Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-28 / 44. szám

2 ft ft»* HETED ORSZÁGBÓL At 1*11111111 hél nagy jel«iilő$égii nem- zetkSíi politikai eseménye a vietnami párt- és koriiiáns küldőtlsép csehszlová­kiai vendégeskedése volt. A küldöttsé­get I,e Huan, a Vietnami Dolgozók l’ártja Központi BizoUsúgának első tit­kára vezette. A kiildölt.s^ látogatásá­nak alaphangját az a testvériség adta meg. amely népeinket három évlizeile összeköti. .Népünk annak a szocialista országnak a képviselőit üdvözölhette, a- inely három éitizedes töretlen harcával, lángoló hazaszeretetével \ivta ki sza­badságát. függetlenségét, s kénv’szerílel- te megliátráiá^ra a nemzelkÖzi imp*'* riali/iniist. \ictiiaui példát nmtaloU a társadalmi lialadásérl. a nemzeti függet- len.ségrrl kü/dd valamennyi népnek. Vietnam a szocialista országok, a világ dss/.es tiatadó erői eredményes összef«»* gásának is a jelképévé vált. .\z imperia* Itzinussal folytatott harcukhaiv ^ietnamí testvéreink mindig magok mdgolt Ind* hatiák .1 Szovjetunió, hazánk és a 1öl>- bi szocialista ország önzetlen anyagi, po* lilikai és erkölcsi támogatását, ?zoIidari* t-ását. Berlinben ülésezett a nók világk(»ng* resszusa. amelyet a nol< nemzetközi éve. tiszteletére rendezlek. A vílágkougresz* s/nson. csaltnem kétezer küldött, ineg- figyeló és vendég jelent meg. A ndk vi­lágkongresszusa olyan időszakban ülése­zett. amikor a világ lialatló erőinek áll­hatatos harca oredmenyeként a nemzet­közi életben mind s/éleseh!>en kibonta­kozik az enyhülés irányzata, lért hódít a békés egymás mellett élés prditikája a különböző társadalmi rendszerű or­szágok közötti kapcsolatokban. Az em­beriség több mint felél alkotó nők cse­lekvő részesei a békéért, biztonságért, a nemzeti függetlenségért és a társadal­mi haladásért folytatott világméretű harcnak. A nők világkongresszusán felolvasták számos ország vcze,to tényezőjének üd­vözletét. köztük art az üdvözletét is. amelyet (riisláv fiúsak elvtárs. a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnökünk küldött. Lemiyid Brez>snycv üzenetét \afentyiiia Tycrcskova szovjet urba- jósnn lolmársolla. Kissinger amerikai külügyminiszter, aki Ford elnök novemluTre tervezett látogatá.sát készíti elő. Pekingben tár­gyalt a kínai \ezetőkkel. Többször ta­lálkozóit Teng Hsiao-ping miniszterei- nok-liclyefcssel és Csiao Knan-bua kül- rigyminiszterrel. Kissingert fogadta Mao Te-lung is. Kissinger egyik beszédében a kínai sezelők előtt azt mondotta, hogy az Egyesült Államoknak egyetlen ohan külkapesolata sincs, ..amelynek nagyobb jelentőséget julajdonítana. mint a Kínához fííződő viszonynak.“ Az a- merikai kíiiügyminiszler azt is hangoz­tatta. hogy ..minden országnak olyan politikát kell folytatnia, amely megfe­lel a saját körülményeinek.“ Hivatalos adalok szerint szeptember­ben valamelyest nőt! az amerikai ipari termelés. T)r n termelés fellendülése el­lenére vállozailamil gond a nagy imm- kanélküUség és az infláció. Az infláció tíz százalék körüli. Bár március óta 1.5 millió munkás talált njunkát, és így Q.2 százalékról 8.5 százalékra csökkent a munkanélküliség, még mindig a legma­gasabb Illái óla. Szakemberek vélemé­nye lízerint az ipari termelés további oövfkedése csak akkor biztosítható, ba emelkedik a fogyasztók