Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-09-30 / 40. szám

5

ÜJRA FELMEGY

A FÜGGÖNY

A f^akneiti két hónapig ürosen kongó n^zőtcr ismét meptelt kRinnsfygfl, « fplfrisMilvp. új prőt syfijtvf líjra munkához láttak, ds mi nézők örfi- Ilink. Iiofry II nvári jzi'nliázi <zünft titán viszimllwlliatjiik kedvenc müv^zrin- kft, ürí'ilünk a sok-sok élménnyel ket.s«|tlet» >'ij színházi »vadnak. Az idfn}Ti>’i- tó üriigyfii infgkértük T á n S I i v k i t, a Szlovákiai SzinAszfk Szrtvft«^|ti^npk tótitkárát. Iinjty azóljim « fzInvAkiai «zinhilzalc »ikfrfirni. tp^^•^'iről, gumijairól.

— Milyen niP(;lfpclf.st t.irtof;aliK(k színházaink a kózüiiségnrk?

— A tavalyitól npinlgeu tir el ez az é\adnyitó sem. Sziiiliázaink műsorterve óniekes, művészeti törekvéseik igényesek. Az elmúlt éviül u Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk fclszahadulása 30. évtorilulójáiiak jegyében telt cl. Az ideit, igaz, ilyen ünnepélyes légkör nem veszi körül, mégsem momlhatjuk azt, hogy Bzem elől lévcszléiiéiik a társadalmi elkötelezettséget.

Sziiiházuinkuak továbbra is az a céljuk. hogy időszerű témákat tárjanak a né.zfí elé, ezek megoldására kere.ssenek módot. A szocialista kultúra és művészet programjának nemcsak hirdetői a színházak, hanem arra törekszenek, hogy a színre vntt műveket áthassa a mindennapok küzdelmének az eszméje. Ezzel az elhatározással tárták ki kapuikat a Bzíuhaziik. .á bratisl.avai Üj Színpad visszatérhetett régi fellegvár.áha, a leg- fontosahb tatarnzási munk.'datokat a nyáron elvégezték. .\z Allmni Bábszínház, sajijiw. továbbra is kényszermegoldásokra van ítélve, s ott tartja meg majd előad.’is.ait, ahol éppen orré lehető.sége nyílik. \ töhhi .színházaink a szokványos nyári tatarozás után zökkenőmentesen kezdhetnek dolgozni.

— Hivatásos szinházaiiikoak milyen a dramaturgiai terve?

— Amint már említettem, a műsortervek az. egyes színházak célkitűzéseinek, törekvéseinek hű tükörképei; kiviláglik belőlük a duraltok sajátos meg- köz.elílé.se, az együttesek egyéni útkere-. sósé. Persze a szándéktól a megvalósításig hosszú nt vezet, s ez az alkotói folyamat igen bonyolult, nem mindig koronázzál siker. Ilyen fenntartással boncolgatjuk mi is dramaturgiai terveinket.

Az egyik legérdekesebb bemutatónak kétségkívül Shakespeare Lear királya í- gérkezik. amelyet a Szlovák Nemzeti Színház mutat he Pavol Haspra rendezésében és Jozef Kot modern tolmácsolásában. Ezt a drámát szlovák színpadon most láthatjuk először. Ugyancsak nagy sikern^ tarthat számot Costerov Thyl Uleii.spiegel eimű műve, a Szlovák Nemzeti Színház é.s a kosieei .állami Színház előadásában, vagy Bulgakov Turhinovék napja az üj Színpadon. A. martini színház szlovák klasszikus alkotással, Tirarava Tapákékjával gazdagítja műsorát; jó hír előzte meg Ion Dru- ce .\z ifjúság kék madara című müvét, amelyet a zvoleni társulat iktatott műsorába; sz.abadtéri bemutatójukon pedig Victor IIiiKo Buy Bias romantikus drámáját adják elő. A világirodalom klasz- szikus darabjai éppoly szép számban képviselve vannak, mint napjaink szlovák, cseli, szovjet, bolgár vagy lengyel drámairodalma.

Zenés színházaink is a mába nyúlnak témáért. Az Üj Színpad Solovié Koldus- kaland megzenésített darabját tűzte mű- soriira, az Opera a klasszikus zenedrámák mellett. B. Urbanec Hajnal asszonya c. operájával gazdagította repertoárját. Bábszínházaink a népszerű cseh és szovjet szerzők alkotásain kívül bátran válogattak az eredeti bábjátékokból, K választást az.onhan körültekintő mérlegelés előzte meg. nem feledkcz.ve meg a színre vitel lehetőségeiről sem. így feltételezzük, hogy búhszínhnz,aink műsora értékes alkotásokkal gazdagodik. Ez azonban csak a bemutatókon dől el.

— .Az élő szlos-ák drámairodalmat mely művek képsiselik a műsorlers- ben?

— Drámaíróink alkotókedve fellendült. .A már közismert nevek mellett e- gész sor új szerző nevével is találkozunk. Tvan Stodola Tea a szenátor úrnál című darabját az Cj Színpad művészei mutatják be, de színházaink az. előző évadban játszott darabokból is választottak. Btiknvcan Amíg a kakas megszólal című darabját a nitrai Keriileti Színház, ,Solovic Ezüsljagiiáriát három társulat, és Zahradník Kinek üt a toronyóra című alkotását a prelovi F’krán Nemzetiségi Sz.ínház játssza. t

Peter Kovácik a Szlovák Nemzeti Színházban Szlovák rapszódia című művével mutatkozik be. további darabját az Üj Színpadnak engedte át. Osvald /.áhradnik befejezte n Szlovák Nemzeti Színháznak írt .Apróliirdetés című darabját. Koőan Várőrjét a zvolenink iktatták műsorukba. .A trnavai Gyermek- és Ifjúsági Színház J. Navrátil rendező irányításával Budzogánnak, a z.siványok k.apitáiiyának gondjai című darab bemutatójára készül, a komáromi Magyar Területi Színháznak Dávid Teréz, a ko- sicei Thália Színpadnak Lovicsek Béla irt új darabot, az Ukrán Nemzetiségi

Színház pedig V. Hajny .Álmodozók című alkotásával lepi meg a közönséget.

Elismerést érdemlő munkát vé.geztek bábszínházaink, hat eredeti alkotással örvendeztetik meg az ifjú nézőket, s o- Ij'an neves alkotókat nyertek meg törekvéseiknek, mint E. Feldek, Milan Rú- fii.s, J. Mokoä, M, Jakubisková, B. Len- cová. A felsorolt szerzők alkotásai kétségkívül emelik bábszínházaink műsorának Ezinvoualát.

— Színházaink nemcsak műsorukat frissílik fel idényről idényre, hanem a társulatok is megfiatalodnak egv-egy s'égzös színésszel. Hol észlelhető legjobban ez a megifjodás?

— Ebből a szempontból a trnavai Gyermek- és Ifjúsági Színházé az elsőség, gárdájának zömét a Színművészeti Főiskola tavaKd végzősei alkotják, tizenegy színész és B. L’blár rendező szerződött ehhez a színházhoz. Egy évad kevés althoz, hogy sajátos profilt alakíthatlak volna ki, hogy Szlovákia méretű sikereikről beszélhetnénk, de máris felfigyeltetett magára J. Zelnikovic. De majdnem minden színbázuiikhan ott találni a fiatal színészeket, és sokan közülük filmekben és tv-szerepekben is jól megállják a helyüket. Ifjabb Emil Horváth az SZ.NF Színházban rövid időn belül hangadó egyéniség lelt. Milan Kíiazkót az Üj Színpadról, ifj. Vladimír Diirdikot Kosicéról jól ismerjük tv- és filmszerejieikböl. Figyelemreméltó érdemeket ért már el Nitrán Éva .Malejko- vá, és a Szlovák Nemzeti Sziuhizban .Anna Javorková bemutatkozása is sikerült.

— Napjaink színjátszásának melyek a legégetőbb gondjai?

— Rengetegei vitatott kérdés az, hogy az aránylag kis számú szinészgárdánk- kal a színházi teendők mellett hogyan l.ássuk el tv- és filmbeli feladatainkat. Kevés kivétellel színészeink ,,munkaadója“ a színház, amely tehetségük kibontakozásához is megad minden lehetőséget.

Egy színdarab betanulására 6—8 hét szükséges, a színészek több tíz előadáson lemérhetik munkájukat, mert a színpad és a nézőtér között közvetlen a kapcsolat. A tv és film azonban é- rett, kiforrot színészt igényel, hiszen a magnetofon- vagy filmfelvételeket nem előzi meg olyan hosszú, alapos felkészülés, mint a szinházbau. a vágóasztalon az olló is sokat módosít az eredményen. úgyhogy az alkotás végső megformálásába itevés beleszólása van a színésznek. Épp ezért a film- vagy tv-sze- rep igényes művészi feladat.

.A színész kiválasztásakor nemcsak a tehetséget vélik latba. Népszerűvé válni a tv képernyőjén, igen csábítja a színészeket, ára a néző szeszélyes, szüntelen valami újat akar. És nem minden színészünk vállalja ezt a kimerítő munkát, inkább marad a színháznál. .A követelmények, igények pedig ettől fög- gellenül egyre nagyobbak.

Ennek következménye az a fesziiltség, amely- a szJnliázak és más intézmények között uralkodik, üegproduktivabb színészeink pedig fizikailag kimerülnek, és ezt művészi teljesítményük is megsínyli. Vegyük csak például a tv-hétföket, amelyek a szlovák színészek jóvoltából az egész országban népszeriivé váltak. De mind kevesebb a kiugró tv-játék, és a népszerűség is alábbhagyott. Ez természetesen szerzői, dramaturgiai gond, de vitathatatlan az is, hogy a siker mégiscsak legelsősorban a színé.szek érdeme. Az illetékes szervek, a Szlovák Színészek Szövetségével karöltve keresi a kiutat ebből az áldatlan helyzetből. Egyelőre azonban csak leszögezhetjük azt az ellentmondást, hogy bár színészgárdánk népes, mégis kevés ahhoz, hogy maradéktalanul eleget tegyen a színház egyre növekvő művészi követelményeinek.

A Smena nyomán; CS. K.

LNI MEGTAHULNI...

ISENECA, ERICÜLCSI LEVELEK, EUROPA - .Madách 1973)

.Mindennap megkérdezzük önmagunktól; hogyan élni. Munkahelyen, társaságban, egymás közt hányszor váltunk pózt. hogy elviscihrtők. sz.aloiiképesck. megfelelőek legyünk. •A s'iselkedni, a heilleszkedni tudós hiánya hányszor emberek közli, iimnkahclyi konfliktusok nkozüja. Észlelhető, mindennapi valóság az idegmegbetogedések számának növekedése. Sokan a kort. a rohamosan fejlődő civilizált társadalmat liiháztatják. Valóhan- így lenne? Részben. Oka inkább az élni nem tudás. Érdemes lenne felmérni é.s kimutatni, iiiilyoii káros hatással vau a stressz a munkalermelé- kenysegre. Kellemetlenségek az emhereknek, veszteségek a nemzetgazdaságnak.

Élni. de hogyan? .Nem újkelelii kérdés. Görög és római filozrifusok már az ókorban is foglalkoztak vele. Sciicca li.c. tij—á.) római filozófus, drámaíró ..erkölcsi levelei“ \a közel írni llltan kerüli H könyveshollokha). melyeket barátjának l.uriliiisnak címzett, a helyes magatartás. n rélszerű életmód témakörével foglalkoznak. Mire tanii Seneej»? .\rra. hogy a helyes magatartás Imlíléka ne

■ félelem legyen, hanem a meggyőződés. Hogy a paloták

mennyire sivárak, a felbecsülhetetlen anyagi javak milyen hasztalanok lehelnek, ha nincs kellő műveltség, bölcsesség, hogy az ember élni tudjon velük. Megtadhatjuk. hogy mennyire hasztalan a múló örömnek élni. Igazi öröm a lélek nyugalma, az, hogy az ember feltűnés nélkül tudja elviselni a fájdalmat, a betegséget, a megaláztatást, s ha kell, mérsékelni tudja az élvezeteket. Találóan ír a hatalomról. a hatalom embereiről. Értekezéseket olvashatunk még a barátról, a barátságról, a félelemről, és vigasztalást találunk n szegénység, az öregség, a halál fájdalmaira. Seneca szinte mindent tud a kora emberéről, és „tanácsai“, úgy érezzük, a ma emberéhez is szólnak. Kiirncz .Ágnes szakszerű (ordításában megjelent 65 levelét méltán ajánlhatjuk uiindentinck. .Aki a levelek teljes gyűjteményét a- karja elolvasni, annak Barca .lózsef korábbi fordítását kell beszereznie.

áícgtamilni élni azonban Seneca „Erkölcsi Ievclek“-jeiből sem lehet, hisz ehhez műveltség, bölcsesség, kullúráltság szükséges, ennek hiányát ez a' könyv se tudja pótolni. Ilal- hatós gyógyszer azonban azoknak, akik hekes magatnriá- sukra, megfontolt eselekedeleikre bizonylásl keresnek.

MARTON IVÁN

műfaj neve: ÄNT1FASIZMTS“

(FABRY-PArHUZAMOK)

Nem csak arról van szó, hogy Stósz — így is nevezhetjük ma már; az antifasizmus stószi őrhelye — fókusz volt, gyújtó — és szórólencse egyben, hiszen az antifasizmus sugarait ide gyűjtötte, s innen szórta szét, legalább Közép-Európába. De ágy is igaz, s történelmileg igazolt Fábry Zoltán antifasizmusa, hogy ez volt a „palló“, melyet mindig ót tudott dobni a szellemi szakadékok fölött; a kemény szirtek közé tudta é- .kelni.

E gondolatnál újra le kell írni, s bátrabban kell szólni arról: szükség van a párhuzamos vizsgálatokra; a ^‘.‘’ttái^i progresszió, a marxista publicisztika beható vizsgálatára (mint Bálint Györgyé, Gaál Gáboré, Révai •Tózsefé, avagy Sinkó Erviné stb.). Sőt — tágítható a kör, s ma már ez is erőteljesebbnek tűnik. Lukács György, Bartók Béla, Molnár Erik munkásságának, vagy — ismét más vonatkozásban — József Attila élet-* művének irányába. Az összekötő kapocs minden esetben, itt is, ebben is: az antifasizmus. Ezen, ennek értelmezésén keresztül bomlik ki — találkozik és válik el — az antifasizmus ..stószi“ értelmezése.

.Mindebből értelemszerűen következik: a párhuzamok más-más tartalommal bírnak; más és más ezek intenzitása is. Nem vonható — közvetlenül — egyenlőségjel pl. a Bar- tók-Fábry és a Fábry-Lnkács Györgv

— párhuzama közé. A Révaival vagy a Molnár Erikkel felfedezhető pár- hii7.amról nem is beszélve.

Molnár Erik gondolatrendszerével való párhuzamosságot például itt i;sak eimszavakban ielezhctjük; ,a bonyolult kölcsönhal.ások dialektikus kapcsolata — az egyszerű és bonvo- lult megjelenési tormájáhan. A szőkébb pátria — a magyar glóbus — és a nemzetközi távlatok stb. Ismételjük: e párhuzamok elméleti szférákban mozognak, de anyagukat n valóságból merítik. Tovább szinte már — szűk helven mozogva — nein is lehet folytatni: ti. a gondolatok konkrét, szövegszerű összevetésére van szükség.

De kínálkozik két szép, nem azonos tartalmú párhuzam.

.A Bartók-Fábry-párhuzamhoz a beszennyezett emberség tisztaságvágya vezet el. De nem csupán a tisztaság, s a szabadság szigorú énekével, Nem a „csak* tiszta forrásból“ programjával, hanem a szerző és mű közös sorsával. Ojfalussy József Bar- lók-inonográfiájában pontosan fogalmaz; ...A sötétségből a fénybe vezető utat Bartók zenéjével is végigjárta...“ Ennek az útnak jelképe és összefoglalása a Cantata profana-motívum. Fábry nem hiába írja — éppen a Cantata profanáról —, hogy ,.aki tegnap a tiszta yizű, hideg forrásra szomjúhozó szarvasokról énekelt, Hitler Németországában esak a „vadállatok“ országára döbbenhetett ...“ Szerzőnek és műnek — egv a sorsa; a meg nem értettség; s mi most erre szeretnék a figyelmet irányítani, mivel „a tiszta víz“, a „tiszta forrás“ eredete is ide, erre vezethető vissza. Üjfalussy József megál- lapilása ismét telitalálat: a Cantata profana „furc.sa. magára maradt alkotás, talán ebben a tekintetben is szerzője legszemélyesebb vallomása. •Sorsa is magányosságát példázza“. Fábry Zoltán Paíackpostája hasonlítható ehhez: célja — az üzenet; sorsa

— macára maradottság. Csak ekkor, ■s ezekkel együtt figyelhetünk oda jobban a ..tiszta víz“-re, a „tiszta forrás“ utáni vágyra. Mert az okokozat láncsnra így kapcsolódik egv- máshoz; mert miként Fábry írja a Palackpostában — ,.az üzenet társat keres, az üzenet szerepe egyértelmű: add tovább!“; s miként a Cantata profana rekedt kiáltása túlharsogni szerelné a ..farkasok üvöltését“, Fáh- ry Zoltánból is feltör a sikoly: ,,Ta-' nú akartam lenni és tanulság. Kor- lanjú és írói példa .. . Hol a fórum, hol a cím. melyet elér írásom? Hol a föl, mely felém hajol?“ Ezzel majdnem egyidőben. de mélyfekete egű korban — miként Bartók Béla is — löki ki magából; ,.Egy ember. mcK akart szólalni.,.“; gondoljunk Forbáth Imre Fáhry-versének rekedt kiáltására, s így érhet el fülünkhöz a Cantata profana zenéje, Bartók programja.

A szerző és mű sorsa — egy; a- zonos a törekvés — elérni a „tiseta forrást!“ Igv’ idézhető a PalackpofU

— és a Cantata profana — üzeoéte: „A viz: csend-csoda!... A vízi tisztaság ...“ (Akár fölidézhetnénk Fábry Zoltán .,cell.'i“-motívumát stb.) A második világliáború sötétségében a Cantata profana s a Paigckposta rekedt kiáltása és fájdalmas mondanivalója — Fábry Zoltán megfogalmazásával élve — az „utolsó óra“ üzenetének tűnt, memrntóként hátrahagyott üzenetének...

.A hetvenévM' Fábry Zoltán mondotta 1967 n^rán, hogy az az „ember, ki az őrkölcs jogán és kötelességén váük íróvá, mindig a választás, az yclhotározás prób.ája elé van állftvíy ..“ Térben és időben — egymásig teljesen függetlenül fogalmazta f gondolatot — Fábry Zoltán és Liikáes György. .A marxista filozófu- kongresszusán, 19ó7 decemberé- tartolt eload.isában Lukács György szintén etikai oldalról közelf- / tette meg az imént idézett Fábry ' Zoltán-i gondolat lényegét, tágítva is azt, mivel nem csak írókról beszélt. Ma már az is egyértelműbb, arait 1 Lukács György előadásának elején \kijeleutett: „...a második világháború meghozta a fasizmus bukását, nem döntötte meg a kapitalizmust ...“ Gondolkodásmódjíibnu feltétlenül közelebb hozza e felismerés Fábryt és Lukácsot: ismét az Európa elrablása megírásán.ak indítóokaira kell utalnunk. F.gym:í-t igazolva vallatták a történelmet, korunk valóságát ...

Nézeteik még abban is eg\eziiek, a megfogalmazás megdöbbentő hasonlóságával, hogy — mint Lukács György kijelentette — „az új társadalom mindig új kultúrát is teremt“; hiszen nem csak a nptsodik világháború utáni történelmi-társadalmi helyzetre — elsősorban a népi demokráciákban — vonatkozik az új tír.sa- dalora — új kultúra megteremtése; már korábban is fölmerül ennek í- génye; az 1920-as 30-as évek fordulóján — a marxista igényű progresszió táborabon; új igensü, új valóságot feltáró irodalom megteremtése volt napirendéül ... Ez az igény, mint előzmény, ]9'i."> után kultúrpolitikai feladathoz, s egyben etikai problémához vezet el.

Az egyezés — Fábry és Lukécs közölt — nem egyetlen idézet hasonlóságán múlik; legfeljebb egész gondolatsor sűrítését jelentheti, s ez már nem véletlen egyezés. Amit Lukács György megfogalmaz, azt — végeredményben — minden európai antifasisztának éreznie-tudnia kellett. Mivel emberi magatartásról van szó

— szükségszerű, hogy Lukács György az antifasizmus problematikáját az etika körében tárgyalja. Fábry Zoltán álláspontja ismert, megfogalmazása is: .,A műfaj neve: antifasizmus“. Ez magában foglalja az írói magatartás s a mű lényegét.

Lukács György megfogalmazása a következő: „Külön komplexust alkotnak az etika kérdései: Nem véletlen, hogy központi helyet foglalnak el koruidt idcolőgiai válságában. Mert az emberiség ritkán volt még olyan tudatosan a saját sorsáról való döntés állapotában, mint korunkban. Éspedig mind nagy vil.ágtörténelmi összefüggéshen (háború vagy béke. az új demokrácia problémái stb.). mind egyéni életükben az emberek folyton válaszút előtt állanak. Mindenkinek el kellett döntenie, mellette vagv ellene van-e a fasizmusnak ...“

Nasy világirodalmi példák éppúgv ieazolják e megfogalmazást, miként cédulákra írt. jegyzetfüzetbe rótt naplósorok ... És idézhcljük Fábryt. aki vélózhatatlaniil fogalmazta meg: ..Vannak korok és sorsfordulók, mikor maca az írói magatartás lényegül műfajjá . ..“

így fonódik össze az antifasizmus- ban — az emberi magatártás és a műalkotás (magyar é.s knlföldi. szép- írói és publicisztikai, költői és tudósi példák hizonyftiák ezt). Szükség volt és van azokra: okik ezt pontosan meg is fogalmazzák. A szellemi-gondolati párhuzamok így alakulhattak ki.

Kovács Gs'őző