Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-28 / 44. szám
2 ft ft»* HETED ORSZÁGBÓL At 1*11111111 hél nagy jel«iilő$égii nem- zetkSíi politikai eseménye a vietnami párt- és koriiiáns küldőtlsép csehszlovákiai vendégeskedése volt. A küldöttséget I,e Huan, a Vietnami Dolgozók l’ártja Központi BizoUsúgának első titkára vezette. A kiildölt.s^ látogatásának alaphangját az a testvériség adta meg. amely népeinket három évlizeile összeköti. .Népünk annak a szocialista országnak a képviselőit üdvözölhette, a- inely három éitizedes töretlen harcával, lángoló hazaszeretetével \ivta ki szabadságát. függetlenségét, s kénv’szerílel- te megliátráiá^ra a nemzelkÖzi imp*'* riali/iniist. \ictiiaui példát nmtaloU a társadalmi lialadásérl. a nemzeti függet- len.ségrrl kü/dd valamennyi népnek. Vietnam a szocialista országok, a világ dss/.es tiatadó erői eredményes összef«»* gásának is a jelképévé vált. .\z imperia* Itzinussal folytatott harcukhaiv ^ietnamí testvéreink mindig magok mdgolt Ind* hatiák .1 Szovjetunió, hazánk és a 1öl>- bi szocialista ország önzetlen anyagi, po* lilikai és erkölcsi támogatását, ?zoIidari* t-ását. Berlinben ülésezett a nók világk(»ng* resszusa. amelyet a nol< nemzetközi éve. tiszteletére rendezlek. A vílágkougresz* s/nson. csaltnem kétezer küldött, ineg- figyeló és vendég jelent meg. A ndk világkongresszusa olyan időszakban ülésezett. amikor a világ lialatló erőinek állhatatos harca oredmenyeként a nemzetközi életben mind s/éleseh!>en kibontakozik az enyhülés irányzata, lért hódít a békés egymás mellett élés prditikája a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatokban. Az emberiség több mint felél alkotó nők cselekvő részesei a békéért, biztonságért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért folytatott világméretű harcnak. A nők világkongresszusán felolvasták számos ország vcze,to tényezőjének üdvözletét. köztük art az üdvözletét is. amelyet (riisláv fiúsak elvtárs. a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnökünk küldött. Lemiyid Brez>snycv üzenetét \afentyiiia Tycrcskova szovjet urba- jósnn lolmársolla. Kissinger amerikai külügyminiszter, aki Ford elnök novemluTre tervezett látogatá.sát készíti elő. Pekingben tárgyalt a kínai \ezetőkkel. Többször találkozóit Teng Hsiao-ping miniszterei- nok-liclyefcssel és Csiao Knan-bua kül- rigyminiszterrel. Kissingert fogadta Mao Te-lung is. Kissinger egyik beszédében a kínai sezelők előtt azt mondotta, hogy az Egyesült Államoknak egyetlen ohan külkapesolata sincs, ..amelynek nagyobb jelentőséget julajdonítana. mint a Kínához fííződő viszonynak.“ Az a- merikai kíiiügyminiszler azt is hangoztatta. hogy ..minden országnak olyan politikát kell folytatnia, amely megfelel a saját körülményeinek.“ Hivatalos adalok szerint szeptemberben valamelyest nőt! az amerikai ipari termelés. T)r n termelés fellendülése ellenére vállozailamil gond a nagy imm- kanélküUség és az infláció. Az infláció tíz százalék körüli. Bár március óta 1.5 millió munkás talált njunkát, és így Q.2 százalékról 8.5 százalékra csökkent a munkanélküliség, még mindig a legmagasabb Illái óla. Szakemberek véleménye lízerint az ipari termelés további oövfkedése csak akkor biztosítható, ba emelkedik a fogyasztók