vásárlóereje. Spanyul-S/.abara ügyét a Biztonsági Tanács is napirendre tűzte, azt követő­en. hogy liovalarlozá.sáról éles viták robl)anlnk ki Spanyolország és Marok­kó között. A területre egyébként igényt tart Menrelnnia is. Marokkó és Maure- tánia löTléiielmi Összefüggésekkel indo­kolja igényeit. A marokkói király pol­gári menet küldé.sét helyezte kilátásba, amelyet viízont spanyol részről invázió­nak neveztek. Marokkóban arra számí­tanak. hogy több afrikai és arab ország küldöttei is részt nesznek a menetben. \ vitákat a hágai nemzetközi bíróság döntése előzte meg. Azt indítványozta, hogy rendezzenek népszavazást a fosz­fátban gazdag területen. HETED EGYÜTTALKOTNI AZŰJ IFJÚSÁGOT — Hát az ilyen egyszerű? — ál- mélkodott Zsuzsa (iuiiaszerdahelyi tudósítónk, amikor elmondtuk, ho­gyan készül az Cj Ifjúság. Erre meg a szerkesztők szája maradt nyitva, mert legalább egy, a rannkánkat el­ismerő választ vártuk, és ehelyett... Na várj esak. Zsuzsa, még belőled is lehet njságiró! T>?velez5konfen.»ncia? Nem tudom, illik-e ez a szép, hangzatos elneve­zés arra a találkozóra, amelyen az Hj Ifjúság colt terítéken. \z egyik ol­dalon mi, szerkesztők, a másik ol­dalon levelezőink, tudósítóink sza- puhák lapunk tartalmát, mondtak véleménst munkánkról, ICőrülhelü] ilyeneket; — Jó ötlet volt a tévéműsor ki- hővílése, és ..összeliajtható kivitele­zése". Kevés a vers... — Mi? Még az is sok, arti van. — Hasznát vennénk egy mini ne­mi tanácsadónak. — .Az utolsó nlrl.,1 végre esak a lányoké. — Oe nemcsak lányok olvassák, ezt is figyelembe kétlene venni. •Mi szerkesztők nagyokat hallgat­tunk. vártuk a zápor végét, de még azután is csak itl-olt jutottunk $»>• hoz. Miről írjunk? — kérdezték többen vendégeink közül. X találkozón részt seit a Smena Kiadóvállalat igazgatója, Martin U- 5iak, igazgatóhelyettese, Rudolf Be­lau, és a SZISZ SZKB sajtóosztályá­nak vezetője, Lubomír Chorválovié is. A lap jövőjével kapcsolatban hangsúlyozták, hogy olvasótáborá­nak nös'ekcdése vagy csökkenése mindenekelőtt a lap tartalmától függ. és ebben sokat segíthetnek levelező­ink is. — Tehát miről írni? — Dolgozol? Minden munkahe Ken naponta legalább egy megirn való téma adódik. Ha diák vagy akkor meg rengeteg időd van a jó rásra-kelésre, nem mintha egy isko Iában nem történne semmi. Mond jak példákat? Itt van a SZ.TSZ-élet az osztály szinte egy percig sem nyugszik, mindig \annak kihávásúk. de. olyan dolgok is, amelyek mind­nyájunknak tetszenek: brigádok, a pionírok vezetése, kultúra, de arról is’ tehet írni. hogy hogyan készültök a pályavála-sztásra. Sőt arról is. hoív Jánosi meg Juliska együtt bhcoelték el a matekórát. Aztán itt az utca apró busszáságaival. az üzletek, a szolgáltatások, a közlekedés — bí­rálni kell. és dicsérni. Körültekin­tően éa igazságosan. — .A Smena Kiadóvállalat vezetó'i egymás vála­szait kiegészítve adtak újabb és ú- jabb ötletet. Erre elhangzott égy szerény megjegyzés: Nérti jelenhe­tünk meg sehol sem mint újságírók, mindenki kinevet bennünkét... Érdekes, nekem még egyetlen em­ber hivatását sem sikerült megálla­pítanom a külsejéről,Nem az a fontos, hogy- ki minek ..néz ki‘, ha­nem az, hogy aZ iránt, amit tenni kíván, elhivatottságot érez éa a vé­gére jár, történjék bármi iS. Még ha kerítést kell is íháSzniB miatta... Különben az üj Ifjúság vezetősé­ge a legjobb levelezőknek ttidósítási igazolványt ad, ezzel i.s növelve öti- bizalmükat, és tekintélyüket a hiva- t.alOs szervek előtt. Szólnunk kell a találkozón rógtön- zótt versenyről. Tudósítóinknak hirt kellett írniuk összejövetelúnkről. Ez egvszer nem IionOráTiumért. hánem könyvjutalomért. X legjohh hírt az Pénzben kifejezhetetlen Évzáróra készülnek az Orechová Patófí-i Idióspat-onyf I fiatalok. A teremben valaki csak ügy, a maga kedvtelésére a villanyorgonán ját­szik, mi pedig Kiss Tibor gépsze­relővel, a szisz palonyi alapszer- vézetének elnökével. Kovács Éva gimnazistával, a szervezet titkárá­val és Hodossy Zsigmonddal, a felvásárló üzem osztályvezetőjével, a szervezet pénztárosával beszél­getünk a büfé egyik asztalánál. Később még megjön Nagy Sándor asztalos, a szervezet politikai fe­lelőse. Előbb a szervezet egész évi te­vékenységéről beszélgetünk, majd játékosan arról faggatom őket. hogy van-e egyáltalán olyan tag­juk, akit mindnyájan elismernek, jónak tartanak. A véleményük egyöntetű: Lelkes Vince elsőéves főiskolai hallgató a legjobb. Az elmúlt évben még mint gimnazis- • la vett részt a szervezet munká­jában. Mindenben benne vált; szer­vezett, szavalt, táncolt, írt a já­rási lapba, s ennek a tanulás sem látta kárát. — Nem is értjük, hogy valójá­ban hogyan 1$ győzte mindezt — tűnődik Kiss Tibor elnök, és'meg­kéri az egyik fiút, hívja .fel, hi­szen lassan kezdeni kell. A szervezet költségvetésére te­relve a szót, a pénztárost, Hodm- sy Zstgmondot arról jaggalum, nem tül költekezők-e a vezetőség tagjai. Aligha. Olvenkétezer-há- romszázötvenegy korona a bevé­telük, negyvenhétezer-négyszázki- lencvenkllenc korona kiadásuk volt. Tehát tekintélyes összeg for­dult meg a kezükben, és sok-sok munka rejlik benne, állapítom még magamban. Tovább faggatom őket, hogy még teljesebb képet kapjak róluk. Lelkes Vince most sem pihen, hanem a beszámolót írja: A helyi pártszervezet előző este értékelte gz ifjúsági szervezet munkáját, és éjszakába nyúló vita folyt a fia­talok és idősebbek között a szer­vezetőről, s reá hárult, hogy for­mába öntse a kialakult véleményt. Míg ő odahaza visszapergeti as el­mondottakat, rendezgeti a gondo­latokat, addig a tcÁbiek itt ké­szítik elő a gyűlést. — Lehetséges ez? — tűnődöm, de amikor egy pillanatban Nagy Sándor az új elnök (nemrég sze­relt le, s egyszer már volt a szer­vezet elnöke j a következőket mondja: — Öt éve vagyunk egigütt, min­dent közösen végzünk, egymás gotidolatait is ismerjük — már ér­tem, hogy ebben a faluban ez mi­ért lehetséges. .A beszámoló az egész vezető­ség véleményét tükrözi. Többek közt ilyen gondolatokat tartal­maz: — Mindent közösen és önkén­tesen végzünk. A legjobb fiatalokat a pártba a- jánlfuk, de a többieket Is. hanem lesznek is a piros könyvecske tu­lajdonosai. segítenünk kell — Ml fiatalok sok mindenre ké­pesek vagyunk, csak néha hiány­zik belőlük a kitartás.. —A helyi előadók jobban fel­készülhettek volna. — A körzeti ifjúsági találkozó jól sikedült volna, ha az ifjúsági szervezet járási bizottsága nem hagy cserben. Nos, ilyenek ők, mert most már valamit, legalább valamit sejtek róluk. Őszinték, szókimondók, vérbeli fiatalok, és mint Ilyenek között lenni szokott. Igazán jó bárátók is, megbíznak egymásban, mert tudják, hogy mindig számíthat é- gyik a másikra. Erről győzött meg a gyűlés előtti beszélgetés és a beszámoló. A beszámoló viszont arról is ia- nüskadótt, hogy nem azért dolgoz­nak, mert kell, mert ezt kívánják tőlük, hanem maguknak és magu­kért dolgoznak. Az idén énekeltek, szavaltak, táncoltak és kirándultak Magyar- országra és a Magas-Tátrába. Ér­ről egyébként láttam a kultürott- han előcsarnokában néhány felvé­telt. Felvételek a vízesés alatt, a társaság egy öreg limuzinra tele­pedve örökítette meg magát, vagy éppen séta közben. Minde­gyikről látszik, hogy nagyszerűen érezték magukat. Hodossy Sámdor pénztáros pon­tos és minden szavában, száma­datában hiteles beszámolójában erről a kirándulásról is szólt. ,.Expozéját“ a következő szavak kt^l fejezte be: Örömmel mondhatom el, hogy ezek csak számok, de van- na.k a munkának olyan értékei, a- melyeket nem tudunk pénzben ki­jelezni. Nos, azt hiszem, a lelkes, őszin­te és odaadó dióspatonyi fiatalok eredményekben gazdag évet zár­tak, és ahogy a pénztárps mond­ta, éz pénzben kifejezhetetlen. —nrh— alábbiakban közöljük. A nöglíínzött zsűri különösen azt értékelte szerző- jébén, hogy röviden, velősén fogta még i témát. .TÖBB ÉGYüTTMÜKÖDES (A levelezői konferencia díjnyertes híré) Az Oj Ifjúság szérkeszlósége októ­ber 17-én .Tahodnán (Pozsortyepérje- sen) megrendezte a levelezők konfe­renciáját. X konferenríán élénk esz­mecsere alakult ki a SZÍSZ SZKB, a Smena Kiadóvállalat képviselői, az tjj Ifjúság szerkesztői, valamint a. tudósítók között. Az összejövetelnek az volt-a célja, hogy nagyobb akti­vitásra serkentse-8 tudósítókat. Ezt a oéljáf bizonyára teljesítetté it. Re rúéljük. hogy az érlé.kos találkozó jó hatá.ssal tesz majd a tudósítók to­vábbi munkájára. Kiss Erz.sébef Hurbanovo Sok niindenröl szó ésé.tt éjfélig és niásnáp délelőtt, SZISZ-tól. beat- -zénéről. irodalomról, versekről, ri- poítokról, sporttól, pályav'álasztáról. divatról. Nagyszerű volt veletek, mert ámít tóund latok, érdekes volt, és valljuk V<e. nemegyszer hízelgő i.s. .A találkozó napjáig csak lapunk, az Ej Ttjnság szeretete kötött össze ben­nünket. Most már barátok vagyunk. Es ennek á tudatában jó érzés e- ^yutt alAotni az Cj Ifjúságot. T.áceek Erzsébet Krammer István levicei olva­sónktól » Kontaktus közvetítésé­vel kaptuk az alábbi levelet: ,,.A Kontaktvis állandó hallgatói közé tartozom. Adásukban az Ej Ifjúság legközelebbi számának tartalmát is ismertetik. Ezeu fel­buzdulva legutóbb szerettem vol­na két számot megvenni. Sajnos, az öt levicei (lévai; újságárus e- gyikénél sem kaptam. Állítólag mindenhova csak 4 (I) példány jön. Elég ez egy lí Oúü lakosú városban?" •A. szerkesztőség megjegyzése; Cgy véljük, hogy nagyon is kevés. és olvasónk é.«zrevételét fovábhitjiik a Posta Hírlapszolgá­lat levicei járási igazgatóságára Egyúttal kérjiik olvasóinkat, ha hasonló rendellenességet észlelnek, írják meg szerkesztőségünknek! T örökországnak aránylag kis területe az, ahol otthono­san mozgok. .Mimién ott­létemkor őzt a mór ismert kört igyekszem tágítani vagy Bzáz-kélsz,áz kilomé­terrel. Ezek a próbálkozások rend­szerint sok érdekes élménnyel gaz­dagítanak. Most azonban csak két emlékezetes élményről — a török televízió előtt eltöltött néhány perc­ről számolok be. Az egyik Kusadasiboz, az Egei- -tenger melléki St. Tropehoz fűző­dik. .A tévékészülék ott állt egv teá­zó kertjében. .A szétszórt asztalok körül üldögélő vendégek között egy török kollégámmal én is helyet fog- laltiim. Bevallom inkább a teának szenteltem figyelmemet, de azért fel- -felpillanlottam a képernyőre is, egyszer aztán huzamosabb ideig raj­ta felejtettem a szememet. Arcokat láttam, egyszerű, szegény emberek arcát, férfiakét, nőkét. Szemükben az örömnek olyan fénye égett, a- melyre nem lehetett felfigyelni. Ide­gen fül számára gvmrsnak tűnő be­szédjükből annyit sikerüli csupán kivennem, hogy valami elrendező­dött, valamivel elégedettek. Kollégámhoz fordultam segítsée- ért. Tőle tudtam meg, hogy még Bülent Ecevit miniszterelnöksége i- dején megindult a már oly régen ■Sürgető s annyira áhítót.t földreform. .Az állam hatalmas termőterületet vá­sárolt fel. a délkelét-törökországi Ur- fa körzetében. s ezt most végre szétosztják hatvanezer nincstelen család között. A földhöz juttatottak ORDODY KATALIN: TÖRÖKORSZÁGBAN JÁRTAM ANATÖLT.4I CERUZAJEGYZETEK közül fejezte ki néhány férfi és nő keresetlen szav'akkal boldogságát. Az egyik arról beszélt, hogy százlu'isz kilométert utazott naponta inunka­A plakátokou Ecevil képe helyére, és most már ennek a ván­dorlásnak vége. mert ezentúl család­jával égvTÍtt a földjüket műveli majd odahaza. .A másik nyíltan be- vallolfa, hogy 5 bizony csempészke- dé«böl tudta csak fenntartani csa­ládját, a szíriai-töi'ők határon ingá­zott. Bizonytalan é* veszélye* fog­lalkozása állandó félelmtnben tartot­ta öt is. családját is, hiszen nem­csak a szabadsága múlott sokszor egy hajszálon, hanem az, élete is. Ennek most már vége. Nem ismerem a török hOntetőjo- got, s fogalmam since róla, hógy ez az ufólagos. jótiiszémű, nvdlt váUo- más nem jár-e kővétkMményékkel, de szívből remélém, Hogy a nyilvá­nos beismerés sémmi kéllémetiebsé- get sem okoz a volt cseihpészóek. .A földhöz juttatóit ninréielenak boldogsága rágyogOH oly magival ragadó erővel akkor ést* a képer­nyőről. Felejthetetlen számomra ar a néhány perc. és hóssnVbosstú gondolatsort indított el bennem. Ece­vit már régén nem miniszterelnök, és a földréforrnról azóta sem ésett szó. Ugyancsak sok mindennek kel­lene lörtétinifl Törökországban, bog>- a rengeteg „Sovány Mehmed" • Ko­mái Yasar kitíinő könyvének címei. ne szűkölködjék munkában, méeél- hetésben. ,A hetvenhétben esedéke' parlamenti választások előtt nagyon kiéleződött » politikai pártok harca az orízághan. A koalíció már *z objektivitás látszatára sem igen ad. te tudja, két hatalmas fegyvere van: a nép nemzeti öntudata és vallásos­sága, rnelyeket nemcsak szít, hanem arról próbálja az országot meggyőz­ni. hogy jelenlegi uralmon levő pártkoalíció képes egyedül biztosíta­ni a nemzeti fiigjműenséget é« az iszlám pártok fölött álló hatalmát. De az ellenzék is,' amelyet a ha­ladóbb eszmék, a tengődő, jobb é- életért sóvárgó tömegek képviselnek erős fegys-ert fart a kezében. Erre bizonyíték az'is. bogy a napokban tartott pótv'álasztások során egv'-egv tömaggtallés alkalmával a kormány­pártiák és az eltéftzék között az ftsr- ‘zecsapáfok nemegyszer halálos ál­dozatot követeltek. Izmirben félreeső heKekeii plaká­tokat látok Eces’il arcképével, és ez­zel a szöveggel: „Dün .Atatürk bu-

Next

/
Thumbnails
Contents