Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-09-30 / 40. szám
8 r-' ff»# Rövid ismeretség JoHíjrWJ RöíXer: Az ember sohasem lehet elég öva- tos. Különösen nem a világot járva. Erre a felismerésre jutott Hanus Fe- termann barátnak is, emlkor szemtelenül és bátran, a fürdőváros sétányán leszölltott egy fiatal hölgyet: — Kisasszony, láthatnám valamikor? A fiatal hölgy megrázta a fejét és kedvesen tgy száll: — Nem vagyok kisasszony. — Nem? — Nem. — Kárt — Talán. — Férjezett? — Igen. — £s a férje? — A férjem otthon van. Egyedül tartázkudom itt. Hanus Petermann ágy érzi, megfogta az isten lábát: — Akkor talán mégiscsak... A fiatal hölgy arca azonban elko- molyodlk: — Nem. Ez lehetetlen. Először is azért, mert nem szoktam ilyen dolgukat művelni, másodszor pedig azért. mert az egész fürdő tudja, hogy férjnél vagyok, és a férjem nélkül érkeztem ide. Mit szálnának az emberek, ha egyszerre magával látnának? — Az embereknek azt mondhatnánk... — Mit? — Hát azt, hogy én vagyok a maga férje és meglátogattam. A fiatal hölgy megállt: — Dgy látom, kedves barátom, maga ugyancsak kiismeri megát a dolgokban... — De nemcsak Így... — Hm... elhiszom. — Beleegyezik? Megrázta a fejét; — Lebetetlen! De mint kiderölt, mégiscsak lehetséges volt. Amikor Hanus Petermann három ára múlva bőröndjével e kezében belépett e száliöba. amelyben a hölgy már bárom hete lakott, Így száll: ■; — Foglalt a feleségem szobát? — Igen, uram, a második emeleten. — Köszönöm. Patarmann vidám gondolatok közepette cipelte fel a bőröndjét, gyorsan átöltözött, és röviddel utána kellemes várakozásban, ragyugö arccal lépett be a szálloda éttermébe. Hiszen a férfiak olyan büszkék apré kis hődllásalkral A pincér eléje sietett. — Szeretnék a teraszon ebédelni a feleségemmel — mondta Peler- mann —, van sáabad helyük? — Nagyon sajnálom, de azt hiszem... — NInci egyetlen üres asztaluk sem? — Egyet még találnánk — felelte a pincér —, de a nagyságos asszony egy negyed áréval ezelőtt elntazott. — Elutazott? — Igen. — Es nem hagyott Itt nekem semmit? — De igen — bólintott a pincér —, 8 szálladaszAmláját. Azt mondta: adják oda a számlát a férjemnek, akt éppen most érkezett meg. — tű — fordítása S imon, a rendőríelügyelő helyettese idegességében cgyils cigarettáról a másikra gyújtott. Egyre az óráját nézte. Kollégájával együtt napok óta felváltva .figyelték Tina Sander villáját. Nemrégiben ugyanis figyelmeztették a kábítószerosztályt, hogy Tina Sander nagy kábitószer-küldcméiiyt vár Perzsiából. \ Éjjel két óra volt. A sarkon egy elkésett látogató bukkant fel, odalépett Simon gépkócsijához és tüzel kért. Simonnak nem volt ideje bármit is tenni, a világ legrégibb trükfcjének áldoz.ata lett. Mielőtt akár a kezét is fölemelhette volna, éles »fájdalmat érzett tarkóján, és elvesztette eszméletét. Amikor magához, tért, Kramer rendőrfelügyelő ült mellette. — Tizenkét évi szolgálat után ilyen szimpla trükk áldozata lettél — korholta. — Mondd, legalább láttad a támadót? — Nem. Minden olyan 'gyorsan játszódott le. Hogy kerültél ide? — Amikor a megbeszélt időben nem jelentkeztél, mindjárt tudtam, hogy baj van. Azonnal idesiettem. .A rendőrtelügyelö kiszállt, és szem- ügyre vette az autót. .A gumitömlők ki voltak hasogatva. — Ha tudsz járni, gyere velem. Tüzetesen át kel! fésülnünk Tina Sander villáját. Minden bizonnyal megérkezett a kábítószer. Simon kilépve a kocsiból, ismét az órájára pillantott. Három óra múlt! Több mint egy óra hosszat volt eszméletlenül. A rendőrfolügyelö az autórádión át segítséget hívott. Amikor az emberek megérkeztek, kiadta a parancsot; — Hat ember kerítse be a villát. Senki se ki, se be. A többiek velem! A villa sötétben volt, sehol styn égett fény. Becsöngettek. Néhány perc múlva feltárult az ajtó, Simon a rendőrségi fényképek alapján azonnal felismerte Tina Sandert. Elegáns háziköpenyben volt. Magas, szép arcú, nagy, csillogó szemű nő volt, tudatában annak a vonzóerőnek, amelyet a férfiakra gyakorol. A korát nem lehetett felntérni, lehetett akár 30, de 40 éves is. Régiségkereskedése volt, munkájára senki sem ügyelt egészen addig, amíg a rendőrséget nem figyelmeztették rá, hogy köze van egy nagy kábítószeresempész •bandához. .Amikor a rendörfeliigyelö közölte vele, hogy házkutatást akarnak tartani, mérsékelten tiltakozott: — Tisztességes adófizető polgár vagyok, nincs mit titkolnom. Nyugodtan átkutathatják a házat, de niegnsnigtatoro KÉT ÉJSZAKAI LÁTOGATÁS önöket, hogy holnap panaszt teszek feletteseiknek azért, mert háborgatták éjszakai nyugalmamat. .A rendőrök besereglettek .a házba, a felügyelő csoportokra osztotta őket, és megkezdődött a kutatás. Tina Sander nyugodtan nézte őket, cigarettázott, .A felügyelő megkérdezte: — Egyedül lakik a villában? — Igen. Javíthatatlan vénlány vagyok — válaszolt mosolyogva. — Fogadott ma éjjel látogatót? — Nem. A tévét néztem, aztán olvastam egy kicsit, és végül lefeküdtem. A- ludtain, egészen mostanáig, amíg fei nem csengettek. Ha csak hívatlan látogató nem járt nálam, miközben aludtam — tette hozzá habozva. Kramer jelentőségteljesen Simonra nézett. Fedezni akarja magát arra az eshetőségre, ha megtaláljuk a kábítószert — mondta ez a pillantás. Ebben a pillanatban a konyhából izgatott kiáltás hallatszott; — Főnök, találtam valamit. Biztosan ezzel préselték a ha.sist! Valamennvüen a konyhába siettek. Tina Sander felkacagott, amikor meglátta, mit tartogat a rendőr a kezében. — De hiszen ez a jégkoekákboz való forma! Tudomásom szerint a törvény nem tiltja jégkockák készítését! A rendőr szégyenkezve elhallgatott. A házkutatás szomorú eredménnyel zárult, a rendőrök az égvilágon semmit sem találtak. — De hiszen ez lebetetlen — mormolta Kramer rendőrfelügyelő. — Nyilvánvaló, hogy azért ütötték le Simont, hogy ne láthassa, ki és mikor adja át a kábítószert! — Remélem, most végre alhatok to- váBb? — kérdezte Tina, szemmel láthatólag remekül szórakozva. — Igen — és embereihez fordult. — Valamennyien vissza a rendőrállomásra! Simont én viszem magammal, öntől pedig, asszonyom, bocsánatot kérünk! Simon beszállt a felügyelő kocsijába. Száz-egynéhány méterrel arrób a felügyelő megállt, kikapcsolta a motort. — Nincs más hátra, mint várakozni — mondta. — Érzem, hogy ma éjszaka még történik valami. Egy órával később Kramer sejtelmei beigazolódtak. Egy férfi bukkant fel, odasettenkedett Simon tönkretett autójához. Kinyitotta az ajtót, és a hátsó ülés mellől egy táskát vett ki. — Ez a fickó támadott meg! — súgta oda Simon a felügyelőnek. — Ez volt hát a terv —'élénkült fel a felügyelő. — Megtámadtak, tönkretették a gépkocsidat! Tudták, hogy ma éjjel már nem vontatjuk el a jármüvet, remekebb rejteklielyel tehát keresve sem találhattak. Tudták, hogy a villát át fogjuk kutatni. Attól tartok, a második látogatásunknak már jóval kevésbé fog megörülni a szépasszony! —sz— fordítása : # KÜRUeZ SÁNDOR felvétele • „Súlytalanság"! Versei •- lapján csak biztatni tudjak, bár egy-egy versében feszesebben is fogalmazhatna. Ne feledje, egy sikerült kép többet mond, mint a sok-sok „szósz''. Szabó Lőrinc mondja: „Ami legjobb, az mindig egyszerűbb minden más megoldásnál — a költészetben a szavak titokzatos megelevenítő ereje mellett ugyanez a gazdaságo.sség uralkodik, a- mely a természet formáiban, a matematika képleteiben és a logikai megliatáruzásokban." örülnénk, ha több verset küldene. Addig is biztatásként olvassa cl „lassú érkezés" ci- mű versét: „Lassan rakódnak / az időre a napok / mint folyó aljára az iszap / én is / biztos folyókéut / csendesen hömpölygők feléd / s helérin- gok titkos tenyeredbe". Várjuk a folytatást! • ..Jupiter": Cgy érezzük, a versben pontosabban fogalmaz. Prózája széthulló, é- lettelen, kissé zavaros is. Néhány sornyi példa: ,,.A kocsi simán futott, gyönyörűen feküdte az utat. A köd ellenére is megeresztette a kocsit. Ez az útszakasz úgyis nagyon elhagyatott Ritkán jön szembe egy-egy kocsi." slb. Figyelje csak meg; annak ellenére, hogy elbagyaunt útszaka.szról van szó,^ rengeteg „benne, a kocsi... Versei közül a .,Rcgi dal" címűt biztóuískéiit közöljük: .,Az ablakon / mely száját látva felejtve / bámul a tájra / kicsordul a vidám pa- tak / .Átöleli a barackfa derekat / emlékeket idéz ! a fakó lombok közíjtt / a bölrsődalt ' az altatót ! .i meséket Anyám énekel". Küldjön ú- jabb verseket, persze örülnénk, ha a prózában is gyakorolná magát! • S. 0. I.: Egj-ik s'crsében Így K: »Hág büszkeségem álarcát felvettem / És azt hitték, hogy nagy talány vagyok / De nem gondolta volna rólam egy sem / Hogy én is mindég egyről áImodok.“Meg- valljuk őszintén ezt mi sem gondoltuk volna. Viszont verseit elolvasva számunkra egy- .általán nem „taláiiv“, OlvasMi lesz, ha az anyukámat megöli? Azért fordulok a szerkesztőséghez és a rovat olvasóihoz, mert hivatalos bel.vekre hiába mentem, eredményt nem értem cl. .Apám komoly idegbetegségben szenved. Betegsége miatt nyugdíjazták. Alkoholt nem szabadna fogyasztania, de nap mint nap ittasan jön haza. Éjszaka nem tud aludni, halbirinál, látomásai vannak. Kiabál, minket sora hagy a- ludni. .Az utóbbi időben azzal fenyeget, hogyha ellenkezünk vele, az az életünkbe kerül. Ilyen kijelentéseket lesz: ..Várd meg a végét, mi fog itt tórtenní!" „Nagy baj ne történjen a háznál, mert én olyat csinálok, hogy abból még nagyobb baj lesz." .Az ehhez hasonló kijelentéseknek se szeri se száinp. .Anyukámnak vasból vannak az idegei. Ha apu részegen jön haza, könyörög neki, hogy feküdjOii le. de nem hallgat rá. Sokszor az egész éjszakát átvirrasztjuk, jó. ha égy órát kitesz áz alvásunk. Anyukám dolgozik, én iskolába járok. Bizony sokszor álmosan megyek iskolába, anyukám meg a munkába. Eddig nagyon jól tanulok, és szeretnék középiskolába kerülni. Csak a jövőninek élek, de ha ez így megy továbbra is, akkor lönkremeunek az idegeim. Nem keriilbetck az a]>ám szeiiia elé. Mindig kötekedik velem és az édesanyámmal. Kérem, segítsenek, adjanak tanácsot! Ki fog a jövömről gondoskodni, ha az anyukámat megöli? Engem kirúg a házból, nem törődik velem, csak'a kocsmának él. Segítsenek rajtam! Szeretnék rendes polgára lenni a hazámnak, Jebge: Egy szomorú diáklan> Életemnek ez a lépése nem sikerült Amikor olvasom a leveleket, mindig elgondolkodok magamon, mert én se vagyok különb helyzetben, mint mások. Tizenhat évesen mentem férjhez. Rögtön a kezdet kezdetén láttam, hogy élelemnek ez a lépése nem sikerüli. Két é\á házasság után elváltunk, és a kislányommal a szüléimhez költöztünk. Jelenleg huszonegy éyes vagyok. Négy hónappal ezelőtt niegismcrkcdtem egy hozzám illő fiúval. Mindenben megértjük egymást, nem vitatkozó típus és nem iszákos. Feleségül akar venni. Szerelném, ha a kislányom harmonikus családi környezetben nőne fel, de a jövőt illetően mégis félelem fog cl. Nem tudom, hogyan döntsék. A fiatalembert szerelem, de mégis félek. Kikértem a szüleim tanácsát is, rajtuk nem tudok eligazodni. Remélem, hogy a rovat olvasói közt akad olyan, aki tnnáe.sával a segítségemre siet. Jelige: Mit tegyek? Válasz a BOLDOG LEHETEK-E VELE című levélre Szerintem nem az a lényeg, hogy a fiatalember járóképtelen, hanem a szerelem, amely keltőjüket boldoggá (eszi. Volt cgy egészséges férje, de az nem törekedett arra, hogy önt és. gyermekét boldoggá tegye. Ez a férfi meglesz min- ileut, hogy egy kis örömet szerezzen niagiiknak. Szüksége San valakire, mert nagy szerencsétlenség érte. Megértésre és s/.erctetre vágyik és ezt magánál reméli megtalálni, e/ért kérte, hogy legyen a felejiége. Ha elfogadja az ajánlatát, maga is megtalálja a boldogságát. Ha vaióljan szereti, bátran mondjon igent. Ne féljen a házasságtól. .Az ilyen sorsú emberek jobban megbecsülik a házastársukat, mert hálásak. Ha mo.st jól érzi magát a barátja mellett, akkor bizonyára a házasságban sem lesz másképp. Egy kis megértéssel és összefogással mindketten boldogok lehetnek. Jelige: Kitt>’ Válasz NINCS VISSZAÜT jeligére Ont a levele alapján mindenki bántja, s ön is gyűlöl mindenkit, az édesapját, a fiatalokat, a munkatársait és minden embert. GondolkodoU-e már azon. hogy kiben van a hiba? Hátba .önben? A levélből ítélve egoista, ember- gyűlölő. .Miért irt ilyen hangon az édesapjáról, aki felnevelte? ,\ fintaloki'ól meg úgy vélekedik, hogy a szórakozások néhány liter borból é.s ízléstelen viccekből áll, a mnnkalársai pedig ön szerint ubikoskodó karrieristák! Aki így gnndnlkndik és azt hiszi. hogy megváltja a világot, jobb ha pszichiáterhez fordul. Remélem, nem haragszik, de az orvos az egyetlen, aki kivezetheti a jelenlegi lelki és érzelmi hullámvölgyéből. Jelige: Sanyi
