Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-11 / 46. szám

Ltíonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára aláírja az érte- kfizlKt záróokmányát, mellette Josip Broz Tito szláv államelnök

HELSINKI SZELLEME

U*'i>tyUitás a/ *‘U'r/.ö <*l<U»lróÍ)

v;tlóbl>á válik: a vcrrlönl e/.iiláií! S a tokés«*k licm akarják ft'ÍHilui a vci"s«Miyt...

a jfílen!í*gi válsáífos i*1á- sy.aklwxn szívesen \áUalják a sza- riiilís^ta közösst'jí ors/áí»aií»ó! ♦.•r- K<v.o ajánlatok lpl]f*.sílé!í<'‘l. i(Of)oi't iizU‘Uík l>o vitásó!, lii'en- <*» k daliását, kooperációs vállalkozások látosítésót, «le a/ impe- riaiUta alapmaí^alartás az ma- rail, iiojry akol ó« annkor csak Irlirt. kárt akarnak okozni a s/o- vialista országok népgaztlaságá- nak.

A Közös Piac és a K<iS T viszonyában Helsinki utáti fokoxa- U»s, lassú uorm.'ilizálóílás bokö- v«*J-keziiol, öe nn'tg sokáig száiní- tnui kell a szemben levő táborból elioiisóge&, ártó s/án<lókú iii- tézkeilésokre,

A „harmadik kosár“

Kmlóktv.eUís maiaö. in>gy a bi/tousági ós rg\riurnökötlósí ár- U'kezlel bús/ bónapig tí»riolt má

.smiik szakas/.aban a szakertók genfi vílíijábaii. az úgynevez-ett „barniaöik kosárba*' kerúll Uér- «iések KoIteUók a legtöbb ‘— öe áluJában írsak mesterkélt — izgalmai. Az európai országok kulturális egyííttiui'íköiléséról volt ill szó, az információk sziibati árai»»- lásáról, az emberi kape.solaU»k bővítéséről. és bizonyos einberíes- SL^íi kérői'^k megoMásáról, mint amilyen a knlöiibő/ő állampol- gárSíLgó személyek közli házas- .ságkölés ren«le.zése lehel. A do- kuntentum e téren is osak aján- lásokál hozott, tehát nem lór- véiiverejii rendelkezéseket n»on- diHl ki.

Nyilviin\aló azonlwn. hogy pen a knltnráhs egyiUtiuiiködés. az információk cseréje nyomán jelentkeznek az Í4leo)ógíai ktilönh- ségek. A helsinki dokumentum n«ím Aalamllj eu ideolőguu békekötés e.retlménye. Alegle.bet, hogy rö\i<l Idővel éppen flelsinki ii- tiiií kiéleződnek az ideoh>gi»Í harcok, Az Kgyesölf Államok siajtó- jának jelenlős r<Vi7.e újra elővette ft l*)r/ító tiVkrét, hogy ahbau

láttassa olvasóival a Szovjetmiiól és a Kisoeialjsta ország<»kat. S nem csoda, lm a Szabad. h'nrtVpa rádió leli szájjal böiiiböll rágalma il.

Mi több, Vis.s/.akanyarodva a biztonsági kérd esek fie/.: az amerikai választási kafupáiiy idejét a hadiiparban érdekeltek szűk, de annál befolyásosabb csoportja arra használja fel, hogy megnövelje az HSA katonai kimlásnit. s hogy követelje még pus/titóbb. nj fegyverek előállítását.

Sciilesinger Inid ügy miniszterrel az élen a Peulagon lij elmélel<‘k gvárlásába ts belekezd, e./ek a Utkiikai at»»mfegyven*k elsőként való lu* vezetésének fellépdeire. körülményeire v* mat koznak...

Harr a „héják“ ellen

Az iíy.'i» ..h^ják“ ktOl felv<>iini a poltlikai kii/iicliix-t, el- s/.if!<‘!fliii »íki'l, liopy visszafonlíl- líAtúManxíV ^■á^j<‘k a iieiHzeUkiV/á euyhíilés fijlvamata. amelyből» az ♦■itrApai hi/lxnság .‘S e^iyiiMmukii- (fAs inefíhalároz6 szi'rope vau. Azt a ludalut keD luegerősíltíui, ami szerte a világon, és kiilönosru líiirópábuii sok tízmillió és sok százmillió rinberbeii ösztönösen vagy átgondoltan alakult ki: azon a földrészzín, alioiman már kél világháború indult el cbbi'o az év- szú/adban. most új korszak koz- drklik, a béke. és az «gyntlmiíkö- dés korszaka.

Helsinki s/.ellemébi n kell tovább munkálkodni a világban a függő vitás neiiizelkö/i kérdések mi:goldásán Közel-Kelettől a

'l'ávül-K eleiig, Dél-Afrikától Kö- zép-.Amcvtkáig. Krdemes megjegyezni a történelmi egybeesé.sl: az Amerik.ai Államok Szervezete akkrír sziinletlc meg az első amerikai szocialista állam, Kuba elleni blokádját, amikor llelsin- kibeu lélrejölt a magas szintű mngállapodá.s Európa biztonsága és együttműködése érdekében.

Az átmeneti megtorpanások, a rrake.íó idolizes támadásai ellenére Helsinki szellemének diadalmaskodásában bízhat a bekesze- rclő emberiség. Soraiban pedig a szoeialisla állainközösség mimleii polgára, akit mi'g az a jó érzés is ellöltliet, hogy hazája és a szzteialisla tábor lijra lörlénelmi szzilgálatol ti'U a világnak.

Közei iöraak uí kiazsái/ ltoz azok a meql'ujyelok, a kik a Nobel dij odailéLésél ’SzatHiTovnak egyes nyuijaíi körök sötét üzeimeinek minősítik. Már rég köztudott, hogy a szovjet eLleihesség nagy jigyelmet és támoga tűst élvez. Azon viszont már komolyan el kell gondolkozni, hogy tijahh hulláma éppen most indult el, néhány hönappal az európai biztonsági és együttmüködé sí konferencia után, amikor a különböző rendszerű országok között felülkereke- üelt a kölcsönös tisztelet es megbecsülés.

A történelmi záróokmányt riliiiró 35 ország legmaga- ■uiíib rangú képviselői egyhangúlag elismerték, hogy a benne '..foglaltakat oszthatatlanul és egységben kell értelmezni. A tényleges hú- ború elvetésére vállalt kúle lezet'lség nem jelenti' azé,

Az enyhülés ellenségei

hogy búnttHlenül viss'za le hét térni a hidegháború módszereihez.

Haiga remény lenne fel tételezni, hogy az antikom munizmus katonái rnegvál- ’áztatják nézeteiket. Az enyhülésre való törekvéssel szűnt meg az ideológiai harc. Mihelyt szóhoz jut az eioakult ant ikommunizmus, ott nyomban felrúgják a játékszabályokat. A N.ATO és a Közös Piac tárgyalásain például úgy szabják meg a Portugáliának szánt segélyt, hogy a támogatást élvezd párt a ..klván-t" úton haladjon tovább. Á NATO és a Közös Piac nyálán ömwzié kozik Portugália bolügyeiize, jófiehet ezt is tilt ja a Hel

siIIkibi'/} ttláiH akipokmáity.- ■ Az amerikai nagykövet O Uiszországban nyillan támadja a legálisan működő Olasz Kommunista Párlo), a másik oldalon örömmel üdvözli a neofasiszták kilengéseit. Franco fasiszta rendszere lábból tiporja a legelemibb demokratikus jogokat, figyelembe sem véve az egész európai közvélemény iiltakozúsát.

Nem véletlen, hogy az an- fikommunlzmus arénájában Strauss-szai az élen nyíltan szövetségre lépett az NSZK szélsőséges jobboldali csoportja a maoista Kínával. Az enyhülés szemmel lúlha- lőon nmes ínyére mindenki nek. A maoisíák szünteleniX

azt hangoztatlak, hogy az európai haborü etkerüíheleí len, hogy az európai nem zetek nem képesek sorsuk irányítására. Az antikom munizmus és aníiszovjeiizmus hívei dögkeselyűk módjára keringenek Európa egén minduntalan zsákmányra lesve.

