Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-14 / 42. szám

2

Mepaltíkulásának 26. pvfőrrlulóján az \0K logmapasabb sziníii patt- és kor- ináijyknldötlsrgf Krifli llítnecker ^^/e- lÓ5é^fl Moszkvában jArl, és a S/oxjpl* naió \T/,«‘ló'i^ el új barátsági cgyütlmű* kodési és kölrsönös segélynyújtási szerződési írt alá. Az új szerződés aláírására azért kerOlt sor, mer! az utóbbi é- vekben bckövelkezctt fejlődés már magasabb színvonalú együiiműködést e- rcdményezett a két ország között. Tovább fejlődön a két ország népeinek szövetsége, és sok évre meghatározták a két testvéri szorialistn áll.am együttműködésének fő irányait.

Az október 5-én megtartott ausztriai választásokon megőrizte abszohít többségét az osztrák szocialista párt. Belpolitikai szemp«mlból nyilvánvaló az e- redtnény jelentése: Kreisky kanrellárés pártja továbbra is egyedül irányítja az államgépezetet, és nem kényszerül rá a Szabadság párttal körött kormánykoalícióra. A második legnagyobb osztrák párt. a Néppárt a két hónappal ezelőtt megválasztott új elnök. Tans vezérségc alatt továbbra is ellenzékben maradt. A választások nemzetközi jelentőségét a nyugati elemzések abban látják, bogy nralnion maradt a «zociáldemokrata párt, és ez kedvező hatássn) lehet más nyugati .szoeiáldemokrala flárlok helyzetére is. Különösen vonatkozik ez Angliára és az .NS7dv-ra. ahol megszilárdulni látszik az SIM)-nek. a kormánykoalíció meghatározó pártjának a helyzete, míg a partner F'DP kifejezetten az erő- vödé‘5 jeleit mulatja.

Costa Gomes portugál államfő hiva- lalns látogatáson járt Lengyelországban és a Szovjetunióban. Visszaérkezése u- tán rertdkívdil kodv’ezőcn nyilatkozott útjának tapasztalatairól és a tárirynlá- sok eredményeiről. portugál államfő határozott formálian figyelmeztetett or- s/ágában a politikai megosztottság veszélyeire. A köztársaság kikiáltásának 6.5, évfordulója alkalmából mondott beszédében rámiitalotl arra. hogy ..A köztársaság annak idején a demokraták szétliúzása mialt. valamint az Európái akkor sújtó gazdasági válság hatására szenvedett v'ereségel. A mai Portugáliában hasonló tényezők hatnak.“ A hadsereghez intézett felhívásában arra fi- gyeíme/.letle n katonákat, hogy az ország a fegyverei erők és a forradalom érdekeit tartsák szem előtt, é.s fegyvereiket ne állítsák egyes pobiikai csoportosulások szolgálatába. Ez utóbbi megnyilatkozás alighanem Ös.szefüggés- ben áll az/al, Jiogy egy főváros környéki tüzérségi ezred baloldali áliásfogla- lásail ért támadás és ennek vi.sszaulasí- lása miatt esetleg újabb, az önmaga jelentőségén túlnövő ,.6gy“ kerekedik ki Lisszabonban.

Mind feszültebbé válik Spanyolországban a belpolitikai helyzet. A jelek szerint az t'gyliázi v'ezelők is kezdenek letérni a francoiziiuis feltétlen támogatásának útjáról. Erre vall az is, hogy a madridi érsek több vallási szervezet nev’ében petíciót nyújtott át a kormányfőnek, és amnesztiát követelt, továbbá sürgette a politikai foglyok szabadon bocsátását. Az egyház tiltakozását váltotta ki az is. bogy öt in.'ulridi k.*iloli- kus papot tarlo/taltak le azzal vá<íol- va őket, hogy felforgató prédikációt farloUak. Az csciuény hállcrébcii az áll, hogy a hazafias érzelmű papok a legutóbbi időben nyíltan kiállnak az állam- polgári jogok bclyioállílásál, és a demokratikus átalakulásokat követelő hazafiak mellett.

A Franco-rendszev állal támogatott jobboldali erők politikai gyilkosságokkal próbálják ólját állni n hazafiak mo7.galmának. Október 6*án baszk földön Mondragon városkában két jobboldali fegyveres bandita meggyilkolta egy illegalitásban élő b.aszk gerilla vezető testvérét.

A Spanyol Koiuniuuisl.i Párt főtitkára, Santiago (^ariilo egy interjújában rámiitatoli arra. hogy a mostani helyzetben a demokratikus erők egységének nieglcreinlésérc van szükség. Mint mondotta, a spanyol kommunisták a fasiszta rendszer bukása után készek valamennyi demokratikus erővel közreműködni egy ideiglenes konnányb.m.

HETED

ORSZA6BÓL

CSEHSZLOVÄK-MAGYAR .lÖZSEF ATTILA-ESTEK

Október 20-án: NŐVÉ ZÄMKY

Feledhetetlen József Atti- la-estet rendezett szeptember 24-én Prágában a prágai és a budapesti rádió. A prágai közönség tizennégy József Attlla-verset ismerhetett meg. A többi között elhangzott az Eszmélet, a Mama. .A Dunánál, a Kései sirató, a Tiszta szívvel és az Öda. Magyarul Berek Kati. Horváth Ferenc, Keres Emil és Major Tamás szólaltatták meg a verseket. Dévai Nagy Kamilla József Attila-költe- ményeket énekelt saját megzenésítésében gitár- és nye- nyerekísérettel.

Október 20-án Nővé Zám- kyban (Érsekújvárott) ha sonló, szlovák-magyar estre kerül sor. Mindkét műsorból a csehszlovák és a magyar

rádió felvételt készített, illetve készít, és valószínűleg decemberben, Józ.sef Attila halálának évfordulóján tűzik műsorra az összeállítást.

Dorogi Zsigmond, a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetője a következőket mondotta a kétnyelvű műsorokról: „A Magyar Rádióban a kétnyelvű műsoroknak már hagyományuk van. Mintegy 10 évvel ezelőtt kezdtük el, hogy Irodalmi műsorokkal „kimenjünk a Bródy Sándor utcából“. A környező és távolabbi rádiókkal 1969 óta rendezünk közös irodalmi esteket. Különösen jó kapcsolatunk van az újvidéki rádióval. Újvidéken évente két-három közös műsort rendezünk. Viszonzásul a mi rádiónk is bemutatja a vajdasági .szerb és magyar irodalom kiválóságait.

A kétnyelvű esetek közül Petöfi-műsorunkat bemutattuk Lengyelországban, Romániában, Bécsben és Párizsban. Ezeknek az eseteknek egyébként az is különös jelentőséget ad, hogy egy- -egy kétnyelvű összeállítás alkalmával rendszerint új fordítások is születnek. Petőfi és József Attila után egy kétnyelvű Ady-estet Is szeretnénk összeállítani, ezzel készülünk Ady születésének 1977-ben esedékes centenáriumára. E műsorok lehetővé teszik, hogy jobban megismerjük egymás kulturális kincseit.“ (p)

N

émeth Évi a SZISZ pózba! alapszervezetének elnöke. Napközben 24 gyerekszáj csak óvó néninek szólítja.

— Nagyon szeretem a gye rekeket, sok a gond velük, de megéri a fáradságot.

— A SZISZ-munka is?

ÉVIKE

összeférhetőnek tartom a

— Az is. Mindkettő teljes családanyai kötelességeket embert követel, és habár és a SZISZ-elnöki funkciót,

Most jöttünk brigádról

lÉÉpKi

(Mészáros László felv.)

„KINCSTÁRI KVÁRTÉLYON“

Szt-p élet a k,atonác... — dicsen sok toborzó- és katonaének. .k fiúk belekóstolva ebbe az életbe, érettebbé, kötelességtudóbbá válnak. Idén szeptember utolsó napjaiban kapták kézhez a behívót. \z anyák szeme meglelt könnyel, mert az ő kisfinkat (mert nekik a sorköteles fiú is kisfiú marad) behívták katonának, s elkerül otthonról. Hogyan bírja majd a rendet, a ..kincstári kvártélyt“?

Xz apák másképp vélekedtek:

Emberséget tanul a gyerek ..., rendet..., fegyelmet..., megembe- resedik .. .

Egy elle.sett párbaszéd;

— A fiunktól megkaptuk az első levelet.

—Panaszkodik a kosztra, kovés?

— Dehogy, éppen azt irta, hogy sokat adnak, de neki nem nagyon ízlik, üfáshoz szokott.

Bizony máshozl Tizenkilenc éven át mindennap megkérdezte az anyja; „Holnap, fiam, mit enné!?“ Ennek vége. Egy azonban biztos, hogy mire hazajön, nem lesz válogatós. Nines olyan fiú, akinek e- zért vagy azért ne válna hasznára a katonaság.

És mit szóllak ők. a bevonnlók?

.Megváltoztak. Szemlátomást. Büszkék arra, hogy katonának mennek, de azért egy kis szorongással nézlek az elkövetkező napok elébe. Sokan még a borbélyhoz is elmenlck. utána pedig furcsán, meglepődve nézegették magukat a tükörben, de nem ellenkeztek, ha az ismerősök így vélekedtek: „Ha hiszed, ha nem, ez a rövid haj sokkal jobban illik neked“. Mi tagadás. így igaz. A hajdíszt azért általában sajnálták. Egy óráig, két napig? Később a- zonban megszojiják.

Szeptember vége, a búcsúzások jegyében telt el. Szülőktől, rokonoktól, barátoktól, munkatársaktól és a kislánytól vetlek búcsút.

Aztán írjál!

— Gyere el látogatóba.

— Nemsokára úgyis hazajövök.

— Ugye megvársz?

■Aztán eljött a nagy nap is: bevonultak.

Néhány hónap múlva, amikor először látogatnak haza, büszkék és bátrak le.«znek. Büszkék az első kitüntetésre, az előléptetésre, és bátrak, mert már tudni fogják, hogy a haza védelmét csak elszánt, bátor emberekre bízzák. Nagy Ernő

Németh Éviké, az ifjúsági szervezet elnöke

' (A szerző felv.)

azt hiszem, hogy tökéletesen csak az egyiket lehet végezni.

— Ml a legnehezebb a szervezeti munkában?

— A szervezés.

— Ahány tag, annyi ember nyelvén kell beszélni. A brigádban, akkor különösképpen „megdolgozom“ a mondanivalót, mert mindenkihez másképp szólok. Az e- redmény a fontos, az, hogy a végén csaknem mindenki eljön.

— Miért éppen a brigádokat ragadta ki az annyira sokrétű SZISZ-tevékenység- ből?

— Miért? Mert a brigádok vonzzák legkevésbé a fiatalokat. De mi ezeket is érdekessé varázsoljuk. Komolyan! A közelmúltban szervezetünket megjutalmazták az aratási versenyben való részvételünkért.

— Mire készülnek a közeljövőben?

— Az évzáró taggyűlésre. Pózba kicsi falu, mi mégis azt szeretnénk, ha minden tagunk feltalálná magát a SZISZ-ben, hiszen szórakozni, egymástól tanulni kisközösségben, szerény adottságok mellett is lehet.

Beszélgetett:

Zánsek Erzsébet

HELYREIGAZIT.AS

Lapunk 40. számábaí ..Érdemes sportolni“ cimfi cikkünkben sajná- latoí elifáí történt. Helyesen: Horváth Tibor és Balofshné Lély Matr- da. Kérjük olvasóink szíves elnézé- séL

C — tnhái az élet, tartja az ismert mondás. Ai elmúlt héten olyan ember távozott el közülünk, akinél ez fordítva volt érvényes: rvpki az é letet jelentette a színház...

Fellegi István Igaz kommunista volt, aki páratlan lelkesedéssel, csUggedést nem ismerő akaraterejével ott volt hazai magyar szocialista kultúránk bölcsőjénél. Először a CSEMADOK Központi Bizottsága főtitkáraként, mafd 1952 augusztusától Igazi munkahelyén, a születendő Magyar Területi Színház Igazgatófaként szerzen elévülhetetlen érdemekét. Azok az ivek életünk, kultúránk hőskorát felentették, s ennek az időnek egyik halk szavú, szeAtyus

eltávozott,..

rény, de annál érdemesebb hőse volt Fellegi István.

Mindenét képes volt odaadni a csodálatos varázsért, amelyet színháznak neveznek. S ez szó szerint értendő. 1952 őszén, az Indulás zűrzavaraiban a színé szék az ő megtakarított pénzéből kapták hónapokon át cse kéig gúzsifukat, egészen addig, amíg az illetékes intézmények jóváhagyták az új színház költségvetését. Azokban a napok bon Senki sem tudta megmondani, hogy Fellegi István mikor pihent. Fáradhatatlanul szervezett, segített a kőműveseknek, a mázolóknak, naponta ott ült a próbákon, s rendű letlenül hitte, hogy 1953. január 31-re befejezik a színház i- deiglenes otthonának a tatarozását, és az első előadás is sikeres lesz.

Így is történt. Az a jorró téli színházi este ma már szinte legendává magasztosult. Vrbán Ernő Tűzkeresztsége pompás tűzkeresztségnek bizonyult: a- mikor véget ért az előadás, hosszú perceken át zúgotf a vastaps, csak egy ember ült még mindig jaljehéren: a sok sok izgalom, álmatlan éjszaka meg ez az öröm csaknem teljesen levette a lábáról.

Legendák — igazak és mlót- lanok — keringnek igazgatói ténykedéséről is. Am ezeknél a tények sokkal fontosabbak. S ezek azt igazolják, hogy Fellegi István egyre magasább szakmai szinten, lankadatlan akaraterővel állt a színház élén. Olyan színészek nőttek föl az igazgatósága alatt, akik azóta is művészként és emberként egyárd-nt jelesre vizsgázlak és vizsgáznak. Azokban az évek ben a kezdőnek vélt társulat országos viszonylatiján is ji- gyelemre méltó előadásokat produkált, melyek közül többet Fellegi István rendezett.- Csak a tehetséges és igaz embereknek adatik meg az, hogy barátai, tisztelőt biecené ven szólítják. Fellegi Istvánt a szakmabeliek Atyusként szeret ték. Valóban az Is volt: a színészek, a színház igaz barátja, őszinte segítője. Bennünket, az előadások méltatóü is gyak ran meghívott a lakására, u- vagy az Európa kávéházbu. 0 rákon, néha éjszakákon át he szélgettünk, vitatkoztunk. Élményt jelentettek ezek a találkozások. .Most döbbenek rá, hogy mégis milyen keveset beszélgettünk, hiszen még nagyon sokat tanulhattunk volna tőle.

Nyugdíjaztatása után sem fordított hátat a színházai ik. Ott volt a próbákon és a áe- mutatókon, izgult, örült bosz- szankodott épp úgy, mint évek kel ezelőtt. Sok barátfa volt, s mint minden embernek, neki is akadtak rosszakarót. Az előbbiek lelkesítették, egészséges önbizalmat adtak neki, s ezt az utóbbiak pillanatokra sem tud iák letörni. Embersége, szakmai felkészültsége minden gán- csoskodást, rosszindulatot legyőzött.

Hihetetlennek tűnik, hogy Fellegi István nincs többé. Ak kor távozott el, amikor Komá romban is úf évad kezdődőt;. Bemutatókra hívnak, s most félek elmenni, belépni a színházba. Tudom, valamennyi barátodnak, tisztelődnek elszorul a szive. mert most és mindiá nagyon fogsz hiányozni, szere tett .Myusunk...

Szllvássy Ifizsef