Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-11 / 46. szám

HELSINKI-A LENINI BÉKEPOLITIKA ÚJABB DIADALA A CSKP KB főtitkára és köztársaságunk elnöke, Gustáv Husák elv­társ a finn köztársasági elnök, Urho Kekkonen társaságában az érte­kezlet szünetében Mi Itsz Helsinki uláu? IIo* jíyan tovább? Jogos a kérdés, bár minden józixaul gtmdolkodó ember jó előre számot vethetett azzal, hogy az európai biztonsági és együttműködési értckc/Jet, bármilyen történelmi horderejű magának a konferenciának a megvalósulása, és bái*milycn sú­lya legyen is az értekezlet záró­okmányának, ‘ önmogábaii nem oldhatja meg a földn'*sz mogany- iiyi problémáját. A szocialista ors/ógokban nem uralkodhatott el valamilyen öne­légültség, bár kétségtelen, hogy elsősorban a szocialista diplomá­cia érdeme, hogy a helsinki ér­tekezlet létrejött, a hogy a leg- nuigasabb .szinten fejezte be mun­káját, az Kurópa jövőjét jelentős mértékben befolyásoló doktimen- tum elfogadásával. Hosszú volt az út Helsinki után arra is érdemes volt visszatekiateni, hogy milyen hosszéi út vezetett az értekezle­tig. Több mint két évtized U'\i el azóta, hogy a szovjet küldött­ség az Í95'i-bcn Berlinben meg- rendewMt négyhaUdmi külügymi- nis/.teri crlcke/Jeten előterjeszU't* te lorvezelét az európai kollek­tív biztonság megteremtéséről 196() júliusában a Varsói Szer­ződés tagországai Politikai Ta­nácskozó Tcstülclénok bukaresti ülésén vetődött fe.l először egy összeurópai értekezlet gondolata. 1009 ^lárciusában ugyanennek n testületnek Budapesten megrende- zett ülésen fogalmazták meg a felhívást Európa valamenujd né­péhez és kormányához a bizton­sági é$ tígyüUműködési értekez­let megrendezésére. 1972 őszén Helsinkiben ültek össze a szak­értők, 1973 júliusában ugyancsak a záróokmány c-sak az aláírók szándékait jelző dt'kiaráeió, a-, mely senkit sem kíUelez senuni- re sem... Csupán ünnepélyes kö­telezettségvállalás lOrlónt, s az is Formasjig, hogy a legmagasabb szinten volt mindez. Nem/i*tközi jogászok szólaltak meg odaát, « azt bizonygaltíik, hogy mivel a helsinki dokumentumot nem fog­ják ratifikálni az aláíró orszá­gokban, az nem is rendelkezik majd törvényerővel. .Az ünneprontó kísérletek cél­államok az egymás közti viszo­nyok alakításában igyekezni fog­nak betartani. Elfogadható ii- gyanis a szovjet Triid .érvelése: „Világunkban az államok és köz­tük a kídönböző társadalmi reud- szeríí államok kapcsolatai egyre boiiyoluiUibbakkú v álnak, b'/ek a kapcsolatok kél- és több oldalú megállapodásokban rögzített köte­lezettségvállalásokra épülnek. He- tnrlásuk biztosítja a stabilitást, az együttműködés fejlesztést min­den területen, így a poltukában dáig már eljutottak a SAl/l' vt- Uii sorún, valamint a s/o\jel-a- iiitTÍkai csúcöUdálkozókon, ígvoz 1974 végén Vlagyivos/.lokl»au megrendezett Brezsuyev — í'ord -találkozón, hogy 2400-2Ó00 egy­ségben állapították meg e raké- Uik számíVt, ezek közül 1320— 1320-al lehel úgynevezett MlftV- rakéte, vagyis a több robbanó­fejjel ellátott rakéta (3-8-12 rob­banófejet vezérelhetnek külöubíi- ző célponU>kra e rakéták minde­gyikéből). Most már ezek aS.M/F HELSINKI SZELLEME a finn főváro.sban már a kül- ügyininisztcrok. Annak az eszten­dőnek őszétől az idei nyár ele­jéig szinte szakadatlan folyt az alkudozás a biztonsági eg^mttmű- ködési kérdéseket magában fog­laló okmány megszövegezése kö­rül. S alighogy megszíiradt a tinta a helsinki Fiulandia-palolában a- láírt ,,zÖld köny\’“ utolsó lap­jain, már el is hangzottak Nyu­gaton az első megnyilatkozások. Voltak, akik azt mondták, hogy Böviden IsmcrUUjfik az európai hizloiisági és együltiuűködcsí értekezlet záróokmányának főbb elveit, felhívjuk a figyeliiieleUet, hogy az Oj Szó 1975. augusztus 13-i száma teljes egészében kö­zölte a záróokmány szövegét.­.\ bevezető rész után a záróokmány első feje­zete az ruró|Kii biztonság kérdéseivel foglalkozik. Mindenekelőtt kinyilalkozlatja a rés/tvevő álln- mok kölesöiiös kapcsolatait szabályozó lí/ legfou- loKabb íilapelvel. ~ A résztvevő államok tis/leletbeu larlj.dvegs- íiKiH szuverén cgycnlősiígél sajátosságát, vala­mint a s/.uvereniUisból eredő és a benne foglalt jogokat; ezek közé tartozik főként minden ál­lamnak jogi egyenlősége, Uürületi épségre, sz;d>ad- ságra és politikai függetlenségre való joga. Ugyan­csak liszlelctbea tartják egymásnak azt a jogát, hogy s'Zíihadou válasszák meg és fejlesszék poli- likai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendsze­rüket, valamint azt, hogy törv’éuyeket és rcade- leleket hozzanak. Tiszteletben tartják tgyinásnak azt a jogát, hogy saját belátása szerint, a nem- . /elközi jognak megfelelően é^ e nyilatkozat szel- . lemében határozza és valósítsa meg kapcsolatait más államokkal, és határait a nem/olközi jog­gal összhangban csakis békés es/kíi/Ökkel, meg­állapodással változtathassa meg. — A résztvevő államok tartózkodni fognak e- rősz.ak alkalm.azásálól bármely állam területi ép­sége vagy politikai függetlensége ellen vagy más, az KgyCvSült Nemzetek Szervezetének céljaival és e nyilatkozattal öss/eegyeziethelellen módszer al- kajniazásától. — A résztvevő államok egy\nás határait, vaía- iJiint az összes európai államok haUiniit sérllie- tclloiinck tartják, és ezért most is és a jövőhen is larlózkodni fognak átlói, hogy megtámadják e halár<»kat. Ennek nngfelelően minden olyan kö- veleiéslől vagy cselekedettől is tartó/kodai fognak, auiely bármely rés/.tvev’ő állam egy, rós/ónek vagy egész területének elhódílására v'agy bitor­lására irányulna. — A ré.3ZtvevŐ áÜainok tiszieletlMUi tarljíik minden e.gyos n'*s/,tv'e\’ő állam területi épségét. I'.nnek megfelelően tartózkodni fognak niiiiden o­lyan oselekcdcllől, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának alapelveivcl összec- gyczlethelellenül bármely részt vevő állam terü­leti épsége, politikai függetlensége vagy egysége ellen irányulna.- A résztvevő ália/iiok a közíúUik felmerülő viuis kérdéseket békés es/.Uö/ökkel elv inó^bm A fogják nicgotdaiii. hogy ric ve.-*/.élyezlessék a nem- /.elkíizi békét, biztonságot és az igazságosságot. — A résztvevő államok, 1<dv.iuLet néljctíl egy­más közötti kapcsolataikra, larlózkodiiak attól, iiogy búruii módon, közvetlenül vagy közvetve, e- gyenként vagy együttesen beavatkozzanak egy másik ré-sztvevo állam belső törv'ényhozásába tar­tozó belső vagy külső ügyekbe. Ennek megfele­lően tartijzkodnak egy másik pészlvevö állam el­leni fegyveres bcavatkozíis bárminemű formájá­tól, v.agy ilyen beavatkozással