Az említett tények és az, hogy a Nobel-dijat odaítélő bizottság egy olyan embert tüntetett ki, aki lépten-nyo- mon azt hirdeti, hogy az enyhülés „veszélyes“ —; újra meg újra arra figyelmeztetnek, a békét, a megbékélés és enyhülés folyamatát óvni kell az eimkuíi roak dótól.

Szpartíik Beglov, Al’N

Segédanyag

a

ÖC

POLITIKAI

OKTATÁSHOZ

A

ludsi uk i bi/iOHsép és yii tlm uköífósi ériclcc/let és hz r.lfog»dull z;«rőokfU;iuy az ifjú nemzedék szciii- poiUjábó) is jcleutős. Kíxyszcr s inln- iiei»k»>rru Ic/úrla a lí. világháború és «/. ;*/l . kéivclő hidegháimrú sötét kor- «z^ikát. Az érUkczlcl IcrahU ft tartós rurópfti béke és hi/.tonság alftpiait. I’/ fiyakorlalibij' a/t jelouli, bt>*;y fcKázol- ja, milyen Köríílniéiiyek kö/.ött él majd uemc.sftk a mai, hanem a j«>vő ticiu- zí*4lék is.

A/ értekezlet és az íffúság

Az érteke/.lc't a hi/onyíték;*. hojry a ktdöiiböz/í lársftdulmi r^uidszctu úlla- niok Ivözöui vitás kérdt^oket is lehel oldani békés tárgyalásokkal. Mv iíiimloii bizonnyal hatás.sal lesz az ifjú- gondtdkodásmódjára. Nem kisebb jelen tőséggel bír az, hogy az alapjában megváltozó ti államközi kapcsolatok nyomán kedvező feltétetek alakulnak a világ ifjúsági s/.ervezclei közötti kapcsa»- lalok elmélyítésére, s a tőkés or>/,ágok ifjúsága is kedvezőbb fcllélelek kö/.öt,l folylatbaija harcát jogaiért éf: a hnla- dásérU

A/ xUtalános puUlikai elvek meUetl »/ érlekc/let az ifjúságot érintő kérdésekkel is foglalkozott. A résztvevő or- iz/iguk rncgfogarluik, hogy a jövőben lá- Biogaiják az. ifjúság közöui eserekap- csolfttokat a szakmai és nyelxi ismeretek, valamint a turisztika elmélyítése órdckéb<.'ii, s ehhez inegfchlő anyagi lellétcickel is toreiiilouek. A legfonlo- iMibb incgiillajiodásnk közé a/.onhan az tftfto/ik, bogy a résztvevő államok kö- le.!r/,z.ék magukat, hogy az ifjúság lu- dalábau igyekeznek elmélyíteni a kölcsönös fu**gértés. bizalom és barátság érzését.

Az íf)ú nemzedék feladata

A helsinki értokezlci uUin kedvező Í^Kör minden bizonnyal a SzovjeUinió és A szociaUsLa országok ke/.dcménye- »éséuek, Ó.S a világ haladó kö/vélcmé- nyéiiek, így az ifjú nemzedék támogatásának az. eredménye, A LHVS/ és az NDSZ kezdettől fogva surgeUc az európai biztünsági együltim'íködési értekezlet összehívását. Pőlcg azon volt a bongsúly; megnyerni Kurópa ifjúságát világnézetre való tckiulel iiélkiit az ruybiiléí« ét? a Uirlós béke megteivnUéKéuck. További feladat volt meggyőzni a fiulalokat az aktív részvétel szökségé- 'róL S nem utolsósorban s/ö volt <vlyan elvi'k szorgalmazásáról, aimdyek bizto- síL'iuák koulincn"<ink békéjét.

S

or került több nem/elközi értc- ke/lel.r»', találko/óia és szjmpó- ziutnra. amelyen kikristályosiMloU az ifjúság feladata az egész európai béke- lörck vési folyamatban. Ide sorolhatjuk például az 1967. évi római és az 1ÍHi9. évi snagovi szemináriumol, a késííbhl tinic/elközi értekezletei tí)70-ben Helsinkiben, 1971-Ihmí Piren/ébeii és végül

Kontinensünk problémái és az ifjúság

1Í)77-l>e« isméi llclsiükiben. Az eumpui biztonság a OlVSZ és az NOS/ programjának folyton oapirondi kérdése volt. A haladó ifjúság teljes mérlékben támogntta «•/ ‘európai Imladő közvélemény ún. brüsszeli mozgalnaál. .Az ifjúság aktív réíszl vállalt a békecrők 1073. évi moszkvai világkongresszusának mun- kájúlmn is. Ttl is kézzelfoghatóan dc- »uonstnilta a berlini X. Yílágifjúsági íw Oiákbilálkoz/m elért politikai és akeió- <rység<-t..

Az ifjúság jelentős hozzájárulásának lokinlhctő. hogy közös [»lalforiuot lahdl »Z ifjúságot érintő politikai tás egyéb kénlésok megN'ilatásának párbes/édéhen. Kurópa ifjúságának küíöiibö/.ő politikai és érdek szervezetei közöli rrudszeres, együUmtíködés alákull ki. Bár minden kérdésben nem sikerült közös véleményre jnfiii. ♦•gxre több. az olyan kérdés. íinodvbco tniudkét fél jíixát szolgáló iocgí‘gye/és j<Üt létre.

A SZISZ hoz/á|árulásu

Ay «•urópai *fji*‘-ági törokv éséliől S/a>- eiaJtsbi Ifjúsági «y.övets»*gönU ke/deitől

b>gva kixevszi á részét* A DIVS/ és az NDiS/. t'ilnjáu, minden ncnizelkö/.i érle- kezfclen és Lilái kozón igyeke/tiírik érvényt szore/iii a szoeialisla urs/.ágok békepolitikájimak. Hövid idő alatt fel- újítottiik a kapc.>iolalot és együttmőkö- «íést hhirópa valamennyi orsziigának ifjúsági -zervezeleivcl. A S/dS/ számbeli inegerősödéfiével a haladó ifjúsá;:i di.ákiuozguloin szilárd láiics/Lonévé \ ált. Az ifjúság smuavai találkozója, a cseh- s/h>vák, szovjet, NDK-beii és leng\<| fiaLilok találkozója, vagy' a DlVSió európai szervezeteinek Mariúnsk<i l/í/ne-i ós kladnói Utnáesko/ása, az NJÍ)S/. X. kongresszusának megrendezése mind #‘r- tékes liozzójániláa volt az európai ifjúság törekvéséhez.

Hogyan tovább?

Korai lenne azt remélui, bogy lle!- siiiki szelleme Blinden további nélkül, magától megnyilvánul az országok kö- zölti kapcsolatokban. A helsinki értekezletté! az európai békéért folyó harc nem szánt nn^, csak új szakaszába lépett. Azért, hogy az európai béke tarlóssá váljék. im*g döntő harcot ^kell -folytaiui, ahogy azt I^onyld Brezsnyev a békccrők uioszkvai vihígkongreeszu- «án is ruegfogalmazta: „...a béke neia felülről jött üjántlék, 9 csak kitartó harrral érbefő <J.“ K/érl az európai tartós békéért és biztonságért folyó harc j«dculegi szakaszában SZlSZ-szerv+íze- löak és minden haladó gondolkodású fiatal tseh‘kvés»'‘t a lársadalom aktív é- pífése liatározza meg.

KVhulaluuk. hogy támogassuk a CSKB bel- és kü}poUliK«i irúny/-»lát, és a szociftUsla országok békepotiúkájál, Tovább keli szilárdítanunk szervezetünket, tániogatuuuk a DIVS/ és az NOS/ mimkáját, s el kell OLclyíleuüuk a kapcsolatot a világ baladó ifjúságával. K«>- velkezelesen harcolnunk kell az enybü- h*^i folyaiuftl fékezői ellen.

M

m ■ p

ijideu erőiikkcl hozzá akarunk já- ■rultti a helsinki biztonsági és e- gyíUtíuiiködési értekezlet elveinek valóra xnltásáho/. Krre kiváló alkalmat nyiijl nz ifjúság 197fi. évi európai csócslalálko/ója. s nálunk a Í.SKB XV. k<‘Ugre<s/.\is:iuak eh'íkéí<zülct«'ih<'l \ allalt mnoka.

dOSKI KBÜZIJ-A.

a SZISZ KB Ml.kái*vágáf»;»k

lagja, a' iirif(/.rtkö/j rály ve/.rlójo