sorsoláshoz. A FIFA News című szaklap, a Labdarú­gók Világszövetségének folyóira­ta részleteket közöl a huszadl- kl eseményekkel kapcsolatban. Többek között tisztázza az ar­gentinok körüli bizonytalansá­gokat; ,.A FIFA számára az 1978. évi labdarúgó-világbajnokság eldön- dött kérdés: a rendező ország Argentínai A FIFA csak két e- setben biz meg más országot a rendezéssel; ha az argentin sző vétség bármely okból lemond a rendezésről, és ennek jogát visszaadja a FIFA-nak; ha a rendező ország megszegi a FIFA előírásait, és ezért a FIFA kény­telen mást megbízni a világbaj­nokság lebonyolításával. A huszadlkl sorsolás a ha- gyomány>os módon történik, és arról a televíziós társaságok Is tudósítanak. Közeledik az Innsbrucki téli olimpia megnyitásának Időpont­ja, februárban találkozik a vi­lág Ausztriában. Készülnek a csehszlovák jégkorongozók, síe­lők, műkorcsolyázók, készülnek a téli sport magyar képviselői Is. Csehszlovákia legjobbjai úgy utaznak Innsbruckba, hogy sike­res szereplésre Is lehet remé­nyük. Nemcsak a jégkorong- sportban, hanem síugrásban, sí­futásban Is. A magyarok esélyei jóval szerényebbek, már az Is kitüntetésnek számit déli szom­szédainknál, ha valakit klkül- denek Ausztriába. Ennek elle­nére óriási kedvvel gyakorol­nak a téli sportok magyar rep­rezentánsai. A síugrók például a lengyel és a csehszlovák, majd a hazai műanyag sáncokon alapoztak. örvendetes, hogy ttt-tartózkodásukkor felajánlotta segítségéi az olimpiai bajnok jlf! Raáka. aki jelenleg a cseh­szlovák junior síugrók föedző- je. Azt mondják, a gerelyveíés olyan sportág, amelyben népi lehet nagyon korán kitűnni. Az úszásban például tizenévesek viszik el az Idősebbek elöl a pálmát, gyakori eset, hogy a húszon felüli úszó már öregnek számit. Mostanában nagyon érdekes esemény történt a nöl atléti­kában, pontosabban a gerelyve­tésben. Feltűnt egy tizenhat é- ves lett kislány, Leollte Blod- nlece, és egyes versenyeken megelőzte a felnőtteket Isi ö, az Ifjúsági Európa-bajnok — Itt nincs szinte vetélytársa — a felnőttek között pedig hatvan- egyméteres dobásaival aratta le a babérokat. Az Idei szezonban Prágában is járt, és ott Is megelőzte a „menőket“. Nem csoda, hogy a banketten az újságírók érdeklő­désének középpontjába került. Leollte aranyszöke hajú és fe­kete szemű kislány. Kislány és nem érett nő. És nem Is akar a felnőttekre hasonlítani... Szólt a zene, táncosai egymásnak ad­ták, és szemlátomást .szlve.seb- ben maradt volna a parketten, mintsem hogy beszélgetni jöj­jön. De jött. Szőfqgadóan, en­gedelmesen. — Hányadik Interjúját adja? — Sokadikat. — Hogyhogy? — Szerencsés vagyok. Amibe eddig belekezdtem, az mindig sikerült. Sok kisebb-nagyobb versenyt nyertem már, és Ilyen­kor meg szoktak keresni az új­ságírók, és megkérdezik: ho­gyan kezdtem. — Ezt kérdeztem volna én Is . . , — Ogy. mint nálunk minden­ki, Aki az Iskolában klslabda- dobásban kitűnik a társat közül, azt megkörnyékezik az atléta- edzők. öt évvel ezelőtt engem Is így csábított a pályára az első edzőm, Otto lurgls. Az­tán, amikor megtanultam bizo­nyos dolgokat, tovább adott a felnőttek edzőiének. Vlagyimir Dlmanthoz. .Amit elértem, az ne­kik köszönhető. És Luszlsznak, aki sok tanácsot adott. — Hogyan került kapcsolat­ba az olimpiai bajnokkal? — Egy városban lakunk, Rigá­ban. — Hány edzést tart hetente? — Három technikait. Ezeken százszor Is eldobom a gerelyt, de teljes erővel csak kevésszer. Játszadozom a medicinlabdával, kis súlyokat emelgetek, erősí­tem a lábamat. Azt mondják, a vállam nagyon erős, de a lá­bam... Ha jobb lenne a láb­munkám, akár öt-hat métert Is javulhatnék, és az már ott van a világcsúcs közelében. X Az év egyik érdekes esemé­nye volt a londoni tornász vi­lágkupa. Először adtak a világ legjobb férfi és női tornászai randevút egymásnak kupatalál­kozón, de utólag elmond-hatő, hogy a londoni rendezvény ö- rlásl sikert aratott, és valőszf-' nüleg nagyon sok hívet szerzett ennek a sportágnak. A férfiaknál szinte az egész; élmezőny' összejött, a nőknél ■ hiányzott néhány nagyság, de i az angol közönség így is sok szépet láthatott. A tornászok Is Montrealra ké­szülnek. Londonban felmérték, ki, merre tart. Továbbra Is a japánok és a szovjetek a lege­rősebbek, őket az NDK, Románia és Magyarország vette üldözőbe. (y«l Példaképünk PAPP LACI Kovács Sándor A felszabadulás clőMi Koniár- nóhoz (Komáromhoz) úg:y hoz­zátartozott a Brne — a prolinr- gyed —. mint szamárhoz a fü­le... Itt húzta inep niajíát n munkás, aki holdoß lehetett, ha — József Attila szavaival; .....levesre telik cs kenyérre s íröccsre, hogy csináljon ricsajt“. Az akkori henci gyerekek lia- maráhh ismerték meg a nyo­mort, mint kimondták az elstí szót. relszahadiilás után meg* >áltozot! az <> életük is. de a prolincgycd sokáig eszüUhc juUalla még a múhat. húr a háború után s/.üleirLtck már kétkedő mosollyal hallgatják, hogyan is éllek szüleik. Sok minden eszembe jiit<»U. .amikor a két fiatalember óntiidalosan kijelentene: — Benei gyerekek vagyunk! Jó uevü ökölvívók, s büsz­kék arra, hogy a Benéból sok- jó sportoló kiiícrüll már. — Moravesik Tonó jó focista, azután itt van Libán Miki. Bi- gó Kalmi. Spilalszky. Ilerdics Péter — mondták, s alig gyöz- leui jegyezni a neveket. (Az el- «Ö kivételével mindnyájan ö- kÖl vívók). A kél középsó Kováccsal. Ti­bi n el és Sanyival beszélgetek. Kbbó'l a benei családból négy jó öklöző került ki: Bandi váltósiilyhan öklözött, most éves; Tibor váitósúly, harminckét éves; Sándor kis­váltó, huszonkilenc éves; Laci légsúly, huszonhét éves. — Hogyan is kezdődött? Ta­lán azzal — mondta Tibi —. hogy a benei gyerekek min- ,dig v-nagA' bunyósok“ hírében álltak. Amíg az úri gyerekek a ..finomabb“ sportágak iráni ér­deklődtek. a beneiekcl a foci és az ökölví>'ás vonzotta a leg­jobban. Minden szabad időnk­ben a labdát rúgtuk vagy vere­kedtünk. Amikor aztán sikerült néhány pár bokszkesztyűt sze­rezuüak. ntcaközi ni'érkózé«'*- két rendezlünk. Kz ugyan már sportszerűbb ..hunyó“ volt. ke- ^■^sel)h monokIi^aI és betört or­ral. de a bciifi mamák így sem Irlke'sodlok túlságosan érte. — A 5/ölcim ‘íokáig nyugod­tak voltak. .-ihhan .a hitben éltek, hogy focizni járok — vet­te át n szót Snnyí. — Közben én már vígan öklöztem, és fél­évi tréning iiláu. Bratislavában országos ifjúsági bajnokságot nyertem. .Azóta a' szüléink meg­nyugodtak, vagy inkább bele­nyugodtak. s ha lehelik, eljön- n e k rn t n d e u m é r k ö /»'•> ü n k re. — Hány niérkó/é<t nyertelek meg. és memivi \''gződöu szá­motokra \eresé‘Tge| ? — Körülbelül háromszázti- zenöl mérkőzésem volt —- vála­szolta Tibi —. ebből betven- hárnial elveszíteltem és min!