való fenyegetés­től. — A n'‘sz!vevő államok tiszteletben tartják az eniberi jogokat, és uz alapvető s/abadsiigjogokat, Táinog.'Uni és fejleszteni fogják a polgári, politi­kai, szociális, kulturális és mlmlazon egyéb jo­gok és szabudsáigjogok érvénye.sülését, amelyek az emberi személyiség méltóságából következnek, és a személyiség szabad kibonlakozasát szolgálják. K helyen foglalkoznak a íieiuzeliségi kisebb.ségek jogaival is. — A résztvevő államok tiszteletben tartják a néi>ek egyenjogúságát és önrondeikozési jogát, min­dig az r.\SZ Alapokinátiyának céljaival és alap- elveivel és az ide vonatkozó neui/etküzi jogsza­bályokkal összhangban cseleke.ilvc, beleértve az állaiiuík területi épségére voiiatko/ó jogszabálv o- kal. — Eg>curangú partnerokként fejlesztve egyiill- működésüUet. törekedni fognak a kölc-söiiös meg­értés és bizalom, az egymás kőzírlti baráti és jó- szonis/.éili kapcsolatok, a nemzetközi béke. biz­lons.ig és igazságosság előmozdítására. — A résztvevő államuk a nein/etkö/J jognak megfelelően liszlesSi^esea teljesítik az Ílt vállalt kötelc/X'Uségeket. \y. alapokmány második fejezete foglalkozik .iz üilműkütb'^ kérdéseivel a gazdaság, a tudo­mány, a leehnika és a környezetvédelem terén. Itt elsősorban a kereskedelmi és gazdasági kap­csolatok fejlesztéséről, az ipnrbcan és a terv'czés- !>en való együttműködésről (a normák egysége­sítése slb.), a tudomány és texbnika kérdéseiről és H környe/ctvédclcm kérdéseiről van szó. l*' fe­jezet tartalmazza meg a közlekedésben, idegen­forgalomban és a munkavállalásiban és a sznk- kéjizésban való együttműködés alapclvcit. A hanriudik fejezel a Földközi-lenger téreégé- nek biztonságával és együttműködésével összefüg­gő kérdéseket foglalja magában. A negyedik fejezet az egyTittműkÖdés kérdéseit lárgjülja az emberiességi és egyéb területeken. Ide tartoznak a következő problémák; az embe­rek szabadabb egyéni és kollektív mozgása és érinlkezAse, családi é.s egyéb kötelékek alapján, a magán- és iiivatalos utazások megkönnyítése, a különböző állaiupolgárságú személyek házusságá- lUik megkönnyítése, a fiatalok kölcsönös kapcso­latainak gyakoribbá tétele. További fontos pont­ban foglalkozik az alapokmánv a tájékoztatás kér­dései vei, s megállapítja, hogy egymás megismeré­sének egyik legjobb módja a tájékoztatások gyor­sabb és jobb kicserélése a rádió, televízió, újsá­gok és egyéb eszLö/íVk útján, ügyanc.sak ez a fe­jezet Uirtnlinazza » tudósok ogyüllműködéHét, a Imlósuk kí’dc.sönös lautiimánv útjainak megköiiy- nyílésél stb. Az utolsó fejezel címe; További lépé,seU az ér­tekezlet Illán. I'./ Uirtalma/.za többek között azo­kat az elveket, amelyek a hasonló találkozók megrendezésére vonatkoznak. l.z'H/.öge/!ék, hogy az első ilyen értekezletre ,1977-ben Belgrádlian kerül sor. .Az előkészületeket 1977. június 15-én kezdik meg ugyanott. \ záróokmányt eredetileg angol, francia, né­met, olasz, orosz és spanyol nyelven íriák alá ÓK a finn korniáiiviiál helve/.ték letétbe. jukat tévesztenék. Európa áa a világ népei vihigosan látták, hogy Holsinkiben lezárult egy szakasz a fi>Iilré.sz törtónelmébrn, és új szakaszí kezdődött. Indo­kolt lelt a remény, hogy a poli­tikai enyhülési katon.ai enyhülés követi, s hogy két esztendő múl­va a Belgrádhaii megrendezendő újubh, hasonló összeurópai talál­kozó során már további haladás­ról számolhatnak be annak fel­ismerése közben, iixiként érvénye­süllek a gyakorlatban a finn fő­városban Icimurikált alapclvek. „Európa testére .szabták, de.. A moszkvai 1/.ves/.tyija találó megállapítását idézhetjük: a hel­sinki dokumentumot „Európa testére szabták, de hordhatják más földri''sz>ek is.