vásárlóereje. Spanyul-S/.abara ügyét a Biztonsági Tanács is napirendre tűzte, azt követően. hogy liovalarlozá.sáról éles viták robl)anlnk ki Spanyolország és Marokkó között. A területre egyébként igényt tart Menrelnnia is. Marokkó és Maure- tánia löTléiielmi Összefüggésekkel indokolja igényeit. A marokkói király polgári menet küldé.sét helyezte kilátásba, amelyet viízont spanyol részről inváziónak neveztek. Marokkóban arra számítanak. hogy több afrikai és arab ország küldöttei is részt nesznek a menetben. \ vitákat a hágai nemzetközi bíróság döntése előzte meg. Azt indítványozta, hogy rendezzenek népszavazást a foszfátban gazdag területen. HETED EGYÜTTALKOTNI AZŰJ IFJÚSÁGOT — Hát az ilyen egyszerű? — ál- mélkodott Zsuzsa (iuiiaszerdahelyi tudósítónk, amikor elmondtuk, hogyan készül az Cj Ifjúság. Erre meg a szerkesztők szája maradt nyitva, mert legalább egy, a rannkánkat elismerő választ vártuk, és ehelyett... Na várj esak. Zsuzsa, még belőled is lehet njságiró! T>?velez5konfen.»ncia? Nem tudom, illik-e ez a szép, hangzatos elnevezés arra a találkozóra, amelyen az Hj Ifjúság colt terítéken. \z egyik oldalon mi, szerkesztők, a másik oldalon levelezőink, tudósítóink sza- puhák lapunk tartalmát, mondtak véleménst munkánkról, ICőrülhelü] ilyeneket; — Jó ötlet volt a tévéműsor ki- hővílése, és ..összeliajtható kivitelezése". Kevés a vers... — Mi? Még az is sok, arti van. — Hasznát vennénk egy mini nemi tanácsadónak. — .Az utolsó nlrl.,1 végre esak a lányoké. — Oe nemcsak lányok olvassák, ezt is figyelembe kétlene venni. •Mi szerkesztők nagyokat hallgattunk. vártuk a zápor végét, de még azután is csak itl-olt jutottunk $»>• hoz. Miről írjunk? — kérdezték többen vendégeink közül. X találkozón részt seit a Smena Kiadóvállalat igazgatója, Martin U- 5iak, igazgatóhelyettese, Rudolf Belau, és a SZISZ SZKB sajtóosztályának vezetője, Lubomír Chorválovié is. A lap jövőjével kapcsolatban hangsúlyozták, hogy olvasótáborának nös'ekcdése vagy csökkenése mindenekelőtt a lap tartalmától függ. és ebben sokat segíthetnek levelezőink is. — Tehát miről írni? — Dolgozol? Minden munkahe Ken naponta legalább egy megirn való téma adódik. Ha diák vagy akkor meg rengeteg időd van a jó rásra-kelésre, nem mintha egy isko Iában nem történne semmi. Mond jak példákat? Itt van a SZ.TSZ-élet az osztály szinte egy percig sem nyugszik, mindig \annak kihávásúk. de. olyan dolgok is, amelyek mindnyájunknak tetszenek: brigádok, a pionírok vezetése, kultúra, de arról is’ tehet írni. hogy hogyan készültök a pályavála-sztásra. Sőt arról is. hoív Jánosi meg Juliska együtt bhcoelték el a matekórát. Aztán itt az utca apró busszáságaival. az üzletek, a szolgáltatások, a közlekedés — bírálni kell. és dicsérni. Körültekintően éa igazságosan. — .A Smena Kiadóvállalat vezetó'i egymás válaszait kiegészítve adtak újabb és ú- jabb ötletet. Erre elhangzott égy szerény megjegyzés: Nérti jelenhetünk meg sehol sem mint újságírók, mindenki kinevet bennünkét... Érdekes, nekem még egyetlen ember hivatását sem sikerült megállapítanom a külsejéről,Nem az a fontos, hogy- ki minek ..néz ki‘, hanem az, hogy aZ iránt, amit tenni kíván, elhivatottságot érez éa a végére jár, történjék bármi iS. Még ha kerítést kell is íháSzniB miatta... Különben az üj Ifjúság vezetősége a legjobb levelezőknek ttidósítási igazolványt ad, ezzel i.s növelve öti- bizalmükat, és tekintélyüket a hiva- t.alOs szervek előtt. Szólnunk kell a találkozón rógtön- zótt versenyről. Tudósítóinknak hirt kellett írniuk összejövetelúnkről. Ez egvszer nem IionOráTiumért. hánem könyvjutalomért. X legjohh hírt az Pénzben kifejezhetetlen Évzáróra készülnek az Orechová Patófí-i Idióspat-onyf I fiatalok. A teremben valaki csak ügy, a maga kedvtelésére a villanyorgonán játszik, mi pedig Kiss Tibor gépszerelővel, a szisz palonyi alapszer- vézetének elnökével. Kovács Éva gimnazistával, a szervezet titkárával és Hodossy Zsigmonddal, a felvásárló üzem osztályvezetőjével, a szervezet pénztárosával beszélgetünk a büfé egyik asztalánál. Később még megjön Nagy Sándor asztalos, a szervezet politikai felelőse. Előbb a szervezet egész évi tevékenységéről beszélgetünk, majd játékosan arról faggatom őket. hogy van-e egyáltalán olyan tagjuk, akit mindnyájan elismernek, jónak tartanak. A véleményük egyöntetű: Lelkes Vince elsőéves főiskolai hallgató a legjobb. Az elmúlt évben még mint gimnazis- • la vett részt a szervezet munkájában. Mindenben benne vált; szervezett, szavalt, táncolt, írt a járási lapba, s ennek a tanulás sem látta kárát. — Nem is értjük, hogy valójában hogyan 1$ győzte mindezt — tűnődik Kiss Tibor elnök, és'megkéri az egyik fiút, hívja .fel, hiszen lassan kezdeni kell. A szervezet költségvetésére terelve a szót, a pénztárost, Hodm- sy Zstgmondot arról jaggalum, nem tül költekezők-e a vezetőség tagjai. Aligha. Olvenkétezer-há- romszázötvenegy korona a bevételük, negyvenhétezer-négyszázki- lencvenkllenc korona kiadásuk volt. Tehát tekintélyes összeg fordult meg a kezükben, és sok-sok munka rejlik benne, állapítom még magamban. Tovább faggatom őket, hogy még teljesebb képet kapjak róluk. Lelkes Vince most sem pihen, hanem a beszámolót írja: A helyi pártszervezet előző este értékelte gz ifjúsági szervezet munkáját, és éjszakába nyúló vita folyt a fiatalok és idősebbek között a szervezetőről, s reá hárult, hogy formába öntse a kialakult véleményt. Míg ő odahaza visszapergeti as elmondottakat, rendezgeti a gondolatokat, addig a tcÁbiek itt készítik elő a gyűlést. — Lehetséges ez? — tűnődöm, de amikor egy pillanatban Nagy Sándor az új elnök (nemrég szerelt le, s egyszer már volt a szervezet elnöke j a következőket mondja: — Öt éve vagyunk egigütt, mindent közösen végzünk, egymás gotidolatait is ismerjük — már értem, hogy ebben a faluban ez miért lehetséges. .A beszámoló az egész vezetőség véleményét tükrözi. Többek közt ilyen gondolatokat tartalmaz: — Mindent közösen és önkéntesen végzünk. A legjobb fiatalokat a pártba a- jánlfuk, de a többieket Is. hanem lesznek is a piros könyvecske tulajdonosai. segítenünk kell — Ml fiatalok sok mindenre képesek vagyunk, csak néha hiányzik belőlük a kitartás.. —A helyi előadók jobban felkészülhettek volna. — A körzeti ifjúsági találkozó jól sikedült volna, ha az ifjúsági szervezet járási bizottsága nem hagy cserben. Nos, ilyenek ők, mert most már valamit, legalább valamit sejtek róluk. Őszinték, szókimondók, vérbeli fiatalok, és mint Ilyenek között lenni szokott. Igazán jó bárátók is, megbíznak egymásban, mert tudják, hogy mindig számíthat é- gyik a másikra. Erről győzött meg a gyűlés előtti beszélgetés és a beszámoló. A beszámoló viszont arról is ia- nüskadótt, hogy nem azért dolgoznak, mert kell, mert ezt kívánják tőlük, hanem maguknak és magukért dolgoznak. Az idén énekeltek, szavaltak, táncoltak és kirándultak Magyar- országra és a Magas-Tátrába. Érről egyébként láttam a kultürott- han előcsarnokában néhány felvételt. Felvételek a vízesés alatt, a társaság egy öreg limuzinra telepedve örökítette meg magát, vagy éppen séta közben. Mindegyikről látszik, hogy nagyszerűen érezték magukat. Hodossy Sámdor pénztáros pontos és minden szavában, számadatában hiteles beszámolójában erről a kirándulásról is szólt. ,.Expozéját“ a következő szavak kt^l fejezte be: Örömmel mondhatom el, hogy ezek csak számok, de van- na.k a munkának olyan értékei, a- melyeket nem tudunk pénzben kijelezni. Nos, azt hiszem, a lelkes, őszinte és odaadó dióspatonyi fiatalok eredményekben gazdag évet zártak, és ahogy a pénztárps mondta, éz pénzben kifejezhetetlen. —nrh— alábbiakban közöljük. A nöglíínzött zsűri különösen azt értékelte szerző- jébén, hogy röviden, velősén fogta még i témát. .TÖBB ÉGYüTTMÜKÖDES (A levelezői konferencia díjnyertes híré) Az Oj Ifjúság szérkeszlósége október 17-én .Tahodnán (Pozsortyepérje- sen) megrendezte a levelezők konferenciáját. X konferenríán élénk eszmecsere alakult ki a SZÍSZ SZKB, a Smena Kiadóvállalat képviselői, az tjj Ifjúság szerkesztői, valamint a. tudósítók között. Az összejövetelnek az volt-a célja, hogy nagyobb aktivitásra serkentse-8 tudósítókat. Ezt a oéljáf bizonyára teljesítetté it. Re rúéljük. hogy az érlé.kos találkozó jó hatá.ssal tesz majd a tudósítók további munkájára. Kiss Erz.sébef Hurbanovo Sok niindenröl szó ésé.tt éjfélig és niásnáp délelőtt, SZISZ-tól. beat- -zénéről. irodalomról, versekről, ri- poítokról, sporttól, pályav'álasztáról. divatról. Nagyszerű volt veletek, mert ámít tóund latok, érdekes volt, és valljuk V<e. nemegyszer hízelgő i.s. .A találkozó napjáig csak lapunk, az Ej Ttjnság szeretete kötött össze bennünket. Most már barátok vagyunk. Es ennek á tudatában jó érzés e- ^yutt alAotni az Cj Ifjúságot. T.áceek Erzsébet Krammer István levicei olvasónktól » Kontaktus közvetítésével kaptuk az alábbi levelet: ,,.A Kontaktvis állandó hallgatói közé tartozom. Adásukban az Ej Ifjúság legközelebbi számának tartalmát is ismertetik. Ezeu felbuzdulva legutóbb szerettem volna két számot megvenni. Sajnos, az öt levicei (lévai; újságárus e- gyikénél sem kaptam. Állítólag mindenhova csak 4 (I) példány jön. Elég ez egy lí Oúü lakosú városban?" •A. szerkesztőség megjegyzése; Cgy véljük, hogy nagyon is kevés. és olvasónk é.«zrevételét fovábhitjiik a Posta Hírlapszolgálat levicei járási igazgatóságára Egyúttal kérjiik olvasóinkat, ha hasonló rendellenességet észlelnek, írják meg szerkesztőségünknek! T örökországnak aránylag kis területe az, ahol otthonosan mozgok. .Mimién ottlétemkor őzt a mór ismert kört igyekszem tágítani vagy Bzáz-kélsz,áz kilométerrel. Ezek a próbálkozások rendszerint sok érdekes élménnyel gazdagítanak. Most azonban csak két emlékezetes élményről — a török televízió előtt eltöltött néhány percről számolok be. Az egyik Kusadasiboz, az Egei- -tenger melléki St. Tropehoz fűződik. .A tévékészülék ott állt egv teázó kertjében. .A szétszórt asztalok körül üldögélő vendégek között egy török kollégámmal én is helyet fog- laltiim. Bevallom inkább a teának szenteltem figyelmemet, de azért fel- -felpillanlottam a képernyőre is, egyszer aztán huzamosabb ideig rajta felejtettem a szememet. Arcokat láttam, egyszerű, szegény emberek arcát, férfiakét, nőkét. Szemükben az örömnek olyan fénye égett, a- melyre nem lehetett felfigyelni. Idegen fül számára gvmrsnak tűnő beszédjükből annyit sikerüli csupán kivennem, hogy valami elrendeződött, valamivel elégedettek. Kollégámhoz fordultam segítsée- ért. Tőle tudtam meg, hogy még Bülent Ecevit miniszterelnöksége i- dején megindult a már oly régen ■Sürgető s annyira áhítót.t földreform. .Az állam hatalmas termőterületet vásárolt fel. a délkelét-törökországi Ur- fa körzetében. s ezt most végre szétosztják hatvanezer nincstelen család között. A földhöz juttatottak ORDODY KATALIN: TÖRÖKORSZÁGBAN JÁRTAM ANATÖLT.4I CERUZAJEGYZETEK közül fejezte ki néhány férfi és nő keresetlen szav'akkal boldogságát. Az egyik arról beszélt, hogy százlu'isz kilométert utazott naponta inunkaA plakátokou Ecevil képe helyére, és most már ennek a vándorlásnak vége. mert ezentúl családjával égvTÍtt a földjüket műveli majd odahaza. .A másik nyíltan be- vallolfa, hogy 5 bizony csempészke- dé«böl tudta csak fenntartani családját, a szíriai-töi'ők határon ingázott. Bizonytalan é* veszélye* foglalkozása állandó félelmtnben tartotta öt is. családját is, hiszen nemcsak a szabadsága múlott sokszor egy hajszálon, hanem az, élete is. Ennek most már vége. Nem ismerem a török hOntetőjo- got, s fogalmam since róla, hógy ez az ufólagos. jótiiszémű, nvdlt váUo- más nem jár-e kővétkMményékkel, de szívből remélém, Hogy a nyilvános beismerés sémmi kéllémetiebsé- get sem okoz a volt cseihpészóek. .A földhöz juttatóit ninréielenak boldogsága rágyogOH oly magival ragadó erővel akkor ést* a képernyőről. Felejthetetlen számomra ar a néhány perc. és hóssnVbosstú gondolatsort indított el bennem. Ecevit már régén nem miniszterelnök, és a földréforrnról azóta sem ésett szó. Ugyancsak sok mindennek kellene lörtétinifl Törökországban, bog>- a rengeteg „Sovány Mehmed" • Komái Yasar kitíinő könyvének címei. ne szűkölködjék munkában, méeél- hetésben. ,A hetvenhétben esedéke' parlamenti választások előtt nagyon kiéleződött » politikai pártok harca az orízághan. A koalíció már *z objektivitás látszatára sem igen ad. te tudja, két hatalmas fegyvere van: a nép nemzeti öntudata és vallásossága, rnelyeket nemcsak szít, hanem arról próbálja az országot meggyőzni. hogy jelenlegi uralmon levő pártkoalíció képes egyedül biztosítani a nemzeti fiigjműenséget é« az iszlám pártok fölött álló hatalmát. De az ellenzék is,' amelyet a haladóbb eszmék, a tengődő, jobb é- életért sóvárgó tömegek képviselnek erős fegys-ert fart a kezében. Erre bizonyíték az'is. bogy a napokban tartott pótv'álasztások során egv'-egv tömaggtallés alkalmával a kormánypártiák és az eltéftzék között az ftsr- ‘zecsapáfok nemegyszer halálos áldozatot követeltek. Izmirben félreeső heKekeii plakátokat látok Eces’il arcképével, és ezzel a szöveggel: „Dün .Atatürk bu-