Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-09-30 / 40. szám
6 SZERETNÉK ELJUTNI AZ 1977-ES SZÓFIAI UNIVERZIADÉRA Kolláf Gáljor egy sikeres verseny iJlán MONDJA K0UÄR GÁBOR CSEHSZLOVÁKIAI VIVÖVALOGATOTT Lapunk sportruvata mindig i- gyekezett teret biztosítani az ún. ..kis sportok" képviselőinek, (jyakran keseregtiink a vízilab- dások során, akik lelkiismeretesen készültek évről évre, de a szövet- •ség az utolsó pillanatban megváltoztatta elhatározását, nem tartotta be ígéretet, s a vízilabdázók nem jutottak el a világversenyre. Jó pár cikket közőltüuk a kultu- risták gondjairól-bajairól, és írtunk a vívók nem éppen rózsás heK’zetéröi. Ezúttal ismét egy vívót fogtunk „vallatóra". Kollár Gábor, a Zizka Bratislava versenyzője, a csehszlovák válogatott tagja, a bratislav.ai Közgazdaságtu dományi Főiskola hallgatója. 1971-ben az ország legjobbjának bizonyult a tör e- gyéniben: először szlovákiai, majd csehországi bajnokságot nyert, imponálóan bebizonyította, hogy a juniorok között ö a legjobb. — Sajnos, még így sem sikerült a juniorok madridi világbajnokságára eljutnom. Közbejött egy autóbaleset, persze egy kis jóindulattal így is ott lehettem volna, lie a szöv'etség vezetői szerint már fel évvel a világbajnokság előtt le kellett adni a résztvevők névsorát. Ltánanézlcm ennek a „ténynek": nem volt igaz, de hát eső után késő a köpönyeg. — Rácz Katival ez év tavaszán készítettünk riportot. 0 már kiheverte a sérülést, a montreali e- löolimpiai játékokon i.s részt vett. — Részt veik és a hetedik he- Iv en végzett. Mi itthon mégis úgy olvastuk a lapokban, hogy kiesett. Kern értem, honnan eredhet ez a pontatlanság? Ugyanezen a versenyen viszont Jurka győzött. Maga mögé utasította az újdonsült világbajnokot, a francia Xoelt is. — Jutka győzelme engem nem lepett meg. „Benne“ volt ez az eredmény, a huszonhét éves Duk- la-versenyzö, a prágai vívósport erőssége nagyon tehetséges. Már a budapesti világbajnokságon is kivágta a rezet, a szakértők már ott felfigyellek rá. Ezt a szép fegv'vei'tényt viszont a törözök között hajtotta végre, bár Jutka inkább párbajtőröző. — .\z ország nagyobb városaiban megalakultak az élsport központjai. Mi a helyzet a vivósporl- ban? Bratislava is fellegvára lesz a csehszlovák vívósporlnak ? — Ügy látszik, hogy októberben nálunk is megindul a munka. .A. bratislavai vívócenlrum- nak válogatott és ifjúsági szinten lesz létjogosultsága. Folynak a tárgyalások, reméljük, mielőbb olyan körülmények közölt készülhetünk, mint a prágaiak, akik már élvezik is a korszerű felkészülés előnyeit. Nagyon sajnálom, hogy a szlovákiai vívósport egy kissé meggyengült azzal, hogy a vidéki bástyák omladozóban vannak. Elsősorban a kosieeieket hiányolom, hiszen onnan mindig kitűnő vívók érkeztek, ám az utóbbi időben mintha ott is megtorpantak volna. Néhány bratislavai- lól eltekintve az egész csehszlovák vívás Prága-központú. Az olimpiára készülők keretének Szlovákiából csak Rácz Kati a tagja. Terveid? — Remélem, hogy sikerül letennem az államvizsgát, és akkor utolsóéves leszek a főiskolán. .Az ősz folyamán egy sereg hazai s er- senyen veszek részt, majd decemberben a jónevű Tokaj-knpán vís ok Budapesten, Jövőre az olimpia miatt afféle boltidény elé nézek, de ősszel már nagyon oda szerelnék figyelni, hogy eljuthassak az 1977-es szófiai uni- verziádéra. .A világbajnokság Argentínában lesz, de ide bizonyára csak azokat \’iszik, akik « világ legjobbjai között is számíthatnak sikerre, tehát Rácz Katiékat és Jurkáékat. Kollár Gábor huszonhárom é- ves. A bátyja is kitűnő vívó. Jurka mellett ö volt a másik legeredményesebb csehszlovák versenyző a férfi törözök között a budapesti világbajnokságon. Gábor elmondotta, hogy tetszik neki a közgazdasági főiskola, szeretné tanulmányait eredményesen befejezni, és utána úgy elhelyezkedni, hogy örömöt találjon a munkában. Mint vívónak is nagyok a lehetőségei: a tőrben és a párbajtőrben egyaránt otthon érzi magát, ha tehát lesz egy kis szerencséje és kitartása, előbbre léphet ilt is. Edzője dr. Kogler .Aladár, aki a világ egyik legjobbját, Rácz Katit is irányítja I íballa) Ä I idegsnfargalnü prasp.sktu- sok azt frják Montrealról. hogy csaknem bárommlllló lakosával a világ második legnagyobb trancia városa, és ngy is jellemzik, mint Amerika Párizsát. A turista azonban csak itt- ott érzi Montreal [ranciaságát, de még az sem igazi, hanem inkább amulyan ájvilági francia. Nem is beszélve a Párizshoz való hasonlításról, legfeljebb azáltal hasonul hozzá, hogy Montrealban megtalálni a híres Notre Dante székesegyház meglehetősen pontos kicsinyített mását. Igaz. Montrealban is van egy sugárút, a Boulevard St. Laurent, amely távolról sem hasonlítható a párizsi Champs Elysáe-hez, de a turista számára ez is az iránytű szerepét ttilli be. Merőlegesen támaszkodik a hatalmas Szent Lő- rlnc-folyúra, és észak nyugat felé haladva két részre bontja a várost. Tőle északkeletre terül el a francia városrész, délnyugatra pedig az angolok lakta negyed. Na gyen fontos tahái ez az utca, mert megkönnyíti a tájékozédást. A keresztazö utcákat ugyanis innen kezdik számozni. A Szent Lőrinc- és a Pralrle- lolyóval, valamint a számos tőval szegélyezett 44 kilométer hosszú és 16 kilométer széles sziget délkeleti oldalán franoia telepesek alapították Montreali 1642-ben. Az indiánok elleni védelem miatt e- rfis colöpvárat építettek: egyes éAMIÁHIKA IV\I{IZ,SA néhány mondat MUNTREALRÖL, az OLIMPIA V.AROS.ARÖL pülBlek ma is őrzik a francia kisvárosok építészeti hagyományait. Da ezt az úvárost már aligha lehet sokáig látni. A franciák többsége kiköltözött belőle, s helyüket főként a kfnaiak foglalták el. meg aztán ezeket a régi és om iadozó épületeket .fokozatosan lebontják. Átadják a helyüket a francia hagyamányoktól teljesen mentes modem felhökarcolöknak. Montreal nem egészen egy esztendővel az olimpia előtt gyorsan változő nagyváros képét matatja. S ebben az átalakulásban mar nem a trancia hagyományok az irányadók, hanem inkább az ún. amartkanizálúdés figyelhető meg, legfeljebb ezt egészíti ki a francia ízlés. Nem kell hozzá jósnak lenni, hogy valaki előre lássa: további fejlődése során Montreel — legalábbis az új belvárosa — néhány évtized múlva aligha különbözik a többi amerikai nagyváros- tői. A jövö azonban nem ennyire egyértelmű, legalábbis ez derül ki a helyi lakossakkal való beszélgetés során. Montreal nagy i- pari és ksreskedőváros, a Bank of Montreal ma Is egyik legjelentősebb pénzintézet Amerikában. s az a körülmény, hogy a széles és bd vizű Szent Lűrinc-fniyón át nagy tengarjáré hajék is elérhetik többnyire angul királyokról és hercegnőkről alnevezatt dokkjait, viszonylag oiosó forgalmat bonyolíthat le az egész világgal. A Kanadában élő idegen nemzetiségű lakosok szerint a trancia szeparatista mozgalam, a- melynek túlkapásai ma is érezhetők az egész Quebec tartományban, veszéllyel fenyegetik Montreal gazdasági fejlődését. A zömmel amerikai töke ugyanis kezd kihúzódni Moiitrealbúl. Sokan ezzel magyarázzák a szomszédos, de már Ontario tarto- mánylioz . tartoző Toronto roha mos fejlődését. A külföldi látogató persze ebből semmit sem vesz észre, sót éppen ellenkezőleg, azt tapasztalja, hogy a szállók zsúfoltak, a belváros utcáin az egykori vtlág- kiállttás területén hemzsegnek a turisták. Legfeljebb az tűnhet fel nekik, hogy az Egyesült Allamnk- ből érkező turistáknak legalább a fele színes bőrű, akik — a helyiek szerint — nagyon jól érzik magukat a faji megkülönböztetést nem ismerő Kanadában. De ezek a turisták a kispénzű látogatók közé tartoznak. Montreal egyik arca vitathatatlanul a múltat Idézi, és bár egyre kevesebb sikerrel, de igyekszik megőrizni a francia hagyományokat, a másik arca azonban a jövőt sejteti, fean Drapeau polgármester egy megszakítással tizenöt éve áll Montreal élén. % még ellenségei is eiismeslk. hogy bámulatos ügyességgel, bátorság gal, s ami ennél talán még több, szinte folyamatos .szerencsével I- rányitja a világ figyelmét erre az érdekes várusra. Nagy vállalkozása az 1967-as vi- lágkiállttással kezdődött. Bar « rendezvény költségeiből Montreel városa még mindig - körülbelül százmilliő dollárral tartozik az államnak, mégis ez az esemény indította el a turistaforgalmat, a- mely agy kimutatás szerint évi háromszáz milliö dollárt szivaty- tyúzott a város gazdasági élsté- be. Drapeau és társai azt remélik, hogy az olimpia ismét felkelti az érdeklődést Montreal 1- ránt, s ex majd biztosítja a prosperitást a lakosságnak. Kétkedők Is vannak azonban szép számban, s talán az a magyarázata annak is, hogy az n- tőbbl olimpiák városai között agy sem akadt, amelynek széléé közvéleménye oly kevés lelkesedéssel tekintett volna e nagy sportesemény várható lehetőségelra. (y»l Érdemes sportolni k Dunajzcrdahelyi Magyar Giamázium tanárai í§ diái- jai igazán clmondhatjái. hogy ez az év is jól kezdődött. X tanévnyitó ünnepségen megjelent a járási pártszervezel ideológiai nszláKánakf vezetője. .Nyári Isisáii. a városi nemzeti bizottság elnöke. Gynri-sik .lózsef. salaniint a kerületi tanfelügyelő Koclay Lajos, és álny-újlolták lloriáth Gyula igazgatónak a köztársasági elnök magas kilünlelését, a „Kiváló munkárrl" érileinremlrl. .Mivel is érdemelték ki ezt a kitüntetési? Kihal-e vajon rz a jelenlegi tanévre i«? Ezekről a kérdésekről nyilatkozóit az iskola igazgatója és két testnevelő tanára. HORVATfl GYIXA Természeteseii nagyon megörültünk iskolánk váratlan ás -magas kitüntetésének. .Annál is inkább, mert kcrületünk- Iteu csupán 2-3 alapiskola részesült eddig ebben a megtisz- lellelésben. .Az érdemrendet részint iskolánk az évek óta lar- '.ló jó testnevelési munkájáért, részint pedig az idei spar- lakiádon való szereplésünkért kaptuk. Kz mindjárt választ is ad arra a kérdésre, hogy ré.szese-e a diákság a magas kitüntetésnek. Természetesen, hogy igen. mert mi. az iskola tanári kara legfeljebb csak a testnevelési és a sportolási lehetőséget biztosítjuk növendékeinknek, és testnevelő kollégáim irányílH.sa segíti tehetségük kibontakozását. Az eredményeket azonban mégiscsak, az emberanyag adja. Tárgyilagos tehát az a megállapítás, hogy a „Kiváló munkáért“ ér- •demrend az egész iskola, a pedagógusok és a diákok közős büszkesége. BALOGIINÉ LEBY MAGBA .Az igazgató elvrtárs elmondott* már, hogy iskolánk a kitüntetést részben a spartakiádon való jó szereplésünkért kapta. Sokan kérdezhetnék most, hogyan lehet a sparla- kiádon jól vagy kevésbé jól szerepelni, amikor ott Prágában a gyakorlatok annyira tökéletesek és annyira művészi hatásúak voltak, hogy az egész világ elismerését kiv-ivták. Nos, a mi diákjaink sem produkáltak csodát. Vrdemük — ha már egyáltalán érdemről beszélünk — mindössze annyi, hogy gimnáziumunkból 45 fin és 140 lány kezdte betanulni a gyakorlatokat, és ez a 185 gyermek annyúra lelkesen. kötelességtudóan, egymást túlszárnyalni akarva tanulta hónapokon keresztül a fárasztó gyakorlatokat, hogy a környékbeli bemutatókon, Samorínban (Somorján). Calovón (Nagymegyeren) és Galántán mindnyájan felléptek és kimagaslóan szerepeltek. Sőt, a járásban, illetve a kerületben a lányok gyakorlatait csakis a mi leányaink mutatták be. Az országos bemutatón a strahovi stadionban 27 lányunknak és 12 fiúnknak tapsolt a százezer főnyi hazai és külföldi közönség. VEN DÉGH VINCE Hadd kezdjem azzal nyilatkozatomat, hogy igazgatónk. Horváth Gyula elvtárs kissé szerény, amikor a kitüntetést csak a testnevelők és a sportszerető diákság érdemeként említi. Az igazság az, hogy ha az iskola vezetősége — és itt elsősorban az igazgatóra gondolok — nem támogatná a diákok sportolási kedvét, akkor lehetnének bármilyen sporttehetségek, mégsem érnének el nagyobb sikereket. F.zt példával is bizonjnlom. Iskolánk ugyan sohasem áUt rosz- sziil a testnevelés terén, de kimagaslóbb eredményeket csak három esztendeje (ekkor lett igazgató Horv'áth Gyula) érünk cl. Nagy része van abban, hogy hagyomány lett nálunk az elsőévesek sportolásra való rábeszélése, a tehetségek kivá- la.sztása és ezek megfelelő sportágban való foglalkoztatása; pontosabban gyermekeink megfelelő sportkörbe v^aló bevonása. S hogy miért nehéz feladat ez? .Azért, mert nagyon szegények vagyunk a spoTllélesítmények terén. Jóformán még iskolánk sinr.s. az épület ugyanis a szlov’ák alapiskola tulajdona. Piajtuk kívül a szlovák gimnázium is osztozkodik az épületen. F.l lehet képzelni tehát —, bniy- csak a tornatermet említsem —, mennyi idő jut gy-ermekeinknek a teremtorna gyakorlására vagy a téli alapozásra. És hogy mégis a legjobban sportoló iskolák közé tartozunk? N'os. éppen ebben telt rengeteget az iskola vzetösége, és amelyet így summáz a magas kitüntetés: ,,... az elért testnevelési sikerekért.“ Ám hadd említsek meg konkrétan is néhányat e sikerek közül —- fejezte be nyilatkozatát Vendégh Vince testnevelő. — Az atlétikában három esztendeje kerületi ifibajnok a csapatunk, kézilabdában az iskolai bajnokságon járási elsők vagyunk, a honvédelmi nevelésben az elmúlt tanévben csapatunk a kerület első helyét érdemelte ki. Bartalos Gyula tanulónk pedig a céllövészetben lett kerületi első. Csak gratulálni tudunk a Dnnaszerdahelyi Magyar Gimnázium magas kitüntetéséhez, és azt kívánjuk, hogy „rövidesen“ egy saját új iskola is kövesse az idei örömteljes meglepetést. NEUMAXX J.4N0S m Túl vagyunk az év legjelentősebb atlétikai versenyein, most már mindenki Montrcalra gondol. Mi lesz a csehszlovák atlétikával Kanada föv'árosában? — teszik fel a kérdést a hazai szakemberek. Danck Münchenben a- ^ lanyérmct szerzett, és most is mcgbízhalóati versenyez. Kellc- mes lucglepclcsscl szolgál Moiit- rc-ilhaii is? Éva Kucmanová-Suranová har- hadik lett a legutóbbi olimpiai játékokon. A női távolugrásban a- zóta egy sor új, fiatal atlélanö jelentkezett. Suranov'á szívós, céltudatos versenyző, mégsem bízunk már jó szereplésében. Bár tévednénk I •lozef Plachy üstökösként robbant a világ élvonalába Mexikóban. Élete legjobb formájában érkezett Münchenbe, de eltakti- kár.la a középfiilamut. Hazai viszonylatban most is a legjobb, de. még így is kérdéses, ki jut-e egyáltalán élete barinadtk olimpiájára. Kép és szöseg: P, .1. B.