“ Valóban szük­séges lenne, hogy ilyen kollek­tív biztonsági törekvések hason lé eredményre vezessenek AzsiáKan, I/atin-Amerikábaii, .Afrikában. Mégis, mi várható a biztonsá­gi Ó8 együttműködési értekezlet után? Induljunk ki a záróok­mányból. Annak első fejezete — valóságos „illemkódexként“ — az európai államok egymással szem­beni magatartásának tíz alapel­vét rögzíti. Szinte bizz)nyossúg- gal állíthatjuk, hogy ezt a tíz a- lapelvet az elkövetkező években .!z európai (és észak-amerikai) is. A hetsiuki kötelezeltaégvállH- lások betartása a béke útján va­ló továbbhaladás elengedheuulon feltétele.“ A katonai enyhülés < sakis így lobot c.sükkenloui Eu­róbában (de uz egész világon is, jniudenckolőlt pl. a Közel-Eelc- le.n) a katonai szembenállást, a mcgütküz.és lebelőségét. Helsinki Illán lebclsi'igcs megállapodás üéosben a haderőcsökkentés kér­désében vagy Centben, a szovjet- amerikai tárgy'alásokon, a hadá­szati fegyverek korlátozásának dolgában. Az osztrák fővárosban a Közép-Európában lévő fegyve­res erők és fegyv'erzetük osftk- keiUésének lehetőségeit, módoza­tait, mértékét keresik a Varsói Szerződés é« a NATO tagorszá­gainak küldöttségei. A Helsinki­ben is elfogadott elv: a katonai enyhülés nem épülhet arra, hogy az egyik fél egyoldaJii előnyök­höz jusson. A Salt—H-ii, azaz a szovjet-a­merikai tárgyalások második me­netében már nemcsak a célbajiit- tatás stratégiai eszközeinek kor­látozásáról van szó, hanem arról is, hogy megállapít.sák, hány a- tomrobbanófejjel lehetnek ellátva az alom-tengoral.attjáróról indít­ható vagy szóraztöldi interkonti­nentális hallisztik.ii rakéták. O­főhb vitutéiiiúi: mik az üsszeba- sonliló értékelés elemei, vagyis hogy egy iatcrkontineulális bal­lisztikai rakéta hány bombázó repülőgépnek felel meg, egy ten- geralaltjáróról inditliató, több robbanó fejű rakéta hány száraz­földi, egy robbanófejes ralcétával ér fel, és így tovább, ezenkívül az cUeuörzés kérdésében sincs még egyelérti'-s. A műholdas el­lenőrzés a jidek szerint teljes biz­tonságot ad, az amerikaiak a- zonban niég mindig ragaszkod­nak a valaha Isisenbowcr idejé- lasn emlegetett ..nyílt ég“ inavi- mális ellenőrzési, szinte kémke­dési lebelősi'-geibez. Külön csúcstalálkozó ,K hejsiuki értekezlet alkalmit teremtett arra, hogy az egybe- gyflll államférfiak kisebb na­gyobb külöit csúcbtalúlko/ókat tartsanak. így került sor kéu/.er is Hre/.snyev — lőiril-eszmecseré- re. ezeken a SAI.T ügye éppúgy szóba kerüli, mint a knzel-Ueleti válság ÚJ rciidc/.psi , kírtúrlclc. .\ zdasái cgyüUmü Ív<kü*^ lc- rén várható is előrelépés, meg nem is. Nem s/abad elfeledni, hogy a békés egymás mclleti é- lés elfogadéwsa után a kapitidi.s- ta világ s/úinára mind nvllvát«­(Kolvtatás a kíivelke/ő <dd:d'in) A Finlandia palüta a/ ünnepélyes megnyitó napján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents