Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-21 / 43. szám
5 Töretlen hittel szolMlta a haladást Alább részletet közlünk dr. párkány ANTAL most megjelenő monográflájáböl, »- melyben a szerző Sas Andornak, a csehszlovákiai magyar szellemi élet egvlk kimagasló alakjának életét és munkásságát méltatja. Dr. Párkány Antal neve nem Ismeretlen olvasóink elölt. A kiváló pedagógus, a Jó tollű publicista nyelvművelő és Irodalomelméleti írásai lapunk hasábjain is évek óta megjelennek. A. Szenei Gimnázium Igazgatóhelyettese tanári hivatása mellett gyakran vállalkozik arra. hogy kulturális, pontosabban Irodalmi életünket gazdagítsa. A most megjelenő monográfiája Is figyelemreméltó alkotás. • Ml késztetett arra, hogy Sas Andorról fr) monográfiát? — 1958-ban végeztem a bratl- •laval Komensk^ Egyetem magyar tanszékén Sas Andor tanárnál. Kivételes képességű ember és pedagógus volt. Rengeteget tanultam tőle. Röviden tehát azt mondhatnám, hogy a monográfia megírásával hálámat és tiszteletemet akartam leróni nagy tanárommal szemben. Ezért amikor kioktorl disszertációm megíráséhoz készültem, örömmel fogadtam az e- gyetemnek azt az ajánlatát, hogy mint tanítványa és Jó Ismerőse, írjak Sas Andor docensről. U- gyancsak szívesen vállalkoztam a könyv megírására. Csak később döbbentem rá, hogy milyen kemény Iába vágtam a fejszémet. Sas Andor bácsi páratlan nagysága mellett egészen különös ember volt. • Hogyan jellemeznéd Sas Andor tanárt? — Nehéz jellemezni. Mint már mondtam, különös ember volt, mondhatnám zárkózott. Nagy tudással, széles Ismeretekkel rendelkezett. Ifjú korától bekapcsolódott a munkásmozgalomba, jelentős szerepe volt a Magyar Tanácsköztársaságban. A tanácsköztársaság bukása után Ausztriába emigrált. Miután Ausztriában é- rezhetö jobbratolődás kezdődött, ott sem érezte magát biztonságban, és a polgári Csehszlovákiában telepedett le. Jobb lehetőséget remélve munkája folytatására, Béatlslavában a tanltéképzö- ben. a gimnáziumban, majd a lel- szahadulás után az egyetemen nemzedékeket nevelt a szocializmus szolgálatára. Maga Is mindig töretlenül a haladást szolgálta. Iskolai, oktatói nevelő munkáján túl filozófiával Is foglalkozott. Munkáiban nemegyszer a magyar nyelvterületen túl az e- gész haladó emb^lséghez szólt. Bámulatos munkabírással dolgozott. Rengeteget fordított cseh és szlovák nyelvről magyarra. Egész életében az egymáshoz való közeledés ügyét, a különböző nemzetek megbékélését és baráteágát i- gyekezett elömozdtt«il. • Milyen ferrdsokböl merítettél? — Mindenekelőtt á személyes élményekből és a kortérsak, barátok visszaemlékezéseiből. Nagyon mtgnehezltette a helyzeite- met Sas tanár zárkőzottséga. Példának okáért egyetlen összefüggő életrajzot sem tudtam róla találni. Levélben összeköttetésbe léptem Bécsben élő fiával, aki azt válaszolta, apja annyira zár kőzott volt. hogy még a legközelebbi hozzátartozóival sem sokat érintkezett, Emberi nagyságára jellemző, hogy magáréi sohasem írt. Többnyire tehát könyveire, és a sajtóban megjelent cikkeire voltam utalva. Ezenkívül sikerült még számos, egyelőre ki nem a- dott kéziratának a nyomára bukkannom. Különösen nagy segítségemre volt a Koronázó város című munkája és Kosáry Domonkos Budapestről, aki ezt a könyvet sajtö alá rendezte (két évvel ezelőtt jelent meg a Madách gondozásában — a szerk. megj.). Ebben a reformkori Pozsony képét rajzolja meg egészen a szabadságharc kitöréséig, de az említett kornál sokkal szélesebb ösz- szefüggésekben. Kéziratban olvastam A pozsonyi zsidóság története című munkáját, amely a 18-19. század korát elemzi, továbbá a zsidóság tragédtálát a második Dr. PÁRKÁNY ANTAL világháborúban. Ezek eddig nem kerültek sajté alá, s a jövő feladata lesz, hogy a kor szellemének megfelelően átértékelve az olvasóhoz kerüljenek. Csupán u- talásokbél Ismerem a bécsi emigrációban folytatott munkásságát, amikor Marx és a magyarság kapcsolatának problémáit kutatta. • Mit mondhat Sas Andor ■ mának, a mai fiataloknak? — Mint már említettem, rendkívüli munkabírású ember volt, munkássága sok mindenre kiterjedt. Szinte megszállottként harcolt az Igazság diadaláért, a népek közötti egyetértés előmozdítását valósággal életcéljának tartotta. Ezek mind olyan tulajdonságok, amelyek a mai fiatalok elé Is példaképül állítják őt. PalágyI ^-ains A FORRADALOM ÉS AZ EMIGRÁCIÓ ÜTJAN fRészlet a szerző „Sas Andor helye a csehszlovákiai magyar kulturális életben“ című mono- g-rá fiájából ]. _______________________ .A sok nemzetiségű Osztrák- Magyar Monarchia elkorhaclt államszérvezBte 1918 őszén ösz- szeomlott. Az évszázadokon át elnyomott népek elszakadtak a Habsburgoktól. Október 25-én megalakult a .Magyar Nemzeti Tanács, amely a nép széles tömegeinek forradalmi követelésére október 31-én felszámolta a dualizmust. A magyarországi polgári demokratikus forradalom november 16-án megdöntötte a királyság intézményét is, és kikiáltotta a Magyar Népköztársaságot. 1918 novemberélien megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely a polgári demokratikus rendszert hatalomra segítő, de később a liberális szociáldemokrata kormány politikájával elégedetlen néptömegek élére állott. .A Károlyi .Mihály vezette kormány, a polgári demokratikus kereteket túllépni nem akarta. Ezáltal a jogos népi követeléseket nem tudta kielégíteni, s mivelhogy kedvező békefeltételeket sem tudott elérni — a Vyx- -jegyzék. átadása után —, lemondott, és átengedte a hatalmat a munkásosztálynak. 1919. március 19-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Ezzel a vér nélkül végbement eredménnyel Magyarország történelmében először került a hatalom a nép kezébe. A Forradalmi Kormány- zötanács — külső ö.s Irelsn ellenségekkel körülvéve — látott hozzá az ország szocialista átalakításához. Ennek a célnak a valóra váltásában nagy feladat várt a pedagógusokra, a nép nevelőire. Sas Andor 1919. április 17- -én, a Közoktatásügyi Népbiztosság szerkesztésében kiadott Néptanítók Lapjában szólott lelkes hangon a fiatal Tanács- köztársaság pedagógusaihoz a Minden tanitóhozt című vezércikkében, amelyből — a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évlordulóján — részleteket közölt a Köznevelés, a magyarországi .Művelődésügyi .Minisztérium lapja is, ,,Tudás magvetői. nevelő munka dolgosai, odaadással, megértéssel és szeretettel kö- szöntsétek a proletariátus uralmát! Ti, akik tanyák és városok iskoláiban oktattátok a földmíves szegénység gyerme- ke.it, s a bányák és gyárak munkálkodó népének Ivadékát, akik a bérmunkás gyermekének sorsálwn ismerni tanultátok a kizsákmányolt szülök végzetét és a nyomor örökle- tességét, akik ezerszeresen tapasztaltátok, ho.gy a legjobb tanító is miiyen tehetetlen a mindent árunak tekinlö polgári társadalom kíméletlen kényszerével szemben, s az Iskola lélekben hasztalanul egyesíti a fiatal nemzedéket, ha közéjük az élet a származás, a rang. és a vagyon ékjeit veri..A Tanácsköztársaság tanítóinak mintegy feladatul jelöli: „.. .legyetek méltókká ahhoz a cselekvő erőkben páratlan korhoz, amelyben élnetek adatott! .A felszabadultságnak minden füzével és melegével zárjátok szívetekbe a forradalom ííttörö harcosait, a szocializmus katonáit.“ A győzelmes proletárforradalom dicsőítését hangoztatja ez a belső energiákban gazdag, útmutató és tettekre sarkalló, inkább kiáltványnak, mint cikknek nevezhető írás. A forradalom törvény- és szükség- szerűségét indokolja, vágja a reakció szemébe; ,,.A proletár- forradalom nem a vesztes háború fölött érzett elkeseredés kirobbanása, hanem letörője annak a társadalmi rendnek, a- mely Ilyen háborúk anyja lehetett.“ Az élet és az iskola — jelenünkben Is sokat hangoztatott — kapcsolatára is, mesz- szelátóan utalnak szaval: „.Az ésszerűéi;! termelő kommunista világ iskolája a szellemi és testi fejlesztéssel egyidöben a technológai nevelésre Is gondot fordít.“ .A forradalom előtt lebecsült tanítókhoz fordulva ........ a proletár-lársítdalom tanítója méltó és megbecsült társa lesz a többi munkásnak.“ Az új emberek jövendő „kovácsainak", a tanítóságnak legközelebbi feladatának tartja, hogy becsületesen ismerkedjenek meg „... a kommunizmus társa- dalomépítő forradalmi munkájának tervével,“ s az ifjúságnak a forradalmi eszmékben való nevelését azonnal kezdjék meg. Költői hasonlattal fejezi be ezt a forradalmi ihletésű írá- .sát, melynek mondanivalójáért ma is, csak elismerést érdemelhetne! „A proleteriátus forradalmának március 21-én aratott győzelme szimbolikus jelentőségű. Amint ettől a naptól, a tavaszi napéjegyenlőség időpontjától kezdve az éjszaka, a sötétség egyre rövidebbre zsugorodik, s a nap útja egyre hosszabbá válik az egek ívén, ügy életünkbe is egyre több fény és teremtőerő költözik e- zentúl. A ránk köszöntő új világban közösek lesznek a föld és a munka gyümölcsei, mint ahogy a nap szeme közösen pihen mindannyiunk felett. A koraiífunista nevelés pedig a megnyomorítástól szabad, e- gész embert, akinek a maga módján elképzelt formáit a görög szobrászat márványba véste. a hús és vér valóságában akarja megalkotni.“ Sas .Andort érdemei elismeréséül a .Magyar Tanácsköztársaság Népbizlossága — Lukács György aláírásával — főiskolai tanárrá nevezte ki. Lukács müveihez Sasnak iicm c.supán . .tudományos témakörei, hanem filozófiai szempontjai is e- rösen hasonlítanak — írja C.sanda Sándor, „.. .ami azt bizonyítja, hogy keUőjük közt nemcsak formális kapcsolat volt.“ ,-A Magyar Tanácsköztársaság — követve a szovjet példát — nehéz helyzetben is sok nagy jelentőségű gazdasági és szociális Intézkedést foganatosított. Kultúrpolitikai téren is gyökeres változások történtek. Az e- gész közoktatás átszervezési folyamata mellett, a nép széles tömegeinek, az ideológiai nevelése jutott el-ötérbe, amelyből elsődlegesen a hivatásos nevelők vették ki részüket. A pedagógusok számára — többek között — a Néptanítók Lapjának mellékletében rendszeresen közölték az úgynevezett „Történelmi összefoglalá- ■sokat“, az áttanulmányozásra kijelölt anyagot. Ide írta Sas is Leckék az újkori kapitalizmus s a bérmunkásság korából című történelmi tanulmányát. A proletariátus általános helyzetképének elemzésével kezdődik ez a marxista szemléletű tanulmány. A XIX. század történeti fejlődését vizsgálva azt írja, hogy a jelzett időszakban a társadalomnak hatalmi szervezete, morális és szellemi élete . .szorosan hozzákapcsolódik a gazdasági élet változásaihoz, s a termelés új erői szocialista rendet, üj osztályokat, új törekvéseket hoznak magukkal.“ Ennek a kétségkívül helytálló megfogalmazásnak a széliemében, a tudományos szociaííz- mus megalapítóit idézve az állításainak bizonyítására; a marxistákra hivatkozva építette fel mondanivalóját. A forradalom lendületével versenyt dolgozó Sas Andor, Az 1871-es párizsi kommün címen a Néptanítók Lapja 20-21. számában folytatásos történelmi tanulmányt írt. Amikor tollat vett a kezébe, még nem tudhatta, hogy a Tanácsköztársaság és a magyar kommunisták sorsa — az antant és a hazai elJenforradalmi erők beavatkozása következtében — rövid Időn belül menynyire „kísértetiesen“ fog hasonlítani a párizsi kommün és kommunárjalnak sorséhoz. A tanulmány globálisan, a porosz-francia háború közvetlen utóhatásait, majd a francia forradalom kitörését, lefolyását és bukását tárgyalja. A párizsi nép 1870. szeptember 3-1 megmozdulásáról marxista nézőpontból azt állapítja meg, hogy a politikai helyzet alakulása olyan, hogy a proletariátus ........úgyszólván az e.gész párizsi népet megnyeri törekvéseinek, s 1871. március 18-ától 72 napon át megvalósítja a kommunista kommünt." .A párizsi kommünnek .... a szociális világforradnlom dicsőséges előőrsi harcának" rövid életű, de világtörténelmi szempontból kiemelkedő eredményeit és célkitűzéseit, al.ipos és sokoldalú elemzésnek veti alá. A forradalom előkészítésében, nyomatékosan hangsúlyozza: az I. Intemacíonálé és Marx szerepét. A szövetség lelke Marx Károly, de rámutat arra is, hogy az I. Internacloná- lé francia szekciójában Marx elvei lassan, „.. .csak lépésröl- -lépésre hódítanak teret Proudhon kispolgári szocíalizjmusá- val szemben.“-A marxizmus alkotó továbbfejlesztőjét és gyakorlati megvalósítóját, Lenint idézve, fejezi be az utolsó Tanácsköztársaság-korabeli tanulmányát: ,,.A szovjet-mozgalom az egész világot átfogva folytatja a kommün által megkezdett munkát.“ A magyar munkásosztály — 1919-ben — azonban még nem tudta valóra váltani nagy forradalmi céljait. A tanácsköztársaság katonai helyzete a gazdasági ostromzár és az erősödő intervenció következtében egyre romlott. A belső nehézségek és az ellenforradalmárok aknamunkája tovább súlyosbította a gondokat. Az Intervenciós túlerő és a hazai ellenforradalmi elemek szövetsége végül megdöntö-tte a Magyar Tanácsköztársaságot, a magyar nép első szocialista államát! .Az ellenforradalom időszakában közel százezer progresszív gondolkodású személy hagyta el Magyarországot. Közöttük volt Sas Andor Is. Ausztriában élő fia. Sas Tamás által megőrzött útlevelének adatai szerint 1920. február 25-én hagyta el hazáját, s Becsbe távozott. Abban az idó- ben az egykori császárváros az európai emigráció fontos állomáshelye volt, ahol főleg a széthullott Osztrák-Magyar Monarchia emigránsai gyülekeztek. A háború utáni években sokat nélkülöző és túlzsúfolt Bécsben nehezen tudott állást szerezni. Fia szerint óraadó magántanárként működött, és a Közel-Keletről származó, Bécsben tanuló diákokat oktatta — az angol nyelv közvetítésével — németre. A nyelvórák és az Időnként megjelenő írásainak honoráriumából biztosította maga és családja megélhetését. A különféle politikai irányzathoz szegődő emigránsok között élő Sas nem módosította korábbi világnézetét. Bécsi tartózkodása idején Marx és a magyar szabadságharc kibujdosott vezetőinek kontaktusait kutatta. Ekkor irta: Marx Beziehungen zü Bartholomäus Szemere, Marx és Szemere Bertalan kapcsolatáról szóló német nyelvű tanulntónyát. A bizonytalan lét és az Ausztriában Is fokozatosan hatalomhoz jutó jobboldali erők nem jelenthettek számára sem biztonságot, sem pedig megnyugtató jövőt. Sas Andor kénytelen volt — rövid időn belül — újabb otthont keresni. Csehszinvákiáhan talált hazára. űr. Párkány Afitai Bratislava! zenei ünnepségek Az Idei, immár XI. bratlslavai zenei ünnepségek — a BHS — disizplakátján Ján Mudroch festményének, a ,,Virágcsokor l«nt- tal“ című képének művészi reprodukciója ékeskedik. Szerencsés volt ezt a képet a fesztivé’, szimbólumának választant, mert a tarka virágcsokor az fis! lant előtt pompás jelképe az Idei zenei események sokszínű és zsánerekben gazdag arculatának. A két első nap műsorán néhány élvonalbeli együttesünk bemutatkozása szerepelt. A Primáspalotában az ünnepi megnyitón a Szlovák Pllbarmontkus Énekkar ján Mária Dobrodlnszkf karmester vezényletével baial szerzők dalait szólaltatta meg. A Szlovák Kamarazenekar délutáni hangversenyén Bohdan War- chal vezetése alatt a tőlük mindenkor elvárt magas művészi színvonalon muzsikált. Műsorukból különösen Vivaldi örökszép művét, a ..Négy év.szak“-ot kell kiemelni, melynek tellvér tolmácsolása pompásan érzékeltette az egyes részek hangulati tartalmát. A koncert szólistája a francia fuvolás Maxence Ler- rleu volt, aki Quantz XVIII. század! német szerző versenyművét nagyon szép lágy tónussal és ragyogó technikával adta elő. A Szlovák Filharmónia est! koncertje a tiszta művészi élmény Jegyében hangzott el. Bartók Béla halálának 30. évfordulója alkalmából megszólaltatták 1. hegedűversenyét. Fővárosunkban, ahol a szerző egykor oly sokat hangversenyzett, hegedűversenyének ez volt a bemutatója. A művet Bartók hajdani barátja, Gertler Endre tolmácsolta. Az a kiérlelt fllozóflkus mélység és kegyeletes áhítat, mellyel Bartók gyönyörű dallamait életre keltette, tette emlékezetessé szuggesztív előadását. Az est karmestere Ladlslav Slovák volt. Neki köszönhető viszont a nemrég elhunyt Dmitri] Sosztakovlcs VII. szlmfőnlájának Impozáns, bár részleteiben nem mindenütt tökéletesen megoldott, mégis sodrő lendületű tolmácsolása. Vasárnap, október 5-én tartották Mozart „Don Iuaii“-]áoak felújított bemutatóját a Szlovák Nemzeti Színházban. A KoSler- KrlSka-Vychodll-Bezáková „négyesfogat“ eddigi kimagasló produkciói alapján ezt a bemutatót jogosan előzte meg feszült várakozás. A látottak és hallottak Ismét bebizonyították azt az Ismert tényt, hogy az operák operájának megszólaltatása és színpadra állítása milyen félelmetesen nehéz feladat. Így hát ez az előadás sem birkózott meg maradéktalanul az opara adta feladatokkal. Felsorolhatnánk ugyan olyan elvitathatatlan erényeit, mint a precíz zenei kidolgozás, az együttesek sodró lendülete, de hibát, mint például a pokolra szállt Don juan feltámasztása az utolsó másodpercekben, a „pezsgő ária“ alatt és a vacsorajelenetben megjelenő ledér leányzók ceábtáneal elmarasztalásra késztetnek. Különben az egész előadásra jellemző, hogy a műben rejlő kontrasztok zenei és rendezési szempontból túlzottan lekerekítettek, feszültségmentesek, s így egy kissé szürkére sikerült a bemutató, A másik Izgalmasnak Ígérkező zenésszlnpadl esemény a belgrádi Operaház együttesének bemutatkozása volt. Világszerte reneszánszát éli Verdi fiatalkort művelnek a megszólaltatása. Ebből a periódusból nálunk csupán az idősebb Nabucco van műsoron, fgy hát örömmel vettük, bogy vendégeink egyik előadásukra a később született Ernanit hozták magukkal. A műnek elvitathatatlan erényei vannak, melyek Indokolják siln- padjogosultságát, de ezek csak olyan előadásban érvényesülnek Igazán, amelyben az énekesi, zenekari és rendezői teljesítmény között Ideális egyensúly uralkodik. Ebből a szempontböl azonban vendégeink némi adósságot hagytak maguk után, mert produkciójuk csupán részmegoldásokról tanúskodik. A vendégzenekarok és szólisták sorát megnyitó salzburgi Mozarteum zenekart ütközések miatt — és sajnos Ilyen bövén akadt a két fesztiváll hét folyamán — nem hallhattam, s így számomra a sort a Magyar Rádió és Televízió szlmtónlkus zenekara és énekkara nyitotta meg Lehel György Ihletett vezényletével. • Teljesítményük hangzáskultúra, precizitás és kiegyenlítettség szempontjából nagyon jó benyomást tett rám, csupán az énekkar nem eléggé differenciált hangzása hagyott hátra némi hiányérzetet. Dramaturglallag Is Jé volt az egyensúly, mert a kortárs Szőllősy András jól hangzó és formás műve, a Transílgurazlonl per orchestra, valamint Bartók Béla hatalmas oratóriuma, a Cantata profana közé közömbösítőként nagyszerűen beillett Schumann a-moll zongoraversenye, melynek tol- mácsolója Schiff András volt. A Bartók-műben a szarvassá vált legidősebb flü roppant exponált szólamát Palcsó Sándor énekelte, nem tudva feledtetni Réti Józsefet, az apa szólama Sólyom Nagy Sándor tolmácsolásában viszont nagyon tetszett. Haydn „Évszakok“ című világi oratóriumát, mely a Szlovák Filharmónia koncertjén szerepelt, a Bécsben élő Melles Károly vezényelte. Pompás stllustörténetl csemege alig egy hét alatt egymás után hallani Vivaldi hasonló lémájú, hangulatokban gazdag későbarokk alkotását, és a romantika kezdetét meghirdető haydnl természetábrázolást. A három szólista: Kalmár Magda, a ragyogóan fejlődő Dieter Welmann és Gerd Nienstedt megválasztásában a rendezőségnek szerencsés keze volt. Végre egy színvonalban Is nemzetközi szóllstahérmasl A lendületes és kiegyensúlyozott szép produkciónak fontos tartópillére volt a Szlovák Filharmonikus Énekkar oly sokszor méltatott ragyogó szereplése. Az első hét legnagyobb élménye azonban elvitathatatlanul Henryk Szeryng nevéhez, helyesebben művészetéhez fűződik, aki Beethoven Hegedűversenyét tolmácsolta a jugoszláv Ockar Dánon vezényelte prágai FOK zenekar kíséretével, pár nappal később pedig Pierre Colmbo vezényletével Mozart A dűr hege dűversenye szerepelt műsorán. Már maga az a tény, hogy napialnk legnagyobb hegedűmű vésze kitüntette fesztiválunkat személve.s megjelenésével, lézba hozta városunk zeneszerető közönségéi, aki viszont abban a szérencsében részesült, hogy jelen Is lehetett hangversenyein, és hanglemezről oly számtalanszor megcsodált (álékát most ..élőben“ hallhatta, maradandó élménnyel távozott. Varga |6zsef