- egy húsz végződött döntetlenül. Sanyinál az eredmény talán még iobb: háromszáz mérkő­zésből ötven vereség és tizenöt döntellen. — Tibor, mint már említet­ted. banninekéf éves 'agy. sp- gédedző és csan.afkapítány. Mik a további terveid? — Egy év rnúlv*n abbalia- gyom nz aktív öklözésl. de megmaradok edzőnek. AVrn könnyű azt abbahagyni, amit az ember szív vel-lélekkel esinál. Ezzel az életemnek egy — bi­zonyára legérdekesebb — szaka­sza lezárni, bár még nem ér­zem magam öregnek. — IIol mindenütt védtélek meg a csapat és természetesen a Bene becsületéi? — .Az összes szocialista or­szágban. továbl>á Ausztriában. Nyugat-Ncmelorsz-ágban. Hol­landiában. Olaszors/ágban. Ang­liában és Egyiptomban. Az ökölvívást ma már leg­többen férfias, szép sportnak mondják, mások viszont azt tartják róla. hogy durva. Mi er­ről a vcleménv’clek? — .Ahol a sport üzlet, ott az ökölvívás valóban durva és kí­méletlen lehet, akkor azonban már nem is ■'port, hiszen nincs rá semmi kezesség, hogy a pár­harcból a jobb kerüljön ki győz- lesként. Nálunk, és a szocialis­ta országokban általában az ö- kidvívás fcrfi.is és s/ép sporí. akkor is. ha nem mindenkinek ez a véleménye. — Sanyi, le a hajógyárban dolgozol, Tibor pedig a Hydro- stavnál. Munka után máris siethettek az edzésre. Szerinte- lok jól van ez így ? Van egy­általán magánéíclclck? — Mindennap ed/.ünk. így tudjuk, mi a lemmulás. de bál más sportágban sincs máskép­pen. lia valaki jó eredménye­ket akar elérni. — A jó öklöző legfőbb eré­nyei? — A küzdőszellem cs az erős akarat. /-- Ki a példaképetek? — Papp K'kI. — Mi a helyzet az utánpót­lással? — Gyaknin ellátogatunk szak tan intézetek be. ínfernátu­sokba. .Mi rendszerint együtt járunk. Harmine-negyv cn fiú is feliratkozik. Az első edzésre már jóval kevesebben jönnek el. s nkíkban nine« elég kitar­tás. erős akarat, clőbb-nlóbb ki- potyognak. de a legjobbak megmaradnak, s épp<*n rájuk van szükst'g. — Tehát az ökrdvívás még mindig a munkásfiatalok sporl­— Akaiéban az. Hogy miért, arról sokat beszélhetnénk, de inkább elless/ük magunkat hol­napra — mondta Tibor, cs el­búcsúztunk. Másnap minden kezdődött e- lőlről: korai krlés. loholás a gyárba, munka, futás haza. u- lána edzés e«te hétig... De csak így lehel! (nie) [FIK A JEGEN Nagyon küzdelmes és jó szín­vonalú mozgó verseny az ifjú jégkoroiigozóké. Az ifjúsági li­KSsáSáSSÍ t.-UwA'.WW­ga szlovákiai csoportjában a koiiceiek és a bratislavaiak játsszák a „prímet“, felvétele­iák is az ő összecsapásukon ké­sültek. li Ruckilf Heltíxa felvétele m Az év labdarúgója versenyben e- lőkelő helyezésre számíthat Ma­rián Miisny, a válogatott és a Slovan kitíínő jobbszélsője, csa­társor egyik kulcsembere, villám- gvors. nagvszeruen cselez é« j<d nrl be. 1975 egyik felfedezettje Jurkc- mik. az Inter Bratislava hátvéde. A válogatottban is higgadtan, n- kosán játszott, csak rajta múlik, meddig marad tagja a legjobb ti­zenegynek. Várható, hogy az év­végi „futballista-listán“ az cls<»k közölt vcffcz. Befejezésül egy kis vízilabda: a CH Kosice hazai és külföldi mér­kőzésein kitűnően szerepelt. Ed­zője. BottUk lá'^zló — maga is remek játeko« — éppen ijtasítá«*t ad az egyik s/ünciben játéko­sainak. Kóp «znveg: P. 1. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents