Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-14 / 42. szám

3 70 ÉVES A MATADOR Futballbelsök, benzíntömló'k... A grirban nem türtént velem ni, első lgazg«tö)a Joief Tomka aemmi, pedig egr gyártól az em- voH. Kezdetlegea köraimények kér taggal elvárta a caodát. E- között lolyt a munka, hiszen a gyetlen élményem az volt, hogy gyárat csaknem teljesen tönkro- relläktem egy embert. Nagyút tették a visszavonuló fasiszták, nyekkent. Pardon, szóltam, és"k Rövidesen aztán egyre terebé- megtogtam a kezét. Jéghideg vnlt. lyesebb lett a gyár. 0) műhelyek, aa arca pedig változatlanul vt- csarnokok épültek a leromboltak gynrgott: gumiból volt. helyén. Mint ahogy már emlftet­Az Iskolában unnak Idején le- tem, ma Iá 000 gyártmány szere­vezettük a gumi vegyi Összetóte- pel a Matador termelési program­lének képletét, most már csak ar- Jában. A világ 75 államában Is- ra emlékszem, hogy a tél táblát merik termékeit. A legnagyobb telelrtuk. míg a végére Jutottunk, érdeklődés a termoforok, a kO- — Látja, ha akkor odafigyel, lönbözö kaucsukoldatok és ra- most nem kérdezné, honnan kap- gasztök a padlóburkolatok, szlge- Juk gyártmányaink nyersanyagát, telöanyagok és keménygumi ké- Tudná, hogy csakis a szomszé- szltmények Iránt van. Ezeket Ma- doktól, a Slovnaftból és a Dlmlt- gyarországra, az EAK-ba, Kubá- rov Vegyiművektől Jöhet a szűk- ba, Finnországba. Olaszországba, séges alapanyag. Franciaországba, Hollandiába, Tu­Most már sajnálom, hogy akkor nlszba. Marokkóba és más orszá- nem figyeltem oda. de nemcsak gokba szállítják, ezt. hanem azt is, hogy nem va- ,,, gvok százéves, mert akkor kap- " .......... — ■' nék egy piros termofort a seg­gem alá és kéket a lábamra, hogy ne érezzem a reumát. Se­baj, vendéglátóm, Bedöcs Péter, a SZISZ üzemi bizottságának elnö­ke azzal vigasztal, hogy megmu­tatja a gyár 14 000 termékét mind egy szálig, és ami megtetszik, ha- zavlhetem. Nézegetem a szép szí­nű PVC-padlóburkolót, a gumi és szivacs lábtörlőket, a különböző méretű csöveket, futószalagokat, szigetelőket, blclkllbelsöket, gu­mival fedett fémalkatrészeket, tartályokat, kórházi kellékeket, keménygumi készítményeket és a vagy százféle ragasztót, amelye- két a bosszankodástól már ágé­szén homálvosan látok: mit vá- Péter, a SZISZ üieml szén homályosan látok: mit vá lasszak ezekből? Tizennégyezer haszontalansági Gumigyárban Já­rok, és még csak egy léggömböt sem viszek haza... btíottsitgának elnöke * 2. A gyárban 30 kollektíva verss- Aznap a Matadorban én voltam nyez a szocialista munkabclgád a viccek főszereplője. címért, közülük három Ifjúsági. Ján Glajza, brigádja a termofor X. gyártó részlegből, Szalacsy Lász­A vállalat 70 éves, dolgozói kö- kollsktlyája a karbantartók és zött egyetlen sincs vele egyidős. »■’‘«ádja a má­öreg gyár, az Idős bratlelavalak nos^aWával emlékeznek a kéz- niunkabrlgád dm H- foko­detére tatáért versenyez. Az utóbbi két- A Matadorkában és a volt 150 Dlnamltkában összpotosult a két öjltíelJavaslatot és ötletet való- héborO között minden munkás- ® megmozdulás. Ebben a két gyár- megtakarttéssal ban volt a munkásmozgalom tel- Jártak. , képes alaptókolája. Azok a gyö- * dolgozók Mzött találni ma- nyörü május elsejék, meg a ligeti Svav nemietlsógüeket, tót még juntállsok. .. szép volt, istenem, magyarországi állampolgárokat Is. már hetveoéves ez a gyár is. A határmentt falvakbö] a Mata­El5ö neve; Matador Ruggyanta autóbusza ^ naponta hozza­és BalMa Művek volt. Így magya- -vl«l *ket. Lengyel munkásai is rul. Gumi és kaucsukterfnékeket vonnak a gyárnak, ók muakás- gyártott - 80 munkással. 1926- ezállőban laknak. De még a kő ­bán a Matadorban már csaknem ^öldl seg%éggel sem oldották 400 munkás dolgozott: lábbelltal- mos * Matador munkaerogondja- pakat, futballboltóket, szigetelő «- A gyár Iparltanuló-lntézetóben szalagokat, gumival átitatott vá- Jövőre 135 tanuló szabadul, gu- szonclpóket és gumi lábbelit (a mllparl szakemberek, vegyészek, közismert kalocsnlt) és többtéle akiket már alig várnak. A gyár játékot is gyártottak. vezetői nagy reményeket füzneh 1938. október 10-én a német fa- hozzájuk, azt mondják, ez az első slszták leronhanták Ligetfalut, s ..®t6s évfolyam, eddig évente a gyárban többé nem Játékok, ha- ennek a létszámnak csak a fele nem gázálarook, repülőgép-ben- foglalta el a helyét a gépek és zlntartályok, benzlntömlók ké- a futószalagok mellett. Megomllt- síUItak. )ült. hogy a gumiipari üzemve­A felszabadulás után, 1945 vá- gyász szakmában tavaly egy o- gén kezdett a gyár újból üzemel- lyon osztály nyílt, amelynek di­ákjai őt évi tanulás után érett­ségivel fejezik be az Iskolát. — Fiatalok? Hm, hm. Nagy )6 akarattal mondhatjuk csak azt, hogy a gyár a fiataloké, mert mindössze a dolgozók negyedré­sze 30 éven aluli, és ezeknek Is csak a fele SZISZ-tag. Sokan azt mondják, a ml hibánk... Bedőcs Péter „lógatja az orrát“. A futószalagok részlegén dolgo­zik. műhelyvezetője nem Jé szemmel nézi, ha SZISZ-ügyben szaladgál. Otthon viszont két kis­gyereke van, akik Igényt tarta­nak szabad Idejére. Nehéz ezt összhangba hozni. — Talán segítene rajtunk, ha a SZISZ kapna egy fél fizetéses munkaerőt. Bizonyára, hiszen 312 fiatal ér­dekelnek lelkiismeretes képvise­lésére és Intézésére még talán a napi 8 órai munkaidő sem len­ne elég. A gyár Ifjúsági szerve zetének 12 százaléka párttag, ők alkotják a SZlSZ-szervezet mag- vát, rájuk mindig lehet támasz kodni. Jöl működik a fiatal szak emberek tanácsa, több újítási Ja­vaslattal válaszoltak a Slovnaft nyersanyag- anyagmegtakarltásl felhívására. Élsportolölk ugyan nincsenek, de a gyár nagyszerű tömegspor­tolási lehetőségeket biztosit, és s fiatalok élnek Is velük. A Mata­dornak 8 futball-, 4 kézilabda , 3 kosárlabda-, 3 tenisz- és 4 te­kecsapata van. Ezek a legnépsze­rűbbek, de rajtuk kívül úgyszől-, ván minden sportág képviselve van a 215 tagú Iskra Matador sportegyesUletben. Sokoldalú a gyár szociális gondoskodása Is. Az üzemi bölcsődéjük és óvodá­juk, egészségügyi központjuk a Magas-Tátrában, a Kárpátokban és a bolgár tengerparton, szau­nával és a gyógytornához szük­séges személyzettel és kellékek­kel felszerelt központjuk van, nyugdíjasaiknak odaajándékozták a volt Igazgatói kastályt, lakáso­kat építenek, amelyekkel minde­nekelőtt a fiatal házasokon Igye­keznek segíteni. Kétszázhuszonöt férőhelyes üzemi konyhájukban a gyár alkalmazottai 3,70 koro­náért megebédelhetnek. 3. PetrZalkának (LlgotfalunakJ a távlati tervek szerint nemsokára 150 000 lakosa lesz. 0) lakótele pék nőnek ki az Iszapos, lápos földből, amelynek csak az előkér szitásé a lakásépítésre milliókba kerül. Ez a tény o Matadort ó| bera- házásokra kötelezi, viszont vár­ható, hogy ax ó) lakók megáld­ják majd a gyár mnnkaerőgond- jalt. A azflietésnapra egy kta megfiatalítást kívánunk, Jelképe- ten, de azó szerint is, és még ta­lán azt. hogy mindig csak olyat gyártianak, aminek mindnyájan örülünk majd. aminek mindnyá­jan hasznát vesszük: Játékokat, padlóburkolatokat, 6s nem gáz­álarcokat, ZACSEK ERZSÉBET (A szerző felV.) .‘ítWJS I Barliisz György (balról) és Kladrk Gábor, Most kaptuk meg a tavalyi, nagysikerű ko.sirei fényparádé kél {elvételéi. .Az SZNF harminradik évfordulójának tiszteletére kél kosiiei művész. Ilartusz György és Kladek Gábor elhalaroztn. nen szokványos módon teszi emléke/é'essé a nagy jiibileiimni. fényparádét rendez a kofieei Felszalia diilás téren. .A két művész ötletét a Katonai Főiskola repülési tanszéke realizálta. -Vogiiszliis 30-án. este nyolc órakor óriási vörös esiltag jelent meg az égbollnn. \ féuyparádé sikeréi mi sem bizonyít ja jobban, mini az. hogy már kötlöldön is értb-klődm-k az ily<’ii vetítési leelmika iráni. I ötágú csillag az égbolton. K. G. felvélelei A tornai vár s az ölébe bú- v6 község, DcdamikOT mezővá­ros, vármegyei székhely sok pusztulást, veszedelmet, élt át a futó és gyOtrö századok folyamán. Tatár perzselte, tő­rök dúlta, Dózsa híveivel ter­helték az öreg tölgyeket. Ti­zenkilencben a fehérek és vö­rösök egymásnak adták a ki­lincset, s emlékül ttt hagytak egy tömegsírt. Tizenhárom vöröskatona alussza benne 0- rök álmát, hantfukat a ke­gyelet és emlékezés virágai borítják. A legfájóbb, legemlékezete­sebb. ma Is éló emléket a második világháború hozta. Nehéz napok voltak ezek, mint szerte a csatatérré vál­tozott hazánkban. Turlía nad Bodbou ! Torna) stratégiai fontosságú útvonal mentén, a Rolflava (Rozsnyó) — Kófi­cé (Kassal útvonal közepén fekszik. Békében is fontos ke­reskedelmi és közlekedést központ, hát még háborúbani Ezt mind a két fél tudta, a megszálló és a felszabadító egyaránt, ezért a község hat hét alatt ötször cserélt gaz­dát. 1944 december közepe volt. A közeli ágyúk dörgése, dü­börgése olyan hirtelen hall­gatott el, hogy szinte fájt a csönd, zúgott a dobhcatya. Hó alig bolt. A zúzmara, a dér üveggyöngyökké dermedt a fákon, és szinte csülngelt az éles, fagyos levegőben. A nap hidegen, fényesen ragyo- ^qott, ezüst csíknak tűnt az 'át, melyen öt német baktatott komótosan egytk hídtól a másikig. Két patak szeli át ma is a községet, a Malom- és az Aji- -patak, három híd íveli át. Mind a hármat aláaknázták, megkísérelve a lehetetlent, j|s hogy éppen ttt állítják meg az egyre nagyobb erővel elő­retörő Vörös Hadsereget. Ta­lán még akadt olyan, aki hitt a lehetetlenben, de azok, a- kik megjárták a poklot, s él­ve kerültek kt onnan, akik tudták, mi volt a Don-kanyar, mit jelentett első világhábo­rús puskákkal, ót tölténnyel szembeszállni a kaíyusákkal, , , a sztállnorgonákkál, azok azt is tudták, hogy ttt már csak a bolond ember hisz a néme- leknek. Ezt tudták a fastsz- ‘űí " ták is, mégis öltek, robban- '-ttpi toltak, pusztítottak, s olyan magabiztosan sétáltak egyik gyüjtózsinártól a másikig, mintha a győzelem, nem pe- ~ dig a vég felé haladnának. i A községháza közelében van az egyik híd az Ájt-pata- i kon. Közvetlen mindkét part­ján egy-egy ház állt. A bal oldali kisebb, alacsony, ^zoba- -konyhás, zsindelyes, egy öz­vegyasszony háza. Fia, Sol­tész Ferenc az akkor huszon­négy éves legény nemrégen került haza a keleti frontról súlyos fejsebbel, testben meg­törve, lélekben kiégve. Hol volt már az a hurráopttmiz- mus, mit a „leventékben" puskaiussal, ktköíéssel és a . ; * meggyőzés hasonló eszközei- tjr. vei beléjük vertek? Most csak é egyet tudott: ez a háború nem az Ö háborúja, a fastz- r mus végéhez közeledtk, s há­ború után bármi következik Is, enné! csak jobb lehel. Egy A HlDMENTO a cél: túlélni azt a pást na­pot vagy hetet, ami még eb­ből a véres cirkuszból hátra van. Túlélni bármilyen áront Mindenre képes volt, csak ne kerüljön vissza a frontra. A római V-őssel ellátott hadi­rokkant-igazolványa egy ú- fabb mozgósítás esetén nem mentesíti a jrontszolgálattöl, de ha előtte van egy egyes, már nkm hívhatják be. Igaz, ez azonnali föbelövés, de mé­gis jobb, mint újra a jront. Odarajzolta. Lesz, ami lesz! A kts ablakokat leszedték, de a sok-sok mázsa robbanó­anyag hatásától ez nem ment­hette meg a házakat, a nyo­morúságos élet egyetlen me­leg fészkét, egyetlen mene­dékét. Deszkakerítés válasz­totta el a kis ház udvarát a patak partján jutó gyalogjá­rótól. A hídtól két-kétszázöt- ven méterre a község köz­pontjában, a Szent János-szo- bor előtt sisteregve gyulladt meg a gyújtózsinór, s fénye­sen, komótosan kígyózott gyilkos célja felé. A kerítés mögé lapult voronyezsi hadi­rokkant ezt jól látta, s látta a csukaszürkét viselő robban­tó osztag tagjainak a hátát, amint nyugodt léptekkel in­dultak délnyugatnak. Még egy gyujaszál, s az utolsó híd is levegőbe repül. Ezt a pillana­tot használta ki Soltész Feri. Egy ugrás ű kerítésen át a patakárokba, reccsent a vé­kony jég, villant a bicska, s a gyú jtózsinór kettévágott ku­kacként zsugorodott össze. A kígyózó láng sziszegve köze­ledett. A legény ismét átug­rott a kerítésen, s katona módra fedezéket keresett. Ha­talmas robbanás rázta meg a földet, majd még egy jez a másik híd volt). A legéky várt, felhangzott a harmadik Is, és a Malom-patak hídja is eltűnt. Még sokáig kavargót: a füst, por, kövek pattogtak, majd csend lett megint. A le­gény elömászott. A kis ház áUt, vakolata levert, foltos volt, mint a ragyás lány ar­ca, teteje beszakadt, de áilt. A szemben levő ház elülső és oldalfalai beomotva, elpusz­títva, tónkretéve. A híd bal oldala nem robbant föl, meg­mentette egy budit bicska és egy halálra szánt legény, aki élni akart. A robbantás után pár nap­ra megérkezel! az első szov­jet járőr. Soltész Feri a veze­tőjük és tolmácsuk lett. Fel- derttó járőrt vezetett a Szád- élői völgybe és a kömyezó falvakba. Vezette és tájékoz­tatta a szovjet rendfenntartó csapatokat, majd dolgozni kezdett. Cipésznek készült a háború előtt, most pék lett. A szovjet katonák által ho­zott lisztből tanult pék irá­nyításával sütötték a sótlan kenyeret. Ma kőműves mester Soltész Ferenc, két iskolázott fiú és egy gimnazista kislány apja. Vékony, magas most is, mint annak idején, csák az arcát szántotta föl egy kissé az e< telt félszázad. „Ma már mint­ha álom volna' — mondja. Pedig tudja, érzi velünk e- gyiltt, hogy valóság volt, szörnyű valóság. F&cső PS! Foto: Bartók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents