Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-09-30 / 40. szám

10 üjifilíság április 24-én az NSZK stock­holmi nagykövetségén a inutika min dennapi, szokásos ütemében haladt. A harmadik emeleten, aliol Dietrich Stoecker ndgyküvei irodai osztálya van, a megszokott csend honolt. A nagykövet előszobámban ülő ti^ karnö csodálkozva emelte fe) a le­jét, amikor Iiírtfileü egy borzekés, lios.szú hajú fiatalember lépett he az ajtón, és kifogástalan németséggé: megkérdezte, kaphatna-e nyugatné­met útlevelet, ,.Ki engedte ezt Ide«’“ — villant át a titkárnő agyán, hi­szen a konzuláris osztály az els«» e meieren van, és ide a nagvküvet ősz tályára csak felvonóval lehet leljön ni. — Víiló.szinulHg eltévedt — mondta ndvariasan n titkárnő —. a konziilá- ris osztály az első emeleten vau. — Kezeket az asztalra! — kiáltot­ta a latugató, és revolvert rántott elő a zsebéből. Ebben 'a .pillanathaji további két géppisztolyos fiatalem­ber hatolt be a szobába. A nagykövetség c.sendes épiileie pillanatokon belül pokollá változott. A támadók — hatan vpltak, köztük •gy nö is — fel és, alá rohangáltak a léprsőhazban, közben vaktában lö­völdöztek a falakba. Az alsó emele­teken'- dolgozó tisztviselők ajtókon, ablakokon, vészkijáratbkon át mene ' kültek az épületből. Nem telt bele tíz perc sem, és a svéd rendőrök százai acélsisakban és golyóálló mellényben körülfogták a iiagykövétség épületét, .^z egyik me- Hí^külő tisztviselőnek ugyanis sike­rült értesítenie a rendőrséget. A ban­diták, akik a harmadik emeletet fog­lalták el. tüzet nyitottak a rendőrök re. A harmadik emeletről senkinek sem sikerült elmenekülnie. Amikor a rendőrök behatoltak az épületbe, az egyik bandita lekiáltotta, hogylia azonnal nem ürítik ki a nagykftvetsé- aet. von Mirbach katonai atla.sét ?- zounal agyonlövik. Meg sem várták a fenyegetésük ha­tását. von Mirbachot négy lövéssé: leterítették. A súlyosan sebesült dip­lomata, testét kidobták a lépcsőkre. Kgy óra múlva ugyan megengedték, hogy a mentőszolgálat fegyvertelen tagjai kívigyék az épületből, de ez mar nem so-kat segített a sebesültön. Reggelre a kórházban belehalt sé­rüléseibe.. rendőrség a túszul ej­tett hivatalnokok élete érdekében el­hagyta az épületet. Egy óra múlva a UPA nyugatnémet hírügynökség stockholmi kirendeltsé­gen megszólalt a telefon. A hívó a Holger Meins harci csoport vezetője­ként mutatkozott be. (Holger Melns a nyugatnémet Baader-.VIeinhof anar­chista banda egyik tagja volt, s ta­valy egy nyugatnémet börtönben halt meg.) A vezető követelte Andreas Baader és Ulrike Msiohof bandaveze- tők szabaüonborsátását. Az eralítet- tok különböző NSZK-bell börtönökben töltik büntetésüket. Az anarchistá­kért cserébe elengedik túszaikat. A huszonhat terroristát a majna-frank furtl repülőtérről kellett volna útra bocsátani. Követelték, hogy túszul Svédország bonni nagykövete menjen velük. A repülőgépnek addig kellett volna a levegőben keringenie, amíg valamelyik ország a repülőgép szp- inélyzete é.s a svéd nagykövet éjeié­nek érdekében nem engedélyez! a le­szállást é.s nem biztosít menedékjo­got a banditáknak. Mindezt a tele­víziónak kellett volna közvetítenie. U.sak ezek teljesítése utási lettek vol­na liajlandók tárgyalni a stockholmi túszok szabadlábra helyezéséről, ter­mészetesen azzal a feltétellel,, hogy ok is bünietlenül elhagyhatják Svéd­országot. A terroristák vezetője kije­lentette. ha nem teljesítik feltételei­ket, minden órában agyonlőnek egy túszt és este kilenckor a levegőbe röpítik az épüietet, amely maga alá temeti a túszokat és őket U. ,,Győze­lem vágy halár‘1 — kiáltotta, majd ;etettc a kagylót. Az ultimátum hangvételéből arra kelleti következtetni, hogy a bandi­ták lugyon biztosak a dolgukban. Nemsokára újból felhívták a DPA ki- rendeltségét. é.s kérték az összeköt­tetést a. majna-frankfurti repülőtér­rel. Nyilván azt gondolták, hogy már ndaszallUatiák a bandita társaikat. Most az egyszer tévedtek. Egész N’yiigat-Németország a tele­vízió képernyője előtt ült. A televí­zió iminkatársaí egyenesben közve títették a stockhulnti eseményeket. Bonnba]i Helmuth Schmidt kancel­lár vezetésével összeült a ;,nagy vészl)izottság'‘. amelyet csak nagyt)n súlyos kül- vagy belpnlUikai esemé­nyeknél hívnak össze. Az ülésre nem­csak a ^kormány tagjait, hanem az oppnz/cio képviselőit Is meghívták. Amikor este kilenc előtt bejelentet­ték az anarchistáknak, hogy a nyu­gatnémet kormány visszautasítja kö­veteléseikéi. először nem akarták el- iiinni. Aztán örjöngenl kezdtek, s a- gvonloiíék Heinz Hillegaar követségl •.aaácsost. dául Rudi Dutschke, csak felületesen ismerték a marxizmus klasszikusai­nak müveit, és ahol lehetett, kifor­gatták, őket. annal jobban hajbókol­tak Herbert Marcuse elött. aki azt liirdette elméletben, hogy a nyugati •»rszúgük egyetlen forradalmi rétege a diákság és nőm az ..elpolgária- sodott numkásosztálv“. A helyzetet bonyolította az a tény Is, hogy az NSZK-ban abban az időben nem volt Hgy reális politikai eró. amely irá- nyUhaiia volna a baloldal felé for­duló fiatalokat, akik nem értették f:gyet a szociáldemokraták reíormis- ta célkitűzéseivel. A kommunista part, amely akkor lépett elő az ille­galitásból, ahova Adenauer kénysze­rítette, még nem tudta rendezni so­rait. .^zóta hét év telt el. A szoclál- és szabad demokraták koalíciója liatal- iiiuk éveiben olyan lépéseket tett, a- melyck a politikai feszültség eny­hüléséhez és a háború utáni tények ellsmeréséliez vezettek. Kiéleződött a kapitalista világrend­szer válsága. Erősödött a német mun­kásság oszlályöntudata, és a diákság POLITIKAI BANDITÁK Röviddel éjfél után robbanáis meg az épületet, s a harmadik eme­let ablakaiból lángok csaptak ki. A televízió nézői hirtelen vezénysza­vakat hallottak, majd a túszok se­gélykiáltása és géppisztolyok ropo­gása hangzott fel. A rendőrség a robbanás után megostromolta az é- pülelet. Rövid tűzharc után, melynek következtében egy bandita meghalt és egy halálosan raeg.sebesült, elfog ták a szökni akaró négy banditát. A tíz élő túsz szerencsére megúszta ki­sebb sérülésekkel. Másnap a svéd kormány határozata alapján a négy terroristát kiadták az NSZK hatósá­gainak. A stockholmi iragódia lezárult, és megkezdődött a politikai utójátéka. Ha a stockholmi véres éjszakát kí­vánjuk elemezni és bele akarjuk he­lyezni az NSZK politikai életébe, szükségszerűen vissza kell pillanta­nunk Nyugat-Németorszag közelmúlt­jára. A hatvanas években, Adenauer tá­vozása után úgy tűnt, hogy az NSZK politikája zsákutcába Jutott. A sao- ciallsta országokkal .szembeszegülő terméketlen és veszélyes politika, a háború utáni európai realitások ta­gadása veszélyes reakciós légkört te­remtett, am»ly«t a viszonylagos gaz­dasági felvirágzáfe; sem tudott elosz­latni. A nyugtalanság elsősorban a diakok és általában az ifjúság kö­rében terjedt el. A fiatalok tudatá­ban voltak helyzetük kllátástalaiisá- gának, hogy a fogyasztói paradicsom­ban nem teljesülnek be életldeáljalk. Ebben az időben tüntetések hulláma árasztotta el az NSZK-t. A tünteté­seket a baloldajl Ifjúsági mozgalom szervezte. Ezt a mozgalmat kispol­gári körökből származó vezetők irá­nyították. olyan szószólók, akik nél­külözték az alaposabb politikai kép­zettséget és megtagadtak mindennemű fegyelmet. Olyan ,,vezérek“, mint pél­számottevő része szintén a kommunis­ta párt programjában látta a kiutat a válságból. .A hét év előtti ultra- radikális. kispolgári „vezérek“ több­sége ..kikopott“ az ifjúsági mozga­lomból. Csak egy maroknyira való maradi közülük tpvábbra Is aktív, és megpróbálta mögállítani a törté- yuelem folyását. Ütjük szükségszerüeii a csődhöz vezetett. '• Andreas Baader, l\lrlke MeLiihof és még néhány társuk,- akiket az NSZK- ban a militáiis anarchista bűnszer­vezet ..szilárd magjának“ neveznek, még ma is azon a meggyőződésen vannak, hogy a munkásosztály csak elpolgáriasodott tömeg, ők viszont a forradalom kovásza. Abból, hogy az ultrabalos fiatalság forrongásl hullá­ma lelohadt a következő, képtelen következtetést vonták le: a nyugati országok tömegei püiltíkal lespédés- be estek, ezért. szándékuk ellenére be kell okét vonni a harcba, még pedig úgy, hogy mesterségesen kell inegieremlenl a forradalmi helyzetet. Ez viszont csak úgy érhető el, hogy hatalomhoz kell juttatiü a fasiszta reakciót, amely kiírtja a polgári de­mokráciát. Ez azután majd kiváltja a robbanást. A reakció úgy juthat liataloinhoz az NS7K-ban, ha aláássák a demok­ratikus intézmények tekintélyét, és az országban véres anarchia terjed el. A kormány tekintélyét csak ke­gyetlen terror hulláma áshatja alá. Ezt az ,,elméletet“ bővítették inég néhány trocklsta és maoista tézissel, majd Illegalitásba vonultak és mun­kához láttak. A hetvenes évek elején a nyugat­német városokat elárasztotta a ter­ror első hulláma. Sokasodtak a vé­res összetűzések a rendőrséggel, a bankrablások, robbanások hivatalok­ban és az utcákon, tömeges fegy­ver- és autólopásokról érkeztek ;e- ontések. Ezzel párhuzamosan széleskörű an- tikommunlsta kampány kezdődött és „vörös veszéllyel“ ijesztgették a tö­meget. Öuader és MeUihof csoportja, a- tnelyhez néhány száz ,,jobb“ család­ból származó, forróvérű fiatal csatla­kozott, kezdetben bírta a liberális értelmiség egy részének támogatását. 1971 végén azonban néhány véres cselekedet után teljesen el.szlgetelód- ;ek. Csak egyetlen szövetséges ma- i’iidt — a bűnözés világa. Baader és csoportja ..leszállt“ tehát Frankfurt és Hamburg alvilágába, gyilkosokkal, rablókkal és kábítószer-élvezőkkel kötött szövetséget. Baader később rendőrkézre került, 3972-ben azonban a csoportnak sike­rült egy nagy ..fogyverlény“: kísza- badíiotta Baadert a börtönből. U- gyanez év őszén azonban bekövetke­zett a vég — legalábbis látszólag. A reiulor.ség iHtartóztatott huszonhat terroristát, élükön Haaderral és Meinliüffal, Egy Időre nyugalom lett, de valóban Csak egy időre. Érdekes módüli a szigorú iiidganzárkákbaii tartott terroristák köniiyüszerreí kap­csolatot 'teremtettek egymással, uta­sításokat, parandsokat adtak ki. Ml sem természetesebb. iBlhT hogy a ban­da szabadon maradt tagjai újra ak­tivizálódtak. Tavaly Baader megparancsolta a börtönben ülő társainak, kezdjenek éhségsztrájkot, hogy ezzel zavarjak a kivizsgálást. A banda egyik tagja Holger Malus belehalt. A szabadon levő anarchisták masnap Nyugat-Ber- Ilnben meggyilkolták von Drenk- mann bírót. lóllehet semmi köze sem volt az anarchisták peréhez. A nyu­gatnémet jobboldal azonnal vad an- tlkommunlsta hisztériát robbant ott ki. Mi sem volt egyszerűbb, mint az átlag kispolgár megtévesztése, a ter­rorista bűnözőket a kommunistákká! azonosították. .A Német Kommunista Párt az elejétől fogva elítélte a ter­rort, és elhatárolta magat az Ilyen cselekedetektől. A szabadon levő a- narchistákat egyszerűen nem tudták letartóztatni, firűekes, hogy mindig előre .értesüllek az ellenük Irányuló rendőrségi akciókról. A Rajnavldék —' Pfalz belügyminisztere a keresz­ténydemokrata Heinz Schwarz pél­dául azzal az ürüggyel, liogy ..tájé­koztassa“ a lakossagüt, közzé tette az anarchista csoportúk megfigyelé­séről a titkos jelentéseket, A CDU — CSU főnökei és a Springer sajtókon­szern lüllbérnökel miiiden Írásukat azzal kezdték, hogy követelték az anarchia felszámolását és azzal fe­jezték be, hogy ideje leivne felsza- luüliil „minden vörösei“, beleértve ebbe természetesen a hatalmon levő szociáldemokratákat is. 1975 márciusában újabb buirány tört ki. Néhány nappal a nyugat-ber­lini választások elött elrabolták Pe­ter Lorenzet, a Kereszténydemokra­ta Unió nyugat-berlini vezetőjét. At anarchisták nem Is rejtették véka alá a -rablás célját: a baloldal ellen hangolni Nyugat-Berlin lakosságát és ezzel választási győzelemhez juttarni a szélső jobboldalt. Tervük azonbau nem sikerült. Nyugat-Herllnben nem került hatalomra a i:DU—CSU. Lo­renz urat pedig sértetlenül szabadon engedték. ­Egy hónappal később ismét válasz­tásokat tartütlak, most Rajna-Veszt- fáliában. Az anarchista banda újbői egy komoly politikai válságot pró­bált előidézni és megbuktatni a sxo- ciáldemokráciát. így robbant ki a vá­lasztások előestéjén a stockhoLml tragédia. A párharcból Nyugat-Né- metország szerencséjére ismét a kor­mány került ki győztesen. Az anarchista-maoista alvilág, a- mely a vllágforradalom előhírnökei­nek hirdeti magát, mint a szélsőséges reakció eszköze és segítőtársa lep- lezödött le. Feld.: —hr— VIljl<XtAZDÄSMll Arak A SZOVJETÜNIÖBAN Az K\SZ emberi jogokkal fog- ialko/.ó )>i/oltsága több ország- i»ati lamilmáuyo/Aa a fogyasztási cikkek és élelem árának alakniá- sál. Megállapította, hogy míg a tőkés oriA/ágokbaii világszerte nö- >eke<lnek az árak, a Szovjelmiió- Imii már bosszú évek óta arány­lag alac'souy és .szilárd az árak szintje. \ unatkozik ez ai élelme­zési ríkkfkre. sőt. a tartós fo­gyasztási cikkek ára vaiaraelyest csökkent is. A m BKL VÁSÁRLÖKHRJE A/ elmúlt tíz év (olyamán nem sáltozoM a rubel vásárlóereje. Ami mn<losulá8 niégiei történt, az a/, bogy a szovjet dolgozók je­lenleg egy rubelért öt százalék­kal több árut s ásárolbatnak. mint 1%5-beu. A rubel vásárló- e.rejéiiek stabilitását az áruk és szolgáltatások állandó ára bizto­sítja. amit az S/KP XX lA. kougresszusáiiak határozata irány­zott elő. Kgy szovjet rubel araiiyfedeze- le 0.9A7 412 graiurn tiszta arany. A szovjet dolgozók egy rube­lért ugyanúgy, mint öt vagy a- kár Hz és s ei ezelőtt —• három é.s fél liter tejet. 0.7 kg Tuarhahii«t. egy kilő cukrot. JO kg burgonyát. 4’saknecn fél liter étolajat vásárol­hatnak. Kgy rubelért két három­fogásos ebédet adnak az iízerrii étkezdében, hússzor lehet autó­buszon és huszonötször trolibu­szon utazni, három mozijegy >á- sárolhaló érte. ALAr.SO.W LAKBKR \ xíiágoa a S/ovjeluníóhan a legalacsonyabb a lakbér, nem ha­ladja meg a család havi jövedel­mének százalékát, tnertnégy- zetméteieuként .13.2 kopejkát lesz ki. Kgy kétszobás lakás havi bé­re fűtéssel és meleg vízzel 11-12 rubel. A lakbérek 192K óla vál­tozatlanok. Az állam magára A'ál- lalta a lakóépületek fenntartási költségeinek nagy részéL jelentős támogatást nyújt a nagycsaládo- .soknak. nyugdíjasoknak, háborús rokkantaknak, valamint az ösz­töndíjukból élő egyetemi hallga­tóknak. moszkvaiak évente 120 ezer új lakást kapnak. A szo\- jet lakások tágasak, konyhákkal, folyosókkal, fürdőszobákkal épül­nek. Fezekért nem kell fizetni, mivel a lakbért csak a lakóhelyi- •»égek területének nagysága sze­rint számítják fel. Nö A SZAHARA A brit tudó>nk sok éves megfigyelésének eredmény ei iga­zolják azt a feltevést, hogy a Szahara határa állan<lóan terjed dél felé. éspedig évente körülbelül 9 kilométeres se­bességgel. Századunk közepéig lassúbb volt a Szahara ter­jeszkedésének ffdyamatH. évente körülbelül egy kiloméler- nxi termőföldre burull homoklenger, az utóbbi években azonban az erős é»./aknyngati szelek hatására iiieggyorMiU. Kz a szél a globális ként jeleni meg. éghajlati változások kös etke/mény e­PRAKTirA-riSZrLUTT K Német Demokratikus Köz­társaság drezdai Peri taron-kon d>i- nátjáhan elkészült a Prakliia csa­lád újszülöttje, a Praktica l/^l- 2. A megvilágítás hrállílásál kél zöld képinező cgyszci íísíli a ke­resőben. A mérőgornhot mcgérinl- ve a felső képmező \áll»»/.ó. .'>/ aUó pedig állandó fényerővel vi­lágít. A megvilágítás akkor jó. ha a kél képmező fényessége — akár a fényrekcsz-heállílógy űn'í. akár a megvilágítási időt iM'állí- tó gomb elforgatása révén — megegyezik. KgyébkénI a Prak- lira- újszülött mindenben legalább annvit tud. mint előző lesi vérei. GUMBV A S/.l NXM.UK KU.KX Ismeretes. Imgy ős>zcl a le- i:\eket gonibabel<*gségek tá­madják meg. és nkk(»r rolia- mosan pusztulnak. s/únv"- gok a mahrriu és más fcrlő/ő betegségek terjes/tői nagyrés/| már elhuiállók k*u'mjk rovar- pusztító vegys/»M‘en‘Í\ el s/eni- l)cn. így’ újabb fogy \vrekcl kell kere-'ni és baiaba veim ellen ük. l!s/ményi 1hm|óiíÍ;iÍ fegyvernek ígérkezik egy kü­lönleges niikro-./kopikns goin- i»a. amely csak a s/únyogukal pusztítja el. más szervezetre teljesen ártalmatlan. Minllmgy a gomba kizárólag szunyt.” parazita. tenyésztése eléggt nehéz, de sikeresnek ígérkezik. KONFERENCIA KÉPTELEFONON A gyárun, ütemen, ku­tatóintézeten belüli tévé­konferencia lehetőségét teremti meg a VID-10 jel­zésű új szovjet képtelefon­rendszer, amelyhez , tíz képtelefon, ezek áramel­látó egységei, továbbá egy központi kápcsolócgy- ség tartozik. V'alamennyi képtelefonnal kép- és be­szédösszeköttetés létesit- bető 800 méteres távolsá­gon belül — a szakember részt vehet bármely kon­ferencián, anélkül, hogy elhagyná dolgozószobáját. Grafikus vagy szöveges információkat is át lehet vinni — valamennyi ké­szülék 12 csatornás tele­vízióvevőként és rádióké­szülékként is működik. A képernyő mérete 100x125 miiliméter, a készülék sú­lya pedig 12 kilogramm.

Next

/
Thumbnails